Navigation path

Left navigation

Additional tools

Kérdések és válaszok a Görögországgal foglalkozó munkacsoport és annak második negyedéves jelentése kapcsán

European Commission - MEMO/12/184   15/03/2012

Other available languages: EN FR DE DA ES NL IT SV PT FI EL CS ET LT LV MT PL SK SL BG RO

MEMO/12/184

Kelt Brüsszelben, 2012. március 15-én

Kérdések és válaszok a Görögországgal foglalkozó munkacsoport és annak második negyedéves jelentése kapcsán

Lásd még: IP/12/242

1. Mi a Görögországgal foglalkozó munkacsoport feladata?

A Bizottság Görögországgal foglalkozó munkacsoportját azzal a céllal hozták létre és tervezték meg, hogy segítsen a görög hatóságoknak reformokat végrehajtani és növekedést elérni a következő években, a Görögország, az EU és az IMF által meghatározott programokkal összhangban.

A munkacsoportot a görög kormány kérésére tavaly júliusban hozta létre Barroso elnök és 2011 szeptemberében kezdte meg működését. A munkacsoportnak két fő feladata van:

  • 1) A tagállamok azon technikai segítségnyújtásának meghatározása és koordinálása, amelyre Görögországnak szüksége van az EU/IMF/EKB kiigazítási programjának teljesítése érdekében. Most, hogy elkészült az értékelés, ideje a számos tagállam és más szereplők, például az IMF által különféle területeken – például adóbeszedés, ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés, az egészségügyi rendszer modernizálása, közigazgatási reform és kapacitásépítés, privatizációs folyamat, kedvezőbb üzleti környezet kialakítása – biztosított szakértelmet összhangba hozni a szükségletekkel.

  • 2) Az EU-források felhasználásának felgyorsítása a növekedést és foglalkoztatást elősegítő projektek fellendítése érdekében. A fő prioritás a rendelkezésre álló uniós pénzek újraösszpontosítása körülbelül 181 növekedésösztönző projektre. A következő lépés a rendelkezésre álló pénzeszközöknek ezekre a projektekre való irányítása lesz.

2. Milyen területeket fed le a munkacsoport?

A Görögországgal foglalkozó munkacsoport az alábbi 9 területen tevékenykedik, összhangban a gazdasági kiigazítási programmal és a Görögország, az EU, az EKB és az IMF közötti egyetértési megállapodással, valamint a görög hatóságokkal és a tagállamokkal folytatott konzultációt követően. Ezeken a területeken a legsürgetőbb és legfontosabb éppen ezért a reformok végrehajtása Görögország jövőbeni fejlődése érdekében.

  • A kohéziós politika programjai, környezet és közlekedés

  • Költségvetés és adózás

  • Pénzügyi szektor/a finanszírozáshoz való hozzáférés

  • Üzleti környezet (közbeszerzés és verseny)

  • Közigazgatási reform/e-kormányzat

  • Munkaerőpiac

  • Közegészségügy

  • Bel- és igazságügy

  • Privatizáció és építési beruházások befejezése

3. Mostanáig nagyon kevés előrelépés történt. Ez egy újabb bürokratikus rendszer?

Az elmúlt hat hónapban:

  • A munkacsoport első prioritása azon számos folyamatban lévő projekt azonosítása volt, amelyek uniós finanszírozásban részesültek, azonban a görög hatóságok általi finanszírozás hiánya miatt abbamaradtak. Kulcsfontosságú növekedésösztönző projekteket is felsoroltak, és folyamatban van ezen projektek uniós finanszírozása jelentős részének átprogramozása.

  • A munkacsoport második prioritása a görög hatóságokkal való hatékony együttműködés és megfelelő munkakapcsolatok kiépítése volt. Ez azt eredményezte, hogy a görög hatóságok a technikai segítségnyújtásra vonatkozó egyértelmű kérelmeket nyújtottak be. A munkacsoport eközben sikeresen összehangolta ezeket a szükségleteket a tagállamok által kulcsfontosságú területeken biztosított technikai segítségnyújtással.

4. Milyen konkrét eredményeket ért el mostanáig a munkacsoport?

Először, az uniós finanszírozást – amely a növekedésfinanszírozás jelenleg rendelkezésre álló egyik forrása Görögországban – célzottabban és megfelelőbben költik el.

