A vulkáni hamu által okozott zavarok: az egy évvel későbbi helyzet és a válsághelyzetekre való felkészültség értékelése

MEMO/11/235

Brüsszel, 2011. április 12.

A vulkáni hamu által okozott zavarok: az egy évvel későbbi helyzet és a válsághelyzetekre való felkészültség értékelése

Egy évvel az Eyjafjallajökull vulkán 2010 áprilisi kitörését követően, a Bizottság javaslatai alapján a miniszterek – a Közlekedési Tanács 2010. május 4-i ülésén – számos, nemzetközi, uniós és nemzeti szintű nyomon követő intézkedést hoztak, hogy javítsák a légi közlekedés válsághelyzeteire való felkészültség szintjét, különösen a vulkáni hamura tekintettel. Az eddig elért eredményeket az alábbiakban olvashatjuk, de a munkák folyamatosan zajlanak. Az Európai Bizottság, az Eurocontrol és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség is részt fog venni a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) április 13–14-i szimulációs gyakorlatán, hogy teszteljék az ICAO vulkáni hamura vonatkozó európai vészhelyzeti intézkedési tervének és eljárásainak eredményességét. A Bizottság a szimuláció eredményei és az eddig elért eredmények értékelése alapján júniusban jelentést fog készíteni a közlekedési miniszterek részére.

Siim Kallas, az Európai Bizottság alelnöke, közlekedésért felelős biztos, a következőképpen nyilatkozott: „A válságtervezés és –rendszerek fejlesztése terén az elmúlt tizenkét hónapban kifejtett intenzív erőfeszítések megtérültek. A munka azonban nem áll meg. A vulkánkitörések és egyéb légi katasztrófák természetüknél fogva nem jósolhatók meg előre, és jellegük is más és más. A kockázatokat ugyan sohasem tudjuk teljes mértékben kizárni, de maximális erőkifejtéssel olyan erős rendszereket hozhatunk létre, amelyek segítségével szembe tudunk nézni a katasztrófákkal. A vulkáni hamuval kapcsolatos nemzetközi iránymutatások és az egységes európai égbolt program alkalmazási módja terén is jelentős javulás tapasztalható, valamint a hamura vonatkozó küszöbértékekről szóló átlátható információk nyújtása terén is intenzív munka folyik. Az ebben a hónapban vulkáni hamuval végzett szimulációs gyakorlat többet fog elárulni arról, hogy még milyen lépésekre van szükség. Mindezek és az elért eredmények részletes elemzése alapján a Bizottság júniusban jelentést fog készíteni a közlekedési miniszterek részére és szükség esetén további lépéseket fog javasolni.”

A főbb fejlemények 2010 áprilisa óta:

A vulkáni hamura vonatkozó, felülvizsgált európai vészhelyzeti intézkedési terv (ICAO)

A vulkáni hamu okozta válságot követően összehangolt európai fellépésre volt szükség a hatályos nemzetközi eljárások felülvizsgálatához a vulkáni tevékenység esetében (az Európára vonatkozó ICAO-iránymutatások). A meglévő ICAO-iránymutatások a válság idején nem bizonyultak elegendőnek, mivel nagyon szigorú elővigyázatossági elven alapultak.

2010 decemberében az ICAO véglegesítette a „vulkáni hamura vonatkozó európai vészhelyzeti intézkedési terv” felülvizsgálatát, beleértve a vulkánkitörések esetén a repülőgépek figyelmeztetésére vonatkozó szabványosított iránymutatásokat és a követendő eljárásokat a lehetséges légtérzár eseteiben is.

Ezek az Európai Bizottság által az Eyjafjallajökull vulkán 2010. április 17–18-i hétvégén bekövetkezett kitörésének tapasztalatai alapján kidolgozott koncepciót tükröző útmutató dokumentumok a hamukoncentráció három fokát különböztetik meg, amelyek Európa-szerte alkalmazhatók lehetnek, amennyiben további vulkánkitörés történne.

