Navigation path

Left navigation

Additional tools

Európai Bizottság

Tájékoztató feljegyzés

Brüsszel, 2012. december 19.

Kérdések és válaszok: Új uniós jogszabály a dohánytermékekről

Az Európai Bizottság a mai napon iránymutató javaslatot fogadott el a dohánytermékekről szóló irányelv felülvizsgálata céljából. A javaslat jelentősen átírja a jelenleg hatályos EU-jogszabályt – új, szigorúbb szabályokat tartalmaz a dohányipari termékekre vonatkozóan.

Mit szabályoz a jelenleg hatályos irányelv?

A dohánytermékekről szóló, 2001-ben elfogadott jelenleg hatályos irányelv, mely hatályon kívül helyezte az eredeti, 1989-ből datálódott irányelvet, előírásokat tartalmaz a dohányipari termékek gyártására, kiszerelésére és értékesítésére vonatkozóan. Dohányipari terméknek minősül a cigaretta, a sodort cigaretta, a pipadohány, a szivar, a kis alakú szivar (szivarka), továbbá a füst nélküli dohánytermékek is ide sorolhatók. Az irányelv határértékeket rögzít a cigarettafüst kátrány-, nikotin- és szén-monoxid-tartalmára vonatkozóan, és jelentéstételi kötelezettséget ír elő a gyártóknak a felhasznált összetevőkkel kapcsolatban. Tiltja a szájon át fogyasztott dohány forgalmazását, valamint a megtévesztő szövegek, pl. „könnyű”, „enyhe” vagy „alacsony kátránytartalom” használatát. A javaslat értelmében továbbá egészségügyi figyelmeztetéseket kell elhelyezni a dohányipari termékek csomagolásán. A szöveges figyelmeztető üzenetek kiegészítéseképpen képi figyelmeztetések kerültek kidolgozásra, melyeket egyre több tagállam használ.

Miért vizsgálja felül a Bizottság a dohánytermékekről szóló irányelvet?

A jogszabály felülvizsgálatával a Bizottság elsődleges célja az, hogy javítsa a belső piac működését és egyben biztosítsa a közegészség magas szintjét. A dohánytermékekről szóló irányelv 2001. évi elfogadása óta számottevő fejlemények történtek a piacokon, a tudományos életben és a nemzetközi szabályozásban egyaránt. Új bizonyítékok kerültek napvilágra a dohánytermékekben használt ízesítőanyagokkal és az egészségügyi figyelmeztető üzenetek hatékonyságával kapcsolatban. Egyes területeken a tagállamok egymástól jelentősen eltérő szabályozást alkalmaznak. Új termékek pl. az e-cigaretta – jelentek meg a piacon, és az irányelv egyes rendelkezései időközben elavultak. A jogalkotási javaslat azt hivatott elérni, hogy csökkenjen a dohánytermékek és a dohányfogyasztás vonzereje, és ezáltal eltántorítsa a fiatalokat attól, hogy dohányozni kezdjenek.

Továbbá az EU és az uniós tagállamok egyaránt részesei a WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményének, amely 2005 februárjában lépett hatályba, és amelyet – az egyezményben foglaltaknak megfelelően – kötelezően végre kell hajtaniuk.

Végezetül pedig mind a Tanács, mind az Európai Parlament már többször felszólította a Bizottságot, hogy vizsgálja felül a jelenleg hatályos irányelvet.

A dohányfogyasztás jelentős egészségügyi probléma-e az EU-ban és világszerte?

Igen. Európában évente csaknem 700 ezer ember (ez kb. Frankfurt népességének felel meg) hal meg dohányzás következtében. Ennek alapján elmondható, hogy a dohányfogyasztás a legjelentősebb elkerülhető egészségügyi kockázat. Több millió uniós polgár szenved a dohányzással összefüggő betegségekben, például rákban, valamint szív- és érrendszeri, illetve légúti megbetegedésekben. A dohányosok mintegy 50 százaléka átlagosan 14 évvel korábban hal meg, és az életük nagyobb hányadát töltik rossz egészségi állapotban. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legfrissebb adatai szerint a dohányfogyasztás évente közel hatmillió ember halálát okozza világszerte. 2030-ra ez a szám akár a nyolcmilliót is elérheti, ha nem teszünk az aggasztó tendencia megfordításáért.

