Navigation path

Left navigation

Additional tools

MEMO/11/819

Brüsszel, 2011. november 23.

Kreatív Európa: Gyakran feltett kérdések

(lásd még: IP/11/1399)

Mi az a Kreatív Európa program?

A Kreatív Európa program célja az európai filmipar, valamint a kulturális és kreatív ágazatok támogatása, lehetővé téve, hogy azok jobban hozzájárulhassanak a munkahelyteremtéshez és növekedéshez. A 2014 és 2020 közötti időszakra javasolt költségvetés 1,8 milliárd EUR, mely összeg sok tízezer művész, kulturális szakember és kulturális szervezet támogatását biztosítaná az előadó-művészet, a képzőművészet, a könyvkiadás, a film, a televízió, a zene, az interdiszciplináris művészetek, az európai kulturális örökséghez kapcsolódó tevékenységek és a videojáték-ágazat területén, lehetővé téve, hogy Európa-szerte tevékenykedjenek, új közönségekhez jussanak el, és kifejlesszék a digitális korban szükséges készségeket. Azzal, hogy az új programnak köszönhetően más országokba, új közönségekhez is eljutnak az európai kulturális művek, hozzájárulnak Európa kulturális és nyelvi sokszínűségének megóvásához és támogatásához.

Miért van szüksége Európának egy Kreatív Európa programra?

A kultúra rendkívül fontos szerepet játszik az EU-27 gazdaságában. Uniós tanulmányok azt mutatták, hogy a kulturális és kreatív ágazat az EU GDP-jének körülbelül 4,5 %-át teszi ki, és a foglalkoztatottak 3,8 %-át képviseli (8,5 millió munkahelyet, illetve sokkal többet, ha figyelembe vesszük a továbbgyűrűző (spill-over) hatást más ágazatokba). Az ágazat figyelemreméltó növekedési potenciálját jól mutatják a kutatások: 2000 és 2007 között a foglalkoztatás ezekben az ágazatokban évente átlagosan 3,5 %-kal nőtt, az EU-27 gazdaságának 1 %-os növekedéséhez képest. Az Amerikai Egyesült Államokban és Kínában is gyorsan nőtt ezekben az ágazatokban a foglalkoztatás, évente átlagosan csaknem 2 %-kal. A kreatív iparág termékeinek exportját illetően Európa áll az első helyen. Ahhoz, hogy megtarthassuk ezt a pozíciót, be kell ruháznunk az ágazat határokon átnyúló működésének képességébe.

A Kreatív Európa egy erőteljesebben stratégiai szempontú megközelítéssel felel meg ennek az igénynek, és célja, hogy oda irányítsa a beruházásokat, ahol azok a legnagyobb hatást érik el.

A Kreatív Európa figyelembe veszi a globalizáció támasztotta kihívásokat, különösen a digitális technológiák hatását, amelyek megváltoztatják a kulturális művek létrehozásának, forgalmazásának, hozzáférhetőségének módját, valamint átalakítják a bevételi forrásokat és az üzleti modelleket. Ezek a fejlemények azonban új lehetőségeket is megnyitnak az európai kulturális és kreatív ágazatok előtt; a program segíti őket e lehetőségek megragadásában, hogy a digitalizálódás előnyükre válhasson, és hogy ezekben az ágazatokban többen léphessenek nemzetközi pályára és élhessenek nemzetközi foglalkoztatási lehetőségekkel.

Miért javasolja a Bizottság, hogy a már létező Kultúra, MEDIA és MEDIA Mundus programokat egyetlen programba vonják össze?

Ezek az ágazatok hasonló kihívásokkal néznek szembe, többek között a kulturális és nyelvi sokszínűségből, a globalizációból és a digitalizálódásból adódó piaci széttöredezettséggel, valamint az üzleti célú hitelhez való hozzáféréssel kapcsolatos komoly nehézségekkel.

A kulturális és nyelvi sokszínűség megóvását és támogatását, valamint a munkahelyteremtéshez és a növekedéshez szükséges versenyképesség megerősítését tekintve is hasonlóak a szükségleteik.

