Navigation path

Left navigation

Additional tools

Erasmus mindenkinek – Gyakran ismételt kérdések

European Commission - MEMO/11/818   23/11/2011

Other available languages: EN FR DE DA ES NL IT SV PT FI EL CS ET LT LV MT PL SK SL BG RO

MEMO/11/818

Brüsszel, 2011. november 23.

Erasmus mindenkinek – Gyakran ismételt kérdések

(lásd még: IP/11/1398)

Mi az az „Erasmus mindenkinek”?

Az Erasmus mindenkinek az Európai Bizottság új oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogramra irányuló javaslata. A program 2014-ben venné kezdetét, és jelentősen növelné az ismeretek és képességek fejlesztésére irányuló pénzeszközöket. Az Erasmus mindenkinek program azon az elven alapul, hogy az emberekben rejlő képességek kiaknázásának kulcsa az oktatásba és képzésbe való befektetésben rejlik, függetlenül koruktól vagy hátterüktől. Segítséget nyújt személyes fejlődésükben, az új képességek elsajátításában és karrierkilátásaik javításában.

Mit támogat az Erasmus mindenkinek program?

Az Erasmus mindenkinek programnak célirányos szerkezete lesz, amely javítja a hatékonyságot – mindez több támogatást jelent a hallgatóknak, gyakornokoknak, tanároknak és más érintetteknek. Az egyének előnye az egész uniós gazdaságnak előnyt jelent.

Az új program keretében a mobilitási és együttműködési lehetőségek jelentősen megerősödnek: több pénzeszköz áll majd a felsőoktatásban és szakképzésben részt vevő diákok, gyakornokok, tanárok, oktatók és ifjúságsegítők rendelkezésére külföldi tanuláshoz, képzéshez, tanításhoz és önkéntességhez. Az oktatási és képzési intézményeknek, valamint az ifjúsági szervezeteknek is több lehetőségük nyílik arra, hogy partnerségeket alakítsanak ki, így megosszák egymással tapasztalataikat, továbbá hogy vállalatokkal működjenek együtt az innováció és foglalkoztathatóság elősegítésére. Kibővülnek az informatikai platformok, mint pl. az e-twinning támogatási lehetőségei is, hogy az interneten összekapcsolódhassanak az iskolák és más oktatási szolgáltatók.

A program három fő intézkedéstípust támogat:

  • Egyének tanulási lehetőségeit az EU-n belül és kívül, ideértve a következőket: tanulás és képzés, szakmai gyakorlat, tanítás és szakmai fejlődés, valamint az olyan nem formális ifjúsági tevékenységek, mint az önkéntesség. Az Erasmus mindenkinek programmal akár 5 millió ember tanulhat külföldön valamennyi oktatási és képzési ágazatban. Az európaiaknak lehetőségük nyílik a világon bárhol felsőoktatási intézményben tanulni, képzésen részt venni vagy tanítani, és az Európán kívüli diákoknak és oktatási dolgozóknak is több lehetőségük lenne Európában tanulni és tanítani. Az EU határain túlra kiterjesztett program vonzóbbá teszi az európai felsőoktatást, ugyanakkor támogatja a felsőoktatás fejlődését a világ más tájain is.

  • Intézményi együttműködést az oktatási intézmények, ifjúsági szervezetek, vállalatok, helyi és regionális hatóságok, valamint NGO-k között, hogy az innovatív oktatási, képzési és ifjúsági gyakorlatok megvalósuljanak és tovább fejlődjenek, csakúgy, mint a foglalkoztathatóság, kreativitás és vállalkozó szellem.

  • A tagállami politikai reformokat és az EU-n kívüli országokkal folytatott együttműködés támogatását, különös figyelemmel a tényeken alapuló szakpolitikai döntéshozatal megerősítésére és a bevált gyakorlatok egymással való megosztására. A támogatás magában foglalja az uniós áttekinthetőséget biztosító eszközök végrehajtását, a több országot érintő tanulmányokat, valamint az egyedi politikai menetrendek, mint pl. a bolognai folyamat (felsőoktatás) és a koppenhágai folyamat (szakoktatás és -képzés) támogatását.

Az Erasmus mindenkinek programnak két új eleme lesz:

  • Hitelgarancia-rendszer a mesterfokú képzésen részt vevő hallgatók számára külföldi tanulmányaik finanszírozásához és a nagy szakértelmet igénylő állásokhoz szükséges képességek megszerzésének elősegítésére.

  • 400 „tudásfejlesztési szövetség” és „ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetség” létrehozása. A tudásfejlesztési szövetségek olyan széles körű partnerségek a felsőoktatási intézmények és vállalatok között, amelyek célja új tanulási lehetőségek és képzések kínálatával a kreativitás, innováció és vállalkozó szellem előmozdítása. Az ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségek az oktatási és képzési szolgáltatók, valamint vállalkozások által létrehozott partnerségek annak érdekében, hogy új ágazatspecifikus tantervek összeállításával és a szakképzés innovatív formáival előmozdítsák a foglalkoztathatóságot.

