Chemin de navigation

Left navigation

Additional tools

Autres langues disponibles: FR EN DE

MEMO/12/165

Brüsszel, 2012. március 7

Magyarország – jogsértések: a Bizottság a bírói kart és az adatvédelmi hatóság függetlenségét érintő intézkedésekkel kapcsolatban további jogi lépésekre készül, ugyanakkor a jegybank függetlensége területén tudomásul veszi a magyarországi lépéseket, miközben további bizonyítékokat és információkat igényel

Január 1-jén Magyarországon új alaptörvény, valamint több sarkalatos törvény lépett hatályba. Az Európai Bizottság közvetlenül a hatálybalépés után teljes körű jogi elemzésnek vetette alá az új rendelkezések végleges szövegét és az európai uniós szerződésekkel való összeegyeztethetőségét, majd három gyorsított jogsértési eljárás indítása mellett határozott. Mindezek alapján január 17-én három felszólító levelet intézett a magyar kormányhoz [IP/12/24, MEM0/12/12]. A magyar kormány az egyhónapos határidő betartásával, 2012. február 17-én küldte meg hivatalos válaszát a Bizottságnak. Az Európai Bizottság a válaszról alapos jogi elemzést készített, majd további lépések megtétele mellett döntött.

Magyarország két területen nem felel meg az uniós jognak: az egyik a bírák szolgálati viszonyának kötelező felső korhatárára – amelynek eredményeképpen Magyarországon idő előtt megszűnne 236 bíró szolgálati viszonya –, a másik pedig a magyar adatvédelmi hatóság függetlensége. Az Európai Bizottság tehát a mai napon két indokolással ellátott vélemény megfogalmazása mellett határozott – ez az uniós jogsértési eljárás második szakaszát jelenti, amely után az ügy az Európai Unió Bírósága elé kerülhet.

Két másik területen – a jegybank függetlensége, illetve a bírói kar függetlenségének egyes más aspektusai kérdésében – a Bizottság egy-egy adminisztratív levelet intézett Magyarországhoz, amelyben további kérdések tisztázását kéri.

A bírák szolgálati viszonyának felső korhatára

Magyarország nem adott objektív magyarázatot arra, miért szállítják le egyetlen év alatt 70 évről 62 évre a bírák, az ügyészek és a közjegyzők szolgálati viszonyának kötelező felső korhatárát. A foglalkoztatásbeli egyenlő bánásmódra vonatkozó uniós jogszabályok (2000/78/EK irányelv) tiltják az életkoron alapuló munkahelyi hátrányos megkülönböztetést, és ebbe beletartozik a kötelező felső korhatár objektív indokok nélküli leszállítása is valamely foglalkozás esetében. A Bizottság január 17-i felszólító levelére Magyarország mindössze annyit ajánlott fel, hogy – egy előre meghatározott éves kvóta erejéig – egy rendelkezésben lehetővé teszi a bírák szolgálati viszonyának 62 éves koron túli, egyedi esetekben történő meghosszabbítását azzal a feltétellel, hogy az illető bíró „a szakmai és egészségügyi alkalmasság figyelembevételével” megfelel az Országos Bírói Tanács vizsgálatán.

Ez a felajánlás azonban nem tesz eleget az uniós jog követelményeinek, hiszen a szolgálati viszony említett meghosszabbítása magában hordozza az önkényes döntéshozatal lehetőségét, továbbá a lehetőség csak egyedi esetekre vonatkozik, ráadásul a felajánlás éppen a Bizottság legfőbb aggályát nem oszlatja el: a bírák jogos elvárásainak védelméhez, valamint annak az ellentmondásos hatásnak az elkerüléséhez, amelyet a szolgálati viszony kötelező felső korhatárának (2012-ben bekövetkező) hirtelen csökkenése, majd (2014-től kezdődő) lassú emelkedése vált ki, ugyanis elégséges átmeneti időszakokra van szükség.

Az adatvédelmi felügyelő hatóság függetlensége

Magyarország úgy döntött, hogy új nemzeti adatvédelmi hatóságot hoz létre, amely 2012. január 1-jétől a korábbi adatvédelmi biztos hivatalának helyébe lépett. A jogszabály idő előtt megszüntette a 2008-ban kinevezett adatvédelmi biztos rendes hatéves megbízatását.