  • A munkacsoport és a görög hatóságok az EU kohéziós politikáját finanszírozó alapokban Görögország rendelkezésére álló 20,4 milliárd euró jelentős részét átszervezik. Különös erőfeszítéseket tesznek a megfelelően meghatározásra került 181 növekedésösztönző projekt előmozdítása érdekében. A legfontosabb eredmények: 5 autópálya koncesszió (1400 km és 30 000 potenciális munkahely) és a kkv-knak nyújtott támogatás.

  • Görögország javította az uniós finanszírozás felhasználását, elérve a 35%-ot (a programozási időszakban ez meghaladja az uniós átlagot), valamint az egyetértési megállapodásban szereplő kifizetési igények 2011-re vonatkozó éves célkitűzésének több mint 98%-át.

Másodszor, közel 20 tagállam, a Bizottság és az IMF az elmúlt hat hónap során soha nem látott mértékű technikai segítségnyújtást biztosított. Az év során ennél még nagyobb mértékű támogatás várható. Ez a konkrét szakismeret hozzájárul a görög gazdaság és közigazgatás modernizálásához. Számos olyan pozitív előrelépés van, amelyre további technikai segítségnyújtást lehet alapozni:

  • 946 millió euró összegű adóhátralékot már beszedtek a kezdeti célként meghatározott 400 millió euróval szemben.

  • A bírósági ítéletre váró adóügyekben való lemaradást 15%-kal csökkentették 4 hónap alatt (2012 végére 80%-kal kellene csökkenteni).

  • Franciaország és Németország támogatja a központi és helyi önkormányzat jelentős közigazgatási reformját: 2012 májusáig a minisztériumok közötti koordináció létrehozása, január óta a köztisztviselők kompetenciáinak értékelése, február óta az információs és kommunikációs technológiák és az emberi erőforrások minisztériumokban lévő horizontális struktúráinak értékelése stb.

  • Februárban technikai segítségnyújtás révén fogadták el a szabályozott szakmákoz való hozzáférésnek és azok gyakorlásának liberalizálását.

5. Árnyékkormányt akarnak létrehozni Görögországban?

Ez teljesen értelmetlen. A Görögországgal foglalkozó munkacsoportnak nincs végrehajtói hatásköre és nem tud semmilyen jogi vagy pénzügyi döntést rákényszeríteni a görög kormányra. Feladata, hogy támogassa Görögországot a Bizottsággal, az EKB-val és az IMF-fel történt megállapodás szerinti és a görög parlament által elfogadott reformok végrehajtásában. Görögországért dolgozunk a görögökkel együtt!

6. A munkacsoport hogyan tud együttműködni az EU/IMF/EKB trojkával?

A Bizottság munkacsoportja kiegészíti a trojka által végzett munkát. Az utóbbi együtt dolgozik a görög hatóságokkal, hogy meghatározzák a kulcsfontosságú strukturális reformokat, amelyeket végre kell hajtani Görögországban, és ezt követően részt vesz a végrehajtás felügyeletében negyedévenként.

A Bizottság munkacsoportja segíti Görögországot ezen reformok végrehajtásában azáltal, hogy technikai segítségnyújtást kér a tagállamoktól és ésszerűsíti az uniós alapok felhasználását. A munkacsoport jelentése nyomon követi az e két dimenzió kapcsán elért tényleges előrelépést.

A trojkában dolgozó bizottsági tisztviselők és a munkacsoport Rehn bizottsági alelnöknek tartozik beszámolási kötelezettséggel a következetesség érdekében.

7. Hányan dolgoznak a munkacsoportban?

A munkacsoport székhelye Brüsszel és állandó képviseletet tart fenn Athénban. Körülbelül 45 tagja van (ezek közül 15-en Athénban dolgoznak). A legtöbben bizottsági tisztviselők. A munkacsoport vezetője Horst Reichenbach, aki egyben az elnök különleges tanácsadója is. A technikai segítségnyújtás összehangolását rendszeres magas szintű koordinációs üléseken hajtják végre Brüsszelben (az utolsó ülést március 6-án tartották).

Számos nemzeti szakértő is dolgozik a munkacsoportban, akiket Franciaországból (2), az Egyesült Királyságból (2), Németországból (2), Hollandiából (2), Belgiumból és a Cseh Köztársaságból rendeltek ki. További felvételek (Ausztria, Svédország) is folyamatban vannak. Más tagállamok is kifejezték esetleges érdeklődésüket aziránt, hogy szakértőket küldjenek. A kiküldetések időtartama jelenleg egy év.

