Navigation path

Left navigation

Additional tools

Gyakran ismétlődő kérdések az Európai Bizottságnak az írni-olvasni tudással kapcsolatos szakpolitikájáról, valamint az írás-olvasástudással foglalkozó magas szintű szakértői csoport jelentéséről

European Commission - MEMO/12/646   06/09/2012

Other available languages: EN FR DE DA ES NL IT SV PT FI EL CS ET LT LV MT PL SK SL BG RO

Európai Bizottság

FELJEGYZÉS

Brüsszel, 2012. szeptember 6.

Gyakran ismétlődő kérdések az Európai Bizottságnak az írni-olvasni tudással kapcsolatos szakpolitikájáról, valamint az írás-olvasástudással foglalkozó magas szintű szakértői csoport jelentéséről

IP/12/940

Miért hozott létre az Európai Bizottság az írás-olvasástudással foglalkozó szakértői csoportot, ha az oktatás és az írni-olvasni tudás leginkább a tagállamok hatáskörébe tartozik?

A tagállamok közös érdeke, hogy mind a gyermekek, mind a felnőttek körében javítsák az írástudás színvonalát. Az olvasási készség javítása a Bizottság 2002-ben indult oktatási és képzési munkaprogramjának egyik legelső célkitűzései közé tartozott; e célkitűzést a 2010–2020 közötti időszakra vonatkozóan ismételten prioritásként emelték ki. A tagállamok elkötelezték magukat amellett, hogy az évtized végére legfeljebb a 15%-ot érje el azoknak a 15 éveseknek az aránya, akik az olvasás-szövegértés területén alacsonyan teljesítenek.

2010 novemberében a Miniszterek Tanácsa felkérte a Bizottságot, hogy hozzon létre magas szintű szakértői csoportot, amely megvizsgálja, hogy melyek az olvasási-szövegértési készségek egész életen át tartó támogatásának leghatékonyabb és legeredményesebb módszerei. A csoport jelentése fel kívánja hívni a figyelmet arra, hogy számos tagállamot az olvasási-szövegértési készségek válsága sújtja; a jelentés emellett a probléma megoldására szolgáló ajánlásokat fogalmaz meg. A Bizottság továbbra is támogatja a tagállamokat az írni-olvasni tudás színvonalának javítására irányuló erőfeszítéseikben. A Bizottság szerepe semmilyen módon nem korlátozza a tagállamok kizárólagos hatáskörét abban, hogy oktatási rendszereik szerkezetét és tartalmát meghatározzák.

Hogyan került sor a szakértői csoport tagjainak kiválasztására? Miért választották Laurentien holland hercegnőt a csoport elnökéül?

A magas szintű csoport tagjai az írni-olvasni tudás témájának szakértői. Az Európai Bizottság szakértelmük és szakmai hírnevük alapján választotta ki őket. A Bizottság emellett figyelembe vette a földrajzi és a nemek közti arányosságot biztosító szempontokat is.

Laurentien holland hercegnő jól ismert az e téren indított kampányairól. A hercegnő az UNESCO „Írás-olvasás a fejlődésért” elnevezésű kezdeményezésének különmegbízottja, valamint az írni-olvasni tudással foglalkozó holland alapítvány (Stichting Lezen & Schrijven) elnöke.

Miről is szól az „Európa szeret olvasni” kampány?

Az „Európa szeret olvasni” kampány, amely Andrula Vasziliu európai biztos kezdeményezésére indult, fel kívánja hívni a figyelmet az olvasási készség és a szövegértés egész Európában jelentkező válságára, valamint az olvasás mint örömforrást jelentő tevékenység fontosságára. Vasziliu biztos több felolvasó programon vett részt Európa-szerte. E programok gyermekeket, kamaszokat vagy felnőtteket szólítottak meg. Ezeken az eseményeken gyakran megjelenik a többnyelvűség kérdése: a gyerekeket arra bátorítják, hogy olvassanak hangosan idegen nyelven, és a programok a nyelvi sokféleség jelentőségét is kiemelik.

Mit jelent az, hogy valaki alacsonyan teljesít az értő olvasást tekintve?

Az olvasáskészség terén gyengén teljesítők közé azok tartoznak, akik csak a legegyszerűbb szövegértési feladatokat képesek megoldani, mint például egyetlen információ megtalálása, a szöveg fő témájának meghatározása vagy kapcsolat felfedezése valamilyen jól ismert dologgal.

