Chemin de navigation

Left navigation

Additional tools

MEMO/11/640

Brüsszel, 2011. szeptember 28

A pénzügyi tranzakciós adóra vonatkozó egységes szabályok – gyakori kérdések

(Lásd még: IP/11/1085)

1. Előzmények

Miért javasolja a Bizottság új adó bevezetését a pénzügyi ágazatban?

Ennek 2 fő oka van:

  • így a pénzügyi ágazat méltányos részt vállalna a válság költségeiből, miután annak kibontakozása óta igen jelentős kormányzati támogatásban részesült

  • az uniós szintű összehangolt keret hozzájárulna a pénzügyi szolgáltatások egységes piacának megerősítéséhez a versenytorzulások elkerülése és a kockázatos kereskedési tevékenység visszaszorítása révén. Az adó ugyanakkor határozottan jelezné, hogy a cél hasonló adónem bevezetésének előmozdítása globális szinten is

Miért van szükség uniós szintű pénzügyi tranzakciós adóra?

A pénzügyi szolgáltatások szilárd belső piacának megteremtéséhez uniós szintű, összehangolt adó létrehozására van szükség. A pénzügyi tranzakciókra kivetendő adó hozzájárulna az adókijátszás megakadályozásához, a kettős adóztatás elkerüléséhez és az EU egységes piacán kialakuló versenytorzulás minimálisra csökkentéséhez. A javaslat célkitűzését az egyes tagállamok egyedi intézkedésekkel nem lennének képesek kielégítően megvalósítani.

Jó a pénzügyi tranzakciós adó bevezetésének támogatottsága?

Igen. A legfrissebb Eurobarometer-felmérés szerint az európai polgárok 65 %-a támogatja a pénzügyi tranzakciókra kivetendő adó bevezetését.

A pénzügyi szolgáltatások jelenleg preferenciális elbánásban részesülnek más ágazatokhoz képest?

Igen. A pénzügyi szolgáltatások az esetek többségében héamentesek (mivel nehéz az adóalap megállapítása). Ez a pénzügyi szolgáltatások aluladóztatásához vezet.

Emellett a pénzügyi ágazat számára előnyt jelent a rendkívül magas árrés és a kormányoktól kapott implicit védelem a jelenlegi gazdasági válságban.

Miért támogatja a Bizottság a pénzügyi tranzakciókra kivetendő globális adót?

A pénzügyi tranzakciókra kivetendő adóra nemcsak uniós szinten, hanem globálisan is szükség van a pénzügyi piacok egyre nagyobb mértékű összefonódása és globális dimenziója miatt. Azáltal, hogy először az uniós szintű pénzügyi tranzakciós adóra tesz javaslatot, a Bizottság – szándéka szerint – képes lesz a G20-tárgyalások keretében előmozdítani az adó globális szintű bevezetését.

A Bizottság 2009 óta számos alkalommal megvitatta a pénzügyi tranzakciós adó bevezetésének lehetőségét a G20-csoport találkozóin (Pittsburgh, Toronto). A G20-ak jelenlegi francia elnökségének támogatásával a pénzügyi tranzakciókra kivetendő globális adó bevezetése a következő G20-tárgyalásokon, november 3–4-én Cannes-ban napirendre kerülhet.

2. Fogalommeghatározások

Mit jelent a pénzügyi tranzakciókra kivetendő adó?

A pénzügyi tranzakciós adó a pénzügyi tranzakciókra alkalmazott, általában nagyon alacsony kulcsú adónem. Pénzügyi tranzakció alatt a pénzügyi instrumentumok bankok vagy más pénzügyi intézmények közötti cseréjét kell érteni. A szóban forgó pénzügyi instrumentumok lehetnek értékpapírok, kötvények, részvények és származtatott termékek.

Nem tartoznak ebbe a csoportba a jellemzően lakossági bankok által magánháztartásokkal vagy vállalkozásokkal kapcsolatban végzett tranzakciók, a kötvények vagy részvények eladásának vagy vásárlásának kivételével.

Mit nevezünk pénzügyi intézménynek?

A bizottsági javaslat pénzügyi intézményekre vonatkozó fogalommeghatározása az adókijátszás elkerülése érdekében az intézmények széles körére kiterjed, lényegében a befektetési vállalkozásokat, szervezett piacokat, hitelintézeteket, biztosítókat, kollektív befektetési formákat és kezelőiket, alternatív befektetési alapokat (például a fedezeti alapokat), pénzügyi lízingtársaságokat és a különleges célú gazdasági egységeket foglalja magában.

