Navigation path

Left navigation

Additional tools

MEMO/10/683

Brüsszel, 2010. december 15.

Európai polgári kezdeményezés

I. Általános tudnivalók az európai polgári kezdeményezésről

1. Mi szerepel az európai polgári kezdeményezésről a Lisszaboni Szerződésben?

2. Lehet-e már most is polgári kezdeményezést előterjeszteni? Mikor lehet elindítani az első polgári kezdeményezést?

3. Mi történik a nemrégiben benyújtott Greenpeace-petícióval és más hasonló ügyekkel? Be lehet-e ezeket ismételten nyújtani a polgári kezdeményezésről szóló rendelet alkalmazandóvá válásakor?

4. Milyen hozzáadott értéket képvisel az európai polgári kezdeményezés?

5. Mi a különbség az európai polgári kezdeményezés és a petíció között?

6. Létezik-e a polgári kezdeményezés intézménye az egyes tagállamokban is?

7. Indítványozható-e európai polgári kezdeményezés az Európai Parlament strasbourgi székhelyével kapcsolatban?

8. Indítványozható-e európai polgári kezdeményezés a Szerződések felülvizsgálatával kapcsolatban?

9. Aláírhatják-e az európai polgári kezdeményezést az EU-ban lakóhellyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárok is?

II. A rendeletről: hogyan fog működni az európai polgári kezdeményezés?

1. Ki szervezhet polgári kezdeményezést?

2. Lehetnek-e szervezetek is a polgári kezdeményezés szervezői?

3. Készülnek-e majd rendelkezések a finanszírozás átláthatóságáról?

4. Részesülnek-e az európai polgári kezdeményezés szervezői bármilyen formában uniós forrásokból?

5. Hogyan tájékozódhatnak a polgárok arról, milyen kezdeményezések indultak eddig el?

6. Hogyan győződik meg a Bizottság az indítványozók szándékainak komolyságáról?

7. Hogyan akadályozhatja meg a Bizottság, hogy egyesek szélsőséges nézetek terjesztésére használják a kezdeményezést?

8. Milyen feltételekkel lehet nyilvántartásba venni a javasolt kezdeményezéseket?

9. Milyen nyelven kell a szervezőknek kérniük a javasolt kezdeményezés nyilvántartásba vételét?

10. Lefordítja-e a Bizottság más nyelvekre is a javasolt kezdeményezéseket?

11. Hogyan állapíthatják meg a potenciális szervezők, hogy elképzelésük valóban a Bizottság hatáskörébe tartozik-e?

12. A Bizottság korábban azt hangoztatta, hogy a kezdeményezéseket először nyilvántartásba kellene venni, majd az eljárás egy későbbi szakaszában kellene elfogadhatósági vizsgálatot végezni. Miért hagyott fel mégis ezzel az elképzelésével?

13. Miért fontos, hogy a kezdeményezés aláírói legalább a tagállamok egynegyedét képviseljék? Miért nem elég, ha egyetlen tagállam állampolgárai nyújtják be a kezdeményezést?

14. Miért az európai parlamenti képviselői helyek számának többszöröse alapján határozzák meg a támogató nyilatkozatok tagállamonkénti minimális számát?

15. Mi történik azokkal a támogató nyilatkozatokkal, amelyek nem érték el a gyűjtés szerinti tagállamban a minimális számot?

16. Mi a kezdeményezés aláírásának alsó korhatára?

17. Kell-e a polgároknak regisztrálniuk magukat ahhoz, hogy aláírhassák a kezdeményezést?

18. Amennyiben valamelyik tagállam állampolgára egy másik tagállamban él, melyik tagállamhoz számít a támogató nyilatkozata?

19. Aláírhatják-e a kezdeményezést azok az uniós polgárok is, akik az EU területén kívül élnek? Ha igen, melyik tagállamhoz számít a támogató nyilatkozatuk?

20. Aláírható-e online módon is az európai polgári kezdeményezés?

21. Honnan tudhatják a polgárok, hogy valóban biztonságos az online módon történő aláírás?

22. Honnan tudhatják a kezdeményezés támogatói, hogy személyes adataikat nem használják fel más célokra?

23. Hogyan történik a támogató nyilatkozatok ellenőrzése?

24. Milyen lépéseket tesz a Bizottság a sikeres kezdeményezések nyomán?

25. Mi történik, ha a Bizottság nem tesz semmit a polgári kezdeményezés nyomán? Milyen jogorvoslati lehetőségük van az indítványozóknak?