8. A múlt hónapban az eurócsoport a munkacsoport kibővítését kérte a Bizottságtól. Mik a Bizottság tervei?

Mivel a második gazdasági kiigazítási program még nagyobb hangsúlyt helyez a növekedés, a foglalkoztatás és a versenyképesség fokozására, mint az első, a munkacsoport tevékenysége ezáltal még fontosabbá válik.

A Bizottság hamarosan dönteni fog arról, hogyan erősítse meg a helyszíni támogatási kapacitást szoros együttműködésben a görög hatóságokkal.

9. Mit jelent a technikai segítségnyújtás?

A technikai segítségnyújtás célja a szakismeret biztosítása olyan kulcsfontosságú területeken, amelyek esetében hiányzik a hozzáértő tudás vagy a gyakorlati tapasztalat Görögországban. Számos tagállam önként vállalta, hogy nemzeti szakértőket küld rövidebb vagy időnként hosszabb időszakokra a technikai segítségnyújtási projektek támogatására. Az IMF is biztosít szaktanácsadást. A munkacsoport feladata ennek a szakismeretnek a koordinálása és a konkrét igényekhez való hozzáigazítása. A munkacsoport számos esetben – időnként más bizottsági szolgálatokkal együtt – maga is biztosít technikai segítségnyújtást.

10. Ki finanszírozza a technikai segítségnyújtást?

Ezeket a szakértőket, akik általában csak néhány napig maradnak Görögországban, saját tagállamaik fizetik. A Bizottság mindössze a kiküldetési költségeket állja.

11. Hogyan működik konkrétan a technikai segítségnyújtás?

A technikai segítségnyújtással kapcsolatos igényeket főleg konkrét politikai területekhez kapcsolják (költségvetés és adózás, pénzügyi szektor, kohéziós alapok és mezőgazdaság, üzleti környezet, közbeszerzés és a verseny, munkaerőpiac, közegészségügy, bel- és igazságügy, közigazgatási reform, e-kormányzat, statisztika, civil társadalom és szociális partnerek).

Amennyiben egy kérelmet jóváhagynak, a munkacsoport segít olyan munkaprogramot meghatározni, amely világosan megfogalmazza az elérendő eredményeket és a köztes mérföldköveket, amelyekről egyeztettek a görög hatóságokkal. A munkacsoport emellett segít a görög hatóságoknak mobilizálni azon inputokat, amelyek szükségesek a technikai segítségnyújtásra vonatkozó munkaprogram végrehajtásához (megfelelő szakismeret a tagállamoktól és európai vagy nemzetközi szervezetektől).

Technikai segítségnyújtást az alábbi módokon lehet biztosítani:

  • Rövid távú szakértői kiküldetések és workshopok, amelyek során a nemzeti hatóságok ismertetik megoldásaikat görög partnereikkel, Ennek lehetővé kell tennie, hogy a görög hatóságok meghatározzák a legmegfelelőbb megoldásokat igényeikre.

  • Tartósabb támogatás főként a tagállamoktól vagy a különleges know-how-val rendelkező szervezetektől. Ez jelentheti a szakértők hosszú távú jelenlétét vagy a görög hatóságokkal való együttműködést, hogy megfelelő műszaki megoldásokat nyújtsanak olyan területeken, mint az információs és kommunikációs technológiák.

  • Néhány esetben egy politikai területen jó eredményeket elért tagállam vállalhatja a „terület vezetője” szerepet. A terület vezetője a projekt korai szakaszában bekapcsolódhat a munkába, beleértve az ütemterv meghatározását. Ezekben az esetekben a Görögországgal foglalkozó munkacsoport elősegíti a görög hatóságok, a terület vezetője és más technikai segítségnyújtást biztosító szereplők között meglévő együttműködést.

A technikai segítségnyújtással kapcsolatos kereslet és kínálat összeegyeztetését a Görögországgal foglalkozó munkacsoport által a görög hatóságok, a (potenciális) technikai segítségnyújtást biztosító felek és az Európai Bizottság szolgálatainak bevonásával szervezett negyedéves magas szintű koordinációs üléseken hajtják végre. Ezen üléseket megelőzően a tagállamokat vagy más nemzetközi szervezeteket arra kérik, hogy jelezzék érdeklődésüket az egyes projektekkel kapcsolatos technikai segítségnyújtás kapcsán.