Mi a különbség a szervezett piacon vagy tőzsdén kívül lebonyolított tranzakciók között?

A származtatott termékek többsége esetében a kereskedés szervezett piacon folyik. E termékeket a kereskedés átláthatósága céljából szabványosítani kell.

A nem standard termékekkel való kereskedés a származtatott ügyletek tőzsdén kívüli piacán folyik. A tőzsdén kívüli származtatott ügyletek struktúrája kevésbé szabványosított és a kereskedés bilaterális módon (két fél között) zajlik.

Mit jelent az illetőség szerinti adózás elve?

A pénzügyi tranzakciós adó a pénzügyi intézmény vagy a kereskedő adóügyi illetőségének elvén alapulna. Így az adó kivetése abban a tagállamban történne, amelyben a tranzakcióban részt vevő pénzügyi intézmény letelepedettnek minősül. Ez hozzájárulna az áthelyezés kockázatának csökkentéséhez, mert a pénzügyi tranzakcióra minden esetben kivetnék az adót, ha egy, az EU-ban rezidens fél részvételével hajtják végre, még akkor is, ha az ügyletre az Unión kívül kerül sor.

3. Hogyan működik majd az adó?

Kit érint az adó?

A fő adófizetők a pénzügyi tranzakciókat végrehajtó pénzügyi intézmények, vagyis bankok, befektetési vállalkozások, egyéb pénzügyi intézmények, például biztosítók, tőzsdeügynökök, nyugdíjalapok, átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások, alternatív befektetési alapok, például fedezeti alapok stb.

Mely tranzakciókra terjed ki az adó?

A Bizottság javaslata alapján az adót a pénzügyi intézmények között pénzügyi instrumentumokkal folyó valamennyi tranzakcióra kivetnék, ha legalább az egyik pénzügyi intézmény az Európai Unióban letelepedettnek minősül. A szóban forgó pénzügyi instrumentumok lehetnek részvények, kötvények, származtatott termékek és strukturált pénzügyi termékek. Nem jelentene különbséget, hogy a tranzakciót szervezett piacon vagy tőzsdén kívül bonyolítják-e – az adót mindkét esetben kivetnék.

Mely tranzakciók nem esnek majd a javasolt adó hatálya alá?

A Bizottság javaslata csak a pénzügyi instrumentumokhoz kapcsolódó tranzakciókra vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy a magánháztartásokkal vagy a kis- és középvállalkozásokkal folytatott tranzakciók nem esnének az adó hatálya alá. Például az ingatlanjelzálog, a kis- és középvállalkozások bankhitelei vagy a biztosítási szerződések díjai nem kerülnének megadóztatásra. Az azonnali devizaügyletek és a vállalatok vagy állami szervek által végrehajtott tőkeemelés, többek között például az állami fejlesztési bankok által az elsődleges piacon kibocsátott kötvények vagy részvények, szintén nem tartoznának az adó hatálya alá.

Miért javasol a Bizottság rendkívül széles adóalapot?

A Bizottság javaslata szerint a pénzügyi tranzakciós adó alapjának a lehető legszélesebbnek kell lennie, hogy csökkentse az adóelkerülésnek és a piacok áthelyezésének a kockázatát. Az adóalapot a pénzügyi intézmények által végrehajtott kereskedési tevékenység alapján határoznák meg. Az érintett pénzügyi instrumentumok közé tartoznának a részvények, kötvények, azok helyettesítői és a kapcsolódó származtatott termékek.

Milyen adókulcsokat irányoz elő a javaslat?

A piaci zavarok kockázatának csökkentése érdekében a Bizottság a tranzakciókra vonatkozóan rendkívül alacsony adókulcsot javasolt. Eszerint a kötvényekkel és részvényekkel való kereskedést 0,1%-os, a származtatott termékekkel folyót pedig 0,01%-os minimális adókulcs terhelné. A tagállamok magasabb adómértéket is megállapíthatnak. Az adót a tranzakcióban részt vevő minden egyes félnek meg kell fizetnie.

A Bizottság miért ezeket az adókulcsokat javasolja?

