Navigation path

Left navigation

Additional tools

MEMO/12/235

Brüsszel, 2012. március 30

Európai polgári kezdeményezés

I. Általános tudnivalók az európai polgári kezdeményezésről

  • Mit mond a Lisszaboni Szerződés az európai polgári kezdeményezésről?

  • Mikor indulhat el az első polgári kezdeményezés?

  • Mi történik például a nemrégiben benyújtott Greenpeace-petícióval? Be lehet-e ismételten nyújtani most, miután alkalmazandóvá vált a polgári kezdeményezésről szóló rendelet?

  • Milyen hozzáadott értéket képvisel az európai polgári kezdeményezés?

  • Mi a különbség az európai polgári kezdeményezés és egy petíció között?

  • Létezik-e tagállami szinten is a polgári kezdeményezés intézménye?

  • Indítványozható-e európai polgári kezdeményezés a/az „x”-val/vel kapcsolatban? Megfelelne-e egy ilyen kezdeményezés az elfogadhatósági vizsgálaton?

  • Indítványozható-e európai polgári kezdeményezés a Szerződések felülvizsgálatával kapcsolatban?

  • Aláírhatják-e az európai polgári kezdeményezést az EU-ban élő harmadik országbeli állampolgárok?

II. Tudnivalók a rendeletről: hogyan működik az európai polgári kezdeményezés?

  • Ki szervezhet polgári kezdeményezést?

  • Lehetnek-e szervezetek is a polgári kezdeményezés szervezői?

  • Léteznek-e rendelkezések a finanszírozás átláthatóságáról?

  • Részesülnek-e az európai polgári kezdeményezés szervezői bármiféle uniós forrásból?

  • Hogyan tájékozódhatnak a polgárok az eddig elindult kezdeményezésekről?

  • Hogyan győződik meg a Bizottság az indítványozók szándékainak komolyságáról?

  • Hogyan akadályozhatja meg a Bizottság, hogy egyesek szélsőséges nézeteik terjesztésére használják a kezdeményezést?

  • Nem cenzúrázhatja-e a Bizottság a kezdeményezéseket a sértő és semmitmondó tartalmú kezdeményezések elutasítására vonatkozó kritériumra hivatkozva?

  • Milyen feltételek mellett vehetők nyilvántartásba a javasolt kezdeményezések?

  • Milyen nyelven kérhetik a szervezők a javasolt kezdeményezés nyilvántartásba vételét?

  • Lefordítja-e a Bizottság különböző nyelvekre a javasolt kezdeményezéseket?

  • Hogyan győződhetnek meg a potenciális szervezők arról, hogy elképzelésük valóban a Bizottság hatáskörébe tartozik-e?

  • Miért kell a kezdeményezés aláíróinak legalább a tagállamok egynegyedét képviselniük? Miért nem elég, ha egyetlen tagállam állampolgárai nyújtják be a kezdeményezést?

  • Miért az európai parlamenti képviselői helyek számának többszöröse alapján határozzák meg a támogató nyilatkozatok tagállamonkénti minimális számát?

  • Mi történik abban az esetben, ha valamely tagállamban a támogató nyilatkozatok nem érték el az előírt minimális számot?

  • Hány év a kezdeményezés aláírásának alsó korhatára?

  • Feltétele-e a kezdeményezés aláírásának az adott polgár választói névjegyzékbe való bejegyzése?

  • Amennyiben valaki az egyik tagállam állampolgára, de egy másik tagállamban él, melyik tagállamhoz számítják a támogató nyilatkozatát?

  • Aláírhatják-e a kezdeményezést az EU területén kívül élő uniós polgárok is? Ha igen, melyik tagállamhoz számít a támogató nyilatkozatuk?

  • Aláírható-e online módon is az európai polgári kezdeményezés?

  • Honnan tudhatják a polgárok, hogy valóban biztonságos az online módon történő aláírás?

  • Honnan tudhatják a kezdeményezés támogatói, hogy nem használják fel személyes adataikat semmilyen más célra?

  • Hogyan zajlik a támogató nyilatkozatok ellenőrzése?

  • Milyen lépéseket tesz a Bizottság a sikeres kezdeményezések kapcsán?

  • Mi történik, ha a Bizottság nem tesz semmilyen lépést a polgári kezdeményezés nyomán? Milyen jogorvoslati lehetőségük van az indítványozóknak?

