Navigation path

Left navigation

Additional tools

Európa összekapcsolása: az Európai Unió új közlekedési törzshálózata

European Commission - MEMO/11/706   19/10/2011

Other available languages: EN FR DE DA ES NL IT SV PT FI EL CS ET LT LV MT PL SK SL BG RO

MEMO/11/706

Brüsszel, 2011. október 19.

Európa összekapcsolása: az Európai Unió új közlekedési törzshálózata

A Bizottság ma javaslatot fogadott el, mely révén egységes közlekedési hálózatba (TEN-T) kapcsolódhatnak a jelenleg még szétszabdalt európai köz- és vasutak, repülőterek és belvízi utak. Az új törzshálózat felszámolja a szűk keresztmetszeteket, korszerűsíteni fogja az infrastruktúrát és egyszerűsíteni fogja a határkeresztező személy- és áruforgalmat az utasok és a vállalkozások számára szerte az EU-ban. A hálózat emellett javítani fogja a különböző közlekedési módozatok kapcsolódását, valamint a közlekedésből eredő szén-dioxid-kibocsátások csökkentése révén hozzájárul az EU éghajlatvédelmi célkitűzéseinek teljesítéséhez.

Az Európai Bizottság közlekedésért felelős alelnöke, Siim Kallas a következőképpen nyilatkozott: „A közlekedés alapvető jelentőségű az európai uniós gazdaság hatékonysága szempontjából, de jelenleg még számos létfontosságú összeköttetés hiányzik. Az európai vasutak 7 különböző nyomtávot használnak, és fő repülőtereink közül mindössze 20, fő kikötőink közül pedig mindössze 35 kapcsolódik közvetlenül a vasúthálózathoz. Jó összeköttetések nélkül azonban Európa nem fog növekedni és virágozni. "

Az új politikát kétéves konzultációs folyamat előzte meg. A politika 2030-ig létrehozandó közlekedési törzshálózatot határoz meg, amely az egységes piacon belül a közlekedés gerincét fogja képezni. A 2014–2020-as időszakra vonatkozó, ma közzétett finanszírozási javaslatok középpontjában az ezen közlekedési törzshálózat kiépítésével összefüggő uniós támogatás áll, amelynek segítségével létrehozhatók a határokon átívelő, még hiányzó kapcsolatok, felszámolhatóak a szűk keresztmetszetek, és intelligensebbé tehető a hálózat.

Az új TEN-T törzshálózatot regionális és nemzeti szinten a törzshálózatra vezető, átfogó úthálózat támogatja majd. Ezt néhány uniós közlekedési és regionális pénzügyi támogatási lehetőség, köztük egyes új, innovatív finanszírozási eszközök igénybe vételével nagyrészt a tagállamok finanszírozzák. A cél, hogy 2050-ig fokozatosan elérjük azt, hogy az európai polgárok és vállalkozások nagy többségének ne kelljen 30 percnél többet utaznia a főbb csomópontokhoz vezető úthálózatig.

Az új közlekedési hálózat hozadékai összességében a következők:

  • biztonságosabb és torlódásoktól mentesebb utazás,

  • gördülékenyebb és gyorsabb célba érés,

A többéves pénzügyi keret európai összekapcsolódási eszköze keretében a közlekedésre elkülönített 31,7 milliárd euró hatékony „magvető tőke” lesz ahhoz, hogy a tagállamok további befektetéseket eszközöljenek a határokon átnyúló, bonyolult összeköttetések befejezésére, amelyek egyébként talán nem épülnének meg. Minden, európai szinten elköltött 1 millió euró további 5 millió eurót fog generálni a tagállamok kormányai, és 20 millió eurót a magánszektor részéről. .

A 2030-as TEN-T (transzeurópai közlekedési hálózat) törzshálózatot, valamint a 2014-2020-as pénzügyi időszakban megvalósítandó fő folyosókat bemutató térképek a mellékletben találhatók.

Előzmények:

Az új szakpolitika kisebb és pontosabban meghatározott európai közlekedési hálózatot jelöl ki. Kisebb számú, ám uniós szinten tényleges hozzáadott értéket képviselő projekt finanszírozására kíván összpontosítani. Határfüggetlen, közös normák révén a tagállamokat szigorúbb követelmények elé állítja, olyan jogi kötelezettségeket róva rájuk, amelyek biztosítják, hogy az elkezdett projektek ténylegesen be is fejeződjenek.

