Navigation path

Left navigation

Additional tools

Európai Bizottság: a gazdasági növekedés alapjainak letétele

European Commission - MEMO/12/497   27/06/2012

Other available languages: EN FR DE DA ES NL IT SV PT FI EL CS ET LT LV MT PL SK SL BG RO

European Commission (Európai Bizottság)

MEMO

Brüsszel, 2012. június 27.

Európai Bizottság: a gazdasági növekedés alapjainak letétele

Június 28-án és 29-én az uniós vezetők az Európai Tanács keretében gyűlnek össze, hogy megállapodjanak a „Növekedési és Munkahely-teremtési Paktum” elnevezésű átfogó intézkedéscsomagról az Európai Unió növekedésének és foglalkoztatottságának fokozása érdekében.

Ez a csomag az Európai Bizottság utóbbi években hozott jelentősebb intézkedésein alapul. Az Európa 2020 stratégia két évvel ezelőtti elindítása óta a Bizottság számos kezdeményezést hozott a válság leküzdésének elősegítésére, az Európai Unió növekedésének újraindítása, valamint a munkahelyek számának és minőségének emelése érdekében. Az európai integráció e meghatározó pillanatában eljött az idő arra, hogy nagyobb sebességfokozatba kapcsoljunk az intelligens, fenntartható és inkluzív gazdaság létrehozásában.

Ez a jegyzet áttekintést ad a Bizottság által benyújtott kezdeményezésekről, amelyek a „Növekedési és Munkahely-teremtési Paktum” elfogadásával várhatóan elnyerik az Európai Tanács teljes támogatását.

E kezdeményezések közül néhányat az alábbiakban ismertetünk:

Az Európa 2020 stratégia

Az Európa 2020 az EU hosszú távú növekedési stratégiája, amelyet a Bizottság javaslatára az Európai Tanács két évvel ezelőtt fogadott el. Ez a stratégia lényegében az EU növekedési tényezőit határozza meg az elkövetkező évtizedre vonatkozóan, új megoldásokra és szerkezeti reformokra támaszkodva. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés elveire alapozva, az Európa 2020 stratégia öt kulcsfontosságú célkitűzést fogalmaz meg: a foglalkoztatottság, a kutatás és innováció, az oktatás, a szegénység csökkentése, valamint az éghajlat és energia területén. Ez a stratégia továbbra is érvényben marad, és segíti a tagállamokat abban, hogy mindenki érdekében egy irányba tartsanak. A végrehajtása elengedhetetlen a növekedési potenciálunk fellendítéséhez. Az Európa 2020 stratégia céljainak megvalósításában elért haladást az Európai Szemeszter elnevezésű politikai koordinációs mechanizmus teszi lehetővé.

Országspecifikus ajánlások

Az Európa 2020 stratégiát minden tagállamnak nemzeti szinten, a saját kihívásaikat tükröző, éves reformprogramokon keresztül kell végrehajtania. A tagállamok (gazdasági és foglalkoztatottsági politikákról szóló) nemzeti reformprogramjai és a (költségvetési stratégiákról szóló) stabilitási vagy konvergenciaprogramok elemzése alapján a Bizottság minden évben 28 országspecifikus ajánlást ad ki a 27 tagállam és az euróövezet egésze részére. Ezek az ajánlások olyan intézkedéseket vázolnak fel, amelyek meghozatalát szükségesnek hisszük a megfogalmazott politikai célok eléréséhez olyan területeken, mint a termék- és munkaerőpiacok, nyugdíjak, oktatás és adórendszerek, valamint a költségvetési politikák. A 2012. évre vonatkozó országspecifikus ajánlásokat május 30-án tették közzé, és a tervek szerint az Európai Tanács június 28-29-én hagyja jóvá őket. Az ajánlásokat azután az Ecofin Tanács júliusban fogadja el hivatalosan.

A kettes csomag jogszabályai [Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóság]

Ez a két rendelettervezet a költségvetési politikák koordinálását szilárdítja meg az euróövezetben. E tervezeteket a Bizottság 2011. november 23-án nyújtotta be (lásd MEMO/11/822). Ezek a tervezetek a 2011. december 13-án hatályba lépett hatos csomag jogszabályaira épülnek (lásd MEMO/11/898).)

Az első rendelettervezet célja a pénzügyi felügyelet javítása közös ütemterv és közös szabályok felállításával, hogy lehetővé váljék az euróövezeti tagállamok költségvetéseinek aktívabb előzetes ellenőrzése és értékelése. E korai értékelésnek köszönhetően egy adott tagállamban jobban meg lehet előzni a költségvetéstől való eltérést és annak a gazdasági partnerekre gyakorolt lehetséges következményeit. A második rendelettervezet az euróövezet pénzügyileg legsérülékenyebb tagállamai felügyeletének javítására irányul.

