Chemin de navigation

Left navigation

Additional tools

MEMO/12/186

Brüsszel, 2012. március 14.

Állami támogatás: a Bizottság konzultációt kezdeményez a filmek támogatásáról – gyakran feltett kérdések (frissítés: 2012. május 15.)

(Lásd még: IP/12/245)

Mi a ma kezdeményezett konzultáció célja?

2012. december 31-én hatályukat vesztik a nemzeti, regionális és helyi filmszakmai és audiovizuális támogatási programoknak az uniós állami támogatási szabályokkal való összeegyeztethetőségére vonatkozó feltételek. E feltételeket a Bizottság 2001. évi filmművészeti közleménye rögzíti (lásd IP/01/1326); érvényességüket három alkalommal, legutóbb 2009-ben hosszabbították meg (lásd IP/09/138).

Az állami támogatási szabályokra vonatkozó felülvizsgálat elvégzésének első lépéseként a Bizottság 2011 júniusában egy vitaanyag alapján megindította a nyilvános konzultáció első szakaszát (lásd IP/11/757 és MEMO/11/428). A ma közzétett közleménytervezet a vitaanyagban bemutatott javaslatokon és a nyilvános konzultáció első szakaszában kapott észrevételeken alapul.

A konzultáció második szakaszában az új közleménytervezet kapcsán várnak észrevételeket. Az észrevételek beküldési határideje: 2012. június 14. A kapott észrevételek értékelése után a Bizottság 2012 második felében várhatóan elfogadja a módosított közleményt.

Milyen hatásai voltak a Bizottság 2001. évi filmművészeti közleményének?

Az uniós állami támogatási szabályok olyan egységes piac működését teszik lehetővé, amelynek keretében egyenlő feltételek mellett versenyezhet és folytathat üzleti tevékenységet az uniós tagállamok összes vállalkozása. A fenti szabályok továbbá visszatartják a tagállamokat attól, hogy egyes vállalkozásokat az Unión belüli versenytársaik kárára szelektív módon előnyhöz juttassanak. Az uniós jogszabályok rendszerint tiltják, hogy az államok vagy állami szervek olyan pénzügyi támogatást nyújtsanak, amely bizonyos vállalkozások vagy iparágak előnyben részesítése révén a verseny torzításával fenyeget.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) ezen elv alól csak néhány kivételt engedélyez, ilyen például a kultúrát előmozdító állami támogatás. Az ilyen támogatások az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének d) pontjában és a 2001. évi filmművészeti közleményben előírt bizonyos körülmények között összeegyeztethetőnek tekinthetők.

Mit ért az uniós jog a „területhez kötött ráfordítási kötelezettség” alatt?

A területhez kötött ráfordítási kötelezettség olyan feltétel, amely korlátozza, hogy milyen területről származó árukat, szolgáltatásokat vagy munkaerőt használhat fel a támogatás kedvezményezettje, és amely ezáltal a belső piacon belüli szabad mozgásra vonatkozó jogok megsértése révén a közös érdekkel ellentétes mértékben befolyásolhatja az Unión belüli kereskedelem feltételeit és a versenyt. A közleménytervezet 42. pontja ezt így fogalmazza meg: [a támogatási program] „nem korlátozhatja szükségtelenül a támogatás kedvezményezettjeinek azon szabadságát, hogy a belső piacon bárhol árut vásároljanak és szolgáltatást vegyenek igénybe”. Nem minősülnek azonban területhez kötött ráfordítási kötelezettségnek azok a támogatási feltételek, amelyek a termékek, szolgáltatások vagy munkaerő felhasználási helyén alapulnak, függetlenül azok származási helyétől.

Ha például a tagállam kiköti, hogy a támogatás csak az adott tagállamban folytatott gyártási tevékenységekhez vehető igénybe, ez nem sérti a Szerződés alapelveit (vagyis nem minősül területhez kötött ráfordítási kötelezettségnek), mivel a gyártók az adott termékeket és szolgáltatásokat az EGT-n belül bárhol megvásárolhatják (nem csupán az adott tagállam területén működő vállalkozásoktól).

