Chemin de navigation

Left navigation

Additional tools

Az Erasmus program a 2010/11-es tanévben: az adatokról bővebben

Commission Européenne - MEMO/12/310   08/05/2012

Autres langues disponibles: FR EN DE DA ES NL IT SV PT FI EL CS ET LT LV MT PL SK SL BG RO

MEMO/12/310

Brüsszel, 2012. május 8.

Az Erasmus program a 2010/11-es tanévben: az adatokról bővebben

Az Európai Bizottság a mai napon közzétette az arra vonatkozó számadatokat, hogy a 2010/11-es tanév során hány hallgató, felsőoktatási oktató és egyéb dolgozó részesült az Erasmus program támogatásában (IP/12/454). 231 410 európai hallgató és 42 813 felsőoktatási dolgozó részesült Erasmus-támogatásban, hogy külföldön tanulmányokat folytasson, szakmai gyakorlaton vegyen részt, tanítson vagy képzésben vegyen részt.

Az Erasmus program révén a felsőoktatási hallgatóknak lehetőségük nyílik arra, hogy 3–12 hónapot egy másik európai országban töltsenek, hogy ott tanulmányokat folytassanak vagy vállalatnál, vagy más szervezetnél szakmai gyakorlaton vegyenek részt. Az Erasmus programban részt vevő 33 ország valamelyik felsőoktatási intézményébe beiratkozott hallgatók profitálhatnak a programból (a részt vevő államok: az uniós tagállamok, Horvátország, Izland, Liechtenstein, Norvégia és Törökország, valamint a 2011/12-es tanévtől Svájc). A rövid képzési idejű, felsőfokú szakképzésben részt vevő hallgatók szintén igénybe vehetik a program támogatását.

Új rekord: több mint 230 000 hallgató vesz részt az Erasmus programban

A program indulása óta folyamatosan nő az Erasmus-ösztöndíjban részesülő hallgatók száma. Létszámuk először a 2009/10-es tanévben haladta meg a 200 000-et, míg a 2010/11-es tanév során külföldön tanulmányokat folytató vagy képzésben részt vevő hallgatók 231 410 fős létszáma új rekordot és az elmúlt évhez képest 8,5%-os növekedést jelent (2009/10-ben a hasonló növekedés 7,4% volt).

1. ábra: Az Erasmus programban részt vevő hallgatók éves létszámának alakulása az 1987/88-as és a 2010/11-es tanév között

2. ábra: Hallgatói mobilitás az Erasmus program keretében – a hallgatói létszám relatív változása küldő országonként a 2010/11-es tanévben a 2009/10-es tanévhez viszonyítva

Miként a 2. ábra is mutatja, az Erasmus programban részt vevő hallgatók létszáma szinte valamennyi országban emelkedett. A külföldre utazó hallgatók létszáma Horvátországban emelkedett a leginkább (132%), a második helyen Liechtenstein állt (52%), melyet Ciprus követett (22%). A növekedés 19 országban haladta meg a 8,5%-os átlagot.

Egyetlen országban – Luxemburgban – csökkent az Erasmus programban részt vevő hallgatók száma (–5,8%). Azonban még mindig ez az ország küldte a legtöbb hallgatót külföldre a tagállam hallgatóinak létszámához viszonyítva.

Az Erasmus program bajnokai

Tanulmányok folytatása és szakmai gyakorlat céljából Spanyolországból érkezett a legtöbb hallgató külföldre (36 183), a sorban Franciaország (31 747), illetve Németország (30 274) követte.

Célállomásként is Spanyolország volt a legnépszerűbb, ahová 37 432 hallgató érkezett, megelőzve Franciaországot (27 721) és Németországot (24 734). Az Egyesült Királyság kétszer annyi hallgatót fogadott (24 474), mint amennyit külföldre küldött (12 833). Az országok többsége több hallgatót küldött, mint amennyit fogadott. A fogadott és a kiküldött hallgatók létszáma Szlovénia, Ausztria, Hollandia és Luxemburg esetében volt a leginkább egyensúlyban.

