Navigation path

Left navigation

Additional tools

Európai Bizottság

FELJEGYZÉS

Brüsszel, 2012. szeptember 25.

Gyakran feltett kérdések a többnyelvűségről és a nyelvtanulásról

IP/12/1005

Mit jelent a többnyelvűség?

  • Azt a képességet, hogy valaki több nyelvet beszél és használ.

  • Azt a politikát, amely valamely szervezetet, vállalatot vagy intézményt arra kötelez, hogy belső és/vagy külső kommunikációját egynél több nyelven bonyolítsa le.

Melyek az Európai Unió hivatalos nyelvei?

Az uniós intézmények 23 hivatalos nyelve a következő: angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, ír, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák és szlovén.

Ki határoz az EU hivatalos nyelveiről?

E kérdésről egyhangú döntéssel az Európai Unió Tanácsa határoz, ahol valamennyi uniós tagállam képviseltetve van. Az Unióhoz való csatlakozás előtt minden leendő tagállam meghatározza, milyen nyelvet kíván hivatalos nyelvként használni az Unió viszonylatában. A későbbiekben minden esetleges változtatáshoz – új hivatalos nyelv hozzáadásához vagy meglévő hivatalos nyelv visszavonásához – valamennyi tagállam egyhangú jóváhagyására van szükség.

Hány regionális nyelvet beszélnek a tagállamokban?

Az Európai Unióban mintegy 60 kisebbségi és regionális nyelvet, valamint több mint 175 migráns nyelvet beszélnek.

Mi a regionális nyelvek státusza az uniós intézményekben?

Az Európai Unió Tanácsa beleegyezett, hogy a hivatalos uniós találkozókon és az uniós dokumentumokban olyan nyelvet is használni lehessen, amelyet valamely tagállam alkotmánya elismer, még ha ez a nyelv nem is tartozik az adott ország hivatalos uniós nyelvei közé. Az uniós intézmények és a spanyol kormány között megállapodás született a baszk, a katalán és a galíciai nyelvnek a dokumentumokban való alkalmazásáról. Az Egyesült Királyság kormánya hasonló megállapodást kötött a walesi és a skót gael (kelta) használatáról. Ezekben az esetekben az érintett tagállam kormánya szükség szerint saját költségére gondoskodik fordításról. A Tanács bizonyos formációi esetében – ha az ülésen regionális képviselők is részt vesznek –, valamint az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága plenáris ülésein kérésre tolmácsolást biztosítanak baszk, katalán/valenciai/baleári és galíciai nyelvről (ellenkező irányban viszont nem). E tolmácsolás költségeit az érintett tagállam állja. A walesi és a skót hatóságokkal is hasonló megállapodás született.

Védi-e az uniós jog a nyelvhasználatot?

Az európai jog uniós szinten nyelvi jogok és kötelezettségek érvényesítését teszi lehetővé. Az Európai Unióról szóló szerződés (3. cikk) és az Európai Unió Alapjogi Chartája (21. és 22. cikk) tiltja a nyelvi alapon történő diszkriminációt, és leszögezi, hogy az Uniónak tiszteletben kell tartania a nyelvi sokszínűséget.

Az Európai Közösség első – 1958-ban elfogadott – rendelete értelmében a közösségi intézmények kötelesek a jogszabályokat az EU valamennyi hivatalos nyelvére lefordítani és az állampolgároknak ugyanazon a nyelven válaszolni, mint amelyiken azok hozzájuk fordultak (2. cikk, továbbá az Európai Unió működéséről szóló szerződés 20. és 24. cikke).

Tervezi-e csökkenteni az Unió a hivatalos nyelvek számát?

