Chemin de navigation

Left navigation

Additional tools

European Commission (Európai Bizottság)

MEMO

Brüsszel, 2012. június 27.

Költségvetési rendelet: Milyen újdonságokra számíthatnak az uniós alapok kedvezményezettjei?

Miért volt szükség a költségvetési és kiadási szabályok megváltoztatására a költségvetési rendeletben?

A Bizottság folyamatosan értékeli az uniós alapok kezelésének módját, a múltbéli tanulságok, a végfelhasználók és az érdekelt felek visszajelzéseinek, valamint a pénzügyi szabályok modernizációs szükségleteinek figyelembevételével. Hivatalos kötelezettsége is van a költségvetési rendelet és végrehajtási szabályainak legalább háromévenkénti felülvizsgálatára.

Továbbá a gazdasági válság leküzdésére irányuló kihívások közé tartozik annak mérlegelése, hogyan lehet az uniós alapokat egyszerűbben, elszámoltathatóbban, hatékonyabban és eredményesebben felhasználni.

Végül a kedvezményezettek és a finanszírozó hatóságok szempontjából egyaránt pont időben, a jelenleg tárgyalt következő, 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi kereten belüli kiadási programok beindítása előtt kerül sor a módosítások bevezetésére.

Melyek a céljai ennek a felülvizsgálatnak?

Az Európa 2020 stratégia céljainak elősegítése érdekében az EU modernizálja pénzügyi eljárásait. Általánosságban véve a változások három területre koncentrálódnak:

1. Egyszerűsítés: a bürokrácia csökkentése, az eljárások felgyorsítása, a hangsúly eltolódása az adminisztrációtól a teljesítmény irányába;

2. Elszámoltathatóság: a fokozottan hatékony és eredményes pénzgazdálkodás biztosítása, valamint az EU pénzügyi érdekeinek védelme;

3. Innováció: olyan pénzügyi mechanizmusok bevezetése, amelyek harmadik felek alapjainak mozgósítását teszik lehetővé, ami az uniós finanszírozás multiplikálódását eredményezi.

Néhány példa az újdonságokra…

A támogatási rendszer hangsúlyának eltolódása a költségtérítési kérelmek megtérítésétől az eredmények alapján történő kifizetés felé: átalányösszegek, átalánydíjak, egységköltségek.

A legtöbb esetben az uniós támogatások a kedvezményezettnél felmerült tényleges költségek egy részének visszatérítését jelentik, ami időt rabló adminisztrációt jelent a kedvezményezett számára, akinek minden kiadást részleteznie kell, és a Bizottság számára is, amelynek a projektet nem csak az eredmények alapján, hanem valamennyi költség elszámolhatósága alapján is meg kell vizsgálnia.

Az egyszerűsítés főleg a tényleges költségek alternatíváira vonatkozik, pl. átalányösszegek (fizetés teljesítés ellenében), átalánydíjak (bizonyos kategóriájú költségek adott százalékának fedezése) és egységköltségek (egységenkénti összegek, mint például személy/nap):

  • az átalányösszegű kifizetések felső értékhatára (jelenleg 25 000 EUR) meg fog szűnni; ehelyett a Bizottság a program jellege alapján fogja meghatározni az összegeket;

  • a jövőben meg lehet majd állapodni a kedvezményezettekkel arra vonatkozóan, hogy az átalányösszegeket, az átalánydíjakat és az egységköltségeket a kedvezményezettek a saját múltbeli adataik vagy bevett számviteli gyakorlataik alapján számolják ki. Különösen ezt a megközelítést alkalmazzák az ún. átlagos személyi költségeknél a kutatásfinanszírozás esetében;

  • a nem rendszeres munkabérben részesülő önálló vállalkozók vagy a kis- és középvállalkozások (kkv-k) tulajdonosai esetében a kifizetés alapjaként egységköltségeket lehet megállapítani (pl. napidíjat).

Ezen egyszerűbb formák szélesebb körű használatával a hangsúly áttevődik a költségek igazolásáról az elfogadott eredmények bizonyítására az olyan tevékenységekre vonatkozóan, amelyek során az uniós költségvetésből származó finanszírozást használnak fel.