2011. április 13–14-én vulkánkitörést fognak szimulálni az ICAO égisze alatt, hogy teszteljék és ellenőrizzék az új vészhelyzeti intézkedési terv eredményességét.

Ezzel párhuzamosan 2010 júniusában az ICAO létrehozta vulkáni hamuval foglalkozó nemzetközi munkacsoportját, hogy felülvizsgálja a vulkánkitöréssel kapcsolatos útmutató dokumentumokkal összefüggő valamennyi tényezőt, többek között a globális biztonságot érintő kockázatkezelési keret kialakítását, valamint azt, hogy lehetséges legyen a hamuval szennyezett légtérben való működés biztonságos szintjeinek rutinszerű megállapítása. Az ICAO útmutató dokumentumot állít össze a repülési műveletek kezeléséről és az állami légügyi hatóságok eljárásairól. Az eredményeket előreláthatólag 2011 júniusában teszik közzé.

Az európai légiforgalmi szolgáltatás integrációjának felgyorsítása az egységes európai égbolt (SES) kezdeményezésen keresztül

A válság során megmutatkozott, hogy az európai légiforgalmi szolgáltatási rendszerek sokkal nagyobb együttműködésére van szükség. A légiforgalom-irányítás meglévő nemzeti széttagoltsága még inkább fokozódott és felerősítette a válság hatásait. Az Európai Tanács 2010. május 4-én a SES-kezdeményezés végrehajtásának felgyorsítását a legfőbb politikai prioritásként kezelte.

Az egységes európai égbolttal kapcsolatos munkák terén jelentős előrehaladás volt tapasztalható az elmúlt év során. A 2010-ben hozott leglényegesebb intézkedések az alábbiak:

• Teljesítménycélok: 2011 februárjában a tagállamok a Bizottság javaslatai alapján teljesítménycélokat fogadtak el az egységes európai égbolt tekintetében. Ezek a légiforgalmi szolgáltatás kulcsfontosságú – uniós és nemzeti szinten megfogalmazott – célkitűzései, például a forgalomellenőrzés hatékonyságára vonatkozó előírások, a járatok késésének szintjei, a biztonsági előírások és a környezeti hatás. Ezek az előírások a SES-rendszer központi elemei; ezen túlmenően jelentős lépés volt az egységes európai égbolt létrehozása felé a tagállamokkal való közös megállapodás megkötése.

• Funkcionális légtérblokkok: Az egységes európai égbolt légiforgalmi szolgáltatási rendszere kilenc különböző tagállami csoportra fog épülni, amelyek funkcionális légtérblokkokba (FAB-ok) szerveződnek. Ezekről a funkcionális légtérblokkokról a tagállamoknak kell megállapodniuk és azokat kialakítaniuk, ám ehhez a Bizottságnak el kellett fogadnia a funkcionális légtérblokkokra vonatkozó végrehajtási szabályt és iránymutató dokumentumot, amelyek a megvalósítás módját fogalmazzák meg. E szabályokat a tagállamok a bizottsági javaslatok alapján 2010. december 3-án az egységes égbolttal foglalkozó bizottságban elfogadták. Mind ez idáig a kormányközi megállapodások alapján három FAB-ot hoztak létre: Egyesült Királyság/Írország FAB; Dánia/Svédország FAB; és a FABEC (beleértve Franciaországot, Németországot, Luxemburgot, Hollandiát, Belgiumot és Svájcot). A kilenc FAB végrehajtására megállapított határidő 2012. december 4. A jelenlegi programozás alapján a FAB-ok ütemezése a terv szerint zajlik és a célok nagyrészt megvalósulnak.

• Az egységes európai égboltra vonatkozó közös biztonsági előírásokkal kapcsolatban az Európai Repülésbiztonsági Ügynökségnek (EASA) nagyobb szerepet kell vállalnia. 2010-ben az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség kompetenciáinak kibővítésére vonatkozó tervek kidolgozása jelentősen felgyorsult; céljuk, hogy bevonják a biztonsággal kapcsolatos rendeletet a légiforgalmi szolgáltatás területébe, elősegítve ezáltal a harmonizált európai megközelítést, miszerint a repülés során a biztonság fenntartása elsőbbséget élvez. A tagállamok hivatalos határozata 2011 áprilisára várható.