Nem. A jelenleg alkalmazott rendszer a demokráciát, az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot szolgálja. Egy tagállam sem hajlandó arra, hogy saját nyelvét feladja, és a tagjelölt országok is szeretnék saját nyelvüket a hivatalos nyelvek sorában látni. Javaslatként felmerült néhányszor, hogy az Európai Uniónak csak egy nyelve legyen. Ez azonban nem volna demokratikus, mivel így az uniós választópolgárok nagyobbik része nem értené a nevében hozott intézkedéseket, s ezáltal a döntéshozók elszámoltathatósága is csorbulna.

Miért támogatja az Európai Bizottság a többnyelvűséget?

Azért, mert 1) támogatni kívánja a kultúrák közötti párbeszédet és a társadalmi befogadást; 2) elő akarja segíteni, hogy a 27 uniós tagállam polgáraiban európai uniós polgári öntudat alakuljon ki; 3) elérhetővé szeretné tenni a lakosoknak a külföldi tanulmányok és munkavállalás lehetőségét, továbbá 4) új piacokat kíván megnyitni a globális szinten versengő uniós vállalkozások számára.

Röviden összefoglalva mi az Unió nyelvpolitikájának célja?

Nyelvpolitikájával az EU a nyelvi sokszínűség megóvására és a nyelvtudás előmozdítására törekszik. Ennek hátterében kulturális identitásbeli és társadalmi integrációs megfontolások állnak, valamint az is, hogy több nyelv ismeretében az emberek jobban ki tudják használni a tanulmányi és munkavállallási lehetőségeket az egységes piacon.

A cél az, hogy Európában mindenkinek legalább két nyelvet megtanítsanak az anyanyelvén kívül. Az „anyanyelv+2” célt az EU állam- és kormányfői tűzték ki a 2002. márciusában tartott barcelonai csúcstalálkozón.

Milyen szerepet játszik a fordítás és a tolmácsolás?

Az Európai Unió fordítási és tolmácsolási szolgálatainak szerepe az, hogy támogassák és erősítsék a többnyelvűséget az Európai Unióban, és hozzájáruljanak ahhoz, hogy az uniós politikákat közelebb hozzák az Unió polgáraihoz. Az Unió legitimitásához, átláthatóságához, elszámoltathatóságához és hatékonyságához elengedhetetlen az, hogy az uniós polgároknak tájékoztatást nyújtsunk – különösen az uniós jog szerinti jogaikról és kötelezettségeikről –, és hogy valamennyi hivatalos nyelven kapcsolatot tartsunk velük.

Valamennyi uniós dokumentumot minden hivatalos nyelvre lefordítanak?

Nem. A dokumentumokról a prioritásoknak megfelelően – a célközönségtől és a céltól függően – készül fordítás. A jogszabályokat és a legfontosabb – közérdekű vagy közérdeklődésre számot tartó – dokumentumokat mind a 23 hivatalos nyelvre lefordítják. Más dokumentumok (például a nemzeti hatóságokkal folytatott levelezés vagy a meghatározott személyeknek vagy szervezeteknek címzett határozatok) csak a szükséges nyelvekre lesznek lefordítva.

Az Európai Bizottság belső tevékenységét három nyelven – az úgynevezett eljárási nyelveken – folytatja: angolul, franciául és németül. Az Európai Parlament tagjai a munkadokumentumokat saját nyelvükön kapják kézhez.

Mi a helyzet az internetes oldalakkal?

Egyre nagyobb a jelentősége annak, hogy az interneten keresztül tájékoztassuk a nyilvánosságot arról, hogy mit tesz az EU és ez hogyan válik a lakosság előnyére. Ami a Bizottság weboldalait illeti, jogilag nem kötelező minden oldalt valamennyi hivatalos nyelvre lefordítani. Ettől függetlenül a Bizottság a lehető legtöbb nyelven minél több információt igyekszik rendelkezésre bocsátani weboldalain.

Milyen költségekkel jár az uniós intézményeknél folyó fordítás és tolmácsolás?