A kettes csomagot jelenleg az Európai Parlament és a Miniszterek Tanácsa egyaránt górcső alá veszi. A Bizottság azon munkálkodik, hogy jogszabálytervezeteinek ambiciózus változatát minél gyorsabban elfogadják.

Az egységes piac elmélyítése [Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság]

Az egységes piaci intézkedéscsomag 2011. április 13-i elfogadása óta a Bizottság előterjesztette a beígért 12 kulcsfontosságú jogalkotási javaslatot (lásd IP/11/469 és MEMO/11/239, lásd továbbá IP/12/187) és további 30 kiegészítő intézkedést a növekedés, foglalkoztatottság és az egységes piacba vetett bizalom serkentésére. Nagyon fontos, hogy az e tizenkét „mozgatórugóról” szóló tárgyalásokat az év vége előtt lezárják.

Ennek eredményeképpen Európában több mint 21 millió vállalkozás és 500 millió fogyasztó élvezheti például az egységes kockázati tőkepiac, az egyszerűbb számviteli követelmények és a szabadalmi oltalomhoz való olcsóbb hozzájutás előnyeit. Az állampolgárok számára egyszerűbb lesz a szakmai képesítések elismertetése, valamint a munkavállalás egy másik tagállamban. Egyszerűsödik az áruk szabad forgalmazása és a szolgáltatók határokon átnyúló viszonylatban történő működése is, a szabályok, szabványok és intézkedések további harmonizációjának köszönhetően, melynek célja a szolgáltatásnyújtást indokolatlanul és folyamatosan korlátozó akadályok eltávolítása. A vitarendezés új megközelítései segítik majd a fogyasztókat abban, hogy jobban kihasználják az egységes digitális piac előnyeit, amelynek köszönhetően az elektronikus kereskedelem forgalma akár 2,5 milliárd euróra is nőhet.

Az egységes piac maradéktalan megvalósulása nemcsak a szilárd szabályozás, hanem az irányításában bekövetkező szemléletváltás függvénye is. Ennek érdekében számos gyakorlati eszköz és hálózat jött létre az évek során. „Az egységes piac jobb irányítása” című nemrég megjelent közleményében a Bizottság azt javasolja, hogy az erőfeszítéseket a legnagyobb növekedési potenciált hordozó ágazatokra összpontosítsák (lásd IP/12/587 és MEMO/12/427). 2012-2013-ban a szolgáltatási ágazatokra és a hálózatos iparágakra esett a választás, ezekkel kapcsolatban a Bizottság felkéri a tagállamokat arra, hogy zéró toleranciát tanúsítsanak az irányelvek késedelmes és helytelen átültetése iránt. Az esetleges problémák elsimítása céljából a Bizottság a maga részéről megerősített segítséget nyújt majd az átültetéshez.

A Bizottság a szolgáltatási ágazat működési módját javító intézkedéseket is javasol, ami létfontosságú, mivel a szolgáltatási irányelv az EU GDP-jének több mint 45%-át érinti, ezért stratégiai szerepet kell játszania a gazdasági növekedés elősegítésében (lásd IP/12/587 és MEMO/12/429) különösen az üzleti szolgáltatások, az építőipar és az idegenforgalom területén. A tagállamok által a szolgáltatási irányelv átültetésében elért haladás értékelése alapján készült gazdasági elemzés kimutatta, hogy az irányelv végrehajtása az elkövetkező 5-10 évben az EU GDP-jének további 0,8%-os növekedését fogja előidézni. Ez a szám 2,6%-ra emelkedhet, amennyiben a tagállamok nagyobb hajlandóságot mutatnak az irányelv által érintett szolgáltatásaik megnyitása iránt.

Az egységes piac ebben az évben ünnepli 20. születésnapját. A egységes piaci intézkedéscsomag folytatásaként a Bizottság 2012 végéig egy második intézkedéscsomagot javasol majd a piac széttördeltségének további csökkentésére, valamint a szolgáltatások mozgása, az innováció és a kreativitás útjában álló akadályok felszámolására. A 2012 őszén elfogadásra kerülő „második egységes piaci intézkedéscsomag” a növekedést, a versenyképességet és a társadalmi haladást elősegítő új tényezőket fogja tartalmazni. A Bizottság továbbá 2012 októberében „Új növekedés” hetet szervez, ezen belül kerül sorra a második éves egységes piaci fórum, melynek célja, hogy befogadó jellegű párbeszédet folytasson az egységes piac jövőjéről.