3 041 felsőoktatási intézmény küldött hallgatókat mobilitási csereprogramra, ami 6,6%-os emelkedést jelent az előző évhez képest.

3. ábra: Hallgatói mobilitás az Erasmus program keretében – a havi uniós ösztöndíjak átlagos összegei

A havi uniós ösztöndíj átlagos összege a 2009/10-es tanévre vonatkozó 254 EUR-ról 250 EUR-ra csökkent a 2010/11-es tanévre. Ennek köszönhetően az előző tanévhez képest több hallgató profitálhatott a programból. A fenti ábra az adott országokból kiküldött hallgatóknak biztosított havi ösztöndíj átlagos összegét mutatja. A Bizottság országonként meghatározza a hallgatói támogatás havi összegének felső határát, a pontos összeget minden esetben a programot igazgató nemzeti hivatalok és felsőoktatási intézmények állapítják meg.

A 2010/11-es tanévben 254 speciális igényű (fogyatékkal élő) hallgató részesült kiegészítő támogatásban, hogy részt vehessen az Erasmus csereprogramban, míg a 2009/10-es tanévben számuk 257 volt.

7,2%-kal nőtt az Erasmus program keretében folytatott tanulmányok száma

Az Erasmus program lehetőséget biztosít a hallgatóknak arra, hogy felsőfokú tanulmányaik egy részét külföldön töltsék, és 3–12 hónapig egy másik felsőoktatási intézményben tanuljanak.

231 410 Erasmus-támogatásban részesített hallgató közül 190 498 folytatott tanulmányokat külföldön, ami 7,2%-os növekedést jelent a 2009/10-es tanévhez képest. A tanulás céljából külföldre utazók száma 3 országban (Luxemburg, Magyarország és Lengyelország) csökkent, míg 16-ban átlag feletti növekedést mutatott. A 2009/10-es tanév adataihoz viszonyítva a legnagyobb növekedés Horvátországban (96,6%), továbbá Liechtensteinben (84,2%) és Cipruson (25,1%) következett be.

Tanulmányok folytatása céljából Spanyolországból érkezett a legtöbb hallgató külföldre (31 427), a sorban Franciaország (25 789), illetve Németország (25 178) követte. A külföldi tanulmányok célállomásaként továbbra is Spanyolország volt a legnépszerűbb, amely 30 580 hallgatót látott vendégül (+4,3%), a sorrendben Franciaország (23 173, +5,2%) és Németország (19 120, +6,6%) követte.

A hallgatók átlagosan kicsit több mint 6,4 hónapra utaztak külföldre tanulni, és az ösztöndíj átlagos összege 226 EUR volt (szemben az előző évi 230 EUR összeggel).

Az Erasmus programban részt vevő hallgatók számára a társadalomtudományok, üzleti tanulmányok és a jog voltak a legnépszerűbbek (34,7%), ezt a bölcsészettudomány és a képzőművészet (31,5%), valamint a műszaki tudományok, a gépipar és az építőipar (12,6%) követte.

15%-kal nőtt az Erasmus program keretében végzett szakmai gyakorlatok száma

2007 óta az Erasmus program arra is lehetőséget biztosít a hallgatóknak, hogy külföldi vállalatnál vagy más szervezetnél vegyenek részt szakmai gyakorlaton. A 2010/11-es tanévben minden hatodik – 231 410-ből 40 912 – Erasmus-hallgató választotta ezt a lehetőséget, ami 15,1%-os növekedést jelent az előző évhez viszonyítva. A gyakorlat átlagos időtartama 4,3 hónap volt, és az uniós támogatás átlagos havi összege 366 EUR volt (ez csökkenést jelent a 2009/10-es tanév 386 EUR összegéhez képest).