• A hálózatirányító kijelölése: Az egységes európai égbolt középpontjában a hálózatirányító áll, aki központi egységet jelent az európai légiforgalmi ellenőrzés napi szintű koordinálásában, valamint vezető szerepet tölt be a légi közlekedést érintő jövőbeli válsághelyzetek kezelésére adott válaszok koordinálásában. 2010-ben a „hálózati funkciókra” vonatkozó végrehajtási szabályok elfogadása és az Eurocontrol tagállamok általi kinevezése révén az Eurocontrol hálózatirányítóként történő kijelölésével kapcsolatos munkák felgyorsultak, így lehetővé válik az európai légtér optimalizált és koordinált használata.

• A válságcsoport létrehozása: 2010-ben létrejött az európai légi közlekedési válságkoordináló egység (European Aviation Crisis Coordination Cell – EACCC). Az EACCC-üléseket a Bizottság és az Eurocontrol elnökli, de azokon részt vesznek az EU-elnökség tagjai, a léginavigációs szolgáltatók, a légtérfelhasználók és a repülőterek, valamint a válság jellege szerint – szükség esetén – egyéb érdekelt felek is. A válságcsoport funkciója, hogy válsághelyzetben kiegészítő támogatási eszközként szolgáljon a hálózatirányító számára.

• A légi közlekedési platform: A válságot követően a Bizottság úgy határozott, hogy légi közlekedési platformot hoz létre, amelyet Kallas alelnök úr hív össze európai szintű kulcsfontosságú érdekelt felek részvételével abból a célból, hogy elősegítse a légi közlekedési ágazattal való hosszú távú együttműködést, valamint hogy lehetővé tegye a válsághelyzetben hozott intézkedések hatékony rövid távú nyomon követését. A légi közlekedési platform az ágazat magas szintű csoportjaként jött létre abból a célból, hogy stratégiai tanácsot nyújtson a légi közlekedés fenntartható jövője és az európai légi közlekedési ágazat jövőbeli versenyképessége tekintetében. Tagjai az alábbiakat kívánják elérni: a SES teljes körű végrehajtása; az egységes európai égbolt elveinek az Európai Unió határain túlra történő kiterjesztése; valamint a hatékony irányítási rendszer meghatározása a SESAR-technológiák jövőbeli alkalmazása céljából.

• A SES technológiája (SESAR-technológiák alkalmazása) A SESAR az egységes európai égbolt technológiai vetülete. A SESAR-technológiák alkalmazására vonatkozó stratégia részleteivel kapcsolatos munkák 2010-ben intenzívebbé váltak, ami lehetővé fogja tenni a Bizottság számára, hogy 2011 folyamán közleményt nyújtson be a Tanács részére a SESAR-technológiák üzemeltetési szakaszának irányítási és finanszírozási mechanizmusairól.

Kockázatértékelés és -kezelés

2010 áprilisában nem álltak rendelkezésre azok az információk, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a nemzeti és európai hatóságok, valamint a légitársaságok helytálló kockázatértékelést tudtak volna készíteni a vulkáni hamu okozta rendkívüli körülmények közötti repülésről.

Különösen két fronton végeztek rendkívül jelentős munkát: i. a hamura vonatkozó küszöbértékek; valamint ii. meteorológiai modellezés terén.

i. a hamura vonatkozó küszöbértékek:

Az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség már azóta dolgozik a vulkáni hamura vonatkozó küszöbérték meghatározásán, amióta a Közlekedési Tanács 2010 májusi következtetéseiben erre felhatalmazta. A vulkáni hamura vonatkozó egységes küszöbérték meghatározására irányuló munka különösen nagy kihívásnak bizonyul.