A Bizottság eltökélt az iránt, hogy erőteljesen fellépjen a dohányfogyasztás ellen, és biztosítsa az egészségvédelem magas szintjét az Európai Unió belső piacán. Mivel a dohányfogyasztás erős függőséget okoz, nagyon fontos a megelőzés: meg kell akadályoznunk, hogy a fiatalok elkezdjenek dohányozni. A dohányosok 70 százaléka 18 éves kora előtt gyújt rá először, 94 százalékuk pedig azelőtt, hogy betöltötték 25. életévüket.

Melyek a felülvizsgált jogszabály fő elemei?

A javaslat számottevően módosítja a jelenleg hatályos irányelvet. Elfogadása esetén az új irányelv főképp a következő területeken hoz majd változást:

  • Összetevők: Az összetevők és a füstkibocsátás tekintetében egységes elektronikus bejelentési formátum bevezetésére kerül majd sor. A javaslat előirányozza továbbá a jellegzetes ízesítésű cigaretták, sodort cigaretták és füst nélküli dohánytermékek, valamint a fokozottan toxikus és erős függőséget okozó adalékanyagokat tartalmazó dohánytermékek betiltását.

  • Címkézés és csomagolás: A cigaretták és a sodort cigaretták csomagolásait az elő- és hátlap felületének 75 százalékát kitöltő méretű képes és szöveges egészségügyi figyelmeztetéssel kell ellátni, amely tartalmazza a leszokást segítő szolgálatok adatait is. A csomagoláson nem szabad reklámelemeket megjeleníteni. A csomagolás és a cigaretta kinézetének egyes szempontjaira vonatkozó előírások egységessé válnak – például szabványos lesz a cigarettadobozok mérete, ami azt hivatott biztosítani, hogy a képi figyelmeztetések teljesen láthatók legyenek. A dohánytermékek csomagolásán a dohányfüst kátrány-, nikotin- és szén-monoxid-tartalmával kapcsolatban jelenleg feltüntetett információkat a jövőben a doboz oldalán elhelyezett tájékoztató üzenet váltja fel. A tagállamoknak megfelelően indokolt esetben jogukban áll megkülönböztető jegyektől teljes mértékben mentes (azaz semleges) egységcsomagolást előírni.

  • Füst nélküli dohánytermékek: A szájon át fogyasztott dohánytermékek (snüssz) a jövőben is minden tagországban tiltás alá esnek majd, kivéve Svédországot, amely az általa kötött csatlakozási szerződés értelmében mentességet élvez a tilalom alkalmazása alól. A jövőben minden füst nélküli dohánytermék egységcsomagjának mindkét oldalán egészségügyi figyelmeztetést kell feltüntetni. Az új dohánytermék-kategóriáknak teljesíteniük kell az irányelvben foglaltakat, és a forgalomba hozataluk előzetes bejelentéshez lesz kötve.

  • Az irányelv tárgyi hatályának kiterjesztése: Azok a nikotintartalmú termékek (pl. az e–cigaretták), melyek nikotintartalma nem ér el egy bizonyos küszöbértéket, forgalmazhatók ugyan, de csakis akkor, ha található a csomagolásukon egészségügyi figyelmeztetés. Ha nikotintartalmuk meghaladja a küszöbértéket, forgalmazásukra csak akkor nyílik mód, ha gyógyszerkészítményként, azaz nikotint helyettesítő termékként (pl. nikotintapaszként) engedélyezték őket. A dohányzási célú gyógynövénytermékek (pl. a gyógynövény-cigaretták) esetében is kötelező lesz egészségügyi figyelmeztetést feltüntetni.

