Navigation path

Left navigation

Additional tools

Kérdések és Válaszok: a Határon Atnyúló Egészségügyi Ellátásra Vonatkozó Betegjogok

European Commission - MEMO/11/32   19/01/2011

Other available languages: EN FR DE DA ES NL IT SV PT FI EL CS ET LT LV MT PL SK SL BG RO

MEMO/11/32

Brüsszel, 2011. január 19.

Kérdések és Válaszok: a Határon Atnyúló Egészségügyi Ellátásra Vonatkozó Betegjogok

Egy cukorbetegségben szenvedő, idősebb német polgár Olaszországi utazásakor magával viszi orvosi rendelvényeit, hogy gyógyszerét majd ott váltsa ki; kérdés azonban, hogy az ottani patikus elfogadja-e a rendelvényt? Egy lengyel nő csípőműtétet szeretne végeztetni magán abban az országban, ahol unokái élnek és dolgoznak: de hogyan szervezhetné meg ezt Lengyelországból? Egy portugál férfi szeretné, hogy egy spanyolországi specialista végezze el szürkehályog-műtétjét; de vajon megtérítik-e neki a beavatkozás költségeit? Íme néhány példa azokra az esetekre, amikor egy betegnek világosan tisztában kell lennie a határon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó jogaival és szabályokkal.

Egy nemrégiben elfogadott uniós jogszabály egyértelművé teszi, hogy a betegeknek az EU határain átlépve is joguk van a biztonságos és jó minőségű ellátáshoz, valamint a felmerülő költségek megtéríttetéséhez. A valamely orvosi ellátás igénybevétele céljából egy másik uniós országba utazó betegek ugyanolyan elbánásban fognak részesülni, mint annak az országnak a polgárai, amelyikben a kezelést kapják. Az új jogszabály az uniós betegeknek több más szempontból is előnyt biztosít majd: a nemzeti egészségügyi hatóságok számára egyszerűbbé teszi a szorosabb együttműködést, valamint az egészségügyi ellátás minőségi és biztonsági előírásaival kapcsolatos információk cseréjét. Segítséget nyújt azoknak a betegeknek, akiknek speciális kezelésre – például valamely ritka betegség diagnosztizálására vagy gyógykezelésére – van szükségük. Támogatja az „európai referenciahálózatok” kialakítását azáltal, hogy – önkéntes alapon – összehozza az Európában elismert szakértői szakközpontokat. Az egészségügyi szakemberek szerte Európában képesek lesznek megosztani egymással az egészségügyben jól bevált gyakorlatokat, és kiválósági normákat állítanak majd fel.

Milyen méreteket ölt e jelenség?

A betegek általában saját országukban kívánnak egészségügyi ellátásban részesülni. Ez az oka annak, hogy a határon átnyúló egészségügyi ellátások iránti igény az egészségügyi közkiadásoknak mindössze körülbelül 1%-át, jelenleg körülbelül 10 milliárd eurót tesz ki. E becslésekbe beletartoznak az előre nem tervezett, határon átnyúló egészségügyi ellátások is (például a sürgősségi ellátás). Vagyis a kiadásoknak és a betegek határon átnyúló egészségügyi ellátásának feltehetőleg kevesebb mint 1%-át tervezik előre, például olyanokat, mint a csípő- vagy térd-, illetve a szürkehályog-műtétek.

Már létező jogszabályok ezen a téren (a szociális biztonságról szóló rendeletek)

Azok a polgárok, akiknek ideiglenes külföldi tartózkodásuk alatt ellátásra van szükségük (beleértve a sürgősségi ellátást is), továbbra is a már érvényben lévő rendeletek által biztosított előnyöket élvezhetik, és ezek alapján részesülhetnek a szükséges ellátásokban.

Valamely tervezett ellátáshoz a betegek már ma is kérhetnek előzetes engedélyt. Az engedélyt nem szabad elutasítani, amennyiben a beteg saját országában nem részesülhet az adott kezelésben egészségügyileg indokolható határidőn belül.