  • Be lehet-e nyújtani olyan kezdeményezést, amely ellentétes egy már folyamatban lévő másik kezdeményezéssel? Elő lehet-e terjeszteni többször is ugyanazt a kezdeményezést?

  • Miért tartott egy évig, mire a tagállamok végrehajtották az európai polgári kezdeményezést?

  • Nem túl bürokratikus a rendelet alapján kialakult európai polgári kezdeményezés?

  • Könnyen előfordulhat, hogy egy-egy európai polgári kezdeményezést jogalap hiánya vagy az uniós értékekkel való egyezés hiánya miatt elutasítanak. Árthat-e a nagyszámú elutasítás az európai kezdeményezés folyamatának vagy magának a Bizottságnak?

  • Nem csupán kirakattevékenységről van szó? Valódi eredményeket aligha fog felmutatni a kezdeményezés.

I. Általános tudnivalók az európai polgári kezdeményezésről

1. Mit mond a Lisszaboni Szerződés az európai polgári kezdeményezésről?

Az európai polgári kezdeményezést a Lisszaboni Szerződés vezeti be. Szövege a következőket mondja ki: „legalább egymillió uniós polgár, akik egyben a tagállamok egy jelentős számának állampolgárai, kezdeményezheti, hogy az Európai Bizottság – hatáskörén belül – terjesszen elő megfelelő javaslatot azokban az ügyekben, amelyekben a polgárok megítélése szerint a Szerződések végrehajtásához uniós jogi aktus elfogadására van szükség” (az EUSZ. 11. cikkének (4) bekezdése).

A Lisszaboni Szerződés rendelkezik arról is, hogy az ilyen polgári kezdeményezésre vonatkozó eljárásokat és feltételeket – beleértve azt is, hogy a polgári kezdeményezésben részt vevő uniós polgároknak legalább hány tagállamból kell kikerülniük – az Európai Parlament és a Tanács által az Európai Bizottság javaslata alapján elfogadásra kerülő rendelet határozza meg. A Bizottság 2010. március 31-án fogadta el a rendeletre irányuló javaslatát. Magát a rendeletet az Európai Parlament és a Tanács 2002. február 16-án fogadta el. A rendelet a tagállamok kérésére csak 2012. április 1-jétől alkalmazandó (lásd a 27. kérdést).

2. Mikor indulhat el az első polgári kezdeményezés?

Április 1-jén, vasárnap. A Bizottság ekkortól fogadhatja a javasolt kezdeményezések nyilvántartásba vételére vonatkozó kérelmeket. Ez lényegében az első lépés, mielőtt a polgárok hozzálátnak a támogató nyilatkozatok gyűjtéséhez.

3. Mi történik például a nemrégiben benyújtott Greenpeace-petícióval? Be lehet-e ismételten nyújtani most, miután alkalmazandóvá vált a polgári kezdeményezésről szóló rendelet?

A nemrégiben benyújtott Greenpeace-petíció és az ahhoz hasonló petíciók nem tekinthetők polgári kezdeményezésnek. Mivel a Szerződés értelmében a polgári kezdeményezéshez szükséges eljárásokat és feltételeket az Európai Parlament és a Tanács állapítja meg rendeletében, a rendelet alkalmazása előtt indítványozott kezdeményezések nem tekinthetők polgári kezdeményezésnek, hiszen akkor még nem voltak hatályosak a vonatkozó szabályok és eljárások. A rendelet alkalmazása előtt gyűjtött aláírásokat a későbbiekben nem lehet felhasználni, a rendelet értelmében ugyanis támogató nyilatkozatokat csak a javasolt kezdeményezés bizottsági nyilvántartásba vételétől kezdve lehet gyűjteni.

4. Milyen hozzáadott értéket képvisel az európai polgári kezdeményezés?

A Lisszaboni Szerződés egyértelműen leszögezi, hogy az Európai Unió működése továbbra is a képviseleti demokrácián alapul, és az Unió szintjén a polgárok közvetlen képviselete az Európai Parlamentben valósul meg.

Az európai polgári kezdeményezés azonban szélesebb teret biztosít a nyilvános vitának, és lehetővé teszi, hogy a polgárok intenzívebben részt vehessenek az Unió demokratikus életében a „részvételi demokrácia” ezen új eszközével.