Szemléltető példák:

1) Egy regionális filmtámogatási program előírja, hogy a gyártási tevékenységeket valamennyi támogatott film esetében legalább 10 napig az adott régióban kell folytatni. A gyártó azonban az EGT területéről bárhonnan származó árukat, szolgáltatásokat és munkaerőt igénybe vehet a gyártás során. Ez nem minősül területhez kötött ráfordítási kötelezettségnek, mivel a gyártáshoz felhasznált áruk és szolgáltatások származási helyét nem korlátozza.

2) Egy nemzeti filmtámogatási program előírja, hogy valamennyi támogatott film esetében a film gyártási költségvetésének 50%-át az adott tagállamban székhellyel rendelkező vállalkozások által nyújtott termékekre és szolgáltatásokra kell fordítani. Ez területhez kötött ráfordítási kötelezettségnek minősül, mivel a gyártáshoz felhasznált áruk és szolgáltatások származási helyére területi korlát vonatkozik.

Miért javasolja a Bizottság a területhez kötött ráfordításra vonatkozóan a közleményben meghatározott kritérium megváltoztatását?

Az áruk, a munkaerő, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgását garantáló belső piaci alapelvek értelmében a támogatási programok nem korlátozhatják szükségtelenül a támogatás kedvezményezettjeinek azon szabadságát, hogy a belső piacon bárhol árut vásároljanak és szolgáltatást vegyenek igénybe.

A jelenleg hatályos közlemény szerinti területi ráfordítási kritérium lehetővé teszik a tagállamok számára annak előírását, hogy a támogatásban részesített film- vagy televíziós alkotások teljes gyártási költségvetésének akár 80 %-át a támogatást nyújtó tagállamban székhellyel rendelkező vállalkozások által nyújtott árukra és szolgáltatásokra fordítsák, függetlenül attól, hogy a támogatás a gyártási költségvetésnek ennél jóval kisebb hányadát fedezi.

Ez alapján például egy tagállam annak ellenére, hogy egy 3 millió eurós költségvetésű filmhez csak viszonylag alacsony, 300 000 EUR összegű támogatást nyújt, mégis a támogatás feltételeként határozhatja meg, hogy a gyártási költségvetésből 2,4 millió eurót az adott tagállamban székhellyel rendelkező vállalkozások által nyújtott árukra és szolgáltatásokra kell fordítani. A gyártási költségvetésből így csupán 0,6 millió eurót lehet a tagállamon kívüli vállalkozások által kínált árukra és szolgáltatásokra fordítani.

A Bíróság 2001 óta hozott számos ítélete – így például a Laboratoires Fournier ügyben hozott ítélet – arra enged következtetni, hogy a Bíróság az áruk és a szolgáltatások származási helyének ilyen jellegű korlátozását nagy valószínűséggel aránytalannak minősíti. A vitaanyagban szereplő javaslat szerint ezért a területhez kötött ráfordítási kötelezettség felső határát a gyártási költségvetés 80%-a helyett célszerű lenne a támogatási összeg 100%-ára korlátozni. A nyilvános konzultáció során kapott válaszok igen eltérőek voltak, a hatályos szabályokat támogató hozzászólásoktól kezdve a területhez kötött ráfordítási kötelezettségek teljes eltörlésére irányuló javaslatokig.

A közleménytervezet milyen jellegű területhez kötött ráfordítási kötelezettségeket tesz lehetővé?