Rövidebb fizetési határidők

A kedvezményezettek jogosultak lesznek arra, hogy a nekik járó pénzösszeget 30, 60 vagy 90 napon belül megkapják attól függően, hogy mennyire bonyolult a teljesítések összevetése a szerződéses kötelezettségekkel. Jóllehet a Bizottság önkéntesen jelenleg is hasonló határidőket alkalmaz, az új rendelkezések azt jelentik, hogy a jövőben egy határidő elmulasztása késedelmi kamatra jogosítja fel a kedvezményezettet.

A támogatás odaítélésének átfutási ideje és a megállapodáskötés irányadó határideje

A pályázati felhívás tartalmazni fogja annak tervezett időpontját, amikor az elbírálás eredményeit a Bizottság közli a pályázókkal. Ennek az időpontnak általában a felhívás lezárását követő hat hónapon belülre kell esnie. A felhívás a támogatási megállapodás megkötésének (vagy a támogatásról szóló határozat sikeres pályázókkal történő közlésének) tervezett időpontját is tartalmazni fogja. Általában ennek az időpontnak az elbírálási eredmények közlésétől számított három hónapon belülre kell esnie.

Az illetékes bizottsági tisztviselőnek (a költségvetési rendelet megfogalmazása szerint a „felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselőnek”, általában a főigazgatónak) meg kell indokolnia, hogy miért nem tartották be az irányadó leghosszabb határidőket, és – amennyiben szükséges – az éves tevékenységi jelentésében javaslatokat kell tennie a helyzet orvoslására. Ettől a rendelkezéstől várhatóan felgyorsul a projektek elbírálási és szerződéskötési folyamata.

Az előfinanszírozásra vonatkozó kamatképzési és kamattérítési kötelezettség eltörlése

Az uniós alapok kedvezményezettjei a jövőben nem lesznek kötelesek külön kamatozó bankszámlát nyitni. Továbbá, még akkor is ha kamat keletkezik, a kedvezményezettnek nem kell azt az Európai Bizottság részére befizetni, továbbá nem kerül beszámításra a projektbevétel részeként.

Ezzel egy olyan adminisztratív teher szűnik meg, amelyet a támogatások kedvezményezettjei és az érdekeltek – főleg a kutatói (pl. EARTO, FFG) és a nem kormányzati szervezetek (EUCLID hálózat, TSEN, VOICE) közösségei – gyakran illettek kritikával a Bizottság 2010-es javaslatát megelőző, 2009-ben tartott nyilvános konzultáción.

Egyszerűbb adminisztratív követelmények a kisebb értékű támogatások jelentősebb csoportjára

A maximum 25 000 EUR értékű támogatásért folyamodó kedvezményezettek már most is mentesülnek bizonyos dokumentumok benyújtása alól. Ez a határérték a jövőben 60 000 EUR-ra emelkedik.

Az ilyen támogatásokra nem lehet előfinanszírozási garanciákat kérni, a kedvezményezett jogállását, továbbá a pénzügyi és működési kapacitását egy nyilatkozattal kell bizonyítani igazoló okmányok benyújtásának kötelezettsége nélkül, továbbá nem lesz szükséges annak igazolása, hogy a kedvezményezett nincs kizárva az uniós támogatásból. Az ilyen támogatásokra a nonprofit elv sem vonatkozik.

Ezek az összegek egy kedvezményezettre vetítve vonatkoznak, aminek a több kedvezményezettet tömörítő konzorciumok szempontjából lehet jelentősége.

Még egyszerűbb és rugalmasabb támogatási szabályok

A lépcsőzetes támogatások (támogatások továbbadása) esetében – amikor egy támogatás kedvezményezettje a későbbiekben további kedvezményezetteket választ ki a saját pályázati felhívása keretében – a továbbadott támogatás összegére jelenleg egy felső határ van érvényben, ami korlátozza annak a lehetőségét, hogy speciális szakértelemmel rendelkező olyan partnereket vonjanak be, akiket a projekt elején még nem nevesítettek. Ez a felső határ a jövőben megszűnik.

A héa és az uniós finanszírozás

A jelenlegi szabály – miszerint a héa-jogszabályok alapján vissza nem igényelhető héát költségként el lehet számolni – elvileg fennmarad. Ez azonban még azzal egészül ki, hogy a közintézményeknek lehetőségük lesz elszámolni a héát olyan tevékenységek esetében, amelyeket nem közigazgatási szervként végeznek.

