Navigation path

Left navigation

Additional tools

A Bizottság energiainfrastruktúra-csomagja

European Commission - MEMO/11/710   19/10/2011

Other available languages: EN FR DE DA ES NL IT SV PT FI EL CS ET LT LV MT PL SK SL BG RO

MEMO/11/710

Brüsszel, 2011. október 19.

A Bizottság energiainfrastruktúra-csomagja

Miért van szükség új csővezetékekre és villamosenergia-hálózatokra?

Az energia-infrastruktúrának – a csővezetékeknek és villamosenergia-hálózatoknak – kulcsszerep jut éghajlattal és energiával kapcsolatos célkitűzéseink szempontjából.

Ha a végső energiafelhasználás tekintetében a megújuló energiaforrások részarányát 2020-ig 20 százalékra kívánjuk növelni, a szélerőmű-parkok és naperőművek termelte energiát valamiképp el kell juttatnunk a fogyasztókhoz. Ehhez a mainál integráltabb, nagyobb kapacitású hálózatokra van szükség.

Annak érdekében, hogy technológiai úton megtakaríthassuk 2020-ra becsült energiafogyasztásunk 20 százalékát, intelligens mérőberendezéseket és intelligens hálózatokat kell üzembe helyeznünk, amelyek lehetővé teszik, hogy a fogyasztók pontosan nyomon követhessék energiafogyasztásukat, és így fogyasztói szokásaik megváltoztatásával energiát és pénzt spórolhassanak.

Ahhoz, hogy a gázellátásunk akár válság idején is biztosítva legyen, diverzifikálni kell forrásainkat: új csővezetékekre van szükség, amelyek a gázt az új térségekből közvetlenül Európába szállítják.

A működő, versenyalapú belső piachoz, valamint a tisztességes és versenyképes árakhoz elengedhetetlen a tagállami hálózatok összekapcsolása. Ezzel ugyanis biztosítható volna, hogy a társaságok bármely tagállamban eladhassák az energiát.

Milyen mértékű beruházás szükséges az EU-ban?

A következő tíz évben mintegy 200 milliárd eurót kellene gázvezetékek és villamosenergia-hálózatok kialakítására fordítani. Ebből 140 milliárd eurót nagyfeszültségű villamosenergia-átviteli hálózatokra, villamosenergia-tárolásra és intelligens hálózatokkal összefüggő alkalmazásokra; 70 milliárd eurót gázvezetékekre, gáztárolásra, cseppfolyósítottgáz-terminálokra (LNG-terminálok) és kétirányú gázszállítást lehetővé tévő infrastruktúrára; végül 2,5 milliárd eurót szén-dioxid-szállítási infrastruktúrára.

A jelenlegi beruházási szintet tehát jelentősen meg kell növelni. A 2000 és 2010 közötti időszakkal összehasonlítva a beruházások mértéke a gázágazatban 30%-kal, a villamosenergia-ágazatban 100%-kal emelkedne.

Miért van szükség az EU aktívabb szerepvállalására?

Becslések szerint a 2020-as célok eléréséhez szükséges beruházások nem vagy nem időben fognak megvalósulni, mindenekelőtt két ok miatt:

1. Túl hosszadalmas az építési engedélyek beszerzése. Egy villamos légvezeték megépítése jelenleg akár 10 évnél is tovább tarthat.

2. A szükséges beruházások nem mindegyike életképes kereskedelmileg. Előfordulhat, hogy egyes villamosenergia-szállítási útvonalak és gázvezetékek megépítése nem jövedelmező, mivel a piac egyedül nem biztosítja a befektetés megtérülését. Más a megtérülési arány egy olyan térség számára tervezett gázvezeték esetében, ahol az éves gázfogyasztás csupán 10 milliárd m3 körüli (pl. a három balti állam vagy Finnország), és más, ha olyan országról van szó, mint Németország, ahol az éves gázfogyasztás eléri a 80 milliárd m3-t. Ennek ellenére az említett országok mindegyikét hozzá kell kapcsolni az európai energiapiachoz, biztosítva ezzel a verseny erősödését és a tisztességes árképzést, lehetővé téve egyúttal különböző szolgáltatók szerepvállalását gázellátási válság idején.

A projektek egy részében csak két ország érintett: az egyik a költségeket állja, a másik az előnyöket élvezi. Példa erre a gáz két irányban történő áramoltatása céljából végrehajtott kompresszortelepítés, hogy a gázellátás akadozásakor a szomszéd országok kisegíthessék egymást, vagy két ország között a szélerőművekben megtermelt többletenergia átadását szolgáló villamosvezeték-létesítés.