Az előző évekhez hasonlóan az Erasmus program által támogatott szakmai gyakorlatra Franciaország küldte a legtöbb hallgatót (5 958-at, akiknek a részaránya 14,6% volt), a sorrendben Németország (5 096, 12,5%) és Spanyolország (4 756, 11,6%) követte. Az Erasmus program által támogatott szakmai gyakorlatok célállomásaként az Egyesült Királyság volt a legnépszerűbb, amely 6 970 hallgatót látott vendégül (17%), a sorrendben Spanyolország (6 852, 16,7%) és Németország (5 614, azaz 13,7%) követte.

A külföldi szakmai gyakorlatok támogatására a felsőoktatási intézmények konzorciumot hozhatnak létre a szakmai gyakorlatok érdekében. Ezek a konzorciumok felsőoktatási intézményeket és egyéb szervezeteket, például vállalatokat vagy szövetségeket foglalhatnak magukban. A 2010/11-es tanévben 13 országban 74 szakmai gyakorlatot biztosító konzorcium részesült finanszírozásban. A szakmai gyakorlatot biztosító konzorciumok a szakmai gyakorlaton részt vevő hallgatók több mint 14%-a számára találtak lehetőséget.

Az Erasmus program által támogatott szakmai gyakorlaton részt vevő hallgatók legnagyobb csoportja társadalomtudományokat, üzleti tanulmányokat és jogot hallgatott (26,6%), megelőzve a bölcsészettudományi és képzőművészeti hallgatókat (17,1%), akik az előző évben a legnagyobb arányt érték el; őket a mezőgazdasági és állatorvos-tudományi hallgatók követték (15,4%), akiknek a száma megnyolcszorozódott az előző évhez képest.

Hány felsőoktatási hallgató van (az alapképzésben és a mesterképzésben) az Erasmus programban részt vevő országokban? Közülük hányan folytatták tanulmányaik egy részét vagy egészét külföldön a 2010/11-es tanévben?

A 32 részt vevő ország több mint 22,5 millió hallgatójának közel 1%-a részesült a hallgatói mobilitáshoz nyújtott Erasmus-ösztöndíjban a 2010/11-es tanévben1.

Ha abból indulunk ki, hogy a felsőoktatási intézményekben a tanulmányok átlagos időtartama 4‑5 év (alapképzés és mesterképzés), úgy becsülhetjük, hogy az összes európai hallgató körülbelül 4,5%-a részesül Erasmus-ösztöndíjban valamikor a felsőoktatási tanulmányai során. 67%-uk alapképzésben, 28%-uk mesterképzésben, 1%-uk doktori képzésben vesz részt, 4%-uk pedig rövid képzési idejű tanulmányokat végez. Összesen a hallgatók körülbelül 10%-a folytatta vagy folytatja tanulmányaik egy részét vagy egészét külföldön az Erasmus program jóvoltából vagy más köz- vagy magánforrásokból nyújtott támogatással.

2012. április 26-27-én Bukarestben (Románia) tartott ülésükön (IP/12/394) a felsőoktatásért felelős miniszterek elfogadták a bolognai mobilitási stratégiát, amely kimondja, hogy 2020-ra – a 2011 novemberében elfogadott európai felsőoktatási mobilitási referenciaértékkel összhangban – az újonnan végzett európai diplomások 20%-a a tanulmányai egy részét külföldön végezze.

Erasmus intenzív nyelvi képzések

Az Erasmus program speciális, az EU kevésbé széles körűen használt és ritkábban oktatott nyelvein tanfolyamokat is kínál, amelyekkel segít a hallgatóknak felkészülni külföldi tanulmányaikra vagy szakmai gyakorlatukra. Ezeket a tanfolyamokat azokban az országokban szervezik, ahol ezek a nyelvek a hivatalos nyelvek. Ezek a tanfolyamok nem állnak rendelkezésre a legszélesebb körben oktatott nyelvekből, mint például az angol, német, francia és spanyol (kasztíliai).

A támogatott Erasmus intenzív nyelvi képzések száma jelentősen nőtt az indulásuk óta. A 2010/11-es tanévben 24 országban összesen 5 872 Erasmus-hallgató (+9%) számára szerveztek 392 tanfolyamot (az előző évi 361 tanfolyamhoz képest a növekedés +8,6%).