Az érdekelt felekkel történő megbeszéléseket figyelembe véve a támogatás nyereségének meghatározása pontosabbá válik. A nyereség a tevékenység bevételeinek annak elszámolható költségeit meghaladó része. A Bizottság a nyereségnek akkora hányadát szedi csak be, amely megfelel az intézkedés finanszírozásához nyújtott uniós támogatás arányának.

Egyszerűsödnek a természetbeni hozzájárulásra vonatkozó szabályok, különösen a 60 000 EUR összeget meg nem haladó támogatások esetében.

A működési támogatásokat nem kell fokozatosan csökkenteni a jövőben. Amennyiben a kedvezményezett a működési támogatásokból tartalékot képez, azt nem kell figyelembe venni a nyereség kiszámításakor.

Beszerzések

A közbeszerzési szabályok általában véve az uniós közbeszerzési irányelveken alapulnak. A változtatási lehetőségek ezért korlátozottak:

  • Nem lesz szüksége minden esetben biztosítékokra, hanem azok a kockázatértékelés függvényei lesznek;

  • A közbeszerzési irányelvek határértéke alatti eljárások egyszerűsödnek;

  • Nem csak a tagállamokkal közös, hanem az EFTA- és a tagjelölt országokkal közös közbeszerzési eljárásokra is lehetőség lesz, ha arról nemzetközi megállapodás rendelkezik.

Informatikai eszközök

A kedvezményezettek és más hatóságok közötti kommunikációnak egyre inkább elektronikus úton kell megvalósulnia. A gyorsabb és papírmentes kommunikáció megvalósítása érdekében számos konkrét rendelkezés látott napvilágot, például a támogatások és a közbeszerzések terén.

Megfelelő ügyintézés és jogorvoslat

A jövőben a hiányos vagy nem egyértelmű dokumentációt tartalmazó ajánlatok nem utasíthatók el azonnal. Az ajánlattevőknek lehetőségük lesz a hiányzó információ pótlására vagy pontosításra, amennyiben azok nem módosítják az ajánlatot. A finanszírozó hatóság valamely állampolgárt hátrányosan érintő intézkedésének az ilyen intézkedés elleni jogorvoslati lehetőségekre vonatkozó információt is kell tartalmaznia.

Hogyan lehet az uniós alapok ellenőrzési rendszerét eredményesebbé és hatékonyabbá tenni?

A tagállamoknak nagyobb felelősséget kell vállalniuk az uniós alapok általuk történő kezeléséért

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 317. cikke kötelezi a tagállamokat, hogy együttműködjenek a Bizottsággal az uniós költségvetés végrehajtásában. Az uniós költségvetési kiadások 80%-át a tagállamok kezelik az ún. közös gazdálkodás keretében olyan területeken, mint a mezőgazdaság, a uniós régiók számára a növekedés és foglalkoztatás elősegítéséhez nyújtott támogatás (strukturális alapok). A mezőgazdaságban a tagállami kifizető ügynökségek formális garanciát adnak az általuk elkölthető uniós pénzekre. Ez elősegítette a tévedési lehetőségek csökkentését.

Az új szabályok szerint a tagállamok a megosztott igazgatás alá tartozó strukturális és egyéb uniós alapokból származó pénzeszközök kezeléséért felelős szervek éves igazgatási nyilatkozatokat bocsátanak ki, amelyre független ellenőrzés irányul majd.

További intézkedések az elszámoltathatóság fokozására, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás erősítésére és az EU pénzügyi érdekeinek védelmére

A közvetett irányításra vonatkozó rendelkezések harmonizációjára és racionalizálására kerül sor azokban az esetekben, amikor a tagállamok nemzeti ügynökségei, harmadik országok, nemzetközi szervezetek vagy más felhatalmazott szervek hajtják végre az uniós finanszírozást.

Amikor valószínűsíthető, hogy egy adott kedvezményezett egyes tevékenységeinek vizsgálata során feltárt hibák ugyanazon kedvezményezett más hasonló tevékenységei során is előfordulnak, akkor az ilyen hibákra vonatkozó megállapításokat ezekre a hasonló tevékenységekre vonatkozóan is lehet alkalmazni. Ez további visszafizetésekhez vezethet és jobban ösztönöz az uniós finanszírozási szabályok betartására.