A Bizottság egyrészt az áthelyezés kockázatának csökkentése érdekében, másrészt az EU és a tagállamok bevételének garantálása céljából döntött úgy, hogy minimális adómértékeket javasol.

Hol történik az adó kivetése?

Az adót az Európai Unió 27 tagállamának területén alkalmaznák. Valamennyi pénzügyi tranzakcióra vonatkozna, amennyiben az ügylet legalább egyik résztvevője egy uniós tagállamban letelepedett, és amennyiben az érintett tagállam területén letelepedett pénzügyi intézmény az ügylet résztvevője.

Abban az esetben, ha az uniós országok nemzeti adót vetnek ki a pénzügyi tranzakciókra, az adót összhangba kell hozni az uniós szabályokkal. Valamennyi tagállamnak be kell tartania a különböző tranzakciótípusokra megállapított minimális adókulcsokat.

Hogyan történik a gyakorlatban a tranzakciók megadóztatása?

A tranzakcióban részt vevő mindkét fél abban az országban fizetné meg a rá kivetett adót, amelyben rezidens, vagy ahol rezidensnek minősül.

Hogyan hat majd ez az adó a tagállami adórendszerekre?

Belgium, Ciprus, az Egyesült Királyság, Finnország, Franciaország, Görögország, Írország, Lengyelország, Olaszország és Románia már bevezetett egyfajta pénzügyi tranzakciós adót. Ezeknek az országoknak esetleg módosítaniuk kell nemzeti jogszabályaikat, hogy összhangba kerüljenek a Bizottság által javasolt előírásokkal. Ez azt jelenti, hogy a tagállamoknak alkalmazniuk kell a minimális adókulcsot és az adóalapot a pénzügyi tranzakciós adóra vonatkozó uniós jogszabályoknak megfelelően kell megállapítaniuk. Más tagállamoknak a Bizottság által javasolt formában kell bevezetniük az adót.

4. A pénzügyi tranzakciós adóból keletkező bevétel

Mire fordítják majd a pénzügyi tranzakciós adóból befolyó bevételeket?

Más adónemekhez hasonlóan a pénzügyi tranzakciós adó is hozzájárulhat az állami költségvetéshez, amelynek eszközeit a köz érdekében használják fel. A pénzügyi tranzakciókra kivetendő uniós szintű adó esetében a bevételek egy része az uniós költségvetésbe kerülne, a másik része a tagállami költségvetések finanszírozását segítené. Bár az uniós költségvetésben és a nemzeti költségvetésekben általános gyakorlat, hogy az adóbevételeket nem rendelik meghatározott szakpolitikákhoz, megjegyzendő, hogy az uniós költségvetés egy méltányos részét a növekedés előmozdítására és munkahelyek teremtésére, valamint globális kihívások, például a fejlesztési politika vagy az éghajlatváltozás kezelésére szánják.

Hogyan történik az adó beszedése?

Az adót a pénzügyi intézmények közvetlenül a tagállamoknak fizetnék be, a végrehajtott tranzakciók alapján, nettósítás és elszámolás előtt. Általában elektronikus úton folyó tranzakciókról van szó, és az adó befizetése az esedékesség napján történne. Ha a tranzakció lebonyolítása nem elektronikus úton történik, a pénzügyi tranzakciós adó három munkanapon belül válik esedékessé, ami lehetővé teszi az ügyletek manuális feldolgozását, ugyanakkor azonban elkerülhető az indokolatlan cash-flow előnyök kihasználása.

A pénzügyi tranzakciós adó megfizetésére kötelezett pénzügyi intézményeknek adóbevallást kell benyújtaniuk az adóhatóságokhoz. A tagállamoknak megfelelő intézkedéseket kell tenniük az adóelkerülés megakadályozása céljából. Az intézkedések közé tartozna a pénzügyi intézmények nyilvántartásba vétele, számviteli és beszámolási rendszer az adófizetés biztosításához, a pénzügyi tranzakciókra vonatkozó releváns adatok rendelkezésre bocsátása az adóhatóságok számára és az adó szabályos megfizetésének ellenőrzése.

A becslések szerint mennyi bevétel származhat ebből az adónemből?

A kötvényekre és részvényekre érvényes 0,1%-os és a más jellegű tranzakciókra, például a származtatott termékekre alkalmazandó 0,01%-os adókulcs mellett ez az adónem évente körülbelül 57 milliárd EUR bevételt jelenthet.