További információk:

Egységes piaci intézkedéscsomag: http://ec.europa.eu/internal_market/smact/

Kézikönyv: Egységes piaci intézkedéscsomag: együtt egy újfajta növekedésért

Egységes digitális piac [A Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatósága]

A tavalyi évben számos fontos – néhány azonnali hatású – intézkedés meghozatalára került sor, ideértve a roamingról szóló új rendeletet (lásd MEMO/12/316), valamint az elektronikus aláírások harmonizálásáról szóló rendeletet, amely az elektronikus aláírásokat interoperábilissá teszi (lásd IP/12/558) és az elektronikus kereskedelem megsokszorozódását tervezi (lásd IP/12/10). Ezek az intézkedések az évente 12%-kal növekvő digitális gazdaságot támogatják.

A valódi egységes digitális piac életre hívásához további szabályozási intézkedésekre van szükség. A Európai Hálózatfinanszírozási Eszközben javasoltak alapján (lásd IP/12/583) a nagysebességű szélessávú hálózatok képezik e fejlesztés alapját, a számítási felhők pedig a szerkezetét.

Az elkövetkező hetekben kerül sor az (új adatvédelmi szabálytervezeten) alapuló EU számítási felhő stratégia ismertetésére, amelynek célja, hogy Európában 2015-re kétmillió új munkahely jöjjön létre.

Ezt további intézkedések követik majd annak érdekében, hogy harmonizált szabályok jöjjenek létre a szerzői jogokra, az elektronikus kifizetésekre, az elektronikus közbeszerzésre, az elektronikus számlákra és az internet biztonságára vonatkozóan.

Az egységes digitális piac építése egyet jelent Európa hosszú távú versenyképességének biztosításával. A jelenlegi és jövőbeni javaslatok együttes súlya elengedhetetlen egyebek mellett a gyártás Európában tartásához, az egészségügy fenntarthatóságának biztosításához és az államháztartási hiány csökkentéséhez. Ezek a harmonizált szabályok olyan szabványokat, átjárhatóságot és közös joggyakorlatot tesznek lehetővé, amelyek megnövekedett termelékenységet eredményeznek, csakúgy mint a 3G mobilszabvány, amely a kilencvenes évektől lehetővé tette Európa számára, hogy az évente 250 milliárd euró összegű globális mobilszolgáltatási iparág vezetője legyen.

A szabályozásból eredő terhek

Annak érdekében, hogy az európai vállalkozások világszinten versenyképesebbé váljanak, az EU Európa 2020 növekedési stratégiája kiemeli az üzleti környezet javításának jelentőségét, egyrészt intelligens szabályozás, másrészt a szabályozásból eredő terhek csökkentése révén. Tavaly novemberben a Bizottság kezdeményezte – különösen a kis- és középvállalkozások esetében – a szabályozásból adódó terhek csökkentését, valamint az uniós szabályozásnak a mikrovállalkozások szükségleteihez történő igazítását (lásd IP/11/1386). A kis- és középvállalkozások fontos szerepet játszanak a gazdasági növekedésben: az összes vállalkozások 99%-át, a magánszektor munkahelyeinek pedig több mint kétharmadát teszik ki. A kkv-k növekedési potenciáljának felszabadítása mindenképpen az EU gazdaságának előnyére válhat.

Meg kell említenünk, hogy a Bizottság már az elmúlt évtizedben intézkedéseket kezdeményezett a szabályozásból eredő terhek csökkentésére. 2007 januárjában a Bizottság egy olyan cselekvési programot javasolt, amelynek célja a vállalkozásokat terhelő adminisztratív terhek enyhítése, konkrétan az uniós szabályozásból eredő adminisztratív terhek 25%-kal történő csökkentése 2012-re. A 2007 márciusában tartott Európai Tanács támogatta a cselekvési programot. Az üzleti környezet javítása a bürokrácia csökkentése révén egy olyan közös cél, amelyet csak az uniós intézmények és a tagállamok megosztott felelősségével lehet elérni.

Az Európai Bizottság már javasolt olyan intézkedéseket, amelyek egyharmaddal, vagyis több mint 40 milliárd euróval csökkentik a bürokráciát. Például a Bizottságnak a héa elektronikus számlázására irányuló javaslata 18,4 milliárd EUR megtakarítást jelenthetne az EU-ban található 22 millió adóköteles vállalkozás számára (lásd IP/10/1645), továbbá a 2009. februári bizottsági javaslat a mikrovállalkozások számviteli szabályok alóli mentesítését vezeti be, ezáltal körülbelül 6,3 milliárd EUR összegű lehetséges megtakarítást segít elő (lásd IP/09/328).