A filmgyártással kapcsolatos szakértelem Unión belüli fejlesztése érdekében a közleménytervezet különleges kivételt javasol, amely szerint a filmtámogatási programok kizárhatnák a támogatásból azokat a filmeket, amelyek nem helyben költik el a támogatási összeg minimum 100%-át (támogathatósági kritérium). Az uniós jog alapján általában ez területhez kötött ráfordítási kötelezettségnek minősülne és nem lenne engedélyezhető, tekintettel a szabad mozgás ebből esetlegesen adódó korlátozásaira. A közleménytervezet javaslata szerint azonban ez a filmgyártás igen mobilis jellegére való tekintettel arányos eltérés lenne az általános elvektől.

A kiválasztó bizottság ettől még továbbra is annak a filmnek ítélhetné oda a támogatást, amely szerinte a leginkább megérdemli azt a megkapott projekttervezet alapján. A gyakorlatban sokszor előfordul, hogy az adott filmtámogatási program keretében támogatott filmek elkészítéséhez a film teljes költségvetéséből a támogatási összegnél nagyobb összeget költenek el helyben.

Mivel a jelek szerint nem teljesen világos, miről van szó, tisztázni szeretnénk, hogy mind a 2001-es közlemény szerinti területi kritérium, mind pedig a közleménytervezetben javasolt területi kritérium lehetőséget nyújt a tagállamoknak arra, hogy területhez kötött ráfordítási követelményeket határozzanak meg a filmalkotásokra vonatkozóan (ám nem kötelezi őket erre).

Szemléltető példák:

3) A fenti 2. szemléltető példa esetében (nemzeti filmtámogatási program, amely előírja, hogy a film gyártási költségvetésének 50%-át az adott tagállamban székhellyel rendelkező vállalkozások által nyújtott árukra és szolgáltatásokra kell fordítani) képzeljük el, hogy a támogatási intenzitás a gyártási költségvetés 50 %-a. Ebben az esetben a közleménytervezet alapján a program előírhatja, hogy a támogatás összegének akár 100%-át (azaz a gyártási költségvetés maximum 50%-át) helyi vállalkozások által nyújtott árukra és szolgáltatásokra fordítsák. Tehát a program – annak ellenére, hogy területhez kötött ráfordítási kötelezettséget ír elő – megfelel a közleménytervezet szerinti területi ráfordítási kritériumnak, és a Bizottság a programot a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítaná.

4) A támogatásnyújtás feltételeként egy helyi filmtámogatási program előírja, hogy a támogatási összeg legalább 200 %-át az adott területen bejegyzett vállalkozások által nyújtott árukra és szolgáltatásokra kell fordítani. A 3. szemléltető példához hasonlóan ez területhez kötött ráfordítási kötelezettségnek minősül, mivel korlátozzák a gyártáshoz felhasznált áruk és szolgáltatások származási helyét. A 3. példától eltérően azonban a Bizottság csak akkor hagyná jóvá a helyi filmtámogatási programot, ha a tagállam oly módon csökkentené a területhez kötött ráfordítási kötelezettséget, hogy az megfeleljen a közleménytervezetben „a támogatási összeg 100 %-ában meghatározott területi korlátnak.

E szabály miként alkalmazható az olyan jellegű intézkedésekhez, mint pl. a filmgyártási adókedvezmények?

A közleménytervezet külön szabályt határoz meg az olyan audiovizuális támogatási intézkedések vonatkozásában, amelyeknél a támogatási összeg az adott helyen felmerült gyártási költségek függvénye; ilyenek a filmgyártási adókedvezmények is.

A közleménytervezetben javasolt követelmény (amely szerint ilyen intézkedések esetében az EGT területén belüli bármilyen gyártási kiadásnak támogathatónak kell lennie) tükrözi a Laboratoires Fournier-ügyben hozott bírósági ítéletet. Emellett a közleménytervezet szerint a film-és televíziós alkotások gyártását támogató összes programhoz hasonlóan a tagállamok ebben az esetben is kiköthetik, hogy a támogatási összeg maximum 100%-át az adott tagállam területéről származó árukra is szolgáltatásokra költsék.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az általános adózási elvekkel összhangban a tagállamok nem kötelesek adókedvezményt biztosítani olyan kiadásokhoz, amelyek közvetlenül nem kapcsolódnak a területükön adóbevételt generáló tevékenységekhez.