  • Határokon átívelő távértékesítés: A határokon átívelő távértékesítéssel foglalkozó dohánytermék-forgalmazóknak be kell jelenteniük tevékenységüket az illetékes hatóságoknak és életkor-ellenőrzési mechanizmust kell bevezetniük.

  • Tiltott kereskedelem: Az új irányelv nyomon követési és ellenőrzési rendszer, valamint biztonsági elemek (pl. hologramok) alkalmazását írja majd elő.

A mellékletben foglalt összehasonlító táblázatból látható, hogy a javaslat milyen módosításokat és új intézkedéseket tartalmaz a jelenleg hatályos irányelvben előírtakhoz képest.

Milyen szabályok vonatkoznak a pipadohányra, a szivarra és a kis alakú szivarra (szivarka)?

A dohánytermékekről szóló irányelv minden dohánytermékre kiterjed. A dohányzás elkezdésében azonban a pipadohány, a szivar és a szivarka jelenleg nem játszik számottevő szerepet. A javaslat ezért kevésbé szigorú szabályokat ír elő ezekre a termékekre vonatkozóan; például nem rendelkezik kötelező képi egészségügyi figyelmeztetés elhelyezéséről, és nem tiltja a jellegzetes ízesítésű termékeket. Ez a mentesség visszavonásra kerül, amennyiben a körülmények jelentősen változnak a jövőben (ha nő a fiatalok körében értékesített mennyiség vagy a fiatalkori fogyasztás).

Változni fog a jövőben a cigaretták csomagolása?

Igen. A javaslat értelmében a csomagolást az elő- és hátlap felületének 75 százalékát kitöltő méretű képes és szöveges egészségügyi figyelmeztetéssel kell ellátni. A doboz vagy zacskó oldalsó felületein további egészségügyi figyelmeztetéseket („A dohányzás halált okoz – szokjon le most!”, „A dohányfüst 70-nél több, bizonyítottan rákkeltő anyagot tartalmaz” stb.) kell elhelyezni, amelyek kitöltik a felület 50 százalékát. Az egészségügyi figyelmeztetések így is kevesebb mint 60 százalékát fogják csak lefedni a cigarettacsomagolás teljes felületének. A javasolt módosító jogszabály ezenkívül nyomon követési és ellenőrzési rendszer, biztonsági elemek és adójegy alkalmazását írja elő a cigarettagyártóknak. A szabványos cigarettacsomagolások esetében ezt azt jelenti, hogy a csomagolás felületének 30 százaléka használható márkaépítés céljára, viszont az egyes tagállamok megfelelő indoklással előírhatják a semleges csomagolást.

A Bizottság jogszabályjavaslata fenntartja a snüsszre (szájon át fogyasztott dohánytermékekre) vonatkozó tilalmat?

Igen. A szájon át fogyasztott dohánytermékek (köztük a snüssz) forgalmazása 1992 óta tilos az EU-ban. Svédország mentességet élvez az általa kötött csatlakozási szerződés alapján. A snüssz függőséget okoz és egészségkárosító hatású. Több tagállam már 1992 előtt betiltotta ezeket a termékeket, mivel népszerűek a fiatalok körében, és jelentős az elterjedés kockázata. A jogalkotási javaslat beterjesztését megelőző nyilvános konzultáció során a tagállamok többsége elvetette a snüsszre vonatkozó tiltás eltörlését. A snüssz szerepet játszhat a dohány- és nikotinfüggőség kialakulásában, mert az új dohányosok sok esetben azt fogyasztják először, a dohányzásra már rászokott személyek körében pedig fennáll a párhuzamos fogyasztás (a cigarettázás és snüsszfogyasztás) lehetősége. A tilalom fenntartására vonatkozó döntés egyébként összhangban van a svéd Országos Közegészségügyi Intézet ajánlásával is.

Az új jogszabály tiltani fogja az ízesítőanyagok (pl. a mentol) és más összetevők használatát?