Miben áll az újdonság?

A Bizottság bizonyos számú „közös érdekű”, az éghajlat-változási és energiaellátási célok elérése szempontjából fontos projekt kiválasztását javasolja. E közös érdekű projektek két előnyt élveznek majd:

  • Különleges engedélyezési eljárásban részesülnek, amely a szokásos eljárásoknál egyszerűbb, gyorsabb és átláthatóbb. Mindegyik tagállam kijelöl egy, az egész engedélyezési eljárásért felelős illetékes hatóságot („egyablakos” rendszer). Az engedélyezési eljárás teljes időtartama nem tarthat tovább 3 évnél.

  • Jogosultak lesznek EU-támogatásra például vissza nem térítendő kölcsönök, projektkötvények vagy garanciák formájában. Az energia-infrastruktúra céljaira a 2014 és 2020 közötti időszakban 9,1 milliárd euró kerül elkülönítésre az európai összekapcsolódási eszköz (Connecting Europe Facility, CEF) keretében.

Korábban is finanszírozott az EU energiainfrastruktúra-projekteket?

Eddig még nem volt példa arra, hogy az EU rendes költségvetéséből nagy energia-infrastruktúrák építését társfinanszírozta volna. A legutóbbi finanszírozási időszakban (2007–2013) az EU főként megvalósíthatósági tanulmányokat finanszírozott összesen 155 millió EUR összegben. 3,85 milliárd EUR került beruházásra a gazdasági és pénzügyi válságra való tekintettel beindított, a gazdaságélénkítést szolgáló európai energiaügyi program keretében tervezett energiaprojektekben. Ezek azonban egyszeri támogatási összegek voltak.

Melyek a közös érdekű projektek kiválasztási kritériumai?

A gazdasági, társadalmi és környezeti megvalósíthatóság, illetve legalább két tagállam részvétele. A további ágazatspecifikus kritériumok biztosítékot jelentenek arra nézve, hogy a projektek mindenekelőtt erősítik az ellátásbiztonságot, lehetővé teszik a piaci integrációt, előmozdítják a versenyt, növelik a rendszer rugalmasságát, és elősegítik a megújulóenergia-termelés továbbítását a fogyasztói központok és a tárolók felé.

Mi a kiválasztás alapja a közös érdekű projektek esetében?

A válogatás kétlépcsős eljárásban történik:

1. Regionális szint: A projekttámogatók elküldik javaslataikat a releváns regionális csoportoknak. A tagállamokat, a szabályozókat, az átviteli- és szállításirendszer-üzemeltetőket és a projekttámogatókat tömörítő csoportok összeállítják az általuk preferált javaslatok listáját.

2. Uniós szint: A közös érdekű projektek uniós listájáról a Bizottság hoz végső döntést. Az első lista 2013. július 31-ig kerül elfogadásra, és ezt követően kétévente frissül.

Mekkora támogatásban részesülhet egy-egy projekt?

Az EU legfeljebb 50%-os mértékben társfinanszírozza a tanulmányok és az építés költségeit, illetve – kivételes esetekben – legfeljebb 80%-os mértékben olyan projektek esetében, amelyek a regionális vagy uniós szintű ellátásbiztonság miatt vagy szolidaritási szempontból létfontosságúak, és innovatív megoldást igényelnek vagy ágazatok közötti szinergiákat hoznak létre.

Automatikusan EU-finanszírozásban részesül az összes közös érdekű projekt?

Nem. Amint egy projekt közös érdekű projekt minősítést kap, pályázhat uniós finanszírozásra. Ahhoz, hogy egy projekt támogatást nyerjen, bizonyítani kell, hogy kereskedelmileg nem életképes. Attól, hogy egy projektet közös érdekűnek minősítenek, még nem biztos, hogy elnyeri az uniós finanszírozást, viszont alkalmazni fogják esetében az ilyen projektek számára fenntartott gyorsabb engedélyezési eljárást és különleges szabályozást.

Például milyen projekt részesülhet a finanszírozásban?

Az EU finanszírozhatja többek között:

  • az északi-tengeri villamosenergia-hálózatot, amelynek segítségével a tengeri szélerőművek termelte villamos energia eljuttatható a nagyvárosokban élő fogyasztókhoz;

  • az innovatív villamosenergia-tárolási projekteket;

  • az olyan komplex gázvezeték-projekteket, amelyek segítségével új ellátási forrásokból (pl. Kaszpi-térség) érkezhet gáz az EU területére;

  • a kétirányú gázáramoltatást biztosító kompresszorokat, melyek működtetésével az országok kisegíthetnék egymást gázellátási válság idején.