A Bizottság eredetileg három szempontból találta aggályosnak az adatvédelmi hatóság függetlenségét. Az uniós adatvédelmi irányelv (95/46/EK irányelv) szerint a tagállamoknak olyan felügyeleti szervet kell létrehozniuk, amely teljesen függetlenül jár el az irányelv alkalmazásának felügyelete során. Magyarország eloszlatta a Bizottság egyik aggályát azzal, hogy igazolta: a jogszabály elfogadása előtt megfelelő konzultációt folytattak a „korábbi” adatvédelmi biztossal.

Két másik kérdésben azonban – amelyek már a január 17-i felszólító levélben is szerepeltek – fennmaradtak Bizottság aggályai, így ezek az indokolással ellátott vélemény alapjául szolgálnak:

  • Az adatvédelmi biztos hatéves megbízatásának idő előtti megszüntetése. Magyarország nem szolgáltatott semmilyen megalapozott érvet annak alátámasztására, hogy miért nem léptetett életbe olyan ideiglenes intézkedéseket, amelyek lehetővé tennék, hogy a korábbi adatvédelmi biztos kitölthesse 2014 végéig tartó megbízatását. Ezzel megsértette az adatvédelmi hatóság személyes függetlenségét;

  • A köztársasági elnök – a miniszterelnök indítványára – túlságosan tágan értelmezhető és korántsem egyértelműen meghatározott indokok alapján mentheti fel az új adatvédelmi biztost. Magyarország intézkedéseket javasolt ennek az aggálynak az eloszlatására, ezeket azonban még nem fogadta el hivatalosan.

A bírói kar függetlensége

A Bizottság a magyar bírói kar függetlenségével kapcsolatos adminisztratív levelében további kérdések tisztázását kéri. A Bizottság további magyarázatot kér az Országos Bírói Hivatal elnökére ruházott hatáskörök, különösen az adott ügyben eljáró bíróság kijelölése és a bírák hozzájárulás nélküli áthelyezése tekintetében.

A Bizottság a magyar igazságszolgáltatás potenciális rendszerszintű hiányosságaival kapcsolatban is aggodalmának adott hangot. Felhívta Magyarország figyelmét, hogy a nemzeti bíróságok az uniós jog alkalmazásakor „az Unió bíróságaiként” járnak el, ennélfogva eleget kell tenniük a függetlenségre és a hatékony bírósági jogorvoslatra vonatkozó minimumkövetelményeknek.

A jegybank függetlensége

A Magyar Nemzeti Bank függetlenségével kapcsolatban a Bizottságnak további információkra van szüksége a magyar hatóságoktól, ezért kérte a kormányt kötelezettségvállalásainak mielőbbi részletes ismertetésére. Magyarország bejelentésében késznek mutatkozott egyes kérdések rendezésére.

A Bizottság arra kéri a magyar hatóságokat, hogy az Európai Központi Bankkal folytatott magyar konzultációval egyidejűleg küldjék meg a kötelezettségvállalásaikat alátámasztó jogszabály tervezetét. Továbbá annak megerősítését kéri Magyarországtól, hogy a jövőben felhagy a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikai döntéseit bíráló hivatalos sajtóközlemények rendszeres közzétételével. Kéri emellett Magyarországot, hogy tájékoztassa a Bizottságot és az EKB-t, milyen új eljárási lépéseket kíván bevezetni annak érdekében, hogy rendszeresen és időben konzultáljon az EKB-val az annak hatáskörébe tartozó, tervezett jogszabályi rendelkezésekről, ideértve a napirenden lévő törvénytervezetet is.

A Nemzeti Bank elnökének fizetésével kapcsolatban a Bizottsághoz eljutott információk arra engednek következtetni, hogy a fizetési rendelkezéseket eszközként használják fel a jegybankelnökre való nyomásgyakorlás érdekében, így azok sértik a Nemzeti Bank függetlenségét. A Bizottság kérte a magyar hatóságokat a közszférában alkalmazott fizetési rendelkezések hatásaival kapcsolatos nyilatkozatainak pontosabb kifejtésére.

Jogsértések: Gyakran ismételt kérdések

Melyek a jogsértési eljárás különböző lépései?

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 258. cikke hatáskört biztosít a Szerződések őreként eljáró Bizottságnak arra, hogy jogsértési eljárást indítson azzal a tagállammal szemben, amely nem tesz eleget az uniós jogból fakadó kötelezettségeinek.

