Navigation path

Left navigation

Additional tools

Kérdések és válaszok: Az Európai Bizottság javaslata az európai politikai pártok és az európai politikai alapítványok alapszabályáról és finanszírozásáról

European Commission - MEMO/12/660   12/09/2012

Other available languages: EN FR DE DA ES NL IT SV PT FI EL CS ET LT LV MT PL SK SL BG RO

Brüsszel, 2012. szeptember 12.

Kérdések és válaszok: Az Európai Bizottság javaslata az európai politikai pártok és az európai politikai alapítványok alapszabályáról és finanszírozásáról

Mi a javaslat célja?

A bizottsági javaslat célja az európai politikai pártok és a hozzájuk kapcsolódó politikai alapítványok láthatóságának, elismertségének, hatékonyságának, átláthatóságának és elszámoltathatóságának növelése. E célból a javaslat továbbfejleszti azt a szabályozási és finanszírozási környezetet, amelyben e pártok és alapítványok működnek.

A javaslatnak nincs uniós költségvetési vonzata, és semmilyen módon nem befolyásolja az uniós költségvetésből a politikai pártok és alapítványok finanszírozására fordított összegekkel kapcsolatos jövőbeli döntéseket.

Mi a szerepe az európai politikai pártoknak és a hozzájuk kapcsolódó politikai alapítványoknak?

A Szerződések és az Alapjogi Charta elismerik az európai szintű pártoknak az európai politikai tudatosság kialakításában és az uniós polgárok politikai akaratának kinyilvánításában játszott alapvető szerepét (az EUSZ 10. cikke és Alapjogi Charta 12. cikke).

Az európai szintű politikai pártoknak a tagállamokban működő országos és regionális pártok a tagjai, de a legtöbb esetben engedélyezik egyének csatlakozását is. Kulcsszerepet játszanak az európai demokrácia megerősítésében, mivel kivételesen előnyös helyzetben vannak ahhoz, hogy kapcsolatot teremtsenek a polgárokkal, és áthidalják a nemzeti politikát az európai politikától elválasztó szakadékot. A határokon átnyúló politikai párbeszéd elősegítése révén e pártok és alapítványok hozzájárulnak az európai politikai nyilvánosság kialakításához.

Léteznek már ma is európai politikai pártokra vonatkozó szabályok?

2003 óta léteznek ilyen szabályok (2004/2003/EK rendelet), amelyek főleg az európai politikai pártok – és a rendelet 2007. évi módosítása óta a hozzájuk kapcsolódó politikai alapítványok – finanszírozásával foglalkoznak. 2012-ben 13 európai szintű politikai párt és 12 ilyen politikai alapítvány működött, melyeket összesen 31 millió euróval finanszírozott az uniós költségvetés. Bár e pártok és alapítványok európai szinten elismertek és az uniós költségvetésből kapnak támogatást, nemzeti jogalanyok.

Az európai politikai pártok nem azonosak az Európai Parlamentben működő parlamenti csoportokkal, bár előfordul, hogy hasonló névvel és tagsággal.

Miért kell európai jogi státuszt adni az európai politikai pártoknak?

Az Európai Parlamentnek ez régi kérése, amelyet egy tavaly áprilisban elfogadott, Marietta Giannaku európai parlamenti képviselő által készített állásfoglalásban is megerősített.

Az európai politikai pártok kulcsszereplőkké váltak az Unió politikai életében. Azonban számos ok miatt, többek között azért, mert egyes tagállamokban jogilag nem kormányzati szervezetnek minősülnek, mostanáig nem voltak abban a helyzetben, hogy teljes mértékben megfelelhessenek a Szerződések által számukra kijelölt szerepnek.

Az európai jogi státusz biztosítani fogja az európai politikai pártok számára a szükséges elismertséget, és elősegíti, hogy Európa-szerte és Európa határain kívül is látható módon és hatékonyan működjenek. Az európai jogi státusz biztosítása az európai uniós demokrácia fejlesztése terén tett jelentős lépés.

A Bizottság reméli, hogy a társjogalkotók gyors megegyezést érnek el az új szabályokról, így azok a 2014. évi európai parlamenti választások kampányidőszakában már alkalmazhatók lesznek.