Az uniós tagállamok közötti összehasonlíthatóság biztosítása érdekében az uniós referenciaérték az OECD Nemzetközi tanulói teljesítménymérése (Pisa-felmérés) – amely 1-től 5-ig (ahol 5 a legmagasabb szint) terjedő skálával értékel – alapján határozza meg, ki számít alacsonyan teljesítőnek. Az alacsonyan teljesítők azok, akik a Pisa-felmérésen a 2. szint alatt teljesítenek. Ide tartoznak azok a tanulók, akik csak a legegyszerűbb szövegértési feladatokat képesek megoldani.

Az OECD a felnőttek kompetenciáinak vizsgálata érdekében új nemzetközi programot indított. A felmérés részletes képet nyújt a 16–65 év közöttiek készségeiről. Felméri az olvasási, szövegértési és számolási készségeket, valamint a problémamegoldó képességet a technológiailag fejlett környezetben. Emellett a munkahelyen használt készségeket is vizsgálja. Az első eredmények 2013 októberében kerülnek közzétételre.

Gyakorol-e hatást az írástudás szintjére az internet, a közösségi média és az okostelefonok használata, és ha igen, milyen ez a hatás?

Az internet és a digitalizáció megváltoztatta az írásbeli kifejezés jellegét, gyakoriságát és jelentőségét. A digitális eszközök használata ösztönzi az írásbeliséget, ahogyan ez különösen a fiatalok körében megfigyelhető. Az olyan közösségi hálózati eszközökön keresztül történő kommunikáció jellege, mint például a facebook, az MSN és az sms-ek, a szóbeliség és az írásbeliség között helyezhető el. Rövid szöveges üzenetek fogalmazása – azok egyszerűsége és azonnalisága folytán – különösen az olvasási nehézségekkel küzdők számára lehet nagymértékben motiváló.

Ezek az informális gyakorlatok egyes iskolákban és más oktatási intézményekben lassanként beépülnek a tanulási folyamatba, egyelőre általában egyéni projektek formájában. Az ilyen informális gyakorlatokat azonban motivációs előnyeik miatt az oktatási rendszereknek jobban el kellene ismerniük.

A digitális médiában használt írásbeli kifejezéssel kapcsolatban két gyakori aggály szokott felmerülni: a kézírás felsőbbrendűnek tekinthető-e a gépelésnél, amikor a gyerekek írni és olvasni tanulnak, illetve az sms-ek írása kedvezően vagy kedvezőtlenül hat-e az írásbeli kifejezésre és a helyesírásra. Az eddig rendelkezésre álló csekély számú adat azt mutatja, hogy mindkét állítás egyaránt igazolható. Több bizonyítékra van szükség a digitális média és a kézírás kapcsolatáról annak érdekében, hogy e téren megfelelő megközelítést lehessen kialakítani.

Mi magyarázza a nagy különbséget a fiúk és lányok teljesítménye között?

A nemek közötti különbség alapvetően motivációbeli különbség. Az adatok arról tanúskodnak, hogy a férfiak bármely életkorban kevesebbet olvasnak az olvasás öröme kedvéért, mint a nők. A PISA-felmérések elemzése azt mutatta ki, hogy a kamaszkorú fiúkat kevésbé köti le az olvasás, mint a lányokat, amit az alacsonyabb olvasási teljesítmény és a fiúk körében az alacsonyan teljesítők magasabb aránya is tükröz.

A fiúkat többféleképpen lehet olvasásra ösztönözni: a digitális formátum nagyobb arányú használatával, az iskolai olvasmányok kiválasztása során érdeklődésük figyelembe vételével, valamint az olvasmányok terén általánosan nagyobb választási lehetőség biztosításával valamennyi tanuló (lányok és fiúk) számára egyaránt. A jelentés azt is jelzi, hogy több férfira lenne szükség a tanári pályán, akik példaképül szolgálhatnak a fiúk számára.

Úgy tűnik, hogy a magas szintű csoport kizárólag az olvasási készségekre koncentrált; ez valóban így van?

