Navigation path

Left navigation

Additional tools

Az élelmiszerekkel kapcsolatos információkról szóló rendelet – kérdezz-felelek

European Commission - MEMO/11/481   06/07/2011

Other available languages: EN FR DE DA ES NL IT SV PT FI EL CS ET LT LV MT PL SK SL BG RO

MEMO/11/481

Brüsszel, 2011. július 6.

Az élelmiszerekkel kapcsolatos információkról szóló rendelet – kérdezz-felelek

Honnan tudja egy földimogyoróra allergiás tinédzser, hogy mit ehet, amikor a barátaival bulizni megy? Ha valaki vissza szeretne venni az általa fogyasztott só mennyiségéből, hogyan állapítsa meg, hogy melyik ropogtatnivaló a legmegfelelőbb számára? Honnan tudhatják a fogyasztók, hogy honnan származik az a hús, amit éppen megvettek? És mi a helyzet akkor, ha az ember az interneten vagy katalógusból rendel élelmiszert – vajon ugyanazok az információk állnak a rendelkezésére, mint az üzletben? És ha fel is vannak tüntetve a szükséges adatok az élelmiszer címkéjén, könnyen megtaláljuk és meg is értjük, hogy mit jelentenek?

Ezekbe a kérdésekbe nap mint nap belebotlunk – mi magunk vagy rokonaik, barátaink, ismerőseink. Válaszokat és megoldásokat egy újonnan elfogadott uniós jogszabály kíván adni, amely új szabályokat fektet le az élelmiszerek címkézésére vonatkozóan. Hogy csak egy példát említsünk: e jogszabály hatálybalépése után az allergiát vagy intoleranciát okozó anyagokról (pl. mogyoró vagy tej) kötelező lesz tájékoztatni a fogyasztókat. Mindez nemcsak a csomagolt élelmiszerekre vonatkozik, hanem a pl. az éttermekben és kávéházakban árusított, nem előrecsomagolt élelmiszerekre is. Az előrecsomagolt élelmiszerek összetevői között az allergiát okozó anyagokat ki kell majd emelni. A jogszabály a feldolgozott élelmiszerek többségével kapcsolatban azt is előírja, hogy a tápértékükre vonatkozó információk is szerepeljenek rajtuk. Az előrecsomagolt sertés-, birka-, kecske- vagy baromfihús származási helyét a jövőben meg kell adni. Az internetről vásároló, illetve a távértékesítés egyéb formáival élő fogyasztókkal pedig még a vásárlás előtt közölni kell az élelmiszerekre vonatkozó információkat. További jó hír, hogy a jogszabály elfogadása után már nem lesz szükség nagyítóra az élelmiszercímkéken szereplő információk kibogarászásához.

Miért kellett az élelmiszerek címkézésére vonatkozó jogszabályt megváltoztatni?

Az általános élelmiszercímkézésre vonatkozó jelenleg hatályos jogszabály 1978-ból származik, a tápértékcímkézésre vonatkozó szabályokat pedig 1990-ben fogadták el. Mind a vásárlók elvárásai, mind az értékesítési módszerek sokat változtak azóta. Az európai fogyasztóknak ma már több információra van szükségük, amikor bevásárolnak, továbbá egyszerű, olvasható, érhető és nem félrevezető termékcímkéket várnak el. A több mint 3 évig csiszolt új jogszabály a fogyasztók segítségére lesz abban, hogy tudatos élelmiszer-vásárlók legyenek, és végeredményben ahhoz is hozzájárul, hogy az emberek egészségesebben éljenek.

Mit jelentenek az új szabályok a mindennapi életben?

Az új jogszabály meghatározza az élelmiszerek címkézésére vonatkozó alapelveket: új szabályokat tartalmaz az információk olvashatóságára vonatkozóan, és megerősíti a félrevezető értékesítési módszerek megelőzésére hozott szabályokat. Mindez arra szolgál, hogy a fogyasztók könnyebben rátaláljanak azokra a termékekre, amelyek valóban megfelelnek a szükségleteiknek. Ezt számos gyakorlati módon elő lehet segíteni: az új jogszabály előírja bizonyos kiegészítő információk feltüntetését, többek között az allergiát vagy intoleranciát kiváltó anyagokkal kapcsolatban; az élelmiszerek tápértékének megadására is új követelmények lépnek életbe; a hústermékek címkézésére vonatkozó új szabályoknak köszönhetően a fogyasztók tisztában lesznek a nyers sertés-, birka-, kecske- és baromfihús eredetével; végezetül pedig mesterséges nanoanyagokat is fel kell tüntetni a termék összetevői között.