A TEN-T hálózat két fázisból áll: a 2030-re kiépülő törzshálózat és az ahhoz vezető, 2050-ig megvalósítandó átfogó hálózat alkotja. Az átfogó hálózat az egész EU-t teljes körűen le fogja fedni, és biztosítja, hogy valamennyi régió elérhető legyen. A törzshálózaton belül elsőbbséget élveznek a TEN-T legfontosabb összeköttetései és csomópontjai, amelyeknek 2030-ig teljesen működőképesnek kell lenniük. Mindkét fázis valamennyi közlekedési módot felöleli, azaz a közúti, vasúti, légi, belvízi és a tengeri közlekedést, valamint az intermodális platformokat is.

A TEN-T iránymutatások közös normákat határoznak meg a TEN-T infrastruktúrára vonatkozóan – a törzshálózatot illetően pedig szigorítják a követelményeket. Ez biztosítja a szállítási tevékenységek gördülékenységét az egész hálózaton. A szakpolitika forgalomirányítási rendszerek megvalósítását is elősegíti, ami teret nyújt az infrastruktúra-használat optimalizálásának, valamint a jobb hatékonyság révén a CO2-kibocsátás csökkentésének.

A törzshálózat megvalósítását a folyosókra épülő koncepció fogja megkönnyíteni. Az infrastruktúra törzshálózaton belüli, összehangolt fejlesztésének alapját 10 folyosó képezi. Ezek a folyosók, melyek legalább 3 közlekedési módot, 3 tagállamot és 2 határokon átnyúló szakaszt ölelnek fel, kapcsolatot teremtenek az adott tagállamok, valamint az érintett érdekelt felek, például az infrastruktúra-üzemeltetők és a felhasználók között. Az összes érdekelt felet tömörítő, ún. „folyosóplatformokat” európai koordinátorok fogják vezetni, a platformok pedig a koordináció, az együttműködés és az átláthatóság biztosításának elsődleges eszközévé válnak.

See http://ec.europa.eu/transport/index_en.htm for core network maps, national maps, projects lists.

Főbb tények és adatok / gyakran ismételt kérdések

  • A közlekedés alapvető jelentőségű az európai gazdaság hatékonysága szempontjából.

  • Az árufuvarozás 2050-ig várhatóan 80%-kal fog nőni, a személyszállítás pedig több mint 50%-kal.

  • A növekedéshez kereskedelemre van szükség, a kereskedelemhez pedig közlekedésre. Európa azon területei, melyek nem rendelkeznek jó közlekedési összeköttetésekkel, nem fognak virágozni.

Az új törzshálózat számokban

A törzshálózat a következőket fogja összekötni:

  • 83 fontos európai kikötőt a vasúti és közúti kapcsolatokkal,

  • 37 kulcsfontosságú repülőteret a nagyvárosokba vezető vasúti összeköttetésekkel,

  • 15 000 km-nyi, nagysebességű vasúti közlekedésre alkalmassá tett vasútvonal,

  • 35 jelentős, határon átnyúló projekt a szűk keresztmetszetek enyhítésére.

Mindez gazdasági szempontból létfontosságú lesz az egységes piac számára, lehetővé téve az áruk és a személyek valóban szabad mozgását szerte az Unióban.

Az új törzshálózat finanszírozása:

Becslések szerint a törzshálózat első finanszírozási szakaszának (2014–2020) végrehajtása 250 milliárd euróba fog kerülni (lásd a projektek mellékelt listáját). A törzshálózatot 2030-ra kell befejezni.

Az európai összekapcsolódási eszköz a következő, 2012-2020-as pénzügyi időszakra 31,7 milliárd eurót különít el a közlekedési infrastruktúra céljaira. E pénz 80%-át a következők finanszírozására fordítják:

  • Törzshálózati projektek: kiemelt projektek a törzshálózat 10 végrehajtási folyosóján. Korlátozott számban más szakaszokra vonatkozó, magas európai hozzáadott értéket képviselő törzshálózati projektek is részesülhetnek támogatásban.

  • Horizontális projektek finanszírozása: informatikával kapcsolatos projektek, például a SESAR (az egységes európai égbolt légiforgalmi szolgáltatási rendszerének technológiai dimenziója) vagy az ERTMS (Európai Vasúti Forgalomirányítási Rendszer) finanszírozása; ezek a fő közlekedési folyosókon általánosan alkalmazandók. Ez különösen fontos, mivel az új törzshálózat további újítása, hogy a közlekedési hálózatok összekapcsolódása vonatkozásában szigorúbb követelmények lépnek életbe, azaz a már nagyrészt létező EU-s előírások teljesítése beruházásokat igényel, például az egységes vasúti forgalomirányítási rendszer kiépítése terén..