A beterjesztett jogszabály nem tiltja az egyes ízesítőanyagokat, de tiltja a jellegzetes ízesítésű (pl. mentol ízű) dohánytermékeket. Konkrétan a mentol kis mennyiségben felhasználható lesz, de olyan nagyobb mennyiségben nem, hogy a dohányterméknek a dohány ízétől jellegzetesen különböző ízt kölcsönözzön. Vizsgáló szervek fogják segíteni a tagállamokat és a Bizottságot annak eldöntésében, hogy az egyes termékek rendelkeznek-e ilyen jellegzetes ízzel. A dohánytermékek előállításához szükséges adalékanyagok – pl. a cukor – használata a javaslat értelmében továbbra is megengedett lesz. A javaslat nem tesz különbséget a különböző dohányfajták, pl. a Virginia, a Burley és a keleti dohány között.

A dohánytermékekről szóló új irányelv fokozza a tiltott kereskedelem elleni fellépést?

Igen. A jogalkotási javaslat szigorú intézkedéseket tartalmaz a dohánytermékek tiltott kereskedelmének visszaszorítására annak biztosítása céljából, hogy csakis az irányelvnek megfelelő termékek kerüljenek piaci forgalomba az EU-ban. Az irányelv nyomon követési és ellenőrzési rendszert vezet be a legálisan forgalmazott dohánytermékekre vonatkozóan, valamint olyan biztonsági elemekről rendelkezik, amelyek megkönnyítik a bűnüldöző szervek és a fogyasztók számára, hogy kiszűrjék a tiltott termékeket. A javaslat továbbá felhívja a fogyasztók figyelmét arra, hogy a tiltott termékeket szervezett bűnözői csoportok forgalmazzák. A nem cigarettának vagy sodort cigarettának minősülő dohányipari termékek tekintetében az irányelvjavaslat ötéves átmeneti időszakról rendelkezik.

A bizottsági javaslat tiltja a határokon átívelő távértékesítést?

Nem. Ezt a tevékenységet ugyanakkor szabályozni kell, mert a tapasztalatok szerint például az interneten vásárolt termékek gyakran nem felelnek meg az irányelvben foglalt szabályoknak (pl. a címkézés és az összetevők tekintetében). A javaslat előírja, hogy azoknak a dohánytermék-forgalmazóknak, akik határokon átívelő értékesítést kívánnak folytatni, értesíteniük kell annak a tagállamnak a hatóságát, ahol a székhelyük található, valamint azoknak a tagállamoknak a hatóságát is, ahol dohányterméket kívánnak értékesíteni. Biztosítaniuk kell továbbá, hogy a gyermekek és a kiskorúak ne vásárolhassanak dohánytermékeket.

Szabályozza-e a javaslat a nyilvános helyeken való dohányzást?

Nem. Bár az Európai Bizottság támogatja a dohányfüstmentes környezetek létrejöttét, az ezzel kapcsolatos döntések továbbra is a tagállamok hatáskörébe tartoznak. Uniós szinten csakis a dohányfüstmentes környezetről szóló 2009-es tanácsi ajánlás foglalkozik ezzel a kérdéssel. A Bizottság 2013 első felében jelentést fog benyújtani arról, hogy a tagállamok milyen előrelépést tettek ennek az ajánlásnak a megvalósítása terén.

A javaslat hogyan fogja érinteni az EU polgárainak egészségét? Kinek kedvez az irányelv felülvizsgálata?

Minden európai polgárnak előnyére fog válni a javasolt jogszabály, mivel pontosabb lesz a tájékoztatás a dohányipari termékekről. A tervezett intézkedések korlátozzák a gyártók lehetőségeit arra, hogy termékeiket „vonzóvá” tegyék, és ezáltal a fiatalokat a dohányzás elkezdésére ösztönözzék. Azok, akik már dohányoznak, a javasolt irányelvben foglalt intézkedéseknek köszönhetően jobban tudnak tájékozódni az általuk fogyasztott dohánytermékekről, és tájékozottabb döntést tudnak hozni azzal kapcsolatban, hogy egészségüket szem előtt tartva fel kívánnak-e hagyni a dohányzással.