Csődeljárás esetén az uniós követelésekre a tagállami követelésekkel megegyező eljárás vonatkozik majd.

Az európai uniós forrásokkal való visszaéléstől való elrettentés érdekében ezért az ilyen visszaélések miatt kiszabott büntetésekről szóló határozatot közzé lehet tenni.

Innovatív pénzügyi mechanizmusok az uniós források hatásának fokozására

Az uniós források hatásának pénzügyi eszközök révén történő erősítése

Az EU politikai célkitűzéseihez jelentősen hozzájáruló pénzügyi eszközök állnak rendelkezésre: pl. hitelek, tőkerészesedések – többek között kockázati tőke vagy garancia –formájában nyújtott támogatási intézkedések .

Az új költségvetési rendelet szilárd, harmonizált keretet biztosít ezen pénzügyi eszközök számára. Megnövekedett használatuk az uniós források hatásait megsokszorozza és hatékonyabbá teszi. Az új szabályok az Európai Beruházási Bank csoporttal kialakított partnerségeket is megkönnyítik.

Díjak

A mostanáig sui generis támogatásként kezelt díjak nagyobb figyelmet kapnak majd. A díjakat a Bizottság osztja ki a versenyre benyújtott pályázatok értékelését követően. A díjak az uniós politikákhoz való múltbéli hozzájárulást is kitüntethetnek. Az ösztönző jellegű díjak kihirdetésük után a díjat elnyerni szándékozó jelöltek széles körében ösztönözhetik a kreativitást és a meglévő problémák innovatív megoldásait.

A köz- és magánszféra közötti partnerségek (PPP-k)

A köz- és magánszféra közötti partnerségekkel kapcsolatos két újítás: a költségvetésirendelet-mintán alapuló pénzügyi szabályok alapján működő speciális PPP szervezeteket lehet létrehozni, továbbá magánjog alapján működő szervezetek közvetett irányítás alá tartozó köz-magán társulásokat valósíthatnak meg .

Európai uniós vagyonkezelői alapok

A külső fellépésekre képzett vagyonkezelői alapoknak a számos donortól – különösen az EU-tól, tagállamaitól, harmadik országoktól, nemzetközi szervezetektől vagy magántámogatóktól, például állampolgároktól – származó, megállapodás szerinti célkitűzések támogatására szolgáló alapok minősülnek. Ezek az alapok például bizonyos betegségek elleni harc vagy a természeti katasztrófák esetén nyújthatnak támogatást.

Az új költségvetési rendelet lehetővé teszi ilyen vagyonkezelői alapok létrehozását Európai Unió számára. Az alapokat a Bizottság kezeli és hajtja végre ugyanolyan komoly elszámoltathatósági szabályok alapján, mint amilyenek az uniós költségvetésre vonatkoznak. Működésük feltételeit az alapító okirat tartalmazza, amely tükrözi a támogatók megállapodását az uniós vagyonkezelői alap célkitűzéseivel és kezelésével kapcsolatban. Az uniós vagyonkezelői alapok létrehozásának új lehetősége meg fogja növelni a külső fellépések pénzügyi támogatásának európai koordinációját, továbbá láthatóbbá teszi az EU és a tagállamok által nyújtott külső támogatást.

Melyek a következő lépések?

A költségvetési rendelet megállapítja az uniós költségvetés elveit és szabályozza az uniós költségvetés felhasználásának módját. A politikai megállapodást követően a költségvetési rendelet hivatalos elfogadására kerül sor a nyári szünet után. Ezzel párhuzamosan a Bizottság elfogadja az alkalmazás szabályait, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikke szerinti felhatalmazáson alapuló jogalkotási aktus formájában, amely meghatározza a részleteket és nagyban hozzájárul a felülvizsgálat célkitűzéseihez. A csomag részét képező szabályok túlnyomó része 2013. január 1-jétől alkalmazandó. A jogalkotási eljárás kezdeményezésére a 2010. december 22-i COM(2010)815 végleges bizottsági javaslat alapján került sor.


Side Bar

Mon compte

Gérez vos recherches et notifications par email


Aidez-nous à améliorer ce site