Miért van akkor szükség erre az új jogszabályra?

Ez az irányelv nem fogja érinteni a polgárok számára a jelenleg is hatályos szociális biztonsági rendeletek által biztosított előnyöket. Noha a meglévő szabályok – amelyek elsősorban a szociális biztonsági megállapodásokra, és nem a betegjogokra összpontosítanak – már 1971 óta hatályban vannak, szükség volt annak tisztázására, hogy milyen jogok illetik meg a betegeket az egészségügyi ellátások valamely más tagállamban történő igénybevétele esetén.

A kórházi ellátást illetően az új irányelv egyik fő eredménye, hogy a betegek ezentúl majd megválaszthatják, melyik egészségügyi szolgáltatóhoz kívánnak fordulni.

A nem kórházi ellátásoknál a betegek előzetes engedélyezés vagy egyéb formalitások nélkül is igénybe vehetnek külföldön egészségügyi ellátásokat, majd hazatértük után igényelhetik költségeik visszatérítését. Az irányelv nem csupán az állami, hanem a magán egészségügyi szolgáltatókra is vonatkozik.

Mind a kórházi, mind pedig a nem kórházi ellátások esetében a betegek a jövőben hozzáférhetnek a számukra nyújtott ellátás minőségére és biztonságosságára vonatkozó információkhoz.

Az irányelv ezenkívül egyéb gyakorlati kérdésekre is kitér, például, hogy hol találhatunk információkat a kórház által alkalmazott minőségi normákra vonatkozóan, vagy milyen mértékben térítik meg költségeinket. Az Európai Unió Bírósága megerősítette1, hogy a határon átnyúló egészségügyi ellátások igénybevételéhez fűződő jog már a Szerződésben is benne foglaltatik. Az újonnan elfogadott irányelv ugyanakkor ezt a jogot egyértelműen és világosan lefekteti, és egységes és következetes jogi keretet biztosít valamennyi európai polgár számára.

Szükségem van-e a nemzeti hatóság engedélyére, mielőtt külföldön kezeltetném magam?

A nemzeti hatóságok az alábbi 3 esetben egy ún. „előzetes engedélyezési rendszert” vezethetnek be:

1. olyan egészségügyi ellátások esetében, amelyek keretében a beteg legalább egy éjszakát kórházban töltene;

2. rendkívül speciális és különösen magas költségekkel járó egészségügyi ellátások esetében;

3. súlyos és különleges esetekben, amelyeknél a külföldön nyújtott ellátás minősége vagy biztonságossága kockázatokkal járhat. E három esetben előfordulhat, hogy a betegeknek előzetesen engedélyt kell kérniük a költségvisszatérítésekért felelős nemzeti hatóságtól.

Visszautasíthatók-e ezek a kérelmek?

A nemzeti egészségügyi hatságok megtagadhatják az engedélyt abban az esetben, ha a kérdéses kezelés, illetve a kérdéses egészségügyi szolgáltató a betegre nézve kockázatot jelenthet. Abban az esetben is megtagadható az engedély, ha az egészségügyi ellátásra a beteg hazájában, kellő időn belül sor kerülhet; ilyenkor azonban a tagállamoknak meg kell indokolniuk, miért van szükség hasonló döntésre.

Mit tehetek, ha nem kapom meg az engedélyt?

A betegeknek jogukban áll kérelmezni a saját, egyedi esetükben a határon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó adminisztratív döntés felülvizsgálatát.

Mekkora összeghatárig térítik meg a külföldi kezelésem költségeit?

A betegek számára ugyanakkora összeget térítenek meg, mint amekkorát abban az esetben kapnának, ha egy ugyanolyan típusú egészségügyi ellátást vennének igénybe saját országukban. Azoknak a tagállamoknak, amelyekben az ellátás térítésmentes, tájékoztatniuk kell a betegeket a költségvisszatérítési tételekről.

