Navigation path

Left navigation

Additional tools

MEMO/11/292

Brüsszel, 2011. május 13.

Eurobarométer gyorsfelmérés: Mozgásban az ifjúság

A fiatal európaiak 53%‑a lenne hajlandó munkavállalás céljából elköltözni

A fiatal európaiak több mint fele (53%) úgy nyilatkozott, hogy hajlandó lenne – vagy szeretne – másik európai országban munkát vállalni. A rövidebb távú külföldi munkavállalásra kész fiatalok aránya (28%) csak néhány százalékkal haladta meg a hosszabb időtartamban gondolkozókét (25%). A fiatal férfiak inkább készek külföldön dolgozni (56%), mint a fiatal nők (49%), a 15–19 év közöttiek nagyobb hajlandóságot mutattak a külföldi munkavállalásra (63%), mint a 30–35 éves korosztály (42%). A magasabb képesítésűek nagyobb arányban élnének szívesen külföldön (55%), mint az alapfokú végzettséggel rendelkezők (33%). A tény, hogy a fiataloknak több mint a fele hajlandó munkavállalás céljából elköltözni, jó hír az európai munkaerőpiacra nézve, mivel az EU-ban a munkavállalói mobilitás jelenleg csupán 3%-os.

A fiatalok hajlandósága egy másik európai országban való munkavállalásra

A fiatal európaiak 14%‑a végzett tanulmányokat vagy vett részt képzésben külföldön

Azok, akik tanulmányokat folytatattak külföldön, nagyobb valószínűséggel vállalnak munkát külföldön tanulmányaik után. Minden hetedik fiatal európai (14%) nyilatkozott úgy, hogy töltött már időt külföldön tanulmányi vagy képzési célból, vagy hogy jelenleg is ilyen céllal tartózkodik külföldön. Az arány a törökországi 3%-tól a ciprusi 39%-ig és a luxemburgi 41%-ig terjedt.

Azon fiatalok aránya, akik külföldön tartózkodtak tanulmányi vagy képzési célból

A 14%-ból 43% felsőfokú tanulmányokat folytatott, 26% pedig felsőfokú tanulmányai keretében gyakornokoskodott egy-egy vállalkozásnál. 43% számolt be arról, hogy általános iskolai felsőtagozatos vagy középiskolai tanulmányait végezte külföldön, 33% pedig szakképzésben vett részt hazáján kívül. Szakképzési program keretében 21% volt külföldön gyakornok, vagy vett részt külföldön tanulószerződéses gyakorlati képzésen.

A fiatalok külföldre irányuló tanulási mobilitásának fő célja

A felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatal felnőttek, és a jelenleg felsőfokú oktatásban résztvevők nyilatkoztak úgy a legtöbbször, hogy tartózkodtak már huzamosabb ideig külföldön, és a nagyvárosi fiataloknál kétszer nagyobb volt a gyakorisága annak, hogy tanulmányi céllal külföldre mentek (21%), mint a kisvárosokban vagy vidéken élő fiataloknál (12%).

65% magánforrásból finanszírozta tanulási mobilitását

A kérdésre, hogy hogyan finanszírozták a leghosszabb ideig tartó külföldi tartózkodásukat, a válaszadók majdnem kétharmada (65%) mondta azt, hogy magánforrást vagy megtakarítást használt fel erre a célra. Az uniós programok, például az Erasmus, a külföldi tanulmányok és képzések 15%-át fedezték. Az e finanszírozási formát említők 19%-a felsőoktatási tanulmányokat folytatott, 9%-a pedig középiskolai általános oktatásban vagy szakképzésben vett részt.

A fiatalok leghosszabb külföldi tartózkodásának finanszírozási forrásai

A külföldi tartózkodáshoz nemzeti vagy regionális diákhitelben vagy ösztöndíjban részesülők aránya nagyon különböző volt az egyes felmérésben részt vevő országok között. Míg norvégiai, luxemburgi és izlandi válaszadók körülbelül fele mondta azt, hogy igénybe vették ezt a típusú finanszírozási lehetőséget, a felmérésben részt vevő 31 ország közül tizenhétben ez az arány kevesebb volt mint 20%.