A legnépszerűbb célállomások nyelvtanulás céljából Olaszország, Belgium (a Flamand Közösség) és Portugália voltak. A hallgatók a legnagyobb arányban Szlovéniában vettek részt nyelvtanfolyamon, ahol az összes érkező Erasmus-hallgató 18,9%-a vett részt ilyen nyelvtanfolyamon, a sorrendben Izland (13,9%) és Észtország (12,7%) követte.

Dolgozói mobilitás az Erasmus program keretében (vendégtanári megbízások és dolgozói képzések)

Az Erasmus program azt is lehetővé teszi a felsőoktatási intézmények oktatóinak és a magánvállalatok alkalmazottainak, hogy egy naptól akár hat hétig tartó időtartamra külföldre menjenek tanítani. Hasonlóképpen valamennyi oktató és nem oktató felsőoktatási dolgozó is részt vehet külföldi képzésben öt naptól hat hétig terjedő időtartamban.

A 2010/11-es tanévben az Erasmus program a felsőoktatási intézmények 42 813 oktató és nem oktató dolgozójának külföldi cseréjét támogatta azzal a céllal, hogy ott oktassanak vagy képzésben vegyenek részt. Ez 13,3%-os éves növekedést jelent, ami lényegesen nagyobb, mint az előző évben tapasztalt emelkedés (3,8%).

A vezető küldő ország Lengyelország volt (5 210), a sorrendben Spanyolország (4 506), illetve Németország (3 674) követte. A dolgozói mobilitás vezető célállomása Spanyolország volt (4 304), a sorrendben Németország (4 195), illetve Olaszország (3 703) követte. A dolgozói cserék esetében a küldött és a fogadott dolgozók számai általában nagyobb egyensúlyban vannak, mint a hallgatói cserék esetében.

A 2010/11-es tanévben az Erasmus programban részt vevő dolgozók 51,2%-a volt férfi. 13 speciális igényű (fogyatékkal élő) dolgozó részesült kiegészítő támogatásban, hogy részt vehessen az Erasmus csereprogramban (számuk az előző évben 5 volt). Az ilyen mobilitási időszakok átlagos időtartama 5,7 nap volt, és a rendes fizetésük mellett kapott támogatás átlagos havi összege 662 EUR volt (ez csökkenést jelent a 2009/10-es tanév 672 EUR összegéhez képest).

Összesen 2 254 felsőoktatási intézmény vett részt dolgozói mobilitási tevékenységekben, ami 4,6%-os emelkedést jelent az előző évhez képest.

A vendégtanári megbízások száma lényeges növekedést mutat

Az 1997/98-as tanévben történt bevezetése óta folyamatosan emelkedik az Erasmus programból vendégtanári megbízáshoz pénzügyi támogatásban részesülő oktatók száma; eddig összesen több mint 300 000 oktatói csere finanszírozására került sor. A 2010/11-es tanévben támogatott 42 813 dolgozói cseréből 31 617 volt vendégtanári megbízás (+8,9%-os növekedés az előző évhez képest).

355 vendégtanári megbízást olyan vállalati dolgozók teljesítettek, akiket arra kértek fel, hogy más európai országok felsőoktatási intézményeiben oktassanak (+37% az előző évhez képest).

A vezető küldő ország Lengyelország volt, ahonnan 3 376 vendégtanári megbízást támogattak a programból, a sorrendben Spanyolország (3 272), illetve Németország (3 006) követte. Az előző évekhez hasonlóan a vendégtanári megbízások legnépszerűbb célállomása Németország volt (3 059), a sorrendben Spanyolország (3 017), illetve Olaszország (2 859) követte.