A magas szintű csoport mind az olvasási, mind az íráskészségre koncentrált, de az olvasás számos különböző szempontját is figyelembe vette, mint pl. új technológiák, valamint a digitalizáció hatása az olvasási és íráskészségre. Az olvasás területén sokkal több kutatás és összehasonlítható információ áll rendelkezésre, mint az íráskészség terén. A magas szintű munkacsoport egyik ajánlása szerint szükség van az íráskészséget felmérő, nemzetközileg összehasonlítható tesztek kidolgozására, továbbá meg kell erősíteni az e területen zajló kutatásokat.

A magas szintű csoport az írástudás többszintű definícióját használta az alapvető íráskészségtől a funkcionális írástudásig és az összetett, többféle jártasságot magában foglaló írástudásig (többszörös műveltség). Az alapszintű írni és olvasni tudás azt jelenti, hogy az egyén felismeri a betűket, valamint megérti azokat a szavakat és szövegeket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy olyan szinten tudjon írni és olvasni, ami elősegíti a további fejlődéshez szükséges önbizalmat és motivációt; a funkcionális írástudás az ahhoz szükséges írni és olvasni tudást jelenti, hogy az egyén a társadalomban, otthon, az iskolában és a munkahelyen képes legyen a fejlődésre és a boldogulásra; a többszörös műveltség pedig azt jelenti, hogy az egyén az olvasási és íráskészségét képes többféle médián keresztül és különböző formában (nyomtatott, digitális, audiovizuális) érkező szövegek létrehozására, megértésére, értelmezésére és kritikai értékelésére felhasználni. A többszörös műveltség a digitális részvétel alapját képezi, és lehetővé teszi, hogy az egyén megalapozott döntéseket hozzon pénzügyi, egészségi stb. kérdésekben. A nemzetközi felmérések is ezt a definíciót használják.

Az OECD PISA-felmérése mellett vannak más vizsgálatok is, amelyek felmérik a tanulók olvasási és íráskészségét?

Léteznek más vizsgálatok is, így a PIRLS: „Progress in International Reading Literacy Study” (Nemzetközi felmérés az olvasáskészség fejlődéséről), amelyet a Nemzetközi Tanulói Teljesítménymérő Szövetség (International Association for the Evaluation of Educational Achievement, IEA) végez. A felmérés 9-11 éves tanulókat vizsgál.

Az OECD a felnőttek kompetenciáinak felmérése érdekében új nemzetközi felmérési programot indított. Az első eredmények 2013 októberében teszik közzé.

Milyen változást indíthat el a magas szintű csoport?

A magas szintű csoport jelentése kiemeli az írni és olvasni tudás színvonalára vonatkozó legfontosabb adatokat és bizonyítékokat, melyeket különböző országokból származó példák és jellemzések illusztrálnak. Hozzáférhető formában összefoglalja a rendelkezésre álló legfontosabb kutatásokat, valamint az Európában az írástudás javítására szolgáló legfontosabb szakpolitikákat, programokat és kampányokat.

A jelentés emellett specifikus ajánlásokat is tartalmaz különböző korcsoportok számára (kisgyerekek, alsó tagozatosok, kamaszok és felnőttek), kiemelve, hogy a folyamatban érintett különböző szereplők mit tehetnek a helyzet javítása érdekében.

A jelentés központi szerephez jut majd az EU oktatási minisztereinek október 4-5-én Cipruson rendezett informális találkozóján, melyen megvitatják az írni-olvasni tudás kérdését. A miniszteri megbeszélések alapján az Oktatási Tanács novemberben következtetéseket fogad el. Ebbe beletartoznak majd az arra vonatkozó részletes információk, hogy Európa miként hasznosítja a tanulságokat.

Igaz-e az az állítás, hogy az EU-ban mintegy 75 millió alacsony iskolai végzettségű felnőtt volt 2011-ben, és sokuk valószínűleg problémákkal küzd az írni-olvasni tudás terén?

Nincs pontos adatunk a felnőttek írni-olvasni tudásáról. A közelmúltban csak Franciaországban, Németországban és az Egyesült Királyságban végeztek nemrég felméréseket e témában. A felmérések tanúsága szerint öt felnőtt közül egy nem tud megfelelő szinten írni és olvasni ahhoz, hogy képes legyen megbirkózni a mai társadalom alapvető elvárásaival. Ez mintegy 75 millió felnőttet jelent EU-szerte. A felnőttek kompetenciáinak felmérésére irányuló új nemzetközi felmérési program 2013 októberében részletesebb adatokkal fog szolgálni.


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website