26. Lehet-e benyújtani olyan kezdeményezést, amely ellentétben áll egy korábban benyújtott másik kezdeményezéssel? Elő lehet-e terjeszteni ugyanazt a kezdeményezést többször is?

27. Miért tart egy évig, mire a tagállamok végrehajtják az európai polgári kezdeményezést?

28. Nem lett túl bürokratikus a megállapodás alapján kialakult európai polgári kezdeményezés?

I. Általános tudnivalók az európai polgári kezdeményezésről

1. Mi szerepel az európai polgári kezdeményezésről a Lisszaboni Szerződésben?

A Lisszaboni Szerződés első ízben vezeti be az európai polgári kezdeményezést. Pontosan a következőket mondja ki: „legalább egymillió uniós polgár, akik egyben a tagállamok egy jelentős számának állampolgárai, kezdeményezheti, hogy az Európai Bizottság – hatáskörén belül – terjesszen elő megfelelő javaslatot azokban az ügyekben, amelyekben a polgárok megítélése szerint a Szerződések végrehajtásához uniós jogi aktus elfogadására van szükség” (az Európai Unióról szóló szerződés 11. cikkének (4) bekezdése).

A Szerződés arról is rendelkezik, hogy a polgári kezdeményezésre alkalmazandó eljárásokat és feltételeket az Európai Parlament és a Tanács állapítja meg az Európai Bizottság javaslata alapján elfogadott rendeletben, ideértve azt is, hogy a kezdeményezésnek legalább hány tagállam uniós polgáraitól kell származnia (az Európai Unióról szóló szerződés 11. cikkének (4) bekezdése és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 24. cikke). A Bizottság az említett javaslatát 2010. március 31-án fogadta el. A Parlament és a Tanács nemrégiben a rendeletről végleges megállapodásra jutott.

2. Lehet-e már most is polgári kezdeményezést előterjeszteni? Mikor lehet elindítani az első polgári kezdeményezést?

A polgári kezdeményezés szabályairól ugyan már megszületett a megállapodás, de a rendelet értelmében az első polgári kezdeményezéseket csak egy évvel a rendelet hatálybalépését követően lehet indítványozni. Ahhoz ugyanis, hogy a tagállamok még az első kezdeményezések elindítása előtt kiigazítsák nemzeti jogszabályaikat, időre van szükség.

3. Mi történik a nemrégiben benyújtott Greenpeace-petícióval és más hasonló ügyekkel? Be lehet-e ezeket ismételten nyújtani a polgári kezdeményezésről szóló rendelet alkalmazandóvá válásakor?

A nemrégiben benyújtott Greenpeace-petíció és a hasonló petíciók nem tekinthetők polgári kezdeményezésnek. Mivel a Szerződés értelmében a polgári kezdeményezéshez szükséges eljárásokat és feltételeket az Európai Parlament és a Tanács állapítja meg majd rendeletében, azok a kezdeményezések, amelyeket még a rendelet elfogadása és alkalmazandóvá válása előtt indítványoztak, nem tekinthetők polgári kezdeményezésnek a Szerződés szerint, hiszen még nem léptek hatályba a vonatkozó szabályok és eljárások. A rendelet alkalmazandóvá válása előtt összegyűjtött aláírásokat a későbbiekben nem lehet felhasználni. A rendelet ugyanis kimondja, hogy támogató nyilatkozatokat csak a javasolt kezdeményezés Bizottságnál történő nyilvántartásba vételét követően lehet gyűjteni, ez pedig csak azután lesz lehetséges, hogy a rendelet alkalmazandóvá válik. A Bizottság természetesen addig is gondosan megvizsgálja a Greenpeace-petíció ügyében megfogalmazott véleményeket.

4. Milyen hozzáadott értéket képvisel az európai polgári kezdeményezés?

A Lisszaboni Szerződés szerint az Európai Unió működését ezentúl is a képviseleti demokráciára kell alapozni, és az európai polgárokat uniós szinten továbbra is az Európai Parlament képviseli. A Lisszaboni Szerződés hivatkozik is ezekre az alapelvekre.