A következő tantárgyak oktatói voltak a legmobilisabbak: bölcsészettudomány és a képzőművészet (30,5%); társadalomtudomány, gazdaság és jog (22,6%); műszaki tudományok, gépipar és építőipar (13,7%). Az oktatók átlagosan 5,6 napot töltöttek külföldön oktatási célból: kismértékű, de folyamatos csökkenés figyelhető meg a 2000/01-es tanév óta, amikor az átlag még 6,9 nap volt. A vendégtanári megbízáshoz a rendes fizetés mellett kapott támogatás átlagos összege 645 EUR volt, ami enyhe csökkenést jelent az előző évhez képest (654 EUR).

A dolgozói képzések népszerűsége még mindig nő

2007-es bevezetése óta a dolgozói képzés támogatásának népszerűsége meredeken emelkedik. A 2010/11-es tanévben támogatott 42 813 dolgozói cseréből 11 196 volt dolgozói képzés (+28%-os növekedés az előző évhez képest). Az ilyen cserék az oktató és a nem oktató dolgozóknak egyaránt szólnak, beleértve azokat is, akik az adminisztráción és a támogató szolgáltatásokban dolgoznak.

A 2010/11-es tanévben 2 728 felsőoktatási dolgozó vett részt képzésben vállalatoknál (+48,6%-os növekedés az előző évhez képest).

A legtöbb dolgozót Lengyelország küldte képzésre (1 834), a sorrendben Spanyolország (1 234), illetve Finnország (782) követte. A legnépszerűbb célállomás Spanyolország volt (1 287), a sorrendben Németország (1 136), illetve az Egyesült Királyság (1 121) követte.

A dolgozói képzések átlagos időtartama 6,2 nap volt. Dolgozói képzésben több nő vett részt (68%), mint férfi, míg a vendégtanári megbízás tekintetében a nők részaránya csak 42,1% volt.

Az Erasmus intenzív programok száma folyamatosan nő

Az Erasmus program arra is lehetőséget kínál az oktatóknak és a hallgatóknak, hogy tíz naptól akár hat hétig tartó tematikus tanulmányi programokban vegyenek részt együtt. Az EU finanszírozza az ilyen úgynevezett intenzív programok szervezését, beleértve a résztvevők utazási és ellátási költségeit.

A legtöbb ilyen programot szervező országok a következők voltak: Olaszország 51 tanfolyammal (az összes 12,6%-a), melyet Németország (38) és Franciaország (32) követett. A legnépszerűbb tárgyak a társadalomtudományok, üzleti tanulmányok és a jog (26%), valamint a természettudományok, a műszaki tudományok, gépipar és építőipar (18%) voltak. A matematikai és számítástechnikai, valamint a bölcsészettudományi és képzőművészeti tanulmányok aránya egyaránt 15% volt. Az átlagos időtartam kicsit több mint 12 nap volt.

A 2010/11-es tanév során 404 Erasmus intenzív programot szerveztek (ami emelkedést jelent az előző évi 384 programhoz képest). A programokban 13 963 hallgató (nemzetközi és hazai hallgatók együtt: +10,7%-os növekedés) és 5 010 oktató (+14,4%) vett részt.

Erasmus egyetemi együttműködési projektek

Az Erasmus program közös projektek finanszírozásával az európai felsőoktatás korszerűsítését is ösztönzi. Ezek az akár 3 évig tartó projektek a felsőoktatási intézmények és egyéb érintett felek közötti transznacionális együttműködés révén a szakpolitikai reformok ösztönzésére is törekednek. A jelentkezéseket minden naptári évben egyszer lehet benyújtani, és évente körülbelül 20 millió EUR-t osztanak szét e projektek között.

Az Erasmus program e része keretében finanszírozott számos projekt eredményeként következett be kulcsfontosságú szakpolitikai változás. Például az európai kreditátviteli és -gyűjtési rendszer eredetileg Erasmus projekt volt, mielőtt olyan, a mobilitást támogató jelentős eszközzé nem nőtte ki magát, amelyet mára egész Európában alkalmaznak. (Az európai kreditátviteli és -gyűjtési rendszer a meghatározott tanulmányi eredmények eléréséhez szükséges hallgatói munkaterhelés alapján kreditpontokat rendel hozzá a tanulmányi programok minden egyes részéhez. Ez egyszerűbbé teszi a hallgatók számára, hogy különböző programok keretében kreditpontokat gyűjtsenek, és megkönnyíti számukra a külföldi tanulmányaik elismertetését.)