Szemléltető példák:

5) Filmgyártási adókedvezmény, amely esetében az elszámolható költségek alatt definíció szerint azon kiadások értendők, amelyeket a kedvezményezett az előkészítő munka, a fő forgatás és az utómunka során az adott tagállamban felhasznált árukra és szolgáltatásokra fordít, E támogatás megfelel az adózás és a szabad mozgás általános alapelveinek, mivel az érintett áruk és szolgáltatások származási helyére nem vonatkozik korlátozás.

6) Egy olyan filmtámogatási program, amely az EGT-n belüli árukra és szolgáltatásokra fordított gyártási költségekkel arányos támogatási összeget biztosít, előírhatja, hogy a gyártási tevékenységet teljes egészében az érintett területen belül folytassák, és a támogatási összeg 100%-át z adott területről származó árukra és szolgáltatásokra fordítsák.

Milyen hatás várható a jelentősebb filmprodukciókért a tagállamok között folyó versenyre?

A konzultáció első szakaszában többen is úgy érveltek, hogy Európa jelentős produkcióktól esne el, ha a Bizottság tiltása miatt a tagállamok nem élhetnének az állami támogatás eszközével ezek idevonzása érdekében. Ez is jelzi, hogy jelentős nemzetközi versengés folyik a nagy filmprodukciókért, többek között az Egyesült Államok számos tagállama, Kanada, az uniós tagállamok, valamint a világ több egyéb országa között. Több uniós tagállam egymástól függetlenül és bizalmasan jelezte a bizottsági szolgálatoknak filmtámogatási programjaik bejelentésekor, hogy továbbfejlesztik a programot vagy újabb intézkedéseket vezetnek be, hogy fel tudják venni a versenyt más tagállamokkal.

A közleménytervezet azt javasolja, hogy azok a programok, amelyek esetében a támogatási összeget az adott területről származó árukra és szolgáltatásokra fordított gyártási költségek alapján határozzák meg, a támogatható költségeket ne a támogatást nyújtó tagállamban, hanem az EGT-n belül felmerült gyártási kiadásokra korlátozzák. Így a több tagállamban forgatott filmekhez több támogatási intézkedéseket lehetne igénybe venni. Ezáltal az európai forgatási helyszínek továbbra is vonzóak maradnának a filmgyártók számára, egyúttal jelentősen csökkenne a belső piaci verseny torzulásának veszélye.

A közleménytervezet emellett az Európán kívüli alkotások támogatására a következő regresszív modellt érvényesítené:

A gyártási költségvetés arányos része

Maximális támogatási intenzitás

10 millió euró alatt

50.00%

10–20 millió euró

30.00%

20 millió euró felett

10.00%

Így például egy olyan, 100 millió eurós gyártási költségvetésű film esetében, amely a közleménytervezetben javasolt meghatározás szerint nem minősül európai alkotásnak, a halmozható támogatás maximális összege a költségvetés első 10 millió eurója után 5 millió euró (50%) lenne , a költségvetés következő 10 millió eurója után 3 millió euró (30%), a költségvetés fennmaradó 80 millió eurója után pedig 8 millió euró (10%) – vagyis összesen 16 millió euró.

A 42. pont harmadik alpontja összhangban van a kiküldetésről szóló irányelvvel?

E szóban forgó alpont („… a támogatási program például … nem követelheti meg a filmgyártással kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtó külföldi vállalkozások alkalmazottaitól, hogy megfeleljenek a nemzeti munkajogi előírásoknak”) hű maradt a 2011. évi közlemény szövegéhez. Ugyanakkor utalnia kellene a kiküldetésről szóló irányelvre, amelynek értelmezése megtalálható az Európai Bizottság Foglalkoztatási Főigazgatóságának honlapján.