Energiapiac [Energiaügyi Főigazgatóság]

A tagállamok elkötelezettek az egységes belső energiapiac 2014-ig történő megvalósítása mellett. A belső piac működéséhez elengedhetetlen a jogbiztonság, amely elősegíti a termelőkapacitásokba, az infrastruktúrákba, a megújuló energiaforrásokba, valamint az energiahatékonyságba történő beruházásokat.

A belső energiapiacról szóló uniós jogszabályok alkotják e jogi keret vázát. Közéjük tartoznak az energiapiacok megfelelő működéséhez szükséges kulcsfontosságú rendelkezések, amelyek új szabályokat állapítanak meg a szolgáltatások szétválasztásáról és a határokon átívelő beruházásokról.

A megújuló energiaforrásokról szóló irányelv kötelező célokat állapított meg minden egyes tagállam számára, ami 2020-ra a megújuló energiaforrások használatának 20%-kal történő általános emelkedésében fog kifejeződni. A Bizottság nemrégiben megjelent, a megújuló energiaforrás-stratégiáról szóló közleménye már a megújuló energiaforrások európai hálózatba történő integrálásának 2020 utáni szakpolitikai opcióit taglalja (lásd IP/12/571).

Az Európai Parlament és a Tanács által nemrégiben elfogadott energiahatékonyságról szóló irányelv célja, hogy a tagállamok fokozzák az energiafelhasználás hatékonyságának javítására irányuló erőfeszítéseiket az energialánc valamennyi szakaszában – az energia átalakításától a végső fogyasztókhoz való eljuttatásáig (lásd MEMO/12/433).

A határokon átnyúló piac fejlődéséhez – és különösen a gazdasági bizonytalanság idején - a jogi biztosítékokon kívül pénzügyi ösztönzőkre is szükség van. Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz energiára vonatkozó része olyan projekteket fog finanszírozni, amelyek pótolják a hiányzó láncszemeket Európa energiaügyi rendszerében. A Bizottság 9,1 milliárd euró transzeurópai infrastruktúrákba történő beruházását javasolta (lásd IP/11/1200 és MEMO/11/710).

Innováció: a növekedésbe és a munkahelyekbe történő befektetés [Kutatási és Innovációs Főigazgatóság]

Az Európai Bizottság „Innovatív Unió” elnevezésű stratégiája növeli a versenyképességet és a munkahelyek számát a jobb finanszírozás és az innováció kedvezőbb keretfeltételei révén. Az EU jelenlegi kutatási keretprogramja, az FP7 hét év alatt 55 milliárd eurót fektet kutatásba és innovációba, ezen belül közvetlen támogatást nyújt körülbelül 17 000 kkv-nak. Az FP7 kockázatmegosztási pénzügyi mechanizmusa az Európai Beruházási Bankkal közösen több mint 10 milliárd euró összegű magánberuházást mozgósít innovációs tevékenységekre; ebből az összegből legalább 1 milliárd eurót juttatnak a kkv-k számára. Szintén az FP7-n belül a köz-magán társulások teszik Európát élenjáróvá az olyan kulcstechnológiákban, mint az innovatív gyógyszerkészítmények, a zöld repülőgépek, a nanoelektronika és a beágyazott számítástechnikai rendszerek.

A Bizottság júliusban fogja ismertetni az Európai Kutatási Térségre vonatkozó ajánlásait, amelyek célja a páneurópai kutatás és innováció optimalizálása, a kutatók és ötletek Európán belüli mobilitása útjában álló akadályok felszámolása, továbbá az egyetemek és az üzleti szféra közötti kapcsolatok erősítése. Az uniós tagállamok jelenleg 10 közös kutatóprogramon dolgoznak együtt olyan nagy kihívások megoldására, mint az Alzheimer-kór kezelése, továbbá 48 prioritást élvező kutatási infrastruktúrába – köztük a klinikai kutatással, a biodiverzitással és a napenergiával kapcsolatos infrastruktúrába – fektetnek be. Ezekből 10 infrastruktúra megvalósítása folyamatban van, további 16 idén veszi kezdetét.

A Bizottság javasolta az uniós szintű innovációs tevékenység finanszírozásának 80 milliárd euróra történő emelését a következő költségvetésben a Horizont 2020 keretprogramon belül (lásd MEMO/11/848). Ez az új egyszerűsített program fogja összefogni az összes uniós szintű támogatást a kutatási szakasztól a piaci hasznosításig, továbbá új lehetőségeket teremt a gyorsan növekvő innovatív cégek számára.

További információk az „Innovatív Unió”-ról az alábbi linkeken találhatók: http://ec.europa.eu/research/innovation-union/index_en.cfm.

További információk a Horizont 2020-ról az alábbi linkeken találhatók: http://ec.europa.eu/research/horizon2020/index_en.cfm?pg=home.