Az államháztartás és a társadalom egésze szempontjából előnyös lesz, hogy javulni fog a lakosság egészségi állapota és a várható egészséges életévek száma. Az egészség – azonkívül, hogy mindannyiunk életében nagy jelentőséggel bíró, nyilvánvaló érték – gazdasági szempontból is fontos szerepet játszik, hiszen a termelékenységnek és a növekedésnek nélkülözhetetlen feltétele az egészséges lakosság. Az EU-ban a dohányzásnak tulajdonítható megbetegedések kezelésére – óvatos becslések alapján – évente 25,3 milliárd eurót fordítanak. További 8,3 milliárd euróba kerül a társadalomnak a dohányzáshoz köthető termelékenységveszteség (ideértve a korai nyugdíjbavonulást és a munkahelyi hiányzásokat). Könnyebb lesz a teher, amely a nemzetközi kötelezettségvállalások és szabályok végrehajtásával kapcsolatban a kormányokra nehezedik, mert a tagállamoknak alkalmuk lesz arra, hogy tanuljanak egymás tapasztalataiból.

A dohánytermékek gyártói számára világosabbá válnak a szabályok, javulni fog a belső piac működése és egyenlők lesznek a versenyfeltételek. Az új szabályok kiemelten figyelembe veszik a kis- és középvállalkozások különleges igényeit.

Melyek a következő lépések?

A jogalkotási javaslat a kötelező jogszabályok elfogadásáért felelős két európai intézmény, a Tanács és az Európai Parlament elé kerül. Ideális esetben az új irányelv elfogadására még 2014-ben sor kerül, így az már 2015-ben vagy 2016-ban hatályba léphet.

IP/12/1391

Melléklet

Szakpolitikai terület:

A jelenlegi helyzet

Javaslat

Hatály

Füst nélküli dohánytermékek

A szájon át fogyasztott dohánytermékek tilalom alá esnek (Svédországra eltérés vonatkozik). Minden szájon át fogyasztott dohányterméken egészségügyi figyelmeztetést kell feltüntetni, és nyilatkozni kell a termék összetevőiről.

A szájon át fogyasztott dohánytermékek tilalom alá esnek (a Svédországra vonatkozó eltérés hatályban marad). Minden füst nélküli dohánytermék egységcsomagjának a két legjobban látható felületén egészségügyi figyelmeztetést kell elhelyezni. Tilos a jellegzetes ízesítésű, füst nélküli dohánytermékek forgalmazása (ideértve a szájon át fogyasztott dohánytermékeket Svédországban).

Nikotintartalmú termékek

A dohánytermékekről szóló, jelenleg hatályos irányelv hatálya nem terjed ki a nikotintartalmú termékekre. A tagállami szabályok eltérnek egymástól. A tagállamok mintegy fele arról számolt be, hogy legalább néhány nikotintartalmú terméket felhasználásuk tekintetében gyógyszerkészítménynek minősítenek1.

Meghatározott nikotin-határértéken felül csak akkor szabad nikotintartalmú terméket forgalmazni, ha azt gyógyszerkészítményként engedélyezték. Az adott határérték alatt a nikotintartalmú terméken egészségügyi figyelmeztetést kell feltüntetni.

Új dohánytermék-kategóriák

Az új dohánytermék-kategóriák (jellegzetesen azokról a hevített/égésmentes termékekről van szó, amelyek a gyártó szerint kevésbé ártalmasak) a dohánytermékekről szóló irányelv általános rendelkezéseinek hatálya alá tartoznak.

A gyártóknak értesíteniük kell a tagállami hatóságokat, mielőtt újfajta dohányterméket hoznak forgalomba az EU piacán. A Bizottság 5 év múltán jelentést tesz. A dohánytermékekről szóló irányelv rendelkezései alkalmazandók a piaci forgalomba hozott újszerű dohánytermékekre.

Dohányzási célú gyógynövénytermékek

A dohányzási célú gyógynövénytermékek (pl. a gyógynövény-cigaretták) nem tartoznak a dohánytermékekről szóló irányelv hatálya alá, és a tagállamok eltérően szabályozzák azokat.

