Chemin de navigation

Left navigation

Additional tools

MEMO/12/54

Brüsszel, 2012. január 30.

Gyakran ismételt kérdések: Erasmus program

(IP/12/83)

1. Mi az az „Erasmus tanulmányi időszak” és ki határozza meg a tartalmát?

Egy Erasmus tanulmányi időszak 3–12 hónapig tart, és szerves részét képezi a hallgató egyetemi, illetve más felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányának. A hallgató, az anyaintézmény és a fogadó intézmény által kötött „tanulmányi megállapodásnak” megfelelően a külföldön sikeresen elvégzett tanulmányi időszakot teljes mértékben el kell ismerni a tanulmányok részeként. A tanulmányi megállapodás a tanulmányi időszak megkezdése előtt megkötendő egyfajta szerződés. Részletesen meghatározza, hogy a hallgató milyen modulokat fog tanulni. A külföldi tanulmányi időszak végén a fogadó intézmény jelentést készít az Erasmus hallgató és az anyaintézmény számára a külföldön végzett tanulmányi programban elért eredményekről.

Az Erasmus programban részt vevő egyetemeknek és egyéb felsőoktatási intézményeknek rendelkezniük kell Erasmus felsőoktatási intézményi programtervvel (Erasmus University Charter), és azon ország nemzeti hatóságai által elismert intézménynek kell lenniük, amelyben találhatók. Az Erasmus felsőoktatási intézményi programterv célja, hogy az érintett intézmények által követendő alapelvek és teljesítendő kötelezettségvállalások megállapításával garantálja a program minőségét.

„Kibővített” Erasmus felsőoktatási intézményi programtervvel rendelkező felsőoktatási intézménybe beiratkozott hallgatók külföldön szakmai gyakorlatot (szakmai képzést/gyakorlati képzést) is végezhetnek egy vállalatnál vagy szervezetben. Az érintettek által a mobilitási időszak előtt kötött „tanulmányi megállapodásnak” megfelelően az anyaintézménynek teljes mértékben el kell ismernie a külföldön végzett időszakot.

2. Hogyan kell Erasmus hallgatói mobilitási ösztöndíjra pályázni?

Az Erasmus hallgatói csereprogramban való részvételhez a hallgatónak a következő feltételeknek kell megfelelnie:

  • valamely részt vevő felsőoktatási intézményben hallgatói jogviszonnyal rendelkezik (akár doktori képzésben is) a 33 részt vevő ország (EU 27, valamint Horvátország, Izland, Liechtenstein, Norvégia, Svájc és Törökország) egyikében,

  • felsőoktatási tanulmányaiból legalább egy évet sikeresen elvégzett (ez a feltétel a szakmai gyakorlatokra nem vonatkozik).

Az EU egyetemeinek és más felsőoktatási intézményeinek nagy többsége részt vesz az Erasmus-programban. Első lépésként a küldő felsőoktatási intézmény nemzetközi kapcsolatok vagy Erasmus irodája szolgál információval arról, miként lehet Erasmus-támogatáshoz jutni. Ez az iroda tud tájékoztatást adni arról, hogy az intézmény mely Erasmus csereprogramokban vesz részt.

3. Hány hallgató profitált eddig az Erasmus programból?

1987-es indulása óta az Erasmus program keretében folyó diákcsere folyamatosan bővül, és a 2012/2013-as tanév során a részt vevők száma várhatóan el fogja érni a 3 milliót.

A hallgatói mobilitásban részt vevő hallgatók létszámára vonatkozó 3 milliós irányszám elérése

A 2009/2010-es évben külföldön tanulmányokat vagy szakmai gyakorlatot végző hallgatók megoszlása

4. Mekkora támogatást kapnak az Erasmus hallgatók?

A 2009/10-es tanévben az átlagos havi Erasmus támogatás 254 euró volt. A legtöbb országban a kérelmek száma jóval meghaladja az elérhető ösztöndíjak számát. A 2009/10-es tanévben több mint 213 000 hallgató kapott Erasmus támogatást ahhoz, hogy külföldön végezzen tanulmányokat vagy szakmai gyakorlatot – ez az előző évhez képest 7,4 %-os növekedést (egyben új rekordot) jelent.