12. Tud konkrét példákat mondani a tagállamok által biztosított technikai segítségnyújtásra?

A Görögországgal foglalkozó munkacsoport projekteket kezdeményezett a görög hatóságokkal egyetértésben. Az alábbi területeken történt eddig konkrét előrelépés:

  • Adóigazgatás, az IMF és az EU (DG TAXUD és a Görögországgal foglalkozó munkacsoport) közös cselekvési terve, amelyet már számos tagállam támogatott (Ausztria, Belgium, Bulgária, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Németország, Olaszország, Hollandia, Portugália, Spanyolország, Svédország),

  • Állami pénzügyi igazgatás, különösen a kiadásellenőrzés,

  • Közigazgatási reform (Franciaország a központi, és Németország a regionális szint területi vezetője).

  • Németország elvállalta továbbá a területvezető szerepet az egészségügyi ágazatban, amely kapcsán még dönteni kell a konkrét munkáról.

  • Az üzleti környezettel kapcsolatos számos tevékenységről még folyik a tárgyalás, amely kapcsán a Görögországgal foglalkozó munkacsoport számos esetben felveszi a vezető szerepet.

Az összehangolást a Görögországgal foglalkozó munkacsoport által a görög hatóságok, a (potenciális) technikai segítségnyújtást biztosító felek és a bizottsági szolgálatok bevonásával szervezett negyedéves magas szintű koordinációs üléseken hajtják végre. Ezen üléseket megelőzően a tagállamokat vagy más nemzetközi szervezeteket arra kérik, hogy jelezzék érdeklődésüket az egyes projektekkel kapcsolatos technikai segítségnyújtás kapcsán.

A munkacsoport negyedéves jelentése áttekintést ad a mobilizált szakismeretről és értékeli a helyszínen történt előrehaladást.

13. Mennyi uniós pénz áll rendelkezésre Görögország számára? Görögország hatékonyan használja fel ezt a pénzt?

Az EU a strukturális alapokon keresztül 20 milliárd eurót különített el Görögország számára a 2007–2013 közötti időszakra, amelyből közel 8 milliárdot már ki is fizettek. A programozási időszak hátralevő részére körülbelül 12 milliárd euró felhasználatlan marad, akkor is, ha számos esetben ezt az összeget már elkülönítették projektekre.

Ezt a pénzt – vagy annak egy részét – fel lehetne használni Görögország növekedési potenciáljának fellendítéséhez olyan célzott projekteken keresztül, amelyeket főként a kis- és középvállalkozások támogatására, a munkanélküliség elleni küzdelemre és az alapvető infrastruktúra fejlesztésére hoztak létre. 181 prioritást élvező projektet tartalmazó listát határoztak meg a görög hatóságokkal közösen és azt 2011 novemberében tették közzé. Ezeket a projekteket, amelyek a programozási időszak során a rendelkezésre álló finanszírozás 56%-át teszik ki, intenzíven nyomon követik és a görög hatóságok valamint a Bizottság támogatja azokat.

Végül, fontos megjegyezni, hogy Görögország jó eredményeket ért el az uniós források felhasználására vonatkozó kapacitás terén. 2011 végéig felhasználta a 20,4 milliárd euró összegű uniós források 35%-át, amely meghaladja a 33,5 %-os uniós átlagot. Ezt a jó teljesítményt a regionális alapok (39,6% Görögország és 34,6% az EU esetében) és a Kohéziós Alap (29,2% Görögország és 28,5% az EU esetében) kapcsán érte el. A Szociális Alap esetében a Görögország számára előirányzott összeg 24,4%-át használták fel szemben a 27%-os uniós átlaggal.

14. Mit tartalmaz a második jelentés?

A jelentés bemutatja, hogy a Görögországgal foglalkozó munkacsoport hogyan szervezi és koordinálja a technikai segítségnyújtást, valamint meghatároz további lehetséges területeket, amelyek kapcsán a jövőben szükség lehet technikai segítségnyújtásra.

A jelentés tanulságokat von le a Görögországgal foglalkozó munkacsoport működésének első hat hónapjából. A jelentés egyik fontos fejezete a növekedés és a munkahelyteremtés támogatását célzó kohéziós alapok felhasználásával foglalkozik. A kohéziós politikához tartozó projektek felgyorsításáról szóló fejezetben a jelentés bemutatja a számos pozitív előrelépést, valamint a további kihívásokat. Biztató előrehaladásról számol be a 181 prioritást élvező projekt kapcsán, és ismerteti a politikai és gazdasági szempontból egyaránt fontos autópálya koncessziók jelenlegi helyzetét. Bemutatja továbbá a rövidesen létrejövő kockázatmegosztó eszközt.