Az európai szabadalmi rendszer reformja [Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság]

A június 28-29-én megrendezésre kerülő Európai Tanácsnak végleges megállapodást kell elérnie az innovációt ösztönző egyik legfontosabb és legrégebben várt ügyben, amelynek tárgya egy egységes európai szabadalmi oltalommal és közös szabadalmi bírósággal rendelkező valódi európai szabadalmi rendszer bevezetése. Ez a beterjesztett javaslat megerősített együttműködésen alapul (lásd IP/11/470). A Bíróság székhelyének kiválasztása kivételével a Tanácsnak mindenben sikerült megállapodnia.

Elfogadása után az uniós szabadalom egyszerűbbé és olcsóbbá teszi az Európán belüli szabadalmakat, főleg a kis- és középvállalkozások számára. A megállapodás egy olyan egységes szabadalmi oltalmat fog bevezetni, amely egyetlen kérelmen alapul és további adminisztratív terhek nélkül 25 tagállamban elfogadják. Spanyolország és Olaszország – mely országok a Szerződésben foglaltak szerint nem vesznek részt a megerősített együttműködésben – az új rendszer bevezetése utáni szakasz bármelyik pillanatában csatlakozhat az új rendszerhez.

Az oltalom jelentős előrelépés lesz az EU és az USA vagy Kína között tátongó szakadék áthidalására: a szabadalmi oltalom megszerzése az EU valamennyi országában akár 36 000 euróba is kerülhet, ezzel szemben az USA-ban 2000 euró, Kínában pedig mindössze 600 euró.

Az egyszerűsített európai szabadalmi rendszer elengedhetetlen az innováció előmozdításához, valamint a kutatásba és fejlesztésbe történő beruházások növeléséhez Európában. Például az egységes szabadalmi oltalomra vonatkozó egyszerűsített fordítási megállapodások lehetővé teszik a szabadalmi kérelmet benyújtóknak, hogy a jelenlegi költségek 80%-át megtakarítsák, és több forrást használjanak fel a kutatási tevékenységekre.

További információk:

http://ec.europa.eu/internal_market/indprop/patent/index_en.htm

Az Európai Beruházási Bank tőkeereje [Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóság]

Az Európai Beruházási Bank (EBB) révén az EU erős saját intézménnyel rendelkezik a növekedés és a foglalkoztatottság támogatására. A Világbank hitelezési kapacitásának többszörösével rendelkező EBB 2008 óta jelentős szerepet játszik a válság kezelésében. A bank azonban jelenlegi tőkeereje teljesítőképességének határához közeledik. Ahhoz, hogy az EBB többet tehessen a növekedés és a munkahelyteremtés érdekében, a tőkéje növelésére – vagyis a részvényesek, azaz a tagállamok befizetett tőkéjének növelésére – van szükség. Barroso elnök ilyen tőkeemelésre szólított fel az Unió helyzetéről szóló beszédében (lásd SPEECH/11/607).

A bank befizetett tőkéjének 10 milliárd euróval történő emelése lehetővé tenné az EBB számára, hogy az elkövetkező három-négy évben 60 milliárd euróval növelje hitelezését, ami pedig más forrásokból származó finanszírozást vonzana, összesen 180 milliárd euró összegű új projektekbe történő beruházás formájában. Ezenfelül a Bizottság és az EBB azt javasolja, hogy az uniós költségvetést az EBB csoportfinanszírozási képességének kockázatmegosztási eszközök révén történő növelésére használják. Olyan mechanizmusokat lehet alapul venni, mint a már kidolgozott kutatási és innovációs projektek, valamint az infrastruktúra-projektekhez kapcsolódó projektkötvények, továbbá a strukturális alapok segítségével megvalósuló, kis- és középvállalkozásokat támogató projektek.

Barroso elnök és az EBB elnöke, Werner Hoyer június 21—én írásban fordult az Európai Tanács tagjaihoz az EBB tőkeemelésének javaslatával (lásd MEMO/12/470).

Projektkötvény kezdeményezés [Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóság]

2011. október 19-én a Bizottság jogalkotási javaslatot nyújtott be a projektkötvény-kezdeményezéssel kapcsolatban a projektkötvénypiacok felélénkítésének és az egyedi infrastrukturális projekteket kezdeményezők támogatásának kettős céljával a hosszú távú magánszektorbeli adósságfinanszírozás megszerzése érdekében (lásd IP/11/236 és MEMO/11/707).