Igénybe vehetek-e valamely egészségügyi szolgáltatást külföldön, amennyiben az hazámban nem áll rendelkezésre?

Igen, amennyiben egy kezelés valamely tagállamban nem áll rendelkezésre, a nemzeti egészségügyi hatóságok nem tagadhatják meg a betegtől, hogy az egy másik uniós országban kezeltesse magát. Ugyanakkor a költségeket csak akkor térítik vissza a betegeknek, ha az effajta kezelés az adott ország visszatéríthető „egészségügyi ellátások csomagjába” tartozik.

Ezeket az ellátási csomagokat rendszerint eléggé általánosan határozzák meg, amennyiben azonban léteznek részletesebb listák is (például az orvosi kezelési költségek részletes szabályzata), azokat kell alkalmazni a határon átnyúló visszatérítések céljára.

Ki kell-e előzetesen fizetnem a határon átnyúló kezelés költségeit?

Igen, a betegeknek általában előre ki kell fizetniük a felmerült költségeket, amelyeket azután nemzeti hatóságuk a lehető leghamarabb visszatérít számukra. Az irányelv előírja továbbá, hogy a tagállamoknak lehetőségük van arra, hogy a beteg által benyújtott költségterv alapján írásban, előzetesen megerősítsék a visszatérítendő összeg nagyságát.

Hol találhatok további információkat a külföldi egészségügyi ellátásokkal kapcsolatos jogaimról?

Az új irányelv alapján minden egyes tagállamban kapcsolattartó pontokat fognak létrehozni, amelyek feladata lesz, hogy ellássák a betegeket az egészségüggyel kapcsolatos jogaikról szerte Európában. E központok kicserélik egymás között az információkat, és gyakorlati információkkal fogják ellátni a betegeket a visszatérítés feltételeiről és mértékéről, az igénybe vehető kezelésekről, az egészségügyi szolgáltatókról, a jogorvoslati eljárásokról, stb. Ennek köszönhetően a betegek világosabban fogják látni, milyen minőségűek és mennyire biztonságosak a külföldön nyújtott egészségügyi ellátások, és ezáltal tájékozottabban tudnak dönteni arról, hogy külföldön kezeltessék-e magukat vagy sem.

Átvihetem-e az orvosi adataimat abba az országba, amelyben kezeltetni fogom magam?

A származási ország gondoskodni fog arról, hogy a kezelés helyéül szolgáló ország egészségügyi szolgáltatója hozzáférhessen a beteg írásos vagy elektronikus egészségügyi dokumentációhoz, természetesen összhangban az adatvédelemről szóló irányelvekkel. Az elektronikus egészségügy terén folytatott megerősített tagállami együttműködés biztosítja, hogy az adatok olvashatóak és érthetőek legyenek. Más szóval, az egészségügyi IT-rendszerek képesek lesznek „kommunikálni egymással”. Ez igen előnyös lehet nem csupán a betegbiztonság szempontjából, hanem az egészségügyi rendszerek fenntarthatósága érdekében is.

Mit kell tennem, ha külföldi kezelésem alatt valami félresikerül?

Az új jogszabály a panaszok és a jogorvoslat tekintetében szabályozza mind annak az országnak a felelősségét, amelyben a kezelés zajlik, mind pedig azét, amelyik a költségeket visszatéríti. Ezzel kapcsolatosan a nemzeti kapcsolattartó pontok fogják ellátni a betegeket a szükséges információkkal.

Hogyan lehetek biztos abban, hogy a külföldön igénybe vett kezelést követően hazatértem után hazámban megfelelő utógondozásban részesülhetek?