A támogatásokat a küldő felsőoktatási intézmény által kiválasztott és a fogadó intézmény vagy (szakmai gyakorlat esetében) vállalat által fogadni kívánt hallgatóknak ítélik oda. Az Erasmus program alapelve, hogy a hallgatóknak a fogadó intézmények semmilyen tandíjat nem számíthatnak fel.

A támogatás összegét a részt vevő országok egyénileg állapítják meg, de az semmiképpen sem fedezi a diákok összes költségét. Valójában a különböző országokban eltérő megélhetési költségek közötti különbségek egy részét hivatott fedezni.

Az Európai Bizottság célországonként meghatározza a havi támogatás felső határát, majd az Erasmus programot lebonyolító nemzeti ügynökségek és a felsőoktatási intézmények döntik el, hogy mekkora legyen a támogatás összege. A legtöbben a támogatottak (hallgatók és oktatók) számát igyekeznek maximalizálni, míg egyes ügynökségek inkább kevesebb támogatottnak biztosítanak magasabb összegű támogatást. A nemzeti ügynökségek és az anyaintézmények figyelembe vehetik például a hallgatók szociális és gazdasági helyzetét, valamint a küldő és a fogadó intézmények távolságát. Az Erasmus-támogatással egyidejűleg igénybe lehet venni más, a felsőoktatási intézménytől, a tagállamoktól, a régióktól vagy egyéb állami vagy magánszervezettől származó pénzeszközöket is. Egyre több magánvállalat kínál mobilitási támogatást, és egyre több hallgató tud tanulmányi hitelt felvenni bankoktól.

5. Igaz, hogy az Erasmus program az oktatói mobilitást és a nyelvi kurzusokat is támogatja?

Igen. A 33 részt vevő országban a nemzeti ügynökségek az egyéni mobilitás ösztönzése érdekében úgynevezett „decentralizált intézkedéseket” bonyolítanak le, melyek: az oktatási és képzési célú oktatói mobilitást támogató Erasmus program, az Erasmus intenzív programok és az Erasmus intenzív nyelvi kurzusok.

Erasmus oktatói mobilitási program

Az oktatók az oktatási megbízások révén külföldön tölthetnek egy tanítási ciklust. Ez egy naptól (legalább 5 tanítási óra) 6 hétig terjedhet egy másik országbeli felsőoktatási intézményben. A cél az oktatás kiválóságának és a felsőoktatási intézmények közötti együttműködés ösztönzése. Az oktatói mobilitásra az Erasmus teljes költségvetésének 8 %-át fordítják. A 2009/10-es tanévben 29 031 oktatási megbízást és 8 745 képzési megbízást finanszíroztak az Erasmus programból. Dolgozóknak szervezett képzésen a nem oktató dolgozók is részt vehetnek.

Az oktatói mobilitási programban részt vevők létszámának növekedése a 2007/08-as és a 2009/10-es tanév között

Erasmus intenzív programok és intenzív nyelvi kurzusok

Az intenzív program egy rövid tanulmányi program legalább három ország részvételével, amely felsőoktatási intézmények hallgatóit és oktatóit hozza össze. 10 egymást követő, egész naptól 6 hétig terjedő időtartamú, egy adott témával összefüggésben végzett munkát jelent. Célja olyan témák oktatásának ösztönzése, amelyeket egyébként nem biztos, hogy tanítanának az egyes felsőoktatási intézményekben, továbbá lehetővé tenni, hogy hallgatók és oktatók nemzetközi csoportokban működjenek együtt. Az Erasmus intenzív programok fő jellemzője az interdiszciplináris és multidiszciplináris innovatív megközelítés. A 2009/10-es tanévben 384 intenzív programban 12 606 hallgató és 4 378 oktató vett részt.

Erasmus intenzív nyelvi kurzusok

A kezdeményezés a kevésbé széles körben használt és tanított nyelveket oktató tanfolyamatokat támogatja. Ilyen tanfolyamokat azokban az országokban szerveznek, amelyekben ezeket a nyelveket felsőoktatási intézményekben tanítási nyelvként használják. Az angol, a német, a francia és a spanyol (kasztíliai) nem választható Erasmus intenzív nyelvi kurzus tárgyául. A tanfolyamok célja nyelvi és kulturális szempontból felkészíteni a leendő Erasmus hallgatókat a fogadó országban a mobilitási időszakra. A 2009/10-es tanévben 5 386 hallgató vett részt 361 Erasmus intenzív nyelvi kurzuson.