Kiderült, hogy a valóságban a vulkáni hamu okozta válsághelyzetek mind különböznek egymástól és még a hamu jellege is eltérő. Így egy egységesen alkalmazható küszöbérték meghatározása rövid távon nem megvalósítható. Az EASA továbbra is dolgozik ezen a kérdésen, de ez a probléma természetesen rövid távon nem fog megoldódni. Fontos megjegyezni, hogy ez a fajta küszöbérték nem létezik másutt a Földön – még olyan területeken sem, mint Amerikában vagy Délkelet-Ázsiában, ahol régebb óta gyűjtöttek tapasztalatot e kérdésekkel kapcsolatban –, ezért nem lehet ilyesmit átvenni a világ másik tájáról.

E kérdés azonban rendkívül fontos. Az EASA jelenleg másik megoldás alkalmazásával kívánja kezelni a problémát. E megoldás nem egy egységesen alkalmazható küszöbérték lenne, hanem jogilag kötelező érvényű intézkedések meghozatala, amelyek azt kívánják a hajtóműgyártóktól, hogy részletes információkkal szolgáljanak a vulkáni hamunak való kitettséggel összefüggő kockázatokról, valamint az általuk gyártott különböző hajtóművek tűréshatárairól.

2011 őszén az EASA javaslatot fog közzétenni a jogilag kötelező érvényű intézkedésekre (vagyis az EASA meglévő légi alkalmassági szabályzatainak módosításaira), hogy a hajtóműgyártókat arra kötelezzék, hogy szolgáljanak részletes információkkal a légitársaságok részére a vulkáni hamunak való kitettség különböző változatairól és a különböző tűréshatárokkal összefüggő kockázati tényezőkről. A hajtóműgyártóknak ezt jelenleg nem kötelező megtenniük. Az EASA-nak 2012 elején, a konzultációs időszakot követően hivatalosan el kell fogadnia ezeket az intézkedéseket. A javasolt módosításra való felhívásra vonatkozó EASA-javaslat taglalni fogja azt is, hogy el kell készíteni a hajtóműgyártók által nyújtott légi alkalmassági adatok meghatározását, amelyeket azután szabványosítani kell (ami a működési kockázat értékeléséhez szükséges).

Ez jelentős előrelépés lesz a légitársaságoknak szánt olyan kulcsfontosságú információk megadásának alapvető problémáját illetően, amelyre szükségük van a kockázattal és a hamura vonatkozó tűréshatárral kapcsolatban ahhoz, hogy elkészítsék a szükséges értékeléseket a vulkáni hamu okozta rendkívüli körülmények közötti repülésről. Elsősorban lehetővé válik az, hogy pontosabb kockázatértékelések szülessenek a „szürke zónákban” repülő légitársaságok számára bármely vulkáni hamu okozta válsághelyzetben.

ii. meteorológiai termékek:

A másik terület, ahová az erők összpontosultak, a válsághelyzetben használt meteorológiai termékek finomhangolása. Egyértelmű, hogy szükség van a nagyobb pontosságra és a fokozott modellezésre. E terület a modellekbe betáplált információforrásokkal és magukkal a modellezési rendszerekkel kapcsolatos munkákat is magába foglalja.

A modellekhez használt adatok minőségének javítása érdekében új radarrendszereket létesítettek Izlandon. Ezenfelül a londoni székhelyű, vulkáni hamuval foglalkozó szakértői munkacsoport központja (VAAC) további, levegővel támogatott mérési kapacitásra tett szert egy új repülőgép és olyan eszközök segítségével, amelyek növelik a hamuval szennyezett légtérben végzett tesztrepülésekből származó adatok minőségét és mennyiségét.

Ez a kapacitás jelentős fontosságú a tekintetben, hogy a légi közlekedés ágazata időben pontos és következetes információkhoz jusson a vulkáni hamufelhők helyzetét, mennyiségét, összetételét, magasságát és előre látható mozgásirányát illetően. Ezáltal az operatív döntéshozatal folyamata is javul és pontosabbá válik.