Az egyetemi együttműködési projektekre vonatkozó jelentkezések száma évről évre emelkedik. 2011-ben 197 jelentkezést nyújtottak be (ez a 2010. évi 194 jelentkezéshez képest növekedést jelent). Közülük 69-et választottak ki finanszírozásra, ami átlagban 35%-os sikerességi arányt jelent. A legtöbb javaslatot (29-et) az Egyesült Királyság nyújtotta be, a sorrendben Finnország ás Belgium (egyaránt 21), illetve Olaszország (18) és Spanyolország (16) követte. A jóváhagyott jelentkezések tekintetében is az Egyesült Királyság volt a legsikeresebb a maga 17 elfogadott projektjével.

Mennyit költ az EU az Erasmus programra?

A jelenlegi költségvetési időszakban (2007–13) az EU 3,1 milliárd EUR-t különített el az Erasmus programra. A 2010/11-es tanévben a teljes költségvetés 460 millió EUR körül volt, melyből 435 millió EUR-t fordítanak a mobilitás támogatására.

Az Erasmus program költségvetésének nagy részét a részt vevő országokban működő nemzeti hivatalok kezelik. Az Erasmus program költségvetésének közel 90%-át a hallgató és oktatói mobilitásra fordítják. Az Erasmus program a többoldalú projekteket és hálózatokat is támogatja, amelyek költségvetésének körülbelül 4%-át teszik ki. Ezeket központilag az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) igazgatja Brüsszelben.

Az alábbi táblázat azt mutatja be, hogy az Erasmus program évente mennyit fordított mobilitásra.

1. táblázat: Az Erasmus program keretében a nemzeti hivatalok számára előirányzott decentralizált források

Év

Az Erasmus program hallgatói és oktatói mobilitásnak szentelt költségvetése millió EUR-ban

Változás az előző évhez képest

1988

13,00

1989

26,84

106,46%

1990

32,88

22,50%

1991

43,86

33,39%

1992

62,88

43,37%

1993

67,88

7,95%

1994

72,78

7,22%

1995

73,46

0,93%

1996

74,3

1,14%

1997

70,00

–5,79%

1998

100,27

43,24%

1999

100,27

0,00%

2000

111,79

11,49%

2001

116,19

3,94%

2002

121,9

4,91%

2003

142,53

16,92%

2004

168,00

17,87%

2005

200,96

19,62%

2006

245,75

22,29%

2007

372,25

51,48%

2008

416,36

11,85%

2009

415,25

–0,27%

2010

435,03

4,76%

2011

469,64

7,96%

2012

480,22

2,25%

2013(*)

489,82

2,00%

(*) becsült összeg

Az Erasmus program forrásait miként osztják el nemzeti szinten?

  • Az Erasmus program hallgatói és oktatói mobilitásnak szentelt költségvetését a következő tényezők alapján osztják el a különböző országok között:

  • Népesség: a hallgatók, diplomások és oktatók száma a felsőoktatásban [az oktatás egységes nemzetközi osztályozási rendszerének (ISCED) 5–6. szintje]. Az Eurostat által szolgáltatott adatok.

  • A megélhetési költségek és a fővárosok közötti távolságok: ezek olyan korrekciós tényezők, amelyekkel a népesség tényezőt korrigálják.

  • Múltbeli teljesítménymutató: a (rendelkezésre álló legfrissebb adatok felhasználásával) a múltban kiküldött oktatók és hallgatók létszáma alapján számítva.

Miként határozzák meg a havi uniós támogatás összegét?

Az Erasmus-ösztöndíj arra szolgál, hogy a külföldi megélhetés és utazás pluszköltségeinek egy részét fedezze. Az Erasmus programban részt vevő hallgatók nem fizetnek tandíjat az őket fogadó külföldi intézményben.