Az európai polgári kezdeményezéssel azonban az új Szerződés szélesebb teret biztosít a nyilvános vitához, és lehetővé teszi, hogy a polgárok a „részvételi demokrácia” ezen új eszközével intenzívebben részt vehessenek az Unió demokratikus életében.

Bár a Bizottság fenntartja magának a kezdeményezési jogot, azaz nem lesz köteles a polgári kezdeményezés nyomán javaslatot előterjeszteni, köteles lesz azonban alaposan megvizsgálni valamennyi hatáskörébe tartozó kezdeményezést, és megfontolni, megfelelő lenne-e egy új szakpolitikai javaslat.

A Bizottság szerint tehát ez az új eszköz kedvezően fogja befolyásolni nemcsak az európai demokráciát, hanem az európai uniós politikák kialakítását is.

5. Mi a különbség az európai polgári kezdeményezés és a petíció között?

Az Európai Parlamenthez való petícióbenyújtási jog, amely már a korábbi Szerződések értelmében is létezett, jelentős mértékben eltér a Lisszaboni Szerződéssel bevezetett új polgári kezdeményezéstől. Petíciót benyújthat az Unió bármely polgára, valamint a tagállamokban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező bármely természetes és jogi személy – akár egyedileg, akár más polgárokkal vagy személyekkel társulva – mindazokban az ügyekben, amelyek az Unió tevékenységi körébe tartoznak, és közvetlenül érintik a benyújtót (például panasz esetén). A petíció tehát nem vonatkozik feltétlenül új szakpolitikai javaslatra. Címzettje mindig az Európai Parlament, mint a polgárok közvetlen uniós szintű képviselője.

A polgári kezdeményezés ezzel szemben azt teszi lehetővé, hogy legalább egymillió polgár közvetlenül felszólítsa a Bizottságot új szakpolitikai kezdeményezések előterjesztésére.

6. Létezik-e a polgári kezdeményezés intézménye az egyes tagállamokban is?

A tagállamok többségében – akár nemzeti, akár regionális vagy helyi szinten – már létezik polgári kezdeményezés. Nemzeti szinten a tagállamok közül Ausztria, Magyarország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország és Hollandia ismeri a polgári kezdeményezést. A regionális szintű polgári kezdeményezést Ausztriában, Németországban, Spanyolországban, Svédországban és Hollandiában ismerik. Helyi szinten Belgiumban, Németországban, Magyarországon, Olaszországban, Luxemburgban, Szlovéniában, Spanyolországban és Svédországban alkalmazzák a polgári kezdeményezést. A polgári kezdeményezés az EU-n kívül is megtalálható (Svájc, Egyesült Államok stb.). E kezdeményezések alkalmazási köre jelentős mértékben eltér egymástól, és általában a működésükre irányadó eljárások is különböznek.

7. Indítványozható-e európai polgári kezdeményezés az Európai Parlament strasbourgi székhelyével kapcsolatban?

Nem, ebben az ügyben a Bizottság – hatáskörénél fogva – nem terjeszthet elő javaslatot. A rendelet kimondja, hogy nem vehetők nyilvántartásba azok a javasolt polgári kezdeményezések, amelyekkel kapcsolatban a Szerződés végrehajtásához szükséges uniós jogi aktusra vonatkozó javaslat előterjesztése nyilvánvalóan nem tartozik a Bizottság hatáskörébe. Az intézmények székhelyét a tagállamok kormányai közös megegyezéssel határozzák meg.

8. Indítványozható-e európai polgári kezdeményezés a Szerződések felülvizsgálatával kapcsolatban?

Nem. A Szerződés szerint ugyanis – ahogy azt a rendelet is kimondja – a polgári kezdeményezés csak olyan ügyeket érinthet, amelyekben a polgárok megítélése szerint a Szerződések végrehajtásához szükséges uniós jogi aktus elfogadására kell javaslatot tenni.

9. Aláírhatják-e az európai polgári kezdeményezést az EU-ban lakóhellyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárok is?