Bár a Bizottság fenntartja magának a kezdeményezés jogát, azaz nem lesz köteles minden polgári kezdeményezés nyomán javaslatot előterjeszteni, köteles lesz azonban alaposan megvizsgálni valamennyi hatáskörébe tartozó kezdeményezést, és megfontolni, megfelelő lenne-e egy-egy új szakpolitikai javaslat előterjesztése.

A Bizottság szerint tehát ez az új eszköz kedvezően befolyásolja nemcsak az európai demokráciát, hanem az európai uniós politikák kialakítását is.

5. Mi a különbség az európai polgári kezdeményezés és egy petíció között?

Az Európai Parlamenthez való petícióbenyújtási jog, amely már a korábbi Szerződések idején is létezett, jelentős mértékben eltér a Lisszaboni Szerződéssel bevezetett új polgári kezdeményezéstől. Petíciót az Unió bármely polgára, valamint a tagállamokban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező bármely természetes és jogi személy benyújthat – akár egyedileg, akár más polgárokkal vagy személyekkel társulva – mindazokban az ügyekben, amelyek az Unió tevékenységi körébe tartoznak, és közvetlenül érintik a benyújtót (például panasz esetén). A petíció célja tehát nem feltétlenül új szakpolitikai javaslat előterjesztése. Címzettje mindig az Európai Parlament, amely az Unió szintjén a polgárok közvetlen képviseletét valósítja meg.

A polgári kezdeményezés ezzel szemben azt teszi lehetővé, hogy új szakpolitikai kezdeményezések előterjesztésére szólítsa fel a Bizottságot közvetlenül legalább egymillió polgár.

6. Létezik-e tagállami szinten is a polgári kezdeményezés intézménye?

A tagállamok többségében – hol nemzeti, hol regionális vagy helyi szinten – már eddig is létezett polgári kezdeményezés. Nemzeti szinten például Ausztria, Magyarország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország és Hollandia ismeri a polgári kezdeményezést. A regionális szintű polgári kezdeményezést többek között Ausztriában, Németországban, Spanyolországban, Svédországban és Hollandiában alkalmazzák. Helyi szinten többek között Belgiumban, Németországban, Magyarországon, Olaszországban, Luxemburgban, Szlovéniában, Spanyolországban és Svédországban folyamodhatnak a polgárok a polgári kezdeményezéshez. Az EU-n kívül ugyancsak alkalmazzák a polgári kezdeményezést (például Svájcban és az Egyesült Államokban). E kezdeményezések alkalmazási köre jelentős mértékben eltér egymástól, és általában a működésükre irányadó eljárások is különböznek.

7. Indítványozható-e európai polgári kezdeményezés a/az „x”-val/vel kapcsolatban? Megfelelne-e egy ilyen kezdeményezés az elfogadhatósági vizsgálaton?

Természetesen nincs módunk itt és most valamennyi elképzelhető javaslat jogi elemzésére. A kritériumok azonban meglehetősen egyértelműek: minden kezdeményezés nyilvántartásba kerül, amely nem esik kívül nyilvánvalóan a Bizottság hatáskörén, nem nyilvánvalóan sértő vagy semmitmondó tartalmú, vagy nem ellentétes nyilvánvalóan az uniós értékekkel.

8. Indítványozható-e európai polgári kezdeményezés a Szerződések felülvizsgálatával kapcsolatban?

Nem. A Szerződés szerint ugyanis – amint azt a rendelet is megerősíti – a polgári kezdeményezés csak olyan ügyeket érinthet, amelyekben a polgárok megítélése szerint a Szerződések végrehajtásához szükséges uniós jogi aktus elfogadására kell javaslatot tenni.

9. Aláírhatják-e az európai polgári kezdeményezést az EU-ban élő harmadik országbeli állampolgárok is?

Nem. A Szerződés értelmében harmadik országok EU-ban élő állampolgárai nem írhatnak alá európai polgári kezdeményezést. A Szerződés egyértelműen kiköti, hogy a kezdeményezést csak a tagállamok állampolgárai írhatják alá.