Minden országban a nemzeti hivatalok osztják el a rendelkezésükre álló forrásokat a felsőoktatási intézmények között. A nemzeti hivatal dönthet úgy, hogy kevesebb hallgatónak biztosít magasabb összegű ösztöndíjat (ez így van például Bulgáriában, Cipruson és Törökországban) vagy több hallgatónak alacsonyabb összegű támogatást (mint például Franciaországban és Olaszországban), de figyelembe kell vennie az Európai Bizottság által a havi támogatásra vonatkozóan célországonként meghatározott felső határt (lásd az egész életen át tartó tanulás programjának pályázati útmutatóját).

A nemzeti hivatal olyan tényezők alapján osztja el a forrásokat a kérelmező intézmények között, mint az igényelt összeg vagy a múltbeli teljesítmény. Ezután az intézmény döntheti el, hogy pontosan mennyi havi ösztöndíjat fizet a hallgatóknak (illetve mekkora heti vagy napidíjat a dolgozóknak) a nemzeti hivatal által megszabott határokon belül, amelyek országonként eltérőek.

A havi ösztöndíj mértéke a célországtól és a mobilitás típusától függ. Létezik például olyan tendencia, hogy a külföldi szakmai gyakorlatokra nagyobb támogatást biztosítanak, mint a tanulmányokra.

Az Európai Unió által biztosított Erasmus-ösztöndíjat számos egyéb, például tagállami, regionális vagy helyi forrásból származó társfinanszírozás egészítheti ki.

A társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű hallgatók esetében a nemzeti hivatalok megnövelhetik a havi ösztöndíj összegét.

A 2010/11-es tanévben a hallgatói mobilitásra biztosított uniós ösztöndíj átlagos havi összege a spanyol hallgatóknak biztosított 133 EUR és a ciprusi hallgatóknak nyújtott 653 EUR között mozgott. Az összes ország havi átlaga 250 EUR ösztöndíj volt.

Miként pályázhatnak a hallgatók és az oktatók Erasmus-ösztöndíjra?

Az Erasmus program minden olyan hallgató előtt nyitva áll, aki Erasmus felsőoktatási intézményi programtervvel rendelkező felsőoktatási intézményben tanul a részt vevő 33 országban (az EU 27 tagállama, Horvátország, Izland, Liechtenstein, Norvégia és Törökország, valamint a 2011/12-es tanévtől Svájc). Európa felsőoktatási intézményeinek többsége – több mint 4 000 intézmény – kezdeményezte az Erasmus felsőoktatási intézményi programterv (Erasmus University Charter) megszerzését.

Tanulmányi vagy szakmai gyakorlatra vonatkozó Erasmus-ösztöndíj megszerzéséhez első lépésként a küldő intézmény nemzetközi kapcsolatok irodájával kell felvenni a kapcsolatot, és Erasmus tanulmányok esetén tanulmányi megállapodást, Erasmus szakmai gyakorlat esetén pedig képzési megállapodást kell kötni még a mobilitási időszak előtt. Ezt a megállapodást, amely meghatározza a hallgató által a tanulmányi időszak vagy a szakmai gyakorlat alatt végzendő programot, jóvá kell hagynia és alá kell írnia az anyaintézménynek és a fogadó intézménynek, valamint a hallgatónak. Ez egyrészt leegyszerűsíti, másrészt garantálja, hogy az anyaintézmény a tanulmányok részeként teljes mértékben elismerje az Erasmus-ösztöndíj ideje alatt sikeresen elvégzett munkát.

Az Erasmus program keretében végzett tanulmányok: azoknak a hallgatóknak, akik tanulmányaik egy részét külföldön kívánják végezni, legalább másodévesnek kell lenniük egy felsőoktatási intézményben.

Az Erasmus program keretében végzett szakmai gyakorlatok: a hallgatók felsőoktatási tanulmányaik első évétől kezdve jelentkezhetnek szakmai gyakorlatra az Erasmus program keretében.