A fiatalok leghosszabb külföldi tartózkodásához igénybe vett finanszírozási források

Nemzeti vagy regionális diákhitelek vagy ösztöndíjak


A fiatalok a külföldi tartózkodás legjelentősebb hasznaként a széleskörű készségeket jelölték meg

A fiatalok a tanulmányi vagy képzési célú külföldi tartózkodás legjelentősebb hasznaként az olyan széleskörű készségeket jelölték meg, mint az idegennyelv-ismeret, a kulturális érzékenység, az alkalmazkodóképesség és az interperszonális kompetencia, amelyeket a munkaadók is nagyra értékelnek. A felmérésben résztvevő 31 ország közül tizennyolcban a válaszadók legnagyobb része úgy vélte, hogy idegennyelvtudásuk javítása volt külföldi tartózkodásuk legfontosabb vagy második legfontosabb haszna.

Miben látták a fiatalok leghosszabb külföldi tartózkodásuk legfontosabb előnyét

A külföldre menetel legfőbb akadálya a pénz hiánya

A fiatal európaiak nagy többsége nem tartózkodott külföldön tanulmányi céllal. Arra a kérdésre, hogy miért nem mentek külföldre, azon személyek 33%-a, akik menni akartak, úgy nyilatkozott, hogy a fő indok a pénzügyi források hiánya és a külföldi tartózkodás költsége volt. Negyedük mondta azt, hogy családi kötelezettségei akadályozták meg a külföldre menetelt. A fiatal nők nagyobb gyakorisággal jelölték meg ezt az indokot, mint a fiatal férfiak (31%, illetve 19%). Az alapfokú végzettségűek szintén többször adták meg ezt az indokot (38%), mint a más szintű képesítéssel rendelkező csoportokba tartozók (24–28%)

A fiatalok által megadott indokok, hogy miért nem töltöttek időt külföldön tanulmányi, vagy munkavállalási célból, illetve önkéntesként


A jövőben még több európai fiatal szeretne saját vállalkozásba fogni

A fiatal európaiak 43%-a mondta azt, hogy a jövőben szeretne saját vállalkozásba fogni, míg 42% úgy nyilatkozott, hogy nem érdekli ez a lehetőség. A 15–19 évesek között lényegesen magasabb volt azok aránya (50%), akik saját vállalkozásba akartak fogni, mint a 30–35 évesek között (34%). Szintén sokkal magasabb volt az arány a szakképzettséggel vagy felsőfokú végzettséggel rendelkezők között. A válaszadók 6%-a nyilatkozott úgy, hogy már van saját vállalkozása. A legtöbb vállalkozni szándékozó a bolgár fiatalok közül került ki (74%), saját vállalkozásba legkevesebben pedig az olasz fiatalok fognának (27%). Az okok különböztek, hogy miért nem akar valaki saját vállalkozásba fogni, de minden hetedik válaszadó azt mondta, hogy túl kockázatos lenne, 13%-uk pedig azt, hogy túl bonyolult.

A fiatalok vállalkozásindításra irányuló szándékai

Szervezetben való részvétel

A fiatal európaiak majdnem fele (46%) vesz részt sportklub, ifjúsági klub, illetve ifjúsági vagy kulturális szervezet tevékenységében.

A sportklubban, ifjúsági klubban, illetve ifjúsági, vagy kulturális szervezetben aktívak aránya

Részvétel önkéntes tevékenységekben

A fiataloknak körülbelül a negyede (24%) mondta azt, hogy a felmérés előtti 12 hónapban részt vett valamilyen szervezett önkéntes tevékenységben.

Részvétel szervezett önkéntes tevékenységben

Részvétel a választásokon

A fiatalok 79%-a nyilatkozott úgy, hogy – helyi, regionális, nemzeti vagy európai szinten – részt vett politikai választásokon az elmúlt három évben.

Részvétel a választásokon helyi, regionális, nemzeti vagy európai szinten

A felmérés módszertana

A „Mozgásban az ifjúság” Eurobarométer gyorsfelmérésben (No 319a+b) 57 000 fiatal európait kérdeztek meg telefonon 2011. január 26. és február 4. között. Az oktatással, képzéssel, mobilitással és foglalkoztatással kapcsolatban a felmérést a 15–35 éves korosztály körében végezték a 27 tagállamban, valamint Horvátországban, Izlandon, Norvégiában és Törökországban. A fiatalok társadalomban való tevékeny részvételével kapcsolatban a 15–30 éves korosztályból kérdeztek meg fiatalokat a 27 tagállamból.

További információk:

Az Eurobarométer gyorsfelmérésről szóló jelentés az alábbi címen érhető el: http://ec.europa.eu/public_opinion

IP/11/567


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website