Az európai uniós intézmények (ezen belül az Európai Bizottság, az Európai Parlament, a Tanács, az Európai Unió Bírósága, az Európai Számvevőszék, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, a Régiók Bizottsága) évente összesen mintegy 1 milliárd eurót költenek fordításra és tolmácsolásra. Ez az uniós költségvetésnek kevesebb mint 1%-át jelenti; vagyis egy lakosra vetítve alig több mint 2 eurót. Az Európai Bizottság mintegy 3000 fordítót és tolmácsot foglalkoztat.

Melyik a legfontosabb nyelv?

Minden nyelvet egyformán fontosnak tekintünk. Az uniós nyelvek közül legnagyobb létszámban a németet beszélik anyanyelvként. Ugyanakkor használata Németországon és Ausztrián kívül nem túl széles körben terjedt el. A világon az uniós nyelvek közül a legtöbbet az angolt és a spanyolt használják – azonban a spanyolul és angolul beszélők többsége nem Európában él. Az Unióban idegen nyelvként az angolt beszélik a legtöbben. A friss felmérések viszont azt mutatják, hogy még ma is csupán az Unió lakosságának kevesebb mint fele rendelkezik elegendő tudással e nyelvből ahhoz, hogy megértesse magát. A francia három tagállam (Belgium, Franciaország és Luxemburg) hivatalos nyelve, illetve hivatalos nyelveinek egyike. A világ számos részén beszélik és Unió-szerte sok iskolában tanítják – ám Dél- és Nyugat-Európában sokkal szélesebb körben értik, mint a kontinens északi vagy keleti részén.

Megoldást jelentene-e, ha mindenki egy nyelvet beszélne?

Túlságosan naiv elképzelés, hogy egyetlen nyelv minden nyelvi igényre megoldást jelenthetne. Időnként születnek olyan javaslatok, amelyek azt tanácsolják, hogy az Unió fogadja el a latint vagy az eszperantót egységes, páneurópai nyelvként. Ám mivel szinte mindenkinek az alapoktól kellene kezdenie e nyelvek elsajátítását, ez a megoldás sem lenne kevésbé nehézkes, és a világ többi részével való kapcsolattartásban is csekély lenne a haszna. A tanárképzés és az 500 millió európainak egy új nyelvre való megtanítása rengeteg időt és erőforrást emésztene fel. Az Európai Bizottság ezért kötelezte el magát a soknyelvűség mellett, és ösztönzi inkább a sokszínűséget, mintsem az egységességet.

Milyen hasznom származik abból, ha nyelveket tanulok?

A növekvő munkanélküliség és a kihívásokkal teli gazdasági kilátások idején az idegennyelvtudás hozzáadott értéket jelent és a foglalkoztathatóság, a növekedés és a munkahelyteremtés szempontjából kulcskompetenciának számít. Ezért szorgalmazták 2002-ben az EU állam- és kormányfői, hogy már egészen fiatal kortól legalább két idegen nyelvet oktassanak.

Milyen támogatást nyújt az Unió a külföldi nyelvtanulás támogatására?

A külföldi nyelvtanulás szerepet játszhat a gazdasági fellendülésben, valamint egy összetartóbb európai társadalom kialakulásában is. Valamennyi uniós polgárnak lehetővé kell tenni, hogy nyelvtudását továbbfejlessze, nyitottá váljon más kultúrákra, és felfedezze az Unió és a globális piac nyújtotta lehetőségeket. Az egész életen át tartó tanulás uniós programja évente mintegy 50 millió eurót juttat a nyelvi készségek fontosságának tudatosítására, a nyelvtanulási lehetőségekhez való hozzáférés javítására, valamint a nyelv tanulását és tanítását segítő tananyagok kifejlesztésére. A nyelvtanulás és a nyelvi sokszínűség a 2014–20-as időszakra szóló „Erasmus mindenkinek” program prioritásai közé tartozik. A jelenleg a Tanácsban és az Európai Parlamentben tárgyalt program várhatóan jelentősen növelni fogja a nyelvi készségek elsajátításának és fejlesztésének finanszírozását.