A gyógynövény-cigarettákon egészségügyi figyelmeztetést kell elhelyezni.

Csomagolás és címkézés

Egészségügyi figyelmeztetések és feliratok

Minden dohánytermék csomagolásán, kivéve a füst nélküli dohánytermékeket, szöveges figyelmeztetést kell elhelyezni az egyik oldalon a felület 30–35%-án, a másik oldalon pedig a felület 40–50%-án (mindkét esetben a figyelmeztetést keretező szegélyt nem beleértve). Egyes tagállamok kombinált (képből és szövegből álló) figyelmeztetés elhelyezését írják elő a csomagolás hátoldalán2. A kátrány-, nikotin- és szén-monoxid-tartalmat fel kell tüntetni a csomagoláson.

Kombinált egészségügyi figyelmeztetést kell elhelyezni a cigaretták és sodort cigaretták csomagolásán, mind az elülső oldal, mind a hátoldal 75%-án. A kátrány-, nikotin- és szén-monoxid-tartalom helyett a csomagolás oldalsó felületén tájékoztató feliratot kell elhelyezni arról, hogy a dohányfüst több mint 70 rákkeltő anyagot tartalmaz. A hátoldalon a leszokást segítő szolgálatokra vonatkozó információt kell feltüntetni az egészségügyi figyelmeztetés részeként.

Reklámcélú és félrevezető elemek

Tilos olyan termékleírást használni (pl.: „enyhe”, „gyenge”), amely arra utal, hogy a szóban forgó dohánytermék más termékeknél kevésbé ártalmas3.

Tilos reklámcélú vagy félrevezető elemeket (pl. a „természetes” vagy „biológiai eredetű” szavakat, illetve ízekre való utalásokat, megtévesztő színeket) elhelyezni a dohánytermékek csomagolásán vagy magán a terméken. A vékony (ún. „slim”) cigaretták (amelyeknek az átmérője 7,5 mm-nél kisebb) félrevezetőnek minősülnek.

A csomagolás alakja és mérete

A jelenleg hatályos irányelv nem tartalmaz erre vonatkozó követelményt, de 14 tagállamban legalább 204, négy másik tagállamban pedig legalább 19 cigarettának5 kell lennie egy csomagban. Néhány tagállam pedig más konkrét szabályokat ír elő6. Több tagállam a sodort cigaretták készítésére szolgáló dohány csomagolásának alakjára és méretére vonatkozó követelményeket is alkalmaz7.

A cigarettacsomagolásoknak téglatest alakúnak kell lenniük és legalább 20 cigarettát kell tartalmazniuk. A sodort cigaretták készítésére szolgáló dohányt nem szabad 40 g-nál kisebb kiszerelésben árusítani. A javasolt jogszabály minimumértékeket ír elő a cigarettás dobozok magasságára, szélességére és vastagságára vonatkozóan annak biztosítására, hogy az egészségügyi figyelmeztetések teljesen láthatók legyenek.

Semleges csomagolás

A dohánytermékekről szóló, jelenleg hatályos irányelv nem írja ezt elő, de erre vonatkozó ajánlás szerepel a Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezmény iránymutatásaiban, és több tagállam annak bevezetését fontolgatja8.

A tagállamok előírhatnak szabványos csomagolást, amennyiben az összeegyeztethető a Szerződéssel, és arról a 98/34/EK irányelv értelmében értesítik a Bizottságot.

Összetevők

Jelentéstétel

Kötelező a jelentéstétel, de a jelentéstételi formátum nincs EU-szinten harmonizálva.

A kötelező jelentéstétel hatályban marad, és egységes elektronikus jelentéstételi formátummal egészül ki.

Adalékanyagok

A függőséget okozó és toxikus adalékanyagokról jelentést kell tenni. A tagállamok saját hatáskörükben döntenek az egyes adalékanyagok tiltásáról és/vagy engedélyezéséről (negatív és pozitív adalékanyag-listák)9.