Nem. A Szerződés értelmében harmadik országok EU-ban élő állampolgárai nem írhatnak alá európai polgári kezdeményezést. A Szerződés egyértelműen kiköti, hogy a kezdeményezést csak a tagállamok állampolgárai írhatják alá.

II. Tudnivalók a rendeletről: hogyan működik majd az európai polgári kezdeményezés?

1. Ki szervezhet polgári kezdeményezést?

Polgári kezdeményezést olyan polgári bizottság szervezhet, amely legalább 7 olyan polgárból áll, akik legalább 7 különböző tagállam állampolgárai. A polgári bizottság tagjai azok az uniós polgárok lehetnek, akik betöltötték az európai választások tekintetében előírt választójogi korhatárt (Ausztriában 16, a többi tagállamban 18 év). A tagoknak egy képviselőt és egy helyettest kell kijelölniük, akiket megbíznak azzal, hogy az eljárás során a polgári bizottság nevében felszólaljanak és eljárjanak. Az európai parlamenti képviselők nem számíthatók be a polgári bizottság minimális taglétszámába.

2. Lehetnek-e szervezetek is a polgári kezdeményezés szervezői?

Szervezetek nem szervezhetnek polgári kezdeményezést. Mindazonáltal támogathatják és előmozdíthatják a javasolt kezdeményezéseket, feltéve, hogy ezt teljes átláthatóság mellett teszik.

3. Készülnek-e majd rendelkezések a finanszírozás átláthatóságáról?

A kezdeményezések szervezői – az átláthatóság és a demokratikus elszámoltathatóság érdekében – kötelesek lesznek az eljárás során rendszeresen frissített információkat adni, különösen a kezdeményezést támogató szervezetekre és a kezdeményezés finanszírozására vonatkozóan. Ez a kezdeményezés aláírását mérlegelő polgárok érdekét szolgálja, továbbá összhangban van a Bizottság európai átláthatósági kezdeményezésével.

4. Részesülnek-e az európai polgári kezdeményezés szervezői bármilyen formában uniós forrásokból?

Semmilyen uniós forrás nincsen e célra előirányozva.

5. Hogyan tájékozódhatnak a polgárok arról, milyen kezdeményezések indultak eddig el?

Valamennyi folyamatban lévő kezdeményezés nyilvántartásba kerül, és a Bizottság honlapján nyilvánosan hozzáférhető lesz. Így nyomon lehet követni a folyamatban lévő kezdeményezéseket, és lehetőség nyílik a kommunikációra és az átláthatóságra is.

6. Hogyan győződik meg a Bizottság az indítványozók szándékainak komolyságáról?

A rendelet értelmében nem vehetők nyilvántartásba a nyilvánvalóan komolytalan (például semmitmondó, sértő, zaklató tartalmú) javasolt kezdeményezések. Mindazonáltal mivel a polgári kezdeményezés szervezője mindig egy polgári bizottság lesz, nem valószínű, hogy a komolytalan kezdeményezések száma magas lesz.

7. Hogyan akadályozhatja meg a Bizottság, hogy egyesek szélsőséges nézetek terjesztésére használják a kezdeményezést?

A rendelet úgy rendelkezik, hogy a Bizottság nem veheti nyilvántartásba azt a javasolt polgári kezdeményezést, amely nyilvánvalóan ellentétes az uniós értékekkel, mivel az EU nem kíván nyilvánosságot biztosítani szélsőséges nézeteknek a Bizottság honlapján.

8. Milyen feltételekkel lehet nyilvántartásba venni a javasolt kezdeményezéseket?

A kezdeményezés szervezőinek a Bizottságnál kell kérniük javaslatuk nyilvántartásba vételét. A Bizottság által rendelkezésre bocsátott online nyilvántartáshoz a következő információkat kell benyújtani az Unió valamely hivatalos nyelvén:

  • a javasolt polgári kezdeményezés címe,

  • tárgya,

  • a Bizottság által beterjesztendő javaslat céljainak leírása,

  • a Szerződések azon rendelkezései, amelyek a szervezők megítélése szerint a javasolt fellépésre vonatkoznak,

  • a polgári bizottság hét tagjának teljes neve, levélcíme, állampolgársága és születési ideje, különösen képviselőjük és helyettesük megjelölése, valamint email címük,

  • valamennyi finanszírozási és támogatási forrás.