Európai szinten az Eurocontrol új interaktív eszközt hozott létre az ATFCM légtér-gazdálkodási és légiforgalomáramlás- és kapacitás-szervezési folyamatok számára az európai válsághelyzetek vizualizálása érdekében (EVITA). Azt még mindig a tagállamok döntik el, hogy megnyitják avagy bezárják-e légterüket, ám ez az eszköz sokkal hatékonyabb kapacitást tesz lehetővé annak érdekében, hogy ezeket az információkat időben lehessen vizualizálni, és elősegíti a légitársaságok számára az operatív döntéshozatalt, valamint az érintett légtérben a légiforgalmi szolgáltatás magasabb szintjének elérését.

Az utasok jogainak egységes koordinációja a vulkáni hamu okozta válságot követően

A vulkáni hamu okozta válságot követően a miniszterek egyik legfontosabb kérése a Bizottsághoz az volt, hogy biztosítsa az utasok jogaira vonatkozó jogszabályok egységes alkalmazását a vulkáni hamu okozta válságot követően. Lényeges volt annak biztosítása, hogy az utasok Európa-szerte élhessenek jogaikkal és az ágazat egész Európában a jogszabályok közös értelmezésére támaszkodhasson.

A vulkáni hamu okozta válságot követő hetekben az Európai Bizottság koordinálta a nemzeti hatóságok hálózatát, hogy megállapodhassanak egy, a nemzeti végrehajtó szervek közös értelmező iránymutatásának létrehozásában a vulkáni hamu okozta válsággal összefüggő utasjogi igénylések kezelése érdekében. A Bizottság a nemzeti hatóságokkal és az egyes légitársaságokkal is együttműködött annak érdekében, hogy EU-szerte biztosítsa a következetes megközelítést.

A becslések szerint hozzávetőleg 10 000 utas nyújtott be panaszt a nemzeti végrehajtó szervekhez a vulkáni hamu okozta válságot követően. Tekintve, hogy több millió utast érintett a járatok törlése, ez az adat viszonylag alacsony, hiszen 2010 áprilisában több mint 100 000 járatot töröltek a vulkáni hamu okozta válság idején, több mint 10 millió embert érintve ezzel.

Egy év távlatában a Bizottság értékelése szerint a légitársaságok nagy többsége komolyan vette felelősségét a vulkáni hamu okozta válság során. A törölt járatok miatti jegyár-visszafizetések iránti kérelmekkel a légitársaságok kellő időben foglalkoztak, csakúgy, mint a más útvonalra tereléssel és a rövid távú gondoskodással összefüggő kérelmekkel. A kérelmek nagy többsége, amelyekkel nem foglalkoztak a légitársaságok és ezért a nemzeti hatóságokhoz kerültek, problémás eseteknek minősül, mivel az utasoknak hosszabb ideig (sok esetben külföldön) kellett vesztegelniük, ezért jelentős kárigénnyel kellett előállniuk. E kérelmeket a nemzeti hatóságoknak meg kell vizsgálniuk, és szükség esetén bíróság elé kell vinniük.

A Bizottság ebben a hónapban (2011 áprilisában) két közleményt fog közzétenni a 261/2004/EK rendelet és a csökkent mozgásképességű személyek jogairól szóló 1107/2006/EK rendelet működésének értékeléséről, valamint a következő lépések meghatározásáról. A közlemények különösen a vulkáni hamu és a 2010-es havazás okozta válság során tapasztalt tanulságokat veszik figyelembe, szem előtt tartva azt is, hogy fokozni kell az illetékes hatóságok közötti együttműködést és felül kell vizsgálni a 261/2004/EK rendelet egyes rendelkezéseit is.

Az európai mobilitási cselekvési tervek

Az izlandi vulkánkitörést követő hosszadalmas európai légtérzár okozta repülőtéri vesztegelés rendkívüli módon frusztrálta az utasokat.