Miért javasolja a Bizottság, hogy a pénzügyi tranzakciós adóból keletkező bevétel egy részét a jövőben saját forrásként vegyék figyelembe az EU költségvetésében?

A következő pénzügyi keretre (2014–2020) vonatkozó javaslatában a Bizottság két új saját forrás bevezetését javasolta: a pénzügyi tranzakciókra kivetendő adót és a korszerűsített héarendszert. A saját források Bizottság által kezelt új rendszere méltányosabb lenne, ha átláthatóbb kapcsolat jönne létre az uniós szakpolitikai célkitűzések és az uniós finanszírozás között. A pénzügyi tranzakciós adó jelentősen csökkenthetné a tagállami hozzájárulásokat és így hozzájárulna a tagállamok költségvetési konszolidációs erőfeszítéseihez. A becslések szerint az új saját források 2020-ra az uniós költségvetés bevételeinek csaknem a felét tehetik ki, miközben a tagállamok bruttó nemzeti jövedelmén alapuló hozzájárulások a költségvetés jelenlegi több mint háromnegyedéről körülbelül egyharmadára esnek vissza (IP/11/799, MEMO/11/468).

Kinek lesz előnyös az adó és miért?

Valamennyi polgár és vállalkozás számára előnyös lenne ez az adó, mivel költségvetési többletbevételt jelentene, amelyet a gazdasági növekedés erősítésére és a jólét fokozására lehetne fordítani az EU-ban. A tagállamoknak szintén hasznára válna ez az új költségvetési bevételforrás, egyrészt saját költségvetésük közvetlen finanszírozása, másrészt az uniós költségvetéshez való hozzájárulásuk csökkentése révén.

Végül, a pénzügyi tranzakciós adó új saját forrássá válhatna az Európai Unió számára és lehetővé tenné a köz javát szolgáló szakpolitikáinak finanszírozását.

5. A kockázatok mérséklése

Hogyan mérsékli a javaslat annak kockázatát, hogy az adót a fogyasztókra terhelik?

A Bizottság javaslata szerint az adó csak pénzügyi intézmények részvételével végrehajtott tranzakciókra terjedne ki. A cél a pénzügyi szektor és nem az ügyfelek megadóztatása. A tervek szerint az adó a pénzügyi intézmények között végrehajtott tranzakciók 85 %-ára kiterjedne.

Mindazonáltal abban az esetben, ha magánháztartások és vállalkozások pénzügyi termékeket szándékoznak vásárolni vagy eladni, a pénzügyi intézmények átháríthatják az adót. Például 10 000 EUR értékű részvény vásárlása esetén a bank felszámíthatna 10 EUR adót, ami nem tekinthető túlzott mértékűnek.

Milyen kockázatokkal járhat az említett adó bevezetése? Milyen megoldásokat tartalmaz a javaslat e kockázatok mérséklésére?

A fő kockázatok között van az adóteher (vagyis az, hogy ki viseli az adó végső terhét), a pénzügyi intézmények áthelyezése más országokba, gazdasági torzulások és a versenyképesség esetleges csökkenése. E kockázatok csökkentése érdekében a javaslat alacsony (termékcsoportonként differenciált) adókulcsokat, rendkívül széles adóalapot, az adó területi alkalmazásának meghatározását szolgáló megfelelő kritériumokat (az adóztatás a pénzügyi intézmény letelepedésének helyén történik) és összehangolt hatályt ír elő.

6. A következő lépések

Melyek a következő lépések?

Az Európai Parlament véleményét követően a tagállamoknak kell megvitatniuk a javaslatot és egyhangúlag megegyezésre jutniuk az európai uniós Miniszterek Tanácsában. Ezzel párhuzamosan a Bizottság megvizsgálja a globális pénzügyi tranzakciós adó bevezetésének lehetőségét, mindenekelőtt G20-csoportbeli nemzetközi partnereivel együtt.

Mikor lépne hatályba a javasolt adó?

A Bizottság javaslata alapján az adó 2014. január 1-jétől lenne hatályos, de ez függ attól, hogy a Tanács mikor fogadja el a javaslatot.


Side Bar

Mon compte

Gérez vos recherches et notifications par email


Aidez-nous à améliorer ce site