A finanszírozáshoz való hozzáférés/pénzügyi szektor címszó alatt a jelentés áttekintést ad a kkv-k finanszírozására rendelkezésre álló jelentős mennyiségű forrásról. Bemutatja a jelenleg zajló munkát, amelynek célja a görög belföldi bankok likviditással kapcsolatos kihívásainak kezelése, és meghatározza a rövidesen létrejövő új eszközöket, amelyek elősegíthetik a kkv-k számára a finanszírozáshoz való hozzáférést.

A jelentés második pillérje áttekinti a gazdasági kiigazítási program által előirányzott strukturális reformok támogatását célzó technikai segítségnyújtást, amely a jövőbeli növekedés és versenyképesség helyreállításának előfeltétele.

A költségvetésről és adózásról szóló fejezet az elért fejlődést mutatja be, mint például a múltbeli adóhátralékok sikeres begyűjtését. Meghatároz továbbá olyan területeket, amelyek kapcsán további fejlődést kell elérni, mint például az adó beszedése a jómódú adófizetőktől. Leírja az átfogó adóigazgatásra vonatkozó cselekvési terv végrehajtásával kapcsolatos erőfeszítéseket, a tagállamok, az IMF és a bizottsági szolgálatok támogatására alapozva. A pénzmosás elleni küzdelem területén végzett erőfeszítéseket is bemutatja, amely során elengedhetetlen szükség van a különböző görög felek közötti hatékonyabb együttműködésre. További fejlődésre van szükség továbbá az állami pénzügyi igazgatás tekintetében, nevezetesen a kiadásellenőrzést illetően.

A közigazgatási reform és az e-kormányzat kapcsán a jelentés megfelelő mértékű előrehaladásról számol be. A görög kormány létrehozott egy, a miniszterelnök felügyelete alatt működő irányítócsoportot. A francia hatóságok jelentős mértékű technikai segítségnyújtást biztosítanak, ők vezetik a központi kormányzat közigazgatás reformjával kapcsolatos munkát. Decentralizált, regionális és helyi önkormányzati szinten is zajlik egymással párhuzamosan reform német támogatással.

Az üzleti környezet fejlesztésére irányuló strukturális reformokat illetően, a technikai segítségnyújtással kapcsolatos előkészítő munka jól halad olyan területeken, mint az export elősegítése, a közbeszerzési törvény és a közigazgatás felülvizsgálata, a szabályozott szakmák és a szabályozás egyszerűsítése. A technikai segítségnyújtással kapcsolatos számos projekt még a görög hatóságokkal való végleges megállapodásra vár.

A közegészségügy szintén olyan terület, amely kapcsán számos technikai segítségnyújtási igényt és lehetséges technikai segítségnyújtást biztosító személyt azonosítottak. A technikai segítségnyújtás a gyógyszerkészítmények árazására, az egészségügyi szolgáltatások és termékek igénybevételének megfelelőbb kezelésére és az egészségügyi ellátás környezetére fog összpontosítani. Ezt az utolsó pontot illetően a technikai segítségnyújtást az integrált betegbiztosítási pénztár felállítására fordítják majd.

Ehhez hasonlóan sikerült némi haladást elérni az igazságszolgáltatási rendszer reformja terén is. A görög hatóságok és a lehetséges technikai segítségnyújtást biztosítók részvételével történő kezdeti felülvizsgálatok lehetővé tették a technikai segítségnyújtás meghatározását, és egy részének megkezdését olyan területeken, mint a jogi eljárások felgyorsítása, a bíróságon lévő adóügyekkel kapcsolatos elmaradás és a jogviták peren kívüli rendezése.

A migrációval, menekültüggyel és határokkal kapcsolatos konkrét munka már folyamatban van, ezért a 2010. évi migrációról és menekültügyről szóló görög cselekvési terv végrehajtásához szükséges technikai segítségnyújtás egy részét össze kell egyeztetni a technikai segítségnyújtásra vonatkozó lehetséges ajánlatokkal.

Valamennyi fejezetben a technikai segítségnyújtást biztosítók hozzájárulásait, beleértve az egyéb bizottsági szolgálatok gyakran létfontosságú hozzájárulásait ismerteti a jelentés. Egy mellékletben a technikai segítségnyújtási projektek jelenlegi állását, valamint az érintett tagállamokat és szervezeteket is bemutatja.

További információk:

A második negyedévi jelentés az alábbi honlapon érhető el:

http://ec.europa.eu/commission_2010-2014/president/taskforce-greece/index_en.htm


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website