A Parlament már évek óta sürgeti, hogy az európai szintű politikai pártok kapjanak európai státuszt. Miért várt a Bizottság máig a javaslattal?

Az európai jogi státusz biztosítása az európai politikai pártok számára nagy jelentőségű, potenciálisan messzire vezető lépés, amely gondos elemzést igényelt.

2007-ben, amikor a szabályok legutoljára változtak, a Bizottságot sürgette az idő, és ezért inkább úgy döntött, csak kisebb változtatásokat eszközöl a meglévő jogszabályokon.

Ma minden feltétel adott ahhoz, hogy egy ambiciózusabb javaslatot terjesszünk elő, amely az európai politikai pártok és alapítványok fejlődését, növekedését és a mai és jövőbeli kihívásokhoz való alkalmazkodását lehetővé tevő, új keretet kínál e szervezetek számára.

Mi a kapcsolat az európai politikai pártokra és politikai alapítványokra vonatkozó e javaslat és az európai alapítvány statútumáról szóló, 2012. februári bizottsági javaslat között?

A Bizottság februárban jogalkotási javaslatot fogadott el az európai alapítvány általános statútumáról. Ez az átfogó javaslat meg kívánja könnyíteni a közhasznú, azaz például az egészségügy, oktatás, tudomány vagy alapvető jogok terén működő alapítványok páneurópai tevékenységét. A javaslat azokra az igényekre született válaszul, amelyeket régóta hangoztatnak az érdekelt felek és az Európai Parlament a szociális gazdaság és a szociális innováció vonatkozásában.

Az európai politikai pártokról és a hozzájuk kapcsolódó európai politikai alapítványokról szóló javaslat utóbbiak számára konkrét, igényeikhez alkalmazkodó jogi, pénzügyi és szabályozási keretet hoz létre.

A javaslat európai státuszt biztosít mind az európai politikai pártoknak, mind az európai politikai alapítványoknak. Miért vonatkoznak rájuk különböző finanszírozási szabályok?

A politikai pártok és a politikai alapítványok különböző típusú költségeket viselnek. A politikai pártok külön kezelését e szerveződések sajátos jellege igazolja, az, hogy rugalmasan kell alkalmazkodniuk és reagálniuk az előre nem látható vagy sürgős politikai fejleményekre.

Az európai politikai alapítványok azonban olyan feladatokat végeznek és olyan típusú költségeket viselnek, amelyek hasonlóak az uniós programok által finanszírozott más, nem politikai alapítványok vagy szervezetekéihez. Ezért nincs ok arra, hogy a jelenlegi, működési támogatási rendszerből kiemeljük őket.

Pontosan milyen kritériumai lesznek az európai jogi státusznak és az uniós finanszírozásnak?

Azok a politikai pártok és alapítványok, amelyek magukat európai szinten bejegyeztetve európai jogalanyok kívánnak lenni, számos feltételt kell teljesítsenek. Elegendően nagyszámú tagállamban kell képviseltetniük magukat, tiszteletben kell tartaniuk a nonprofitelvet és az EU alapértékeit. Emellett a Bizottság javaslata szerint az európai politikai pártoknak és alapítványoknak meg kell felelniük a belső demokrácia, az irányítás, az átláthatóság és az elszámoltathatóság magas szintű normáinak.

Reméljük, és arra számítunk, hogy ezek a feltételek, amelyeknek könnyen megfelelhetnek politikai pártok és egyének szervezett és elkötelezett nemzetek feletti szövetségei, elősegítik majd új európai politikai pártok rendszeres megjelenését.

Ahhoz, hogy egy európai politikai párt vagy alapítvány európai uniós köztámogatásban részesüljön, először be kell jegyeztetnie magát. Tekintettel azonban az e célra rendelkezésre álló uniós források szűkösségére, a Bizottság úgy véli, hogy e pártoknak egyúttal elegendő mértékű európai elkötelezettségről és arról is számot kell adniuk, hogy az uniós polgárok elegendő hányadának támogatását tudják maguk mögött, azaz e polgárok nézeteit és véleményét képviselik. Emiatt, valamint az Európai Parlament az uniós polgárok közvetlen képviseletében játszott szerepének elismeréseként, európai politikai párt csak akkor kaphat uniós finanszírozást, ha legalább egy mandátumot szerez az európai parlamenti választásokon.