A Bizottság 2012-2013-ban kísérleti szakaszt indít el a jelenlegi többéves pénzügyi kereten belül. A kísérleti szakasz alapját a transzeurópai hálózatokra (TEN) vonatkozó rendelet és a versenyképességi és innovációs keretprogramról (CIP) szóló határozat módosítása adja, mely programok költségvetési tételeiből összesen akár 230 millió eurót is igénybe fog venni. A javaslatot júliusban bocsátják szavazásra az Európai Parlament és a Miniszterek Tanácsa elé. A költségvetés 230 millió eurós teljes összegének egy részét az EBB finanszírozza. A sokszorosító hatást és a hitelminőség-javítást figyelembe véve a Bizottság becslése szerint a kísérleti szakaszban a projektkötvények 4,6 milliárd EUR befektetést mozgósíthatnának. A projektkötvény-eszköz a 2014-2020. évre vonatkozó Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz elválaszthatatlan részét képezi majd.

A strukturális alapok felhasználása [Regionális Politikai Főigazgatóság/A Foglalkoztatás, a Szociális Ügyek és a Társadalmi Befogadás Főigazgatósága]

Az EU növekedését elősegítő egyik legfontosabb befektetési politikának számító kohéziós politika keretében az Európai Bizottság 2009 áprilisa óta összesen 11,25 milliárd eurót fizetett ki előlegek formájában a pénzhiánnyal küzdő tagállamoknak, hogy elősegítse számukra a növekedést elősegítő projektekbe történő gyors befektetést.

Továbbá 2011 óta a nemzeti társfinanszírozási arány 10 százalékponttal történő csökkentésének lehetőségét ajánlották fel a speciális makrogazdasági támogatásban részesülő, ún. programországok (jelenleg: Portugália, Románia, Lettország, Írország és Görögország) számára azért, hogy megkönnyítsék számukra a projektek megvalósításához szükséges tagállami kiadások előírt szintjének kifizetését. (lásd IP/11/942). A projektmegvalósításra vonatkozó döntések felgyorsítására a Bizottságnak csak az 50 millió EUR összértéket meghaladó projekteket kell előzetesen jóváhagyni (2010 júniusáig ez a határérték 25 millió EUR volt).

A projektmegvalósítás megkönnyítésére az eljárásokat többféleképpen egyszerűsítették, továbbá különleges adminisztratív támogatást nyújtottak az új tagállamoknak annak érdekében, hogy közigazgatási rendszereiket hozzáigazíthassák az uniós szabályokhoz. 2012 februárja és májusa között bizottsági akciócsoportokat küldtek abba a nyolc uniós országba, amelyben a legmagasabb a fiatalkori munkanélküliségi ráta (Görögország, Írország, Lettország, Litvánia, Olaszország, Portugália, Szlovákia és Spanyolország). Az akciócsoportok az uniós strukturális alapok kb. 7,3 milliárd EUR összegű kiadásának átcsoportosításában segítettek, amelynek haszonélvezője az érintett nyolc országban található több mint 460 000 fiatal (lásd MEMO/12/100, az akciócsoportok eredményei).

Görögországban 181 kiemelt fontosságú projektből álló nyilvános listát állítottak össze, amelynek teljes beruházási értéke 115 milliárd EUR, és megközelítőleg 110 000 új munkahelyet fog teremteni. (lásd IP/12/549)

EU költségvetés a növekedésért és a munkahelyteremtésért [Költségvetési Főigazgatóság]

A 2014-2020 közötti pénzügyi időszakra vonatkozó bizottsági javaslat célja, hogy a jövőbeli uniós költségvetések hangsúlya egyre inkább a munkahelyteremtéssel járó gazdasági növekedés felé tolódjék. Jóllehet a felső összeghatárokat a 2013-as év szintjén befagyasztották, az elkövetkező többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslat törekvése, hogy növelje azon területek összeghatárát, amelyek képesek az európai gazdaság fellendítésére (lásd: IP/11/799).

A fenntartható gazdasági növekedés városainkban és régióinkban kezdődik. A gazdasági, társadalmi és területi kohézióra fordított jelentős összegek (a teljes időszakban 376 milliárd euró) a korábbiaknál szorosabban kapcsolódnak majd az Európa 2020 stratégia célkitűzéseihez. Új feltételrendszer születik, amely biztosítani fogja az uniós finanszírozás eredményközpontúságát, és komoly ösztönzést nyújt a tagállamoknak az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek hatékony megvalósításához. A nemzeti és az uniós finanszírozás kölcsönös megerősítése céljából minden tagállammal partnerségi szerződés jön létre.