A szervezők a mellékletben részletesebb információkat is rendelkezésre bocsáthatnak, beleértve akár egy jogalkotási tervezetet is.

A Bizottság a fenti információk alapján nyilvántartásba veszi a javasolt kezdeményezést, feltéve, hogy a rendeletben előírt feltételek teljesülnek, különösen az, hogy a javasolt kezdeményezés a Bizottságnak a Szerződés végrehajtásához szükséges uniós jogi aktusra vonatkozó javaslat előterjesztésére vonatkozó hatáskörébe tartozik.

9. Milyen nyelven kell a szervezőknek kérniük a javasolt kezdeményezés nyilvántartásba vételét?

A szervezők az Unió bármelyik hivatalos nyelvén kérhetik a kezdeményezés nyilvántartásba vételét.

10. Lefordítja-e a Bizottság más nyelvekre is a javasolt kezdeményezéseket?

Nem. A javasolt kezdeményezést a szervezőknek maguknak kell lefordítaniuk az általuk kívánt nyelvekre. Miután a valamelyik hivatalos nyelven történő nyilvántartásba vételt visszaigazolták, a szervezők kérhetik más hivatalos nyelvek felvételét is a nyilvántartásba. A nyilvántartásba való feltöltés előtt a Bizottság ellenőrzi, nincs-e nyilvánvaló jelentős eltérés a cím, a tárgy és a célkitűzések terén az eredeti változathoz képest.

11. Hogyan állapíthatják meg a potenciális szervezők, hogy elképzelésük valóban a Bizottság hatáskörébe tartozik-e?

A Bizottság a polgári kezdeményezés honlapján tájékoztatást nyújt arról, mi tartozik a hatáskörébe. A tájékoztatóból a potenciális szervezők megállapíthatják, van-e olyan rendelkezés a Szerződésekben, amely az érintett területen lehetővé teszi a Bizottság általi fellépést.

12. A Bizottság korábban azt hangoztatta, hogy a kezdeményezéseket először nyilvántartásba kellene venni, majd az eljárás egy későbbi szakaszában kellene elfogadhatósági vizsgálatot végezni. Miért hagyott fel mégis ezzel az elképzelésével?

A Bizottság eredeti elképzelése szerint csak jelentős számú támogató nyilatkozat összegyűjtése után végezték volna el az elfogadhatóság ellenőrzését, hogy elkerüljék a visszaélés kockázatát, és meggyőződhessenek arról, hogy a szervezők szándékai komolyak a támogató nyilatkozatok gyűjtését illetően, hiszen már elegendő támogatást gyűjtöttek össze javasolt kezdeményezésükhöz.

Később a megbeszélések során a Parlament azt javasolta, hogy ezt a kockázatot inkább egy polgári bizottság létrehozásával küszöböljék ki. Ez a bizottság – amely legalább 7 olyan polgárból áll, akik 7 különböző tagállam állampolgárai – valóban megfelelő biztosítékot jelent arra, hogy a polgárok a kezdetektől fogva komoly és hiteles európai kezdeményezéseket nyújtsanak be.

Bár a Bizottság a benyújtott javaslattól eltérően nem fog hivatalos elfogadhatósági határozatot hozni, viszont a javasolt kezdeményezéseket csak a rendeletben meghatározott feltételek teljesülése esetén veheti nyilvántartásba, és különösen akkor, ha nem zárható ki egyértelműen, hogy a javasolt kezdeményezés a Bizottságnak a Szerződés végrehajtásához szükséges jogi aktusra irányuló javaslat előterjesztésére vonatkozó hatáskörébe tartozik.

13. Miért fontos, hogy a kezdeményezés aláírói legalább a tagállamok egynegyedét képviseljék? Miért nem elég, ha egyetlen tagállam állampolgárai nyújtják be a kezdeményezést?

Azért fontos megállapítani azon tagállamok minimális számát, amelyek állampolgárai a kezdeményezést aláírják, mert a polgári kezdeményezésnek az egész Unió érdekeit kell képviselnie, valamint azért, mert a Szerződés előírja, hogy az aláírók „a tagállamok egy jelentős számának” állampolgárai legyenek.

A Parlament és a Tanács a tagállamok