Egyéb intézkedések

A „centralizált intézkedéseket”, mint például a hálózatokat, a többoldalú projekteket és a kísérő intézkedéseket az EU Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynöksége irányítja. Ezek célja adott tevékenységek kidolgozása a felsőoktatási intézmények és egyéb érintett felek (például vállalkozások) között a felsőoktatás adott vonatkozásainak modernizálása, valamint az ágazatban a szakpolitika végrehajtása és alapadatokkal való ellátása érdekében.

A finanszírozott Erasmus egyetemi együttműködési projektek területei 2007-től 2010-ig

Az Erasmus együttműködési projektek fókuszában álló felsőoktatási szakpolitikai prioritások 2007-től 2010-ig

6. Milyen szerepet töltenek be a tagállamok az Erasmus programban?

Az uniós tagállamok több szinten is részt vesznek a programban. Először is minden tagállam elküldi nemzeti minisztériumának képviselőit az Európai Unió Tanácsába, ahol jogszabályokat fogadnak el és koordinálják a szakpolitikákat, mint például az egész életen át tartó tanulás programját, amelynek része az Erasmus. Az Erasmus hét évre szóló költségvetéséről a Tanács és az Európai Parlament közösen határoz. Az Erasmus finanszírozására jelenleg évente körülbelül 450 millió euró áll rendelkezésre. Másrészt a nemzeti hatóságok társfinanszírozzák nemzeti ügynökségeik működési költségeit, továbbá felügyelik hazájukban az Erasmus program végrehajtását. Az Európai Bizottságot az egész életen át tartó tanulás programja megvalósításában az egész életen át tartó tanulás bizottsága segíti, amely a tagállamok képviselőiből áll. Végül pedig az Erasmus programban való részvételhez a felsőoktatási intézményeknek rendelkezniük kell Erasmus felsőoktatási intézményi programtervvel, ehhez pedig a nemzeti hatóságaik által elismert intézménynek kell lenniük.

7. Mit takar az „Erasmus mindenkinek”?

Az Erasmus mindenkinek az Európai Bizottság új pénzügyi támogatási programra irányuló javaslata az oktatás, képzés, ifjúság és sport területén. A program 2014-ben venné kezdetét, és jelentősen növelné az ismeretek és képességek fejlesztésére fordítható pénzeszközöket. Az Erasmus mindenkinek azon az előfeltevésen alapul, hogy az oktatásba és képzésbe való befektetés jelenti a kulcsot az emberekben rejlő képességek kiaknázásához, aminek révén kiteljesíthetik személyes fejlődésüket, új képességeket sajátíthatnak el és javíthatják karrierkilátásaikat.

Az Erasmus mindenkinek program ésszerűsített szerkezetének köszönhetően javulni fog a program hatásfoka, mindez pedig több támogatást jelent majd a hallgatóknak, gyakornokoknak, tanároknak és más érintetteknek. Az új program keretében jelentősen megszaporodnak a mobilitási és együttműködési lehetőségek: több pénzeszköz áll majd a felsőoktatásban és szakképzésben részt vevő diákok, gyakornokok, tanárok, oktatók és ifjúságsegítők rendelkezésére külföldi tanuláshoz, képzéshez, tanításhoz és önkéntes munkához. Az oktatási és képzési intézményeknek, valamint az ifjúsági szervezeteknek is több lehetőségük nyílik majd arra, hogy partnerségeket alakítsanak ki és így megosszák egymással tapasztalataikat, továbbá hogy együttműködjenek vállalatokkal az innováció és foglalkoztathatóság elősegítésére. Kibővülnek általa az informatikai platformok – mint pl. az e-twinning – támogatási lehetőségei is, amelyek révén az iskolák és más oktatási szolgáltatók az interneten keresztül kapcsolódhatnak össze.

8. Miben különbözik az Erasmus mindenkinek program a jelenlegi programoktól?

A fő célkitűzés ugyanaz: az egyének fejlődésének, képességeinek és végső soron foglalkoztathatóságának javítása, továbbá az oktatási és képzési rendszerek korszerűsítésének támogatása. Az Erasmus mindenkinek hét meglévő program helyébe lépne: összefogja az egész életen át tartó tanulás programját (Erasmus, Leonardo da Vinci, Comenius és Grundtvig), a Fiatalok lendületben programot és öt nemzetközi együttműködési programot (Erasmus Mundus, Tempus, Alfa, Edulink és az iparosodott országokkal folytatott együttműködés programja).