A Bizottság ugyanakkor felismeri, hogy ezeknek az ágazatoknak különböző struktúrájuk van. Ezért javasol egy egységes keretprogramot, amelynek különböző ágai vannak a megfelelő támogatás biztosítására.

Miben fog különbözni a Kreatív Európa program a jelenlegi MEDIA és Kultúra programoktól? Ezek a nevek eltűnnek majd?

A Kreatív Európa program a jelenlegi, az európai kulturális és audiovizuális ágazatoknak nyújtott különálló támogatási mechanizmusokat egyablakos rendszer keretében kombinálja, és ez a támogatás valamennyi kulturális és kreatív ágazat előtt nyitva áll majd.

Azonban a kultúra- és médiaág révén továbbra is foglalkozik majd az audiovizuális ágazat, valamint a többi kulturális és kreatív ágazat egyedi igényeivel. Ezek az ágak a jelenlegi Kultúra és MEDIA programok sikereire építenek majd.

Ezenfelül egy új pénzügyi garanciaeszközt hoz létre, mely lehetővé teszi a kisebb gazdasági szereplők számára, hogy hozzáférjenek 1 milliárd EUR összegű bankhitelhez.

Mit ér majd el a program?

A Bizottság becslései szerint 2014–2020 között legalább 8000 kulturális szervezet, valamint 300 000 művész, kulturális szakember és mű részesülne támogatásban annak érdekében, hogy határokat átlépve olyan tapasztalatot szerezhessenek, amely segíti őket egy nemzetközi karrier kialakításában. A program továbbá több mint 5500 könyv és más irodalmi mű lefordítását is támogatja.

A médiaág több mint 1000 európai film forgalmazását támogatja az egész világon, hagyományos és digitális platformok révén; audiovizuális szakembereknek is nyújt finanszírozást ahhoz, hogy a nemzetközi piacon megjelenhessenek és sikeresen dolgozhassanak, továbbá támogatja az olyan filmek és egyéb audiovizuális művek létrejöttét, amelyek más országokban is érdeklődésre tarthatnak számot.

Sok mindenre lehet építeni: részben a MEDIA támogatásnak köszönhető, hogy az európai mozikban újonnan bemutatott összes film közül az európai filmek aránya 36 %-ról (1989) 54 %-ra (2009) nőtt. A főként független mozikban található több mint 2000 vetítővásznat felölelő „Europa Cinemas” hálózat biztosítja, hogy a nézők 475 városban élvezhessék a filmek széles választékát. A 2000-es 30 millió nézőhöz képest 2009-ben 59 millió látogatót vonzottak ezek a filmek.

Milyen kihívások elé néz a program?

A kulturális és kreatív ágazatok jelenleg nem használják ki kellőképpen az egységes piac nyújtotta lehetőségeket. Az egyik nehézség, amivel az ágazatnak szembe kell néznie, a nyelv: az Európai Uniónak 23 hivatalos nyelve van, három ábécéje és körülbelül 60 hivatalosan elismert regionális és kisebbségi nyelve. Ez a sokszínűség része Európa színes szövetének, azonban megakadályozza, hogy az írók más országokban olvasókra találjanak, hogy a mozi- és színházlátogatók külföldi műveket tekintsenek meg, és hogy a zenészek új közönségekre találjanak. Egy 2007-es Eurobarometer-felmérés rámutatott, hogy az európaiaknak csak egy töredéke néz idegen nyelvű televízió műsort vagy filmeket, és csupán 7 %-uk olvas könyveket idegen nyelven.

Nagyobb hangsúlyt kell fektetni a közönségteremtő intézkedések támogatására és az ágazat azon képességére, hogy a közönséggel közvetlen kapcsolatot teremtsen, például médiaműveltségi kezdeményezések vagy új interaktív online eszközök révén, ez ugyanis lehetőséget ad arra, hogy a nagyközönség sokkal több külföldi művet ismerjen meg. A Bizottság becslései szerint jóval több mint 100 millió emberhez jutnak el közvetve vagy közvetlenül a Kreatív Európa által támogatott projektek.

Milyen lesz a Kreatív Európa program irányítása?