Mind a tanulmányok, mind a szakmai gyakorlatok esetében a külföldön töltött időszakok egyenként 3–12 hónap tartamúak lehetnek, vagy összesen 24 hónapot tehetnek ki. A rövid képzési idejű, felsőfokú szakképzésben részt vevő hallgatók esetében a szakmai gyakorlat legrövidebb időtartama két hónap.

Erasmus a dolgozók számára: Az oktatóknak tanítási programot kell benyújtaniuk az anyaintézményüknek vagy a fogadó intézmény által jóváhagyott vállalatnak. Az Erasmus képzési ösztöndíjra pályázó dolgozóknak hasonlóképpen jóvá kell hagyatniuk képzési programjukat az anyaintézményükkel és a fogadó intézménnyel vagy vállalattal.

Milyen feltételeknek kell egy egyetemnek megfelelnie ahhoz, hogy részt vehessen az Erasmus programban?

Egy egyetemnek vagy egyéb felsőoktatási intézménynek több, az Erasmus felsőoktatási intézményi programtervben lefektetett alapelvet el kell fogadnia és egyéb kötelezettségeket kell vállalnia ahhoz, hogy részt vehessen az Erasmus mobilitási és együttműködési projektekben. A hangsúly a magas színvonal biztosításán van. A fogadó intézmény semmilyen tandíjat nem számíthat fel a fogadott Erasmus-os hallgatóknak, és a sikeresen elvégzett tanulmányokat vagy szakmai gyakorlatot automatikusan teljes mértékben el kell ismerni, amint a hallgatók visszatérnek anyaintézményeikbe.

Mit takar az Erasmus Mundus?

Az Erasmus Mundus program az Erasmus program nemzetközi testvérprogramja, noha független attól. 2004-es indulása óta több mint 25 000, a világ egyéb tájairól származó hallgató részesült Erasmus Mundus ösztöndíjban, hogy európai felsőoktatási intézményekben tanulhassanak. Az évente több mint 220 millió EUR-s költségvetéssel (2011) gazdálkodó Erasmus Mundus célja a tudományos kiválóság támogatása, az EU-n kívüli országokkal való együttműködés ösztönzése és az európai felsőoktatás vonzerejének fokozása. Az Erasmus Mundus pénzügyi támogatást nyújt az intézményeknek és egyéni ösztöndíjakat azoknak, akik részt vesznek a következőkben:

  • Közös európai mester- és doktori képzések (beleértve az ösztöndíjakat is)

  • Partnerségek Európán kívüli felsőoktatási intézményekkel és ösztöndíjak a hallgatók és oktatók számára

  • Az európai felsőoktatás egész világon való népszerűsítését célzó projektek

Az európai oktatási programok nemzetközi dimenzióját a jövőben az „Erasmus mindenkinek” program fogja egyesíteni (IP/11/1398).

Miért Erasmus a program neve?

Az Erasmus program névadója Rotterdami Erasmus humanista tudós és teológus (1466–1536). Erasmus, aki a reformáció idején élt, közismerten ellenezte a dogmatizmust.

Erasmus több helyen is élt és dolgozott Európában azt kutatva, hogy milyen tudással, tapasztalatokkal és bölcsességgel gyarapodhat a más országokkal való kapcsolatok révén.

Az ERASMUS mozaikszó így is kiolvasható: EuRopean Community Action Scheme for the Mobility of University Students, azaz a felsőoktatási intézmények hallgatóinak mobilitását szolgáló közösségi cselekvési program.

További információk:

Lásd még: Az Erasmus program új rekordja a hallgatói csereprogramokban részt vevők számának 8,5%-os növekedése (IP/12/454)

Az Erasmus programról bővebben

Az Erasmusra vonatkozó tények és számadatok [prospektus]

Az Erasmus program statisztikái

1 :

2010-ben az EU-27 teljes lakosságából körülbelül 18,5 millió volt hallgató.


Side Bar

Mon compte

Gérez vos recherches et notifications par email


Aidez-nous à améliorer ce site