II. Tudnivalók a rendeletről: hogyan működik az ECI?

1. Ki szervezhet polgári kezdeményezést?

Polgári kezdeményezést olyan polgári bizottság szervezhet, amely legalább 7 olyan polgárból áll, akiknek lakóhelye legalább 7 különböző tagállamban van. A polgári bizottság tagjai azok az uniós polgárok lehetnek, akik betöltötték az európai választások tekintetében előírt választójogi korhatárt (Ausztriában 16, a többi tagállamban 18 év). A tagoknak egy képviselőt és egy helyettest kell kijelölniük, akiket megbíznak azzal, hogy az eljárás során a polgári bizottság nevében felszólaljanak és eljárjanak. Európai parlamenti képviselők a polgári bizottság minimális taglétszámába nem számíthatók be.

2. Lehetnek-e szervezetek is a polgári kezdeményezés szervezői?

Szervezetek nem szervezhetnek polgári kezdeményezést. Mindazonáltal támogathatják és pártolhatják a javasolt kezdeményezéseket, feltéve, hogy ezt teljes átláthatóság mellett teszik.

3. Léteznek-e rendelkezések a finanszírozás átláthatóságáról?

A kezdeményezések szervezői – az átláthatóság és a demokratikus elszámoltathatóság érdekében – kötelesek az eljárás során rendszeresen frissített információkat adni, különösen a kezdeményezést támogató szervezetekre és a kezdeményezés finanszírozására vonatkozóan. Ez a kezdeményezés aláírását mérlegelő polgárok érdekét szolgálja, továbbá összhangban van a Bizottság európai átláthatósági kezdeményezésével.

4. Részesülnek-e az európai polgári kezdeményezés szervezői bármiféle uniós forrásból?

Erre a célra semmilyen uniós forrás nincsen elkülönítve.

5. Hogyan tájékozódhatnak a polgárok arról, milyen kezdeményezések indultak eddig el?

Valamennyi folyamatban lévő kezdeményezés nyilvántartásba kerül, és a Bizottság honlapján nyilvánosan hozzáférhető. Így nyomon követhetők a folyamatban lévő kezdeményezések, és lehetőség nyílik a kommunikációra és az átláthatóságra is.

6. Hogyan győződik meg a Bizottság az indítványozók szándékainak komolyságáról?

A rendelet értelmében nem vehetők nyilvántartásba a nyilvánvalóan komolytalan (például semmitmondó, sértő, zaklató tartalmú) javasolt kezdeményezések. Mindazonáltal mivel a polgári kezdeményezés szervezője mindig egy polgári bizottság lesz, nem valószínű, hogy a komolytalan kezdeményezések száma magas lenne.

7. Hogyan akadályozhatja meg a Bizottság, hogy egyesek szélsőséges nézeteik terjesztésére használják a kezdeményezést?

A rendelet értelmében a Bizottság nem veheti nyilvántartásba azt a javasolt polgári kezdeményezést, amely nyilvánvalóan ellentétes az uniós értékekkel, mivel az EU a Bizottság honlapján nem kíván szélsőséges nézeteknek nyilvánosságot biztosítani.

8. Nem cenzúrázhatja-e a Bizottság a kezdeményezéseket a sértő és semmitmondó tartalmú kezdeményezések elutasítására vonatkozó kritériumra hivatkozva?

Nem. Csak azokat a kezdeményezéseket utasíthatja el, amelyek nyilvánvalóan sértő vagy semmitmondó tartalmúak: tehát azokat, amelyek sértő vagy semmitmondó voltához nem fér kétség. Ha a kezdeményezők nem értenek egyet a döntéssel, lehetőségük van mindenesetre eljárást kezdeményezni az Európai Unió Bíróságán, vagy panaszt emelni az európai ombudsmannál (lásd a 25. kérdést).

9. Milyen feltételek mellett vehetők nyilvántartásba a javasolt kezdeményezések?

A kezdeményezés szervezőinek a Bizottságnál kell kérniük javaslatuk nyilvántartásba vételét. A Bizottság által rendelkezésre bocsátott online nyilvántartáshoz a következő információkat kell benyújtani az Unió valamely hivatalos nyelvén:

  • a javasolt polgári kezdeményezés címe,

  • a kezdeményezés tárgya;

  • a Bizottság által beterjesztendő javaslat céljainak leírása,

  • a Szerződések azon rendelkezései, amelyek a szervezők megítélése szerint a javasolt fellépésre vonatkoznak,

  • a polgári bizottság hét tagjának teljes neve, levélcíme, állampolgársága és születési ideje, különösen képviselőjük és helyettesük megjelölése, valamint e-mail címük,

  • valamennyi finanszírozási és támogatási forrás.