A fennmaradó forrásokat ad hoc projektek rendelkezésére lehet bocsátani, beleértve az átfogó hálózati projekteket is.

Honnan tudhatom, országomban mely közlekedési projekteket finanszírozzák?

Az alapelv az, hogy minden országnak előnye származik az erős európai közlekedési törzshálózathoz való hozzáférésből, hiszen az lehetővé teszi a személyek és áruk szabad mozgását. E hálózathoz valamennyi európai ország csatlakozni fog.

A következő, 2014-2020-as pénzügyi időszakban uniós finanszírozás szempontjából elsőbbséget élvező projektek listája az európai összekapcsolódási eszközről szóló rendelet mellékletében találhatók (lásd az e tájékoztatóhoz csatolt mellékletet: link).

E projektek az alábbi okokból jogosultak uniós közlekedési finanszírozásra 2014–2020 között:

  • megfelelnek a törzshálózat részeire vonatkozó módszertanban meghatározott kritériumoknak (további információk a módszertanról és a kritériumokról lent olvashatók),

  • magas uniós hozzáadott értéket képviselnek,

  • valamint megértek a 2014 és 2020 közötti végrehajtásra.

A tagállamokon a sor, hogy részletes javaslatokat nyújtsanak be a Bizottsághoz, amelyek alapján a források elosztásra kerülnek. Ennek 2014 elején kellene megtörténnie. A rendelkezésre álló uniós finanszírozás pontos mértéke a nemzeti javaslatok részleteitől is függ. Általában véve az uniós hozzájárulás a közlekedési infrastruktúrát érintő jelentős fejlesztésekhez alapesetben a beruházási költségek kb. 20 %-a lesz bármely 7 éves költségvetési időszakban. Az egyéni tanulmányokra a költségek 50%-áig nyújtható támogatás, határokon átnyúló projektek esetében a tanulmányok és az építési munkák a költségek 40%-áig részesíthetők támogatásban. A fennmaradó rész a tagállamoktól, a regionális hatóságoktól, vagy esetleg magánberuházóktól származik majd.

Mit tegyek, ha nem vagyok a törzshálózaton? Mi az az átfogó hálózat? Ki finanszírozza, és hogyan működik?

Regionális és nemzeti szinten az átfogó hálózat fog rávezetni a közlekedési törzshálózatra. Ez az átfogó hálózat a TEN-T politika szerves része. Az átfogó hálózat kiépítését nagyrészt a tagállamok maguk fogják irányítani, egyes, a közlekedési és a regionális politika keretében elérhető támogatások igénybevételével.

Ez a szubszidiaritás a gyakorlatban. Célunk, hogy 2050-ig fokozatosan elérjük azt, hogy az európai polgárok és vállalkozások nagy többségének ne kelljen 30 percnél többet utaznia a főbb csomópontokhoz vezető úthálózatig.

Az új TEN-T iránymutatások – az átfogó hálózatra vonatkozóan is – az eddigieknél részletesebbek a követelmények meghatározása szempontjából, így ami a teljes interoperabilitást és hatékony szabványokat illeti, hosszú távon (2050-ig) az átfogó hálózat nagy része is összekapcsolódik (vasút, elektromos autók stb).

Melyek a törzshálózatra vonatkozó szigorúbb követelmények?

Két fontos követelményrendszer vonatkozik a pénzügyi támogatásban részesülő törzshálózati projektekre: a) műszaki követelmények; és b) a projektek teljesítésére vonatkozó új jogi követelmények.

Műszaki követelmények:

Indokolt, hogy a műszaki követelmények az egész hálózaton interoperábilisak legyenek, különösen a törzshálózaton. Ez például azt jelenti, hogy az ERTMS (Európai Vasúti Forgalomirányítási Rendszer), mely a vonatok irányítására szolgáló alapvető informatikai rendszer, mindenhol alkalmazandó. Hasonlóképpen az egész hálózaton alkalmazandók a közlekedésbiztonsági előírások az alagútbiztonsági követelmények és a közúti közlekedés biztonságának követelményei tekintetében, továbbá a különböző intelligens közlekedési rendszerek (ITS) technológiáinak is kapcsolódniuk kell tudniuk egymáshoz. Értelemszerűen a jövőbeli elektromos járművek feltöltésére szolgáló állomásokat is közös szabványok alapján kell megépíteni, hogy az egész hálózaton használhatóak legyenek.