A jogsértési eljárás az érintett tagállamhoz intézett tájékoztatáskéréssel (felszólító levél) veszi kezdetét. A levélre az érintett tagállamnak meghatározott időn – általában két hónapon – belül kell választ adnia.

Amennyiben a Bizottság nem elégedett a tájékoztatással, és arra a következtetésre jut, hogy a szóban forgó tagállam nem teljesíti az uniós jogból eredő kötelezettségeit, hivatalos felszólítást küldhet az uniós jognak való megfelelésre vonatkozóan (indokolással ellátott vélemény). Ebben felhívja a tagállamot, hogy meghatározott időn – általában két hónapon – belül tájékoztassa a Bizottságot a megfelelés érdekében elfogadott intézkedésekről.

Amennyiben a tagállam nem biztosítja az uniós jognak való megfelelést, a Bizottság úgy határozhat, hogy keresetet indít a tagállammal szemben az Európai Unió Bíróságán. A jogsértési eljárások kb. 95%-ában azonban a tagállam még az előtt teljesíti az uniós jogból eredő kötelezettségeit, hogy az ügy a Bíróság elé kerülne. Amennyiben a Bíróság elmarasztalja a tagállamot, a tagállamnak meg kell tennie az ítéletben foglaltak teljesítéséhez szükséges intézkedéseket.

Amennyiben a tagállam mulasztása abból áll, hogy nem hajt végre bizonyos irányelveket az EU Miniszterek Tanácsa és az Európai Parlament által előírt határidőn belül, a Bizottság arra kérheti a Bíróságot, hogy szabjon ki pénzbírságot az érintett tagállamra az első alkalommal, amikor az adott ügyben ítéletet hoz. Ezt a lehetőséget a Lisszaboni Szerződés vezette be, és az EUMSZ 260. cikkének (3) bekezdése rögzíti.

Mi történik, ha valamely tagállam nem tesz eleget a Bíróság ítéletének?

Ha egy tagállam az első ítélet ellenére sem cselekszik, a Bizottság az EUMSZ 260. cikke alapján újabb jogsértési eljárást indíthat. Ebben az esetben a Bizottság már egyetlen írásbeli figyelmeztetés után a Bírósághoz fordulhat tagállammal szemben.

Ha a Bizottság egy tagállammal szemben ismét a Bírósághoz fordul, javasolhatja, hogy a Bíróság – a jogsértés hossza és súlyossága, valamint a tagállam mérete alapján – szabjon ki bírságot az érintett tagállammal szemben. A bírság két alkotóelemből tevődik össze:

  • átalányösszegből, amely a Bíróság első ítélete óta eltelt időtől függ;

  • valamint napi tételben meghatározott kényszerítő bírságból, amely a Bíróság második ítéletét követően a jogsértés befejezéséig eltelt minden egyes nap után fizetendő.

Ki dönt végső soron a bírságokról?

A pénzbírságra a Bizottság tesz javaslatot, annak összegét pedig a Bíróság az ítéletében megváltoztathatja.

Mi a Bizottság szerepe?

A Bizottság a Szerződések őre. Feladata és kötelessége, hogy biztosítsa a közérdek védelmét. Az eljárást (szakaszok, határidők) a Szerződés szabályozza. Ez magával vonja annak lehetőségét is, hogy a Bizottság a tagállamokkal szemben az Európai Unió Bíróságához forduljon.

Az adott tagállammal szembeni jogsértési eljárás megindításáról szóló határozatot a biztosi testület fogadja el. A határozat pontos és elfogulatlan jogi elemzésen alapul, amelyet a Bizottság szolgálatai végeznek el a felek által benyújtott dokumentumok és információk, illetve az esetleges panaszok figyelembevételével.

A Bizottság jogsértésekről szóló határozatait havonta egyszer a különféle szakpolitikákat magukban foglaló átfogó eljárásban összesítik. E határozatokat nyilvánosságra hozzák.

A jogsértésekre vonatkozó általános, naprakész statisztikák itt találhatók:

http://ec.europa.eu/community_law/infringements/infringements_hu.htm

Lásd: IP/12/222


Side Bar

Mon compte

Gérez vos recherches et notifications par email


Aidez-nous à améliorer ce site