Új alap jön létre Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz néven, amelynek célja az infrastrukturális projektek páneurópai értékének növelése (lásd IP/11/1200). A mintegy 50 milliárd költségvetéssel rendelkező eszköz az előzetesen összeállított lista szerint olyan közlekedési, energiaügyi és IKT-projekteket finanszíroz majd, amelyek Európa-szerte fokozni fogják az összekapcsolhatóságot. Ezek a növekedésösztönző összekapcsolódások könnyebben elérhetővé fogják tenni a belső piacot, és felszámolják bizonyos gazdasági „szigetek” elkülönülését. Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz lehetőséget teremt arra, hogy innovatív finanszírozási eszközök útján sokkal jobban felgyorsítsuk a források előteremtését és megnöveljük összegüket ahhoz képest, mint ha csupán közfinanszírozási eszközök állnának a rendelkezésünkre. E fontos projektek megvalósítása érdekében a Bizottság támogatni fogja az uniós projektkötvények használatát.

A kutatási és innovációs beruházások az elkövetkező hét évben jelentősen emelkedni fognak. A „Horizont 2020” közös uniós stratégia 80 milliárd eurós költségvetésével Európa globális versenyképességét fejleszti majd, és hozzájárul a jövő munkahelyeinek és elképzeléseinek megteremtéséhez. A széttördeltség megszüntetése érdekében a stratégia a terület valamennyi projektjét összefogja, és biztosítja, hogy az uniós finanszírozású projektek jobban kiegészítsék és segítsék a nemzeti erőfeszítéseket (lásd MEMO/11/848).

A Bizottság emellett javasolja az oktatási és szakképzési programok megerősítését is. A jelenlegi eszközök széttördeltségének megszüntetése érdekében a Bizottság olyan 15,2 milliárd eurós integrált oktatási, képzési és ifjúsági program létrehozását javasolja, amely egyértelműen előtérbe helyezi a készségfejlesztést és a mobilitást.

A foglalkoztatottság növelése [A Foglalkoztatás, a Szociális Ügyek és a Társadalmi Befogadás Főigazgatósága]

A Bizottság által április 18-án bemutatott foglalkoztatási csomag (lásd IP/12/380 és MEMO/12/252) középtávú ütemtervbe foglalja az EU és a tagállamok intézkedéseit a munkahelyteremtő fellendüléshez. A csomag főleg arra ösztönzi a tagállamokat, hogy olyan ágazatokban történő munkahelyteremtésre összpontosítsanak, mint az egészségügy, az információs és kommunikációs technológiák, valamint a környezetszennyezés és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése. A csomag továbbá azt kívánja elérni, hogy a tagállamok a foglalkoztatást terhelő adókról a környezetüket károsító termékek megadóztatására helyezzék a hangsúlyt. A csomag keretén belül a Bizottság tovább ösztönzi és segíti a tagállamokat abban, hogy jobban kihasználják az uniós alapokat – különös tekintettel az Európai Szociális Alapra, amely az emberek készségeibe, az oktatásba, az álláskeresés támogatásába és a társadalmi befogadásba történő beruházásokat támogatja. Az Európai Szociális Alap közvetlenül évente átlagosan 2 millió munkahelyet teremt, és a képzés révén közvetett formában további munkahelyek teremtéséhez járul hozzá.

A munkavállalók mobilitása [A Foglalkoztatás, a Szociális Ügyek és a Társadalmi Befogadás Főigazgatósága]

A Bizottság célja a valódi uniós munkaerőpiacon belüli mobilitás ösztönzése.

A munkavállalói mobilitás javítása érdekében haladást kell elérni a munkavállalók szabad mozgásának jogi és gyakorlati akadályainak lebontásában a nyugdíjjogosultság hordozhatóságának, (lásd MEMO/05/384) a határ menti ingázók adóügyi megítélésének vagy a jogokkal és kötelezettségekkel kapcsolatos tudatosságnak a javításával.

Annak érdekében, hogy az álláskereslet és -kínálat jobban megfeleljen egymásnak, a csomag javasolja az EURES álláskereső portáljának átalakítását egy olyan eszközzé, amely ténylegesen európai álláshelyek meghirdetésére és munkaerő-felvételre szolgál és innovatív online önkiszolgáló alkalmazásokat irányoz elő (2013-tól), amelyekkel a felhasználók egy meghatározott földrajzi térkép segítségével megtekinthetik az aktuális ajánlatokat. Május 21-től „Az első EURES-állásod” kísérleti programnak köszönhetően bármely tagállamból származó 18-30 év közötti fiatal, aki egy másik tagállamban keres munkát, tájékoztatást és segítséget kaphat az elhelyezkedéshez, valamint pénzügyi támogatást igényelhet a jelentkezéshez vagy képzéshez. „Az első EURES állásod” kezdeti szakaszának célkitűzése, hogy a határokon átívelő mobilitást kiterjessze 5000 főre.

Adópolitika [Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság]

Az adózásra hagyományosan elsősorban mint bevételszerzésre tekintenek. Az adózás gazdasági versenyképességre, munkahelyekre és növekedésre gyakorolt hatása azonban legalább olyan fontos.