A közleménytervezet 44. pontjának 2. alpontjával összefüggésben miként kezelendők az olyan országokból származó filmek, amelyeknek több hivatalos nyelve van?

A közleménytervezetnek a tagállam – vagy régióhivatalos nyelvére kellett volna utalnia, és nem a tagállam nemzeti nyelvére.

Hogyan alkalmazandó a 44. pont (3) alpontjában a forgatókönyvíráshoz és a fejlesztéshez nyújtott támogatásra vonatkozóan meghatározott támogatási intenzitás?

A javaslat szerint a forgatókönyvírás és a fejlesztés maximum 100 %-ban részesülhet közfinanszírozásban. Azon projektek esetében, amelyek végül filmprodukciók formájában megvalósulnak, a forgatókönyv vagy a kifejlesztett projekt beszerzésének költségét fel kell tüntetni a gyártási költségvetésben, és a közfinanszírozás arányát figyelembe kell venni a támogatási intenzitás kiszámításakor.

Például egy forgatókönyvíró egy forgatókönyv megírásához 10 000 eurós összegű közfinanszírozásban részesül 8a költségek 80 %-a), majd egy filmgyártó 5000 euróért megveszi a forgatókönyvet. A forgatókönyv költsége a gyártási költségvetésben 5000 eurós összeggel szerepel. A filmhez nyújtott támogatás intenzitásának kiszámításakor úgy tekintendő, hogy a film 4000 euró összegű támogatást kapott (azaz az 5000 eurós beszerzési ár 80 %-át), mivel a forgatókönyv 80%-os közfinanszírozásban részesült.

Hogyan kell elképzelni a 44. pont (4) alpontjában a terjesztési és promóciós költségekre vonatkozóan javasolt támogatási intenzitás gyakorlati alkalmazását?

Ha egy 20 millió eurós gyártási költségvetésű film összesen 10 millió euró támogatásban részesül (minden állami forrást számításba véve), a támogatási intenzitás 50 %. A 44. pont 4. alpontja azt javasolja, hogy a forgalmazó ezt követően pl. 20 000 eurós forgalmazási költségvetést határoz meg a filmre vonatkozóan, és ennek 50 %-ára támogatást vehet igénybe.

Ha a film harmadik országban készült és nem részesült semmiféle uniós gyártási támogatásban, a 44. pont (4) alpontja szerint (esetleg) 50%-os gyártási támogatásban részesült volna, és így 10 000 euró összegű forgalmazási támogatásban részesülhet (a 20 000 euró 50%-a).

A közleménytervezet 44. pontjának (5) alpontja a forgalmazási támogatásra vagy a gyártási támogatásra vonatkozik?

A 44. pont (5) alpontja a nem európai alkotások gyártási támogatására vonatkozik. A 44. pont (2) alpontja után kellene feltüntetni, nem pedig a 44. pont (4) alpontja után, mint ahogy ez a tervezet közzétett változatában szerepel.

A közleménytervezet 44. pontjának (6) alpontja kizárja-e az utómunkák és a fő forgatás támogathatóságát?

Nem. A közleménytervezet szóban forgó mondata a 2001. évi közlemény megfelelő mondatát próbálja egyértelműsíteni.

A cél az, hogy a támogatást ne lehessen a gyártási lánc egyes elemeire fenntartani. A követelmény alól kivételt képez a forgatókönyvírás és a fejlesztés.

Így a tagállamok a filmgyártók számára nem ajánlhatnának fel például külön ösztönzőket kifejezetten az adott tagállamban folytatandó utómunkára. Ez ugyanis a tagállam utómunka-ágazatának közvetett támogatását jelentené. A támogatásnak a gyártási tevékenységek egészére kell irányulnia.