A jelenlegi programok fő céljai (tanulmányi mobilitás, együttműködési projektek és a szakpolitikai reform támogatása) tovább fognak folytatódni, de meg fognak erősödni azok az intézkedések, ahol a legerősebb a rendszerszintű hatás, és ahol egyértelmű az uniós hozzáadott érték. Van néhány új innovatív javaslat is, mint pl. az Erasmus mesterképzésben részt vevő diákok hitelgarancia-rendszere, a tudásfejlesztési szövetségek és az ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségek. Egy egységes program egyszerűbb alkalmazási szabályokat és eljárásokat fog eredményezni, és elkerülhető lesz a tevékenységek fragmentáltsága és átfedése. (Lásd: IP/11/1398).

2007 óta évente átlagosan 400 000-en kapnak uniós támogatást külföldi tanulmányhoz, képzéshez vagy önkéntes munkához. A Bizottság javaslata értelmében ez a szám csaknem megkétszereződne.

Az Erasmus mindenkinek javaslatot jelenleg vitatja meg a Tanács (27 tagállam) és az Európai Parlament; a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó pénzügyi keretről is ők hozzák majd meg a végső döntést.

9. Ki profitál az Erasmus programból?

Célcsoport

Célkitűzések

2009/10-es költségvetés

Része a 2009/10-es költségvetésből

A kedvezményezettek száma
2009/10

2012-es költségvetés*

A kedvezményezettek száma*
2012/2013

Felsőoktatási intézmények hallgatói

A hallgatók a külföldön végzett tanulmányok vagy szakmai gyakorlat révén szerezzenek új ismereteket, és fejlesszék átvihető kulcskompetenciáikat;

A hallgatók készüljenek fel jól a jövőbeni munkaerő-piaci igényekre;

Javuljon a nyelvismeret és a kultúrák megértése.

330 m 

77%

213 000 hallgató

(körülbelül 20 %-uk végzett szakmai gyakorlatot külföldön)

450 m 

280 000 hallgató


(30 %-uk végez szakmai gyakorlatot külföldön)

Felsőoktatási intézmények oktatói

A bevált módszerek és innovatív tanulási módszerek oktatás vagy képzés céljából külföldön tett rövid látogatások keretében való cseréjével javuljon az oktatás minősége.

21 m 

5%

30 500 külföldi tartózkodás az oktatók számára

28 m 

40 000 külföldi tartózkodás az oktatók számára

Felsőoktatási intézmények nem oktató dolgozói

Rövid képzési célú látogatások révén ösztönözni a felsőoktatási intézmények közötti nemzetközi együttműködést.

5 m 

1%

7 000 külföldi tartózkodás a nem oktató dolgozók számára

7m 

9 500 külföldi tartózkodás a nem oktató dolgozók számára

Felsőoktatási intézmények

Fokozni a modernizálásukat és a vonzerejüket;

Ösztönözni a nemzetközi felsőoktatási mobilitást és együttműködést;

Az oktatási és képzési tanterveket összhangba hozni a munkaerő-piaci igényekkel;

Lehetőséget teremteni meghatározott témák közös tanítására.

70 m 

16%*

3000 intézmény

90 m 

N/A

Állami szervek, szövetségek és egyéb érintettek

Arra bátorítani őket, hogy például kommunikáció, felmérések, kutatás terén lebonyolított együttműködési projektek és kezdeményezések révén hozzájáruljanak a felsőoktatási intézmények modernizálásához.

3 m 

1%*

N/A

4,5 m 

N/A

Magánszféra

A tudás cseréjével, ezen belül felsőoktatási intézményekben végzett oktatással javítani a vállalkozások versenyképességét;

Javítani a gyakornokok szakmai ismereteit és foglalkoztathatóságát;

Bevonni a munkaadókat és a munkaerő-piaci intézményeket az innovatív programok kidolgozásába és lebonyolításába.