A 2012-es európai szemeszterben a Bizottság arra összpontosított, hogy a tagállamok miként tudnák adórendszereiket növekedésbarátabbá tenni, például úgy, hogy a munkajövedelem megadóztatásáról áttérnek a környezetvédelmi adókra (lásd: országspecifikus ajánlások).

Az EU szintjén a Bizottság javaslatot tett az energiaadó-irányelvre, amely elősegítené ezt az áttérést, ösztönözné a környezetbarát gazdaságot és támogatná az EU éghajlat- és energiapolitikai céljait (lásd IP/11/468). Végrehajtása esetén az energiaadó-irányelv 2030-re 1 millió új munkahelyet eredményezne.

A vállalkozások jobb üzleti környezetének kialakítása érdekében a Bizottság 2011 márciusában egy közös konszolidált társaságiadó-alapot javasolt (lásd MEMO/11/171). Ez az egységes adószabályokkal és egyablakos rendszerrel együtt jóval olcsóbbá és könnyebbé tenné a vállalkozások számára a határon átnyúló tevékenységek folytatását. Egy másik, a versenyképesebb üzleti környezet kialakítására vonatkozó friss uniós kezdeményezés a kettős adóztatásról (lásd IP/11/1337) és az új áfarendszerről (lásd IP/11/1508) szól.

A megerősített együttműködés keretében működő uniós pénzügyi tranzakciós adó az új bevételek szerzésének fontos eszköze lehet, hozzájárulhat a nagyobb pénzügyi stabilitáshoz és elősegítheti a bankok iránti bizalom helyreállítását (lásd IP/11/1085).

Az adócsalás és adókikerülés révén elveszett milliárdok visszaszerzése céljából a Bizottság számos, nemzeti, uniós és nemzetközi szinten meghozandó konkrét intézkedést javasol (lásd IP/12/697 és MEMO/12/492), továbbá 2012 végére közös megközelítést fog kialakítani az adóparadicsomokkal és az agresszív adótervezőkkel szemben.

A megtakarítási irányelv átdolgozására vonatkozó javaslat és a megtakarítások szigorúbb adóztatásáról szóló, öt nem uniós országgal kötendő megállapodásra (lásd MEMO/12/353) kért meghatalmazás jelenleg a Tanács asztalán van, a Bizottság pedig azok gyors elfogadását sürgeti, mivel e dokumentumok az EU kulcsfontosságú politikai eszközei lehetnek az adóelkerüléssel szembeni harcban.

Kereskedelem [Kereskedelmi Főigazgatóság]

A külkereskedelem Európa gazdasági fellendülésének motorja. A piacok szabadkereskedelmi megállapodások ütemében történő megnyitásának ezért központi szerepe van a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés elérésében. A dohai forduló lezárására tett európai erőfeszítések ellenére a többoldalú tárgyalások igen lassú ütemben haladnak előre. Ezért az EU növelte erőfeszítéseit az új szabadkereskedelmi megállapodásokra irányuló tárgyalások megkezdésére és a már folyamatban lévő tárgyalások lezárására: az EU–Dél-Korea szabadkereskedelmi megállapodás 2012. július 1-jén ünnepli első évfordulóját, amely az EU Koreába irányuló exportjának 16%-os növekedéséhez járult hozzá 2011-ben. De Gucht biztos kiemelt fontosságú kérdésnek tartja a Kanadával és a Délkelet-Ázsia kapujának számító Szingapúrral folytatott tárgyalások eredményes lezárását. Ebben a régióban az EU Indiával és Malajziával is folytat tárgyalásokat, és nemrégiben bocsátkozott kereskedelmi tárgyalásokba Vietnammal (lásd IP/12/689). Az EU beruházási megállapodásra irányuló tárgyalás megkezdését tervezi Kínával, a Bizottság pedig hamarosan az EU-tagállamok felhatalmazását kéri a Japánnal történő tárgyalások megkezdéséhez. A transzatlanti kereskedelmi övezet kialakításának céljából Obama amerikai elnök, Barroso, a Bizottság elnöke és Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke a közelmúltban üdvözölték a a munkahelyteremtéssel és a növekedéssel foglalkozó magas szintű EU-USA munkacsoport elért eredményeiről szóló időközi jelentést (lásd MEMO/12/462). Ebben az évben kereskedelmi megállapodások megkötésére került sor Peruval, Kolumbiával (lásd IP/12/690) és Közép-Amerikával, továbbá tárgyalások folynak a Mercosurba tömörült latin-amerikai partnereinkkel is. Folyik a szomszédsági kapcsolataink elmélyítése is déli és keleti irányban egyaránt, ahol nemrégiben ambiciózus megállapodást kötöttünk Ukrajnával.


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website