Minek megadni annyi adatot, ha alig lehet elolvasni, annyira apró betűs?

Igen közkeletű problémával állunk szemben, és ez az egyik fő szempont, amellyel az új jogszabály foglalkozik. A rendelet megadja, hogy mekkora az a minimális méret, amellyel a kötelező adatokat fel kell tüntetni, továbbá azt is előírja, hogy a kiegészítő információk (pl. a reklámszlogenek) nem vehetik el a helyet a kötelező információk elől. A jövőben még több idevágó szabály kidolgozása várható.

Könnyebb lesz ez az új szabályok segítségével egészségesen táplálkozni?

Igen. A feldolgozott élelmiszerek főbb tápértékjellemzőit, úgymint energiatartalom, zsír, telített zsírok, szénhidrátok, cukor, fehérje és só, ezentúl kötelező lesz feltüntetni. Ezen információk alapján még az érintett élelmiszerek megvásárlása előtt össze lehet az egyes termékeket hasonlítani, és így könnyebb lesz az egyedi étrendnek megfelelőt kiválasztani. Egyes tápértékeket pedig már a csomagolás elején is fel kell tüntetni, ami még inkább megkönnyíti a termékek összehasonlítását. Ezek az új szabályok nagy előrelépést jelentenek ­– hogy milyen fejleményekkel járnak, azt a Bizottság meg fogja vizsgálni egy bizonyos idő elteltével.

Hogyan veszi az új jogszabály figyelembe, hogy milyen információkra van szükségük az allergiában szenvedőknek?

Az új jogszabály megerősíti azokat az előírásokat, amelyek az allergiás reakciókat vagy intoleranciát kiváltó egyes anyagokkal kapcsolatos információszolgáltatásra vonatkoznak, annak érdekében, hogy az allergiában szenvedő fogyasztók jobb tájékoztatásban részesüljenek, és biztonságban fogyaszthassanak előrecsomagolt vagy nem előrecsomagolt élelmiszereket, illetve ehessenek vendéglátó-ipari egységekben. Az élelmiszer-ipari vállalatoknak valamennyi élelmiszeren fel kell tüntetniük ezeket az adatokat. Ennek módját a nemzeti hatóságok határozzák meg.

Hogyan szerezhetők be a megfelelő információk, ha az interneten vagy katalógusból rendelünk élelmiszereket?

Az új jogszabály kimondottan előírja, hogy a távközlő eszközök használatával értékesített élelmiszerek esetében a normális esetben a címkén szereplő kötelező információkat még az élelmiszer megvásárlása előtt meg kell jeleníteni a távértékesítést elősegítő médium (a weboldal vagy a katalógus), illetve egyéb megfelelő eszközök segítségével. E követelmény az élelmiszer-értékesítés valamennyi lehetséges módjára kiterjed.

Jobb lesz-e a tájékoztatás az élelmiszerek eredetéről az új szabályoknak köszönhetően?

A nyers birka-, kecske-, baromfi- és sertéshús eredetét ezentúl kötelező lesz a termékeken feltüntetni. Az új szabályok általában az egyéb élelmiszerek vonatkozásában fenntartják a jelenlegi megközelítést: a származási ország vagy az eredet helyének feltüntetése önkéntes alapon történik, hacsak nem származik ebből a fogyasztók számára félreértés. Ezek a címkézési előírások azon végrehajtási szabályok elfogadása után fognak életbe lépni, amelyek meghatározzák az információk feltüntetési módját, azaz pl. azt, hogy a tagállam nevét kell-e megadni, vagy elég annyit odaírni, hogy EU, illetve az állatok életének melyik állomása számít (születési hely, illetve az a hely, ahol felnevelték vagy ahol levágták őket). A végrehajtási szabályokat két éven belül kell bevezetni.