A szervezők a mellékletben részletesebb információkat is rendelkezésre bocsáthatnak, így akár jogalkotási tervezetet is mellékelhetnek.

A Bizottság a fenti információk alapján nyilvántartásba veszi a javasolt kezdeményezést, feltéve, hogy a rendeletben előírt feltételek teljesülnek, különösen az, hogy a javasolt kezdeményezés nyilvánvalóan nem esik a Bizottságnak a Szerződés végrehajtásához szükséges uniós jogi aktusra vonatkozó javaslat előterjesztésére vonatkozó hatáskörén kívül.

10. Milyen nyelven kérhetik a szervezők a javasolt kezdeményezés nyilvántartásba vételét?

A szervezők az Unió bármelyik hivatalos nyelvén kérhetik a kezdeményezés nyilvántartásba vételét.

11. Lefordítja-e a Bizottság különböző nyelvekre a javasolt kezdeményezéseket?

Nem. A javasolt kezdeményezést a szervezőknek maguknak kell lefordítaniuk az általuk kívánt nyelvekre. Miután a valamelyik hivatalos nyelven történő nyilvántartásba vételt visszaigazolták, a szervezők kérhetik további hivatalos nyelvek nyilvántartásba vételét is. A nyilvántartásba való feltöltés előtt a Bizottság ellenőrzi, nem tér-e nyilvánvalóan jelentős mértékben az új változat címében, tárgyában és célkitűzéseiben az eredetitől.

12. Hogyan győződhetnek meg a potenciális szervezők arról, hogy elképzelésük valóban a Bizottság hatáskörébe tartozik-e?

A Bizottság a polgári kezdeményezés honlapján tájékoztatást nyújt a hatáskörébe tartozó kérdésekről. A tájékoztatóból a potenciális szervezők megállapíthatják, van-e olyan rendelkezés a Szerződésekben, amely az érintett területen lehetővé teszi a Bizottság általi fellépést.

13. Miért kell a kezdeményezés aláíróinak legalább a tagállamok egynegyedét képviselniük? Miért nem elég, ha egyetlen tagállam állampolgárai nyújtják be a kezdeményezést?

Azért volt fontos megállapítani azon tagállamok minimális számát, amelyek állampolgárai a kezdeményezést aláírják, mert a polgári kezdeményezésnek az egész Unió valós érdekeit kell képviselnie, ugyanakkor a Szerződés is előírja, hogy az aláírók „a tagállamok egy jelentős számának” állampolgárai legyenek.

A Parlament és a Tanács a tagállamok egynegyedében állapodott meg, ami jelenleg – csakúgy, mint Horvátország csatlakozása után – hét tagállamot jelent.

14. Miért az európai parlamenti képviselői helyek számának többszöröse alapján határozzák meg a támogató nyilatkozatok tagállamonkénti minimális számát?

A Bizottság zöld könyvében azt javasolta, hogy a minimális szám minden tagállam esetében a lakosság 0,2%-a legyen. A benyújtott válaszokból azonban az derült ki, hogy sokak szerint szükségtelenül magas a lakosság 0,2%-ában megállapítani a minimális számot ahhoz, hogy biztosítható legyen az európai érdekek képviselete. Mások ugyanakkor azzal érveltek, hogy nem lenne méltányos a fenti hányad előírása. Luxemburgban például jóval könnyebb összegyűjteni a lakosság 0,2%-ának számító ezer polgár támogató nyilatkozatát, mint Németországban 160 ezerét – a kis tagállamokat tehát könnyebb lenne beszámítani, mint a nagyokat.

A választott megközelítés tehát ezt a két problémát igyekszik kiküszöbölni. A rendelet valamennyi tagállam esetében meghatározott minimális számot ír elő, amely eltérő mértékben viszonyul az adott tagállam lakosságához, továbbá van egy minimális és egy maximális határérték.

Mivel fontos, hogy e határértékek objektív kritériumokon alapuljanak, a határértékeket az egyes tagállamok választott európai parlamenti képviselői számának meghatározott többszöröse alapján állapították meg. A választott szorzószám a 750 volt, amely egyrészt tükrözi számos érdekelt fél azon kívánságát, hogy a minimális számot a népességszám 0,2 %-a alatt határozzuk meg, másrészt szem előtt tartja azt az elvárást, hogy a minimális szám a kisebb tagállamok tekintetében ne legyen túl alacsony.