A vulkáni hamu okozta válságot követően a közlekedési miniszterek 2010. május 4-i ülésén határozottan támogatták a Bizottságnak a páneurópai mobilitási tervekkel kapcsolatos munkák folytatásáról szóló javaslatait. A vulkáni hamu és a 2010 decemberi hó okozta válsághelyzetek során kiderült, hogy ha az egyik közlekedési mód súlyos mértékben érintetté válik, a többi közlekedési eszköz sem vonható be könnyen a kialakult hézag pótlására. A Bizottság a Közlekedési Tanács 2010. december 2–3-i ülésén részletes feljegyzést adott közre a miniszterek számára az európai közlekedési rendszer alkalmazkodási képességének megerősítésére irányuló kezdeményezéséről, amely során biztosítaná a hirtelen bekövetkező közlekedési válsághelyzet esetén az utasok és áruk zökkenőmentes mobilitását.

A Bizottság a további lépések érdekében felkérte a nemzeti kormányokat, hogy véleményezzék e javaslatok különböző szempontjait.

A következő lépések

2011. április: Az ICAO által vulkáni hamuval végrehajtott szimulációs gyakorlat

Az Európai Bizottság, az Eurocontrol és az EASA rész fog venni az ICAO egyik jelentős válsághelyzeti gyakorlatán, hogy teszteljék az ICAO vulkáni hamura vonatkozó vészhelyzeti intézkedési tervén és eljárásain végrehajtott változtatások és javítások eredményességét. A gyakorlatra április 13-án és 14-én kerül sor, és a résztvevők között szerepel több mint 70 légitársaság, 14 légi navigációs szolgáltató, 10 nemzeti szabályozó hatóság, a vulkáni hamuval foglalkozó szakértői munkacsoport londoni központja (VAAC), valamint az Európai Bizottság, az EASA és az Eurocontrol.

A gyakorlat révén lehetővé válik az ICAO vulkáni hamura vonatkozó európai vészhelyzeti intézkedési tervében és eljárásaiban az aktualizált eljárások alkalmazása hatásának teljes körű értékelése. A gyakorlat részeként működésbe hozzák az újonnan létrehozott európai légi közlekedési válságkoordináló egységet (European Crisis Coordination Cell – EACCC), valamint tesztelni fogják az Eurocontrol által előállított, új, a légtér-gazdálkodási és légiforgalomáramlás- és kapacitás-szervezési folyamatok (ATFCM) számára az európai válsághelyzetek vizualizálására szolgáló interaktív eszközt (EVITA). A gyakorlat csupán szimuláció lesz és nem lesz hatása a tényleges járatokra.

A gyakorlat szimulálni fogja az izlandi Grimsvötn vulkán kitörését, amelynek eredményeként vulkáni hamufelhők terjednek majd dél felé az Észak-atlanti területekre és az európai légtérbe. A gyakorlat első napján az államok felkérik majd az Eurocontrolt, hogy nyissa meg, zárja le, illetve korlátozza légterüket a repülőgép előtt a jelenleg alkalmazandó nemzeti eljárások alapján. A gyakorlat második napján egy új harmonizált európai megközelítést fognak tesztelni. Ez a megközelítés összhangban van az ICAO „Az ismert vagy előre jelzett vulkáni ködfelhő általi szennyezéssel érintett repülési műveletek irányítása” elnevezésű iránymutató dokumentum tervezetével, amelynek összeállítása 2010 áprilisa óta folyamatban van és amely módot ad a légitársaságok számára arra, hogy az adott nemzeti felügyeleti hatóság által elfogadott, a biztonságot veszélyeztető kockázat értékelése alapján eldönthessék, hogy repülnek-e a vulkáni hamuval szennyezett területeken.

E gyakorlatot követve június elején Európa-szerte értékelési megbeszéléseket fognak tartani, hogy beszámoljanak a tapasztalatokról, amelyekre építve megállapodnak majd a következő lépésekről.

2011. június: Az Európai Bizottság jelentése a közlekedési miniszterek részére a vulkáni hamuról és a válsághelyzetekre való felkészültségről. A Bizottság júniusban a vulkáni hamu és a válsághelyzetekre való felkészültség tekintetében elért eredmények értékelését fogja a közlekedési miniszterek elé tárni, valamint szükség esetén további lépéseket fog javasolni.

A Bizottság a jövőben is folyamatosan figyelemmel kíséri a helyzetet és fenntartja a jogot arra, hogy szükség esetén intézkedéseket hajtson végre.