Ugyanakkor azon termelők számára, akik ezeket az információkat önkéntes alapon fel kívánják tüntetni a termékeken, bizonyos feltételeket szabtak meg. Ilyenkor összhangban a nemzetközi szabványokkal (lásd Kereskedelmi Világszervezet és Codex Alimentarius) a származási országot az EU Vámkódexe szerint kell meghatározni.

A főbb összetevők származási országát vagy eredetének helyét akkor is fel kell tüntetni, ha az említett összetevők nem onnan származnak, mint a késztermék. A Belgiumban köpült dán tejet pl. a következő felirattal lehetne ellátni „dán tejből készült, Belgiumban előállított termék”.E szabályoknak köszönhetően a fogyasztókat nem tévesztik meg többé a nem egyértelmű eredetmegjelölések, az élelmiszer-ipari vállalkozókra pedig egyenlő versenyfeltételek lesznek érvényesek.

Honnan lehet tudni, hogy amit eszünk, „eredeti” vagy „hamisított” élelmiszer?

Az étel- és italhamisítás súlyos probléma. Számtalan formát ölthet, ide tartozik pl., ha felhígítanak egy terméket, vagy gyengébb minőségű anyagokból állítják elő, vagy nem a valóságnak megfelelő eredetmegjelöléssel látják el.

Az új szabályoknak köszönhetően azon élelmiszerekkel kapcsolatban, amelyek tartalma nem egészen felel meg annak, amit külsejük sejtet, meg kell adni azokat a legfontosabb információkat, amelyekkel megelőzhető a fogyasztók megtévesztése. Ha bizonyos összetevőket, amelyekről a fogyasztók joggal feltételezik, hogy benne vannak a termékben, egyéb anyagokkal helyettesítettek, e helyettesítő anyagokat a csomagoláson szembetűnő helyen kell megemlíteni (azaz nem csupán a többi összetevő között). Ami a hús- és haltermékeket illeti, a víz és az egyéb állati eredetű fehérjék hozzáadására vonatkozó adatokat kiemelt helyen fel kell tüntetni. Ráadásul ha a hal- vagy hústermék úgy néz ki, mintha egy darabból állna, de valójában több kisebb darabból toldották össze, akkor csomagolásán az „összetett hús-, illetve halkészítmény” megjegyzésnek is szerepelnie kell.

A hamis eredetmegjelöléssel ellátott vagy hamis eredetet sejtető élelmiszerek tekintetében az új szabályok bizonyos feltételeket szabnak meg, nehogy az önkéntes eredetmegjelölések megtévesszék a fogyasztókat.

Az élelmiszer-ipari vállalkozók ezentúl csak akkor tehetnek a termék eredetére vonatkozó állításokat, ha nem csupán az élelmiszer feldolgozási helye szerinti legutolsó országot tüntetik fel, hanem azt is megadják, hogy a termék jellemző összetevője ténylegesen melyik országból származik.

A borra és egyéb alkoholtartalmú italokra miért nem terjed ki az új jogszabály? A gyermekeket és a fiatalokat meg kellene védeni az alkoholos frissítő italoktól és egyéb alkoholtartalmú italoktól.

Az új jogszabály az alkoholtartalmú italokra is kiterjed, ezek pusztán ideiglenes felmentést élveznek az összetevők és a tápérték megadására vonatkozó kötelezettség alól. Az új szabályok hatálybalépését követő három éven belül a Bizottság külön foglalkozni fog ezzel a kérdéssel, és szükség esetén módosító javaslatokat terjeszt elő.

Mik a további teendők?

A Bizottság a hústermékek eredetének kötelező feltüntetésére vonatkozóan egyedi szabályokat dolgoz ki, és részleteiben meghatározza, hogy az önkéntes eredetmegjelölésre vonatkozó új szabályokat miként kell alkalmazni. E munka befejezése legkésőbb két év múlva várható.

Mikor lép hatályba az új jogszabály?

A címkézésre vonatkozó új előírások a jogszabály hivatalos elfogadása után 3 évvel lépnek kötelező érvényre. A tápérték feltüntetésére vonatkozó kötelezettség csak 5 évvel a jogszabály hivatalos elfogadása után lép életbe, de a tápértéket jelölő (önkéntesen megadott) címkékre már 3 év elteltével is az új szabályok érvényesek.


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website