A rendszer így lehetővé teszi, hogy a nagyobb országokban arányosan kevesebb, míg a kisebbekben arányosan több aláíróra legyen szükség.

Az aláírók tagállamonkénti minimális számát a rendelet I. melléklete sorolja fel.

15. Mi történik abban az esetben, ha valamely tagállamban a támogató nyilatkozatok nem érték el az előírt minimális számot?

Ezek a támogató nyilatkozatok természetesen hozzáadódnak az aláírások teljes számához, az érintett tagállamot azonban nem számítják bele a tagállamok előírt egynegyedébe.

16. Hány év a kezdeményezés aláírásának alsó korhatára?

A kezdeményezést az Unió valamennyi olyan polgára támogathatja, aki betöltötte az európai választások tekintetében előírt választójogi korhatárt. Ez az alsó korhatár valamennyi tagállamban 18 év, kivéve Ausztriában, ahol 16 év.

17. Feltétele-e a kezdeményezés aláírásának az adott polgár választói névjegyzékbe való bejegyzése?

Nem. Elég, ha az aláíró uniós polgár, és betöltötte az európai választások tekintetében előírt választójogi korhatárt.

18. Amennyiben valaki az egyik tagállam állampolgára, de egy másik tagállamban él, melyik tagállamhoz számítják a támogató nyilatkozatát?

Attól függ, hogy a támogató milyen adatokat tüntet fel, és ezzel összefüggésben melyik tagállam ellenőrzi a támogató nyilatkozatát. Ha a támogató a lakóhelye szerinti tagállamnak megfelelő adatokat adja meg, akkor a lakóhelye szerinti tagállamhoz fog számítani. Ha viszont az állampolgársága szerinti tagállamnak megfelelő adatokat adja meg, akkor az állampolgársága szerinti tagállamhoz fog számítani. Például egy osztrák állampolgárságú, Észtországban élő személy kitöltheti az Észtországban ellenőrizendő űrlapot, és ekkor Észtországhoz fog számítani – ehhez családi és utónevét, lakcímét, születési helyét és idejét, valamint állampolgárságát kell megadnia –, VAGY kitöltheti az Ausztriában ellenőrzendő űrlapot is, és ekkor Ausztriához fog számítani – ez esetben az előző adatokon kívül fel kell tüntetnie valamely személyi azonosítószámát is az Ausztria által elfogadott listáról, amely a rendelet III. mellékletének C. részében található meg (útlevélszám vagy a személyi igazolvány száma).

Egy polgár mindenesetre ugyanazon kezdeményezést csak egyszer írhatja alá.

19. Aláírhatják-e a kezdeményezést az EU területén kívül élő uniós polgárok is? Ha igen, melyik tagállamhoz számít a támogató nyilatkozatuk?

Az, hogy az Unió területén kívül élő uniós polgárok is aláírhatják-e a kezdeményezést, attól függ, melyik tagállam állampolgárai. Nem minden tagállamnak áll ugyanis módjában ellenőrizni az EU-n kívül élő állampolgáraitól származó támogató nyilatkozatokat. A Bizottság eredeti javaslatában az szerepelt, hogy minden, az EU-n kívül élő uniós polgár aláírhatja a kezdeményezéseket. A tagállamok által kért új követelmények alapján azonban előfordulhat, hogy egyes polgárok nem tudnak aláírni. Akiknek ez a lehetőség a rendelkezésére áll, azokat az állampolgárság szerinti országhoz számolják hozzá.

20. Aláírható-e online módon is az európai polgári kezdeményezés?

A polgároknak lehetőségük van az online aláírásra is. Ehhez a szervezők kötelesek online gyűjtőrendszert létrehozni, amely megfelel a rendeletben meghatározott technikai és biztonsági követelményeknek. A Bizottság a rendszer kiépítésének elősegítésére technikai standardokat dolgozott ki, és ingyenes nyílt forráskódú szoftvert bocsátott a szervezők rendelkezésére.