Mennyiben különbözik az Erasmus mindenkinek program a jelenlegi programoktól?

A fő célkitűzés ugyanaz: az egyének képességeinek és foglalkoztathatóságának fejlesztése, továbbá az oktatási és képzési rendszerek korszerűsítésének támogatása. Az Erasmus mindenkinek hét meglévő program helyébe lépne: összefogja az egész életen át tartó tanulás programját (Erasmus, Leonardo da Vinci, Comenius és Grundtvig), a Fiatalok lendületben programot és öt nemzetközi együttműködési programot (Erasmus Mundus, Tempus, Alfa, Edulink és az iparosodott országokkal folytatott együttműködés programja).

A jelenlegi programok fő intézkedései (tanulmányi mobilitás, együttműködési projektek és a szakpolitikai reform támogatása) tovább folytatódnak, de megerősödnek azok a tevékenységek, ahol a rendszerszintű hatás a legerősebb, és ahol egyértelmű az uniós hozzáadott érték. Van néhány új innovatív javaslat is, mint pl. az Erasmus mesterképzésben részt vevő diákok hitelgarancia-rendszere, a tudásfejlesztési szövetségek és az ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségek. Egy egységes program egyszerűbb alkalmazási szabályokat és eljárásokat eredményez, és elkerüli a tevékenységek fragmentáltságát és átfedéseit.

Miért van szükségünk új uniós oktatási és képzési szemléletre?

Amikor a mostani programok létrejöttek, a világ még más volt. Most éljük meg korunk egyik legviharosabb gazdasági időszakát. Az EU koordinált növekedési és munkahely-teremtési stratégiával,az Európa 2020 programmal válaszolt, amelynek az oktatás és képzés szerves része.

Az európai munkaerőpiac szintén változik. Egyre több a magas szintű képességeket igénylő munkahely, míg egyre kevesebb a kevés képességet igénylő. Becslések szerint 2020-ra az állások 35%-a magas szintű képességeket, innovációs kapacitást és alkalmazkodóképességet igényel. Az Európa 2020 stratégia egyik fő célkitűzése a felsőoktatási végzettség 40%-ra emelése (a mostani 32%-os arányhoz képest). Az Erasmus mindenkinek program mindehhez hozzá tud járulni azáltal, hogy elősegíti, hogy az egyének külföldi tanulási lehetőségekkel több és jobb képességekhez juthassanak.

Az Európa 2020 stratégia másik fontos oktatási célkitűzése az iskolából kimaradók arányának 14%-ról 10%-ra csökkentése. A cél érdekében az Erasmus mindenkinek program az oktatás és képzés minden szintjén támogatja a korszerűsítést, ideértve az iskolai oktatást is, egészen a kisgyerekkortól a középfokú tanulmányokig és a szakmai alapképzésig. Az ifjúsági csereprogramok és önkéntesség által támogatást kap a nem formális tanulás is.

Mit tesz az Erasmus mindenkinek program a fiatalok munkanélkülisége ellen?

Az Erasmus mindenkinek program segítségével a fiatalok olyan képzéshez és képességekhez juthatnak, amelyek megnövelhetik személyes fejlődési lehetőségeiket, és javíthatják karrierkilátásaikat. A külföldi tanulás nyelvtudásukat és alkalmazkodóképességüket is gazdagítja. Felmérések szerint azok a diákok, akik tanulmányaik egy részét külföldön végzik, pályakezdőként nagyobb valószínűséggel kapnak külföldi munkát.

Az Erasmus mindenkinek program a nem formális tanulás jelentőségét is elismeri. A tapasztalatok azt mutatják, hogy egy állás elnyerése nem csak a megfelelő diplomán múlik. A munkáltatók egyre inkább keresik a nem formális tanulás, például az önkéntesség révén megszerezhető képességeket. Az európai önkéntes szolgálatban részt vevők 75%-a számolt be arról, hogy a tapasztalatnak köszönhetően karrierkilátásaik javultak.

Kiknek kedvez leginkább a program?

Ahogy a név is mutatja, az Erasmus mindenkinek programban minden tanuló és oktató részt vehet, bármilyen állami vagy magán oktatási, képzési, ifjúsági és sportintézményből. A program a formális és nem formális tanulási tapasztalatokat és tevékenységeket egyaránt támogatja minden ágazatban.

Mások a kedvezményezettek, mint a meglévő programokban?

Nem. Az új program továbbra is a fiatalok igényeire összpontosít, függetlenül attól, hogy tanulók, felsőoktatási hallgatók, gyakornokok, önkéntesek vagy szövetségek tagjai. Nagyobb hangsúlyt fektet a tanárok, oktatók, tájékoztatási és ifjúsági munkát végzők támogatására, mert fontos „multiplikátor” szerepet játszanak.