Tilos a jellegzetes ízesítésű cigaretták, sodort cigaretták és füstmentes dohánytermékek forgalmazása. Tilos az olyan adalékanyagok használata, amelyek félrevezető benyomást keltenek (pl. vitaminok), illetve ízesítőanyagok használata a dohánytermékek egyes összetevőiben (pl. a füstszűrőben, a papírban). Tilos a fokozottan toxikus vagy erős függőséget okozó termékek felhasználása.

Értékesítési feltételek

Dohánytermékek határokon átívelő távértékesítése

Ennek a területnek a szabályozása a tagállamok hatáskörébe tartozik. Kilenc tagállam tiltja a dohányipari termékek internetes értékesítését10.

Azoknak a dohánytermék-forgalmazóknak, akik határokon átívelő értékesítést kívánnak folytatni, értesíteniük kell egyrészt a székhelyük szerinti országot, másrészt azokat az országokat, ahol dohányterméket kívánnak értékesíteni. Ez a rendelkezés a szabályok végrehajtását hivatott megkönnyíteni. Gondoskodniuk kell továbbá a vásárló életkorának ellenőrzéséről az értékesítés során.

Nyomon követés és ellenőrzés

Nyomon követhetőség

A dohánytermékeket meg kell jelölni oly módon, hogy meg lehessen határozni a gyártás helyét és idejét. A részletes szabályokat bizottsági eljárás keretében kell elfogadni, de ilyen döntés meghozatalára még nem került sor.

Közös EU-szintű nyomon követési és ellenőrzési rendszer kerül bevezetésre. A dohánytermékeket vonalkód-leolvasóval nyilvántartásba kell venni, és az ellátási lánc mentén való mozgásukról feljegyzést kell vezetni (kivéve a kiskereskedelmi értékesítést). A nem cigarettának vagy sodort cigarettának minősülő dohányipari termékek tekintetében az irányelvjavaslat ötéves átmeneti időszakról rendelkezik.

Biztonsági elemek

A jelenleg hatályos irányelv nem tartalmaz erre vonatkozó előírást.

A dohánytermékeket biztonsági elemekkel (pl. hologrammal vagy más jellel) kell ellátni, hogy a fogyasztók ellenőrizni tudják azok eredetiségét. A nem cigarettának vagy sodort cigarettának minősülő dohányipari termékek tekintetében az irányelvjavaslat ötéves átmeneti időszakról rendelkezik.

1 :

Ausztria, Belgium, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Magyarország, Németország, Portugália, Románia, Svédország, Szlovákia.

2 :

BE, DK, ES, FR, LV, MT, RO, UK; IE, HU 2013-től lesz hatályban ilyen előírás.

3 :

Franciaország tiltja reklámelemek megjelenítését a csomagoláson.

4 :

Ausztria, a Cseh Köztársaság, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Írország, Lengyelország, Litvánia, Luxemburg, Portugália, Románia, Spanyolország.

5 :

Hollandia, Magyarország, Németország, Svédország.

6 :

Az Egyesült Királyságban egy csomagban legalább 10 cigarettának kell lennie, Olaszországban forgalmazhatók 10 és 20 cigarettát tartalmazó dobozok egyaránt, Lettország és Szlovénia pedig tiltja a cigaretták szálanként történő árusítását.

7 :

Franciaország, Németország és Olaszország.

8 :

Belgium, az Egyesült Királyság, Finnország és Franciaország.

9 :

Pozitív lista van érvényben például Belgiumban, az Egyesült Királyságban, Franciaországban és Romániában, negatív lista pedig Litvániában. Bulgária, a Cseh Köztársaság, Magyarország, Németország és Szlovákia egyaránt vezet pozitív és negatív listát. Finnországban, Franciaországban, Lengyelországban, Spanyolországban és Svédországban más rendelkezések hatályosak. Belgium tiltja azokat az összetevőket, amelyek kékre színezik a füstöt, Németország pedig tiltja az ízesített kapszulák forgalmazását.

10 :

Ausztria, Bulgária, Franciaország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Olaszország, Spanyolország, Szlovákia.


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website