Jogi követelmények:

A TEN-T iránymutatások új, szigorú jogi követelményt vezetnek be, melynek értelmében a tagállamok, melyek finanszírozott törzshálózati projektekkel rendelkeznek, jogilag kötelezettek e projektek teljesítésére. Ez a kötelezettség a törzshálózat kiépítésének dátumára, azaz a 2030-ig történő befejezésre vonatkozik. A jogi követelmény egyértelműen arra ösztönzi a tagállamokat, hogy a közlekedési projekteket a tervek szerint hajtsák végre.

Milyen forrásokból biztosítjuk a törzshálózathoz szükséges 250 milliárd eurót?

A többéves pénzügyi keret európai összekapcsolódási eszköze keretében a közlekedésre elkülönített 31,7 milliárd euró hatékony „magvető tőke” lesz ahhoz, hogy a tagállamok további befektetéseket eszközöljenek a határokon átnyúló, bonyolult összeköttetések befejezésére, amelyek egyébként talán nem épülnének meg.

A TEN-T finanszírozás erős ösztönző hatással rendelkezik. Az elmúlt évek tapasztalata alapján elmondható, hogy az európai szinten elköltött minden 1 millió euró további 5 millió eurót generál a tagállamok kormányai, és 20 millió eurót a magánszektor részéről.

Az ösztönző hatásból származó pénzen felül fennáll annak a lehetősége is, hogy új magánszektorbeli pénz folyjék be az innovatív finanszírozási eszközökön, mint például a projektkötvényeken keresztül.

Hogyan működik a társfinanszírozás? Mennyi pénz érkezik a tagállamoktól, és mennyi uniós forrásból?

A közlekedési infrastruktúra tetemes beruházást kíván, és a nagyobb részt mindig a tagállamok fogják állni. Európa szerepe a befektetésben és az összehangolásban az, hogy hozzáadott értéket teremtsen a bonyolult szűk keresztmetszetek felszámolásával és a hiányzó összeköttetések megépítésével, valamint hogy támogassa egy ténylegesen európai közlekedési hálózat létrehozását.

A törzshálózati TEN-T projektekre vonatkozó szokásos társfinanszírozási arány a következő lesz:

  • tanulmányokra uniós társfinanszírozás a költségek 50%-áig;

  • építési munkákra a költségek 20%-áig (például egy jelentősebb alagút feltáró munkálataira);

  • határokon átnyúló, vasúti és belvízi összeköttetéseket érintő projektek esetében fennáll a lehetőség a társfinanszírozási arány növelésére (a költségek 40%-áig);

  • bizonyos ITS-projektek, például az ERTMS esetében magasabb társfinanszírozás (a költségek 50%-áig) bocsátható rendelkezésre az e rendszerekre átálló tagállamok támogatására.

Hogyan történt a törzshálózati projektek kiválasztása?

Elsőbbséget élvezett az a szempont, hogy az uniós közlekedésfinanszírozás középpontjába a szűk keresztmetszetek összehangolatlan kezelése helyett egy valóban európai hálózat megteremtése kerüljön.

Ennek érdekében a tagállamokkal és az érdekelt felekkel folytatott széles körű konzultációk alapján új módszertan került kidolgozásra. A cél egy olyan európai hálózat létrehozása volt, amely összeköti egymással a főbb társadalmi és gazdasági központokat és a harmadik országokba vezető átkelőhelyeket (kikötők, repülőterek és szárazföldi összeköttetések), valamint amely révén kiépül az egységes piac megerősítéséhez szükséges infrastruktúra, és támogatást nyer a versenyképesség és a gazdasági fejlődés.

A módszertan több lépést ölel fel. Elsőként a fő csomópontok kiválasztása történik meg bizonyos statisztikai kritériumok alapján, pl. fővárosok és más társadalmi-gazdasági központok, jelentős kikötők (átrakási kapacitás és területi szempontok alapján) és jelentős repülőterek (forgalmi kapacitás és területi szempontok alapján), valamint a harmadik országokba vezető átkelőhelyek. Másodszor e csomópontoknak a szárazföldi közlekedési módokkal (vasúti, belvízi és közúti szállítás) való összekötésének folyamata következik (ezek közül néhány már létezik, mások esetében szűk keresztmetszet áll fenn, vagy összekötő elemek hiányoznak). Harmadikként a fő forgalmi áramlások (személyszállítás és árufuvarozás) részletes elemzésére kerül sor. Ez alapvető jelentőségű a törzshálózat kiemelt szakaszainak meghatározásához és azon kiemelt szakaszok feltérképezéséhez, amelyeken az infrastruktúra korszerűsítésére és új infrastruktúra megépítésére, illetve szűk keresztmetszetek megszüntetésére van szükség.