A Kreatív Európa program egyszerű, könnyen felismerhető és elérhető hozzáférési pont lesz az európai kulturális és kreatív szakmák képviselői számára, függetlenül attól, hogy milyen művészeti ágazatban tevékenykednek, és támogatást nyújt a nemzetközi tevékenységek számára az Unión belül és kívül egyaránt. Az irányítást továbbra is az Oktatási, audiovizuális és kulturális végrehajtó hivatal (EACEA) végzi, a jelenlegi rendszernek megfelelően.

Egyének is pályázhatnak támogatásért?

A Kreatív Európa program keretében magánszemélyek nem részesülhetnek támogatásban. A kulturális szervezetek által benyújtott projektek révén azonban a program mintegy 300 000 egyéni művészt, kulturális szakembert és képzési intézményt érint. Így sokkal költséghatékonyabb módon lehet eredményeket elérni, és tartósabb hatással.

Mely országok pályázhatnak támogatásért?

A Kreatív Európa program nyitva áll a tagállamok és az EFTA-országok (Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc), az EU-hoz csatlakozni kívánó és tagjelölt országok, a lehetséges tagjelölt országok és a szomszédos országok előtt. Más országok egyedi intézkedésekben vehetnek részt.

Jelenleg az EU tagállamai, az EFTA-országok, Horvátország, Törökország, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Szerbia, Montenegró és Bosznia-Hercegovina vesznek részt a Kultúra programban.

A MEDIA programban az Uniós tagállamok, Horvátország, Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc vesznek részt.

Mi történik a MEDIA Mundus-szal?

A MEDIA Mundus, amely az európai és nemzetközi szakemberek közötti együttműködést és az európai filmek nemzetközi forgalmazását támogató program, a Kreatív Európa program médiaágába épül majd be.

A Kreatív Európa programhoz tartozik egy kulturális-kreatív alprogram. Mit foglal ez magában?

Ez az alprogram két részből fog állni, ezek: egy pénzügyi garanciaeszköz, amelyet az Európai Beruházási Alap kezel, és melynek célja megkönnyíteni a kisebb gazdasági szereplők bankhitelekhez való hozzáférését; valamint tanulmányok, elemzések és a tényeken alapuló szakpolitikai döntéshozatal javítására irányuló jobb adatgyűjtés finanszírozása.

Nem hatékonyabb vajon közvetlen támogatást nyújtani a kedvezményezetteknek, ahelyett hogy bankhiteleik egy részére nyújtanak garanciát?

A garanciaeszköznek jelentős multiplikátor hatása van, és az EU kockázatvállalásának köszönhetően kiegészítő finanszírozásra ösztönzi a befektetőket. Ez már a jelenlegi MEDIA gyártásigarancia-alapnál is megfigyelhető, amelynek esetében a 2 millió EUR összegű uniós hozzájárulás már 18 millió EUR kölcsönt generált a filmproducerek számára.

Miért szükséges a kulturális és kreatív ágazat számára egy speciális garanciaalapot létrehozni? Nem tudná a versenyképességi és innovációs keretprogram (CIP), vagy a kutatásra vonatkozó kockázatmegosztási pénzügyi mechanizmus (RSFF) támogatni ezeket az ágazatokat?

A meglévő kezdeményezések nem veszik figyelembe azokat a további akadályokat, amelyekkel a kulturális és kreatív kkv-knek a finanszírozás megszerzésekor szembe kell nézniük:

  • Vagyonuk nagy része – például a szellemi tulajdonjogok – immateriális jellegű javak;

  • A kreatív termékek általában nem sorozatgyártásúak. Minden egyes film, könyv, opera, videojáték egyedi prototípusnak tekinthető;

  • A kulturális és kreatív kkv-k pénzügyi szolgáltatások iránti kereslete gyakran nem elég jelentős ahhoz, hogy azt a bankok kereskedelmileg vonzónak találják, és kialakuljon az a szakértelem, amely a kockázati profiljuk kellő megértéséhez szükséges.

E problémák miatt más európai finanszírozási eszközök nem tudták ezeket az ágazatokat támogatni, ezért van most szükség egy célzott finanszírozási eszközre.


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website