1 m 

<1%*

27 000 fogadó vállalat/szervezet

1,5 m 

N/A

*Becsült adatok

10. Hol találhatók az Erasmus programra vonatkozó statisztikák?

Az Erasmus programra vonatkozó statisztikák a következő honlapon vagy az „Erasmus – facts, figures & trends – The European Union support for student and staff exchanges and university cooperation in 2009/2010” (Erasmus – tények, számok és trendek – Az Európai Unió által hallgatói és oktatói cserékhez, valamint egyetemi együttműködéshez nyújtott támogatás a 2009/2010-es tanévben) című kiadványban olvashatók:

Statisztika: http://ec.europa.eu/education/erasmus/doc920_en.htm

Kiadvány: http://ec.europa.eu/education/pub/pdf/higher/erasmus0910_en.pdf

1. melléklet

Az Erasmus program nagykövetei

A programban részt vevő 33 országban megválasztották az „Erasmus program nagyköveteit”. Minden egyes ország képviseletére egy hallgatót és egy oktatót választottak meg, az alapján, hogy mekkora hatást gyakorolt szakmai, illetve magánéletükre az Erasmus programban való részvételük; szerepük az, hogy a többi hallgatót és oktatót a program által kínált lehetőségek kiaknázására buzdítsák.

Country

Student Ambassador

Staff Ambassador

BE

Marc GOFFART
from University of Ghent
in 1990 (3 months)
to Free University of Amsterdam (Netherlands)

Hugo MARQUANT
Head of International Office and Erasmus Coordinator (1986-2003)
Léonard de Vinci University College

BG

Boryana KLINKOVA
from Burgas Free University
in 2001 (3 months)
to Chemnitz University of Technology (Germany)

Rumyana TODOROVA
Vice-Rector for International Relations
University of Shumen

CZ

Tomas VITVAR
from Czech Technical University in Prague
in 2000 (6 months)
to Cork Institute of Technology (Ireland)

Milada HLAVÁČKOVÁ
Erasmus department coordinator since 1998/99
VŠB – Technical University of Ostrava

DK

Nina SIIG SIMONSEN
from Roskilde University
in 2009 (4 months)
to Mykolas Romeris University (Lithuania)

Connie VÆVER
Lecturer
VIA University College (TEKO Design)

DE

Katja KROHN
from University of Greifswald
in 2007 (5 months)
to University of Oviedo (Spain)

Christiane BIEHL
LLP/Erasmus institutional coordinator since 1997
University of Cologne

EE

Helen MARGUS
from Tallinn University
in 2005 (5 months)
to University of Ioannina (Greece)

Sirje VIRKUS
Lecturer and Erasmus departmental coordinator
Tallinn University

IE

Jessica GOUGH
from University of Limerick
in 2009 (5 months)
to Autonomous University of Barcelona (Spain)

Miriam BRODERICK
Head of Department of Languages and Cultural Studies
Dublin Institute of Technology

EL

Maria KALIAMBOU
from Aristotle University of Thessaloniki
in 1995 (6 months)
to Ludwig-Maximilians-University of Munich (Germany)

Katerina GALANAKI-SPILIOTOPOULOS
Head of International Relations / LLP/Erasmus ECTS institutional coordinator
Athens University of Economics and Business

ES

Tomás SÁNCHEZ LÓPEZ
from Polytechnic University of Valencia
in 2002 (1 year)
to Helsinki Metropolia University of Applied Sciences (Finland)

Fidel CORCUERA MANSO
Vice-Rector of International relations
University of Zaragoza

FR

Julien PEA
from University of Franche-Comté
2003 (9 months)
to University of Birmingham (UK)

Nathalie BRAHIMI
Lecturer
Lycée Ozenne

IT

Maurizio OLIVIERO
from University of Perugia
in 1988 (9 months)
to University of Alicante (Spain)

Ann Katherine ISAACS
Lecturer
University of Pisa

CY

Stavroulla ANTONIOU
from University of Cyprus
in 2004 (6 months)
to Roma Tre University (Italy)

Maria HADJIMATHEOU
LLP/Erasmus institutional coordinator
University of Cyprus

LV

Madara APSALONE
from University of Latvia
in 2006 (5 months)
to Copenhagen Business School (Denmark)

Aleksejs NAUMOVS
Rector
Art Academy of Latvia

LT

Tadas ZUKAS
from Mykolas Romeris University
in 2001 (6 months)
to Christian Albrechts University of Kiel (Germany)

Vilma LEONAVICIENE
Lecturer
Vilnius Pedagogical University

LU

Matthieu CISOWSKI
from Paris IV – Sorbonne
in 2000
to Bremen University (Germany)