Ennek alapján került meghatározásra a stratégiai törzshálózat, amely összekapcsolja a stratégiai szempontból fontos csomópontokat és a multimodális útvonalakat, valamint figyelembe veszi a főbb forgalmi áramlásokat.

Valamennyi törzshálózati projekt elsőbbséget élvez az uniós társfinanszírozásban. A 2014–2020-as pénzügyi időszakban azonban a határokon átnyúló projektek finanszírozása bír majd különös fontossággal, mivel azok képviselik a legmagasabb uniós hozzáadott értéket.

Pontosan mik azok a folyosók, és miért van szükség rájuk?

A tapasztalatok azt mutatták, hogy határokon átnyúló és egyéb, különböző tagállamokat érintő közlekedési projekteket nagyon nehéz összehangolt módon végrehajtani. Az egymással összeférhetetlen rendszerek és összeköttetések, valamint még több szűk keresztmetszet létrehozása azonban nem jelent gondot.

Az új TEN-T iránymutatások egyik legfőbb újítása, hogy 10 végrehajtási folyosót határoznak meg a törzshálózaton. Szerepük, hogy elősegítsék a törzshálózat fejlesztésének végrehajtását. Minden folyosónak három szállítási módra, három tagállamra és 2 határokon átnyúló szakaszra kell kiterjednie.

A létrehozandó „folyosóplatformokon” keresztül valamennyi érintett érdekelt fél és tagállam kapcsolatba léphet egymással. A folyosóplatform olyan irányítási struktúra, amely folyosófejlesztési terveket dolgoz ki és hajt végre annak érdekében, hogy a folyosón a különböző tagországokban, különböző szakaszban végzett munkálatokat összehangolja. A törzshálózat 10 kulcsfolyosóját érintő folyosó platformokat európai koordinátorok fogják vezetni.

Hogyan tesz eleget az új TEN-T a környezetvédelmi célkitűzéseknek?

A TEN-T a közlekedéspolitika alapvető eszköze azon átfogó cél elérése érdekében, hogy a közlekedésből származó kibocsátásokat 2050-re 60%-kal lehessen csökkenteni (lásd az idén megjelent, „Közlekedés 2050” fehér könyvet). A TEN-T hálózat lényegében multimodális közlekedési hálózat, amely elősegíti a személy- és áruforgalom jelentős mértékű átterelését a közútról a vasútra és egyéb szállítási módokra. Valamennyi TEN-T projektnek szigorú környezeti hatásvizsgálaton kell átesnie, mielőtt jogosulttá válik az uniós finanszírozásra, melyhez a projekteknek meg kell felelniük az uniós környezetvédelmi szabályozásban meghatározott tervezési és fenntarthatósági előírásnak.

Háttér-információk a TEN-T politikáról: A TEN-T politika (a transzeurópai közlekedési hálózatok politikája) célja, hogy biztosítsa az egységes piacot megerősítő közlekedési infrastruktúrát és összeköttetéseket, valamint az áruk szabad áramlását és a személyek szabad mozgását, valamint elősegítse a növekedést, a munkahelyteremtést és növelje az Unió versenyképességét. A múltban az európai közlekedési rendszerek fejlesztése nagyrészt nemzeti szempontok alapján történt. Ez ahhoz vezetett, hogy a határoknál, illetve a kulcsfontosságú folyosókon az összeköttetés rossz minőségű, vagy nem is létezik. A rossz közlekedési összeköttetések viszont a gazdasági növekedés útjában állnak. Az 1980-as évek óta a TEN-T politika arra összpontosított, hogy az uniós pénzekkel a kulcsfontosságú európai infrastruktúra-projekteket támogassa, és ez számos fontos sikertörténetet eredményezett (lásd a következő linket: …). Különös tekintettel azonban a feszült pénzügyi időszakra, szükség van az uniós közlekedési támogatások átirányítására arra a területre, amely a legtöbb hozzáadott értéket nyújtja, azaz az erős európai törzshálózat kiépítésére.


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website