Fontosak-e a nyelvek az üzleti életben?

Igen, mivel fontos, hogy értsük ügyfeleink nyelvét. 2006-ban az Európai Bizottság megbízásából felmérés készült, hogy megbecsüljék, milyen költségekkel jár, ha az uniós vállalkozások nem rendelkeznek megfelelő idegennyelv-tudással. A felmérés rámutatott, hogy az alkalmazottaik nyelvtudásába befektető vagy nyelvi stratégiát követő kis-és középvállalkozások 44,5 %-kal nagyobb exportbevételre tettek szert azoknál, akik nem fektettek be ezen a területen.

Mi az európaiak véleménye a nyelvekről?

Az uniós polgároknak a többnyelvűséghez és idegen nyelvekhez való hozzáállását feltáró, 2012 júniusában megjelent Eurobarométer-felmérés szerint tíz uniós polgár közül majdnem kilenc úgy gondolja, hogy az idegennyelv-tudás nagyon hasznos, és 98 %-uk úgy véli, hogy a nyelvek elsajátítása gyermekeik jövőjét szolgálja. Az európaiak határozottan tudatában vannak a többnyelvűség előnyeinek: 72 %-uk egyetért ezzel a célkitűzéssel és 77 %-uk szerint a prioritások között van a helye; 53 %-uk hasznosítja munkahelyén idegennyelv-tudását és 45 %-uk úgy gondolja, hogy idegennyelv-tudásuknak köszönhetik, hogy jobb állásuk van szülőhazájukban.

Mennyire jók az európaiak a nyelvekben?

A 2012-es Eurobarométer-felmérés szerint némiképp csökkent azoknak az európaiaknak a száma, akik saját bevallásuk szerint képesek valamilyen idegen nyelven kommunikálni; a 2005-ös felmérésen arányuk 56 %volt, ma 54 %. Az Európai Bizottság külön tanulmánya, a nyelvi kompetenciáról szóló első európai felmérés 14 európai országban folytatott nyelvi teszteket tizenéves diákok körében; ennek eredménye szerint csak 42 %-uk kompetens az első idegen nyelven, a második idegen nyelven pedig csak 25 %-uk. Jelentős azoknak az aránya – az első idegen nyelv esetében 14 %, a második idegen nyelv esetében 20 % –, akik még az „alapszintű nyelvhasználó” szintjét sem érik el. Az első idegen nyelvben kellően jártas tanulók aránya széles skálán mozog: Máltán és Svédországban 82 % (itt az angol az első idegen nyelv), míg Franciaországban mindössze 14 % (angol nyelv), az Egyesült Királyságban pedig 9 % (francia nyelv). Az internet hozzájárult ahhoz, hogy az emberek szélesebb körben használják „passzív” szóbeli és írásbeli idegennyelv-ismeretüket. 10 százalékponttal, 26 %-ról 36 %-ra nőtt azon európaiak száma, akik rendszeresen használnak idegen nyelvet internetezés közben, például a közösségi médián keresztül. Az uniós országok között többnyelvűségben első helyen áll Luxemburg, ott ugyanis az állampolgárok 99 %-a képes legalább egy idegen nyelven kifejezni magát.

Ki beszél a legtöbb nyelven az Európai Bizottság munkatársai közül?

Ioannis Ikonomou, tudniillik ő 32 nyelven beszél. Az Európai Bizottságnál dolgozik fordítóként. Ioannis Krétán született, Irakleióban. Nyelvészetet tanult a theszaloníki egyetemen, majd mesterszintű tanulmányokat folytatott az Egyesült Államokban a Columbia Egyetemen közép-ázsiai nyelvek és kultúrák szakirányon. Ioannis 2002 óta dolgozik az Európai Bizottságnál. A többnyelvűség európai helyzetéről ezen a héten Cipruson megrendezésre kerülő konferencián is fel fog szólalni.


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website