21. Honnan tudhatják a polgárok, hogy valóban biztonságos az online módon történő aláírás?

Az online gyűjtés megkezdése előtt a szervezők kötelesek felkérni az adatok tárolási helye szerinti illetékes tagállami hatóságot online gyűjtőrendszerük tanúsítására (abban az esetben is, ha a szervezők a Bizottság által biztosított nyílt forráskódú szoftvert használják). A nemzeti hatóságok megbizonyosodnak róla, hogy az online gyűjtőrendszer biztonsági és technikai jellemzői megfelelnek a rendeletben előírt minimumkövetelményeknek. Ez biztosítja az aláírások biztonságát.

22. Honnan tudhatják a kezdeményezés támogatói, hogy nem használják fel személyes adataikat semmilyen más célra?

A rendelet biztosítja, hogy valamennyi érintett szereplő – a szervezők, a tagállamok és a Bizottság – a lehető legteljesebb mértékben gondoskodjon az adatok védelméről. A védelem kiterjed a polgári kezdeményezés szervezésére és a kezdeményezést követő intézkedésekre egyaránt. A polgári kezdeményezés céljából végzett személyesadat-feldolgozásra a személyes adatvédelemre vonatkozó hatályos jogszabályok vonatkoznak. A polgári kezdeményezés szervezői adatkezelőként felelősek az okozott kárért az alkalmazandó nemzeti jogszabályokkal összhangban, és a rendelet megsértése esetén meghatározott szankciók vonatkoznak rájuk.

23. Hogyan zajlik a támogató nyilatkozatok ellenőrzése?

A polgároknak a támogató nyilatkozatukban fel kell tüntetniük az adott (lakóhely vagy állampolgárság szerinti) tagállam esetében előírt információkat. Ez lehet a családi és utónév, a lakcím, a születési hely és idő, az állampolgárság, valamint egyes tagállamokban valamilyen személyi azonosítószám. Ezen adatok egy része (teljes lakcím, születési hely és idő) nem minden tagállamban kötelező. A megadandó adatokról részletes információk találhatók a rendelet III. mellékletében (A. és B. rész) szereplő, két támogatónyilatkozat-mintában. Azt illetően, hogy az egyes tagállamok milyen személyi azonosítószámot kérnek, az egyes tagállamok által elfogadott dokumentumok/számok listája a III. melléklet C. részében szerepel.

A szervezőknek minden tagállam aláíróit külön formanyomtatványon kell gyűjteniük. Ez azt jelenti, hogy egyazon formanyomtatványon csak egy tagállam aláírói szerepelhetnek. A támogató nyilatkozatokat ezután a szervezőknek el kell küldeniük az adott tagállam nemzeti hatóságához. A nemzeti hatóságok elvégzik a megfelelő ellenőrzéseket, és igazolják az összegyűjtött érvényes támogató nyilatkozatok számát. Ezt véletlenszerű mintavétellel is végezhetik.

24. Milyen lépéseket tesz a Bizottság a sikeres kezdeményezések kapcsán?

A szabályok szerint a Bizottság három hónapon belül köteles megvizsgálni az előírt számú támogató nyilatkozatot összegyűjtött polgári kezdeményezéseket. Mielőtt a Bizottság következtetését közleményben közli, megfelelő szinten fogadja a szervezőket, akik részletesen ismertethetik a kezdeményezésben felvetett kérdéseket. A szervezőknek alkalmuk nyílik arra is, hogy kezdeményezésüket nyilvános meghallgatáson ismertessék az Európai Parlament előtt.

25. Mi történik, ha a Bizottság nem tesz semmilyen lépést a polgári kezdeményezés nyomán? Milyen jogorvoslati lehetőségük van az indítványozóknak?

A polgári kezdeményezés ugyan elősegítheti egyes kérdések napirendre tűzését, de nem befolyásolja a Bizottság kezdeményezési jogát. Kötelezi azonban az egész Bizottságot arra, hogy komolyan megfontolja a polgári kezdeményezésben megfogalmazott kéréseket. Amennyiben a Bizottság nem tesz lépéseket a polgári kezdeményezés nyomán, döntését egyértelműen meg kell indokolnia. A Bizottság kezdeményezés tartalmára vonatkozó politikai elemzése ellen fellebbezésnek helye nincs.

A javasolt kezdeményezések nyilvántartásba vételére vonatkozó, jogi indokok alapján meghozott döntés ugyanakkor vitatható. A nyilvántartásba vétel megtagadása esetén a Bizottság tájékoztatja a szervezőket döntése okairól, valamint a rendelkezésre álló bírósági és bíróságon kívüli jogorvoslati lehetőségekről.