Lucien KERGER
Vice-President
University of Luxembourg

HU

Piroska BAKOS
from University of Pécs
in 1998
to European University Viadrina Frankfurt Oder (Germany)

Mária DUDÁS
Lecturer and institutional coordinator
Óbuda University

MT

David FRIGGIERI
from University of Malta
in 2000 (7 months)
to University of Rennes I (France)

John SCHRANZ
Lecturer
University of Malta

NL

Désirée MAJOOR
from Utrecht University
in 1987 (6 months)
to Bologna University (Italy)

Bram PEPER
Lecturer
Erasmus University Rotterdam

AT

René KREMSER
from Vorarlberg University of Applied Sciences
in 2005 (5 months)
to VAMK University of Applied Sciences (Finland)

Elena LUPTAK
Docent and Erasmus departmental coordinator
Konservatorium Wien University

PL

Diana DMUCHOWSKA
from Medical University of Bialystok
in 2005 (1 year)
to University of Duisburg-Essen (Germany)

Ryszard ZAMORSKI
Vice-Dean
Bydgoszcz University of Technology and Life Sciences

PT

Filipe ARAÚJO
from Catholic University of Portugal
in 1999 (10 months)
to LUMSA University (Italy)

José MARAT-MENDES
Lecturer
New University of Lisbon

RO

Laura Adelina POPA
from Academy of Economic Studies Bucharest
in 2008 (10 months)
to Istanbul University

Ion VISA
Rector
Transilvania University of Brasov

SI

Jure KUMLJANC
from Faculty of Tourism Studies Portorož
in 2007 (6 months)
to University College Birmingham (UK)

Vesna RIJAVEC
Lecturer
University of Maribor

SK

Jana VITVAROVÁ
from University of Žilina
in 2000 (5 months)
to National Institute of Telecommunications, Evry (France)

Jozef RISTVEJ
Vice-Dean for Development and International Relations
University of Žilina

FI

Elina YLIPELKONEN
from Seinäjoki University of Applied Sciences
in 2006
to Protestant University of Applied Sciences Berlin (Germany)

Paula PIETILÄ
Disability Coordinator
University of Turku

SE

Karl-Fredrik AHLMARK
from University of Gothenburg
in 2008 (6 months)
to Loughborough University (UK)

Hans ÅHL
Swedish and Swedish as a second language
Erasmus Intensive Language Course coordinator
Mid Sweden University

UK

Kate SAMWAYS
from Cardiff University
in 2008 (10 months)
to IT Institute for the Disabled in Aveyron (France) and Ca' Foscari University Venice (Italy)

Julia KENNEDY
Erasmus institutional coordinator
Robert Gordon University

HR

Jelena SIMIĆ
from University of Rijeka
in 2010 (4 months)
to University of Wrocław (Poland)

Katica ŠIMUNOVIĆ
Erasmus Faculty coordinator
Josip Juraj Strossmayer University of Osijek

TR

Begum YURDAKOK
from Ankara University
in 2004 (9 months study exchange) and in 2008 (10 months training exchange)
to University of Bologna (Italy) and Karolinska Institut Stockholm (Sweden)

Mr. Mustafa ÇOBAN
Lecturer
Akdeniz University Vocational High School of Health Services

IS

Ásgerður KJARTANSDÓTTIR
from University of Iceland
in 1997 (5 months)
to Umeå University (Sweden)

Guðmundur HÁLFDANARSON
Lecturer
University of Iceland

LI

Gerold BÜCHEL
from University of Liechtenstein
in 2001 (6 months)
to Catholic University of Lyon (France)

Hansjörg HILTI
Lecturer
University of Liechtenstein

NO

Frederik STRAND SARDINOUX
from INSA Toulouse
in 2008 (6 months)
to Norwegian University of Science and Technology

Wolfgang LASCHET
EU Programme coordinator
Norwegian University of Science and Technology

CH

Marco AMHERD
from Zurich University of the Arts
in 2011 ( 10 months)
to CESMD Toulouse (Centre d'Etudes supérieures Musique et Danse)

Antoinette CHARON WAUTERS
Lecturer and International Relations coordinator
University of Lausanne


Side Bar

Mon compte

Gérez vos recherches et notifications par email


Aidez-nous à améliorer ce site