Milyen új eszközöket foglal magában a finanszírozási portfolió?

Az eszközök között találhatók tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok (pl. beruházási alapok) és kockázatmegosztási eszközök (pl. kölcsönök és garanciák, illetve különösen projektkötvények), melyek multiplikátor hatása nagyobb a vissza nem térítendő kölcsönnél. A támogatás különböző formáinak kombinálásával lehetővé válik a pénzügyi segítség hozzáigazítása a projektek konkrét igényeihez. A kockázatmegosztási eszközök nyilvánvalóan alkalmasak a projektfinanszírozással megvalósuló olyan nagyobb beruházások támogatására, mint a számos résztvevőt érintő, gázbehozatalt szolgáló nagy vezetékek. A jelentős technológiai kockázattal járó kimagaslóan innovatív projektek (különösen a tengeri átviteli rendszer területén) – kibontakoztatásuk érdekében – vissza nem térítendő támogatásban részesülhetnek.

Pontosan miként fog javulni az engedélyezési eljárás?

Jelenleg akár tíz évig is eltarthat, mire megvalósul egy-egy energiainfrastruktúra-projekt, különösen a villamosenergia-ágazatban. Ez elsősorban a hosszadalmas és összetett engedélyezési eljárás számlájára írható, mely a teljes időtartam kétharmadát veszi igénybe. A meggyorsított eljárásnak köszönhetően az európai érdekű projektek engedélyezése nem fog tovább tartani 3 évnél. Ráadásul a projektfejlesztőknek nem kell majd több hatósághoz fordulniuk az engedélyéért, csupán egyetlen nemzeti illetékes hatósághoz, mely az engedélyezési eljárást koordinálja és a végső döntést meghozza.

A javasolt eljárás Európában a projekttámogatók esetében átlagosan mintegy 30%-kal, a hatóságok esetében mintegy 45%-kal fogja csökkenteni az adott projekt adminisztratív költségeit.

Ha az engedélyeket 3 éven belül megadják, lesz-e lehetőség a polgárok meghallgatására?

Az új szabályok javítják az a polgárok projektben való részvételének és véleménynyilvánításának lehetőségeit. A rendelet értelmében a polgárokat már az engedélyezés igen korai fázisában be kell vonni az eljárásba. A rendelet előírja, hogy ezt az ELŐTT kell megtenni, hogy a projektfejlesztő a hivatalos engedélyezési kérelmet benyújtaná. Ily módon még a projekt tervezési szakaszában figyelembe lehet venni a polgárok véleményét. Számos tagállamban jelenleg az a gyakorlat, hogy a nyilvános konzultációt a dokumentáció hatósághoz való benyújtása UTÁN rendezik meg.

Tiszteletben fogják-e tartani az EU környezetvédelmi normáit, különös tekintettel a Natura 2000 területek védelmére?

A környezetvédelmi normák, különösen a Natura 2000 irányelv előírásai, mindenekelőtt a megfelelő hatásvizsgálatok elvégzésére és a védett élőhelyekre gyakorolt hatás minimalizálására vonatkozó rendelkezések teljes mértékben betartásra kerülnek. Az új rendszer az említett hatásvizsgálatok minőségének javításához is hozzá fog járulni, hiszen a környezeti kérdések a nyilvánosság és az érdekeltek eredményesebb bevonása révén már az eljárás korai szakaszában megfogalmazásra és figyelembe vételre kerülnek.

A biodiverzitás megőrzését és a környezet védelmét érintő jelenlegi előírások hatályban maradnak. Amennyiben egy igen fontos projektet az általa okozott káros hatások ellenére is szükséges megvalósítani, a döntéshozók megbizonyosodnak arról, hogy az engedélyt az a szállítási útvonal kapja, amelyik a legkevesebb kárt okozza, illetve hogy az adott szállítási útvonal nem helyettesíthető mással, valamint biztosítják, hogy életbe lépjenek a szükséges,

Natura 2000 irányelv szerinti kompenzációs intézkedések.

Mikorra tervezik a rendelet elfogadását és a vele kapcsolatos javaslattételi eljárások megindítását?

A rendeletet az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak 2012 végéig kell elfogadnia; a rendelet várhatóan 2013 elején fog hatályba lépni. Így elegendő idő lesz a CEF keretében potenciálisan finanszírozandó közös érdekű projektek első uniós listájának összeállításához. A CEF hatályba lépésének időpontja: 2014.

További információk:

http://ec.europa.eu/energy/infrastructure/strategy/2020_en.htm


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website