26. Be lehet-e nyújtani olyan kezdeményezést, amely ellentétes egy már folyamatban lévő másik kezdeményezéssel? Elő lehet-e terjeszteni többször is ugyanazt a kezdeményezést?

A rendelet nem tartalmaz szabályokat arra vonatkozóan, mi történik, ha egymás után többször ugyanazon vagy egymáshoz hasonló polgári kezdeményezéseket nyújtanak be. Azt sem tiltja, hogy egymással ellentétes kezdeményezéseket indítványozzanak.

27. Miért tartott egy évig, mire a tagállamok végrehajtották az európai polgári kezdeményezést?

Ahhoz, hogy elvégezhessék a támogató nyilatkozatok ellenőrzését és/vagy biztosítsák, hogy a szervezőket a rendelet megsértése esetén megfelelő szankciók érik, sok tagállam nemzeti jogát ki kellett igazítani.

28. Nem túl bürokratikus a rendelet alapján kialakult európai polgári kezdeményezés?

A polgári kezdeményezésre semmilyen felesleges bürokratikus szabály nem vonatkozik. A megállapított szabályok megfelelő egyensúly teremtenek aközött, hogy biztosítani lehessen az eszköz hitelességét, és aközött, hogy használata könnyű legyen a polgárok számára.

A Bizottság emellett átfogó és felhasználóbarát útmutatót készített az eljárás egyes szakaszainak könnyebb megértéséhez. Ez internetes oldaláról letölthető. A Europe Direct információs központ a Bizottság szolgálatainak segítségével szintén válaszol a polgári megkeresésekre.

29. Könnyen előfordulhat, hogy egy-egy európai polgári kezdeményezést a jogalap hiánya vagy az uniós értékekkel való egyezés hiánya miatt elutasítanak. Árthat-e a nagyszámú elutasítás az európai kezdeményezés folyamatának vagy magának a Bizottságnak?

A Bizottság arra számít, hogy a javasolt kezdeményezések többségét nem fogják elutasítani. Az európai polgári kezdeményezések elutasítását kis számú, egyértelmű kritérium határozza meg: ha a kezdeményezés nyilvánvalóan kívül esik a Bizottság hatáskörén, nyilvánvalóan sértő vagy semmitmondó tartalmú, vagy nyilvánvalóan ellentétes az uniós értékekkel. Az európai polgári kezdeményezés a részvételi demokrácia innovatív eszköze, és mint minden új rendszer esetében, előfordulhatnak kezdeti bizonytalanságok, de ez nem jelenti szükségszerűen azt, hogy magas lesz az elutasítások száma. Épp ellenkezőleg: a Bizottság meg van róla győződve, hogy a európai polgári kezdeményezések szervezői minden esetben igen komolyan veszik azt, amire vállalkoztak, és nyilvántartásba vételüket a fenti kritériumok alapos ismeretében kérik. Nem valószínű tehát, hogy az esetleges elutasítások csorbítanák az európai polgári kezdeményezés vagy a Bizottság hírnevét.

30. Nem csupán kirakattevékenységről van szó? Valódi eredményeket aligha fog felmutatni a kezdeményezés.

Ha legalább hét tagállam polgárai összegyűjtenek egymillió aláírást, annak igenis lesz eredménye. Mindaddig, ameddig a kezdeményezés megfelel a kisszámú kritériumnak, és szervezői képesek előteremteni az előírt számú aláírást, a kérdést nem lehet szőnyeg alá söpörni. A Bizottság megfelelő szinten fogadja a szervezőket, akik részletesen ismertethetik a kezdeményezésben felvetett kérdéseket. A szervezőknek alkalmuk nyílik arra is, hogy kezdeményezésüket nyilvános meghallgatáson ismertessék az Európai Parlament előtt. A Bizottság teljes döntéshozatali gépezetének működésbe hozatalával közlemény készül, amelyet a teljes bizottsági testület elfogad. Ez a közlemény meghatározza, milyen lépéseket kíván tenni a Bizottság a kezdeményezés alapján. Ha jogalkotási lépésekre végül nem is kerül sor, a kérdés mindenképpen jelentős nyilvánosságot kap Európa-szerte, az Európai Bizottságban és az Európai Parlamentben egyaránt.


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website