Az együttműködési projektek nagyobb hangsúlyt fektetnek majd az oktatási létesítmények, illetve ifjúsági szervezetek és vállalatok közötti partnerségek kialakítására.

Az iskolákat arra ösztönzi a program, hogy működjenek együtt más uniós országbeli iskolákkal, hogy fokozódjon az uniós támogatás hatása, és szinergiák alakuljanak ki az együttműködés különböző formái, pl. a hallgatói és dolgozói mobilitásra, valamint az oktatásra irányuló projektek között. A felnőttképzést illetően a program fellendíti a tanárok és oktatók mobilitását, és elősegíti a szervezetek közötti, határokon átnyúló szorosabb együttműködést.

A jelenlegi programok egyes tevékenységei megszűnnek, vagy hatókörük csökken a korlátozott rendszerszintű hatás miatt, vagy mert e tevékenységek gazdaságilag előnytelenek, vagy mert hatékonyabban támogathatók más uniós finanszírozás, pl. az Európai Szociális Alap (ESZA) által. A foglalkoztatottak mobilitása például inkább az ESZA prioritása lenne.

Mennyivel jobb az uniós diákhitel-garancia a tagállamok saját diákhitel-rendszereiknél?

Néhány országban vannak diákhitelrendszerek, de gyakran csak hazai intézményben való tanuláshoz lehet felhasználni, vagy csak felsőoktatási hallgatók vehetik igénybe őket. Sok nemzeti hitelrendszer esetén a hitelt nem lehet külföldre átvinni.

A javasolt uniós diákhitelrendszer a mesterképzésben részt vevők hallgatók másik európai országban való tanulmányait támogatná. A mesterképzés nagy valószínűséggel költségesebb, mint egy általános felsőoktatási kurzus. A kezdeményezés kiegészítené az esetlegesen már létező nemzeti finanszírozási rendszereket, és külföldön is igénybe lehetne venni.

Mit tesz még ezen kívül a Bizottság a diákok és fiatalok mobilitása érdekében?

A finanszírozás fontos dolog, de a pénz önmagában nem elég ahhoz, hogy a mobilitás mindenki számára reális lehetőség legyen. Ehhez közös erőfeszítésekre és új partnerségekre lesz szükség, hogy megszűnjenek a nemzeti és regionális szintű akadályok. A törekvések egy része a tájékoztatás javítása, a támogatások és hitelek külföldi tanulásra és képzésre való felhasználhatóságának biztosítása, valamint a külföldön végzett tanulmányok és képzések elismertségének javítása.

Az EU oktatási miniszterei májusban [tanácsi ajánlás formájában] közös tervet alakítottak ki, hogy megszüntessék a külföldi tanulás és képzés előtt álló akadályokat.

Miért döntött úgy a Bizottság, hogy megszüntet olyan jelenlegi programokat, mint pl. a Leonardo da Vinci, a Comenius és a Grundtvig?

Az Erasmus nevet a nyilvánosság széles körben elismeri, és sokan összekapcsolják a külföldi tanulással és európai együttműködéssel. Egy egységes integrált program létrehozásával el lehet kerülni a sok különféle nevet, és előnyt lehet faragni az Erasmus név népszerűségéből és közismertségéből.

Mely országok vehetnek részt az Erasmus mindenkinek programban?

Az Erasmus mindenkinek programban minden uniós tagállam, továbbá Izland, Liechtenstein, Norvégia, Svájc, az előcsatlakozási stratégiából részesülő uniós tagjelölt országok és a Nyugat-Balkán más országai is részt vehetnek.

Ezenkívül az uniós tagsággal nem rendelkező, főleg szomszédos országok szintén részt vehetnek a külföldi tanulást és képzést elősegítő, illetve az ifjúsági tevékenységekben.

A legfontosabb számadatok: Erasmus mindenkinek (2014–2020)

Összköltségvetés

19 milliárd EUR (ebből 1,8 milliárd EUR nemzetközi együttműködésre)

Összes mobilitási lehetőség

5 millió személy

Felsőoktatás

2,2 millió hallgató

Dolgozói mobilitás

1 millió tanár, oktató, ifjúságsegítő és egyéb dolgozó

Szakképzés

735 000 hallgató

Önkéntességi és ifjúsági csereprogramok

540 000 fiatal

Diákhitelgarancia-rendszer (mesterképzés)

330 000 hallgató

Nemzetközi hallgatók

135 000 hallgató

Közös oklevél támogatások

34 000 hallgató

Együttműködési célok:

Stratégiai partnerségek

20 000, amelyek 115 000 intézményt kötnek össze

Tudásfejlesztési szövetségek

200, amelyet 2000 felsőoktatási intézmény és vállalat állított fel

Ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségek

200, amelyet 2000 oktatási és képzési szolgáltató, illetve vállalkozás hozott létre


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website