Az irányelv több intézkedést is hozott az ellátás folytonosságának biztosítására. Az az ország, amelyikben a kezelésre sor került, gondoskodik arról, hogy a beteg hozzáférjen a kapott kezeléssel kapcsolatos írásos vagy elektronikus egészségügyi dokumentációhoz. A beteg hazája pedig gondoskodik arról, hogy az orvosi utógondozás megfelelő minőségű legyen, függetlenül attól, hogy melyik uniós országban került sor a kezelésre.

El fogják-e fogadni orvosi rendelvényemet egy másik uniós tagállamban?

Bármely rendelvényt, amelyet egy másik uniós ország állított ki, a beteg lakóhely szerinti országában is elismernek majd, illetve fordítva. Ezáltal biztosítva lesz, hogy egy egészségügyi ellátást, amelyet valamely másik tagállamban nyújtottak, a beteg hazatértét követően is megfelelően folytassanak. A betegnek joga van a rendelvényben felírt gyógyszerhez, feltéve, hogy a kérdéses gyógyszer kapható abban az országban, amelyikben ki kívánja váltani azt, valamint forgalmazása engedélyezett.

A rendelvényeket Európa-szerte már ma is mindenütt el kellene, hogy ismerjék. Ugyanakkor a gyakorlatban ez nem mindig valósul meg. Az új irányelv el fogja látni a gyógyszertári alkalmazottakat a szükséges eszközökkel annak érdekében, hogy megértsék a határon átnyúló rendelvényeket (például, hogy jobban be tudják azonosítani a felírt gyógyszereket, valamint az érintett orvosokat és betegeket).

Milyen előnyökkel jár az egészségügyi technológiai értékelés?

A nemzeti hatóságok vagy az egészségügyi technológiai értékelésért felelős szervek alkotta hálózat egy állandó együttműködési struktúra kialakításához fog vezetni ezen a téren. Az egészségügyi technológiai értékelés hozzáadott értéke, hogy segíti a döntéshozókat az egészségügyi beruházásokkal és kiadásokkal kapcsolatos helyes döntések meghozatalában. Az egészségügyi technológiai értékeléssel kapcsolatos együttműködés célja, hogy objektív és megbízható információkkal szolgáljon az egészségügyi technológiák eredményességére és hatékonyságára vonatkozóan. Olyan konkrét intézkedésről van tehát szó, amely az egészségügyi hatóságok számára könnyebbé teszi a konkrét információk alapján hozott, tájékozott döntéseket.

Mik a további teendők?

Nemzeti szinten a tagállamok létrehoznak legalább egy nemzeti kapcsolattartó pontot, amely a betegeket ellátja valamennyi szükséges információval. Gondoskodnak továbbá arról, hogy referenciaközpontjaik részt vegyenek az európai referenciahálózatban.

Ezenkívül biztosítaniuk kell, hogy bevezetésre kerüljenek a határon átnyúló egészségügyi ellátások igénybevételére, valamint a költségvisszatérítésre vonatkozó adminisztratív eljárások, beleértve a panasztételi eljárásokat és a költségszámítási mechanizmusokat is.

A Bizottság hálózatokat hoz létre az európai technológiai értékeléssel és az elektronikus egészségüggyel kapcsolatos európai együttműködés megerősítésére. Ezenkívül pedig hozzá fog járulni a határon átnyúló orvosi rendelvények elismerésének megkönnyítéséhez.

Mikor lép hatályba az új jogszabály?

A nemzeti kormányoknak 30 hónap áll rendelkezésükre az irányelvben előírt intézkedések nemzeti jogszabályaikba történő beépítésére.

További információk az alábbi honlapon találhatók:

http://ec.europa.eu/health/cross_border_care/policy/index_hu.htm

1 :

Kohll és Decker (1998); Ferlini (2000); Geraets-Smits és Peerbooms (2001); Vanbraekel (2001); Inizan (2003); Müller Fauré és Van Riet (2003); Leichtle (2004); Watts (2006); Stamatelaki (2007); Elchinov (2010).


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website