A választásokon elért eredmény objektív mércéje mind a párt európai ambícióinak, mind elismertségének, és ez a kiegészítő követelmény lényegében ösztönző arra, hogy a párt a lehető legmagasabb szinten és maradéktalanul részt vegyen Európa demokratikus életében.

Mit jelent az EU alapértékeinek tiszteletben tartása? Hátrányt szenvednek majd az euroszkeptikus pártok?

Minden európai politikai pártnak és alapítványnak tiszteletben kell tartania az alapvető jogokat és elveket. Ide tartozik az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok és a kisebbségek tiszteletben tartása.

A jelenlegi vagy jövőbeli szabályok mindamellett semmilyen módon nem szándékoznak akadályt gördíteni az EU jövőjéről folytatott egészséges és demokratikus vita elé.

Részt vehetnek-e az európai politikai pártok tagállami népszavazásokon, ha ezek uniós ügyekre vonatkoznak?

Nem. A nemzeti népszavazások finanszírozását továbbra is a tagállami jogszabályoknak megfelelően kell intézni, még akkor is, ha a népszavazás uniós ügyeket érint.

Milyen lépések garantálják a polgárok számára azt, hogy az uniós és magánfinanszírozást jogszerű célokra használják fel a kedvezményezettek?

A Bizottság az átláthatóság, elszámolások és ellenőrzés tekintetében a korábbinál jóval szigorúbb rendszert javasol. Az új szabályok például köteleznék az Európai Parlamentet arra, hogy részletes információkat tegyen közzé az elismerési és finanszírozási eljárásokról, ezen belül publikálja például az éves pénzügyi beszámolókat, a támogatók listáját, a párttagok listáját vagy a bejegyzési folyamat részeként az Európai Parlamenthez benyújtott a dokumentumokat és alapszabályt.

Emellett a javaslat az uniós és magánforrások nyújtását és elköltését nyomon követő, átfogó rendszer kialakítását irányozza elő. E rendszer az érintett uniós szervezetek és az illetékes nemzeti hatóságok együttműködése és információcseréje révén valósul meg.

A Bizottság továbbá szigorú szankciórendszer bevezetését is javasolja, amely a jogsértéstől függően a kisebb pénzbírságoktól egészen az európai státusz elvesztéséig terjedő büntetéseket tartalmaz.

A finanszírozási szabályokkal való visszaélés megelőzése érdekében a javaslat azt is egyértelművé teszi, hogy pártjuk uniós finanszírozásának meghatározása vonatkozásában bármely európai parlamenti képviselő csak akkor vehető számításba, ha azon európai politikai párt tagja marad, amelyhez nemzeti vagy regionális pártja kapcsolódik. Ez fokozott elszámoltathatóságot és átláthatóságot biztosít majd az uniós polgárok és szavazók felé.

Módosítja-e az európai politikai pártoknak biztosított európai státusz azokat a feltételeket, amelyek e pártok alkalmazottainak foglalkoztatását szabályozzák?

Nem. Sem a munkajogi, sem az adózási jogszabályok nem tartoznak az EUMSZ 224. cikkének hatálya alá.

Mindamellett az európai politikai pártok és alapítványok önfinanszírozásának elősegítése érdekében a Bizottság javaslata értelmében a határokon átnyúló adományok ugyanolyan kedvező adóügyi megítélés alá esnének, mint a tagállamokon belüli adományok.

Miért egészíti ki az európai alapszabályról szóló bizottsági javaslatot egy, a költségvetési rendeletről szóló bizottsági munkadokumentum? Miért nem két hivatalos jogalkotási javaslatot nyújtott be a Bizottság?

A költségvetési rendelet felülvizsgálata jelenleg van folyamatban. Bár a társjogalkotók hivatalosan már megegyeztek róla, a módosított rendelet még nem lépett hatályba, ezért nem is módosítható tovább.

A javaslathoz csatolt munkadokumentumot azonban elfogadta a Bizottság. Ez formálisan azt követően válik majd jogalkotási javaslattá, hogy a felülvizsgált költségvetési rendelet elfogadásra került.

E két dokumentum egy csomag részének tekintendő.


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website