Mi a helyzet azokkal a filmekkel, amelyek a tagállamok és harmadik országok közötti koprodukciós szerződések keretében készültek, és nem felelnek meg az „európai alkotás” melléklet szerinti meghatározásának?

A közleménytervezetben szereplő fogalommeghatározás az európai filmnek a MEDIA 2007 programban szerinti meghatározásán alapul. Az állami támogatással kapcsolatban célszerű lehet kiterjeszteni ezt a meghatározást a tagállamok és harmadik országok közötti koprodukciós szerződések keretében létrejött filmekre is.

A fogalommeghatározás csak olyan javaslatként szerepel a közleményben, amely révén visszafogható a tagállamok között a jelentős nemzetközi produkciókért folyó, már említett versengés. Az európai alkotásról az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv más meghatározást nyújt, ennek alkalmazása célszerűbb lehet esetünkben. Várjuk a javaslatokat, hogy milyen mechanizmust lehetne alkalmazni a tagállamok közötti versengés visszafogására, esetleg akár olyan módon, amely nem teszi szükségessé az európai és nem európai alkotások elkülönítését.

Mi a helyzet a transzmédiás/médiaközi alkotásokkal és a (PC/video)játékokkal?

Mivel a transzmédiás vagy médiaközi projektek valamilyen formában mindig kapcsolódnak a filmgyártáshoz, a filmgyártási alkotóelem a közleménytervezet hatálya alá tartozó audiovizuális alkotásnak tekinthető.

A vitaanyagon alapuló nyilvános konzultáció során kapott válaszok többsége ellenezte a közlemény hatályának a játékokra való kiterjesztését. A játékok gyártási, terjesztési, értékesítési és fogyasztási jellemzőiket tekintve is eltérnek a filmektől.

A Bizottság a játékágazatra vonatkozóan nem rendelkezik elegendő számú állami támogatási határozattal, ennélfogva nincs kellő tapasztalata az ilyen típusú támogatások általános értékelési és mentességi kritériumainak meghatározásához. Következésképpen ebben a közleményben túl korai volna ezzel az ágazattal is foglalkozni.

Mindazonáltal a játékgyártást támogató állami intézkedések elbírálására eseti alapon továbbra is sor kerülhet.

A Bizottság miért kérdőjelezi meg a hagyományos terjesztési időablakok létjogosultságát?

A konzultáció első szakaszában többen is szóvá tették, hogy a támogatási programok egyedi „terjesztési időablakokat” írnak elő a támogatás feltételeként. A gyártók és a forgalmazók azzal érveltek, hogy a filmekkel kapcsolatos forgalmazási és terjesztési stratégia meghatározását a piacra kell bízni, mivel ez minden audiovizuális alkotás esetében eltér. A Bizottság megbízásából készült, több területre érvényes engedélyezésről szóló tanulmány felsorolja azokat a tagállamokat, amelyek ilyen kikötésekkel élnek.

A terjesztési időablakok támogatási feltételként való előírása hatással lehet az audiovizuális alkotások láthatóságára és terjesztésére, ezáltal pedig a támogatás azon céljának elérésére, hogy az európai közönség az audiovizuális alkotások kulturálisan szélesebb választékát élvezhesse. A közleménytervezet ezért azt ajánlja a tagállamoknak, hogy a támogatás feltételeként ne szabjanak szükségtelen korlátozásokat az audiovizuális alkotások terjesztése és forgalmazása elé.

A bizottsági felülvizsgálat ütemterve

A tervezett ütemterv a nyilvános konzultáció honlapján található. A felülvizsgálat folyamán a Bizottság az ütemtervet rendszeresen frissíti.

  • 2012. március – 2012. június: nyilvános konzultáció a közlemény tervezetéről

  • 2012 júniusa: a konzultáció keretében adott válaszok közzététele

  • 2012 második féléve: az új filmművészeti közlemény elfogadása


Side Bar

Mon compte

Gérez vos recherches et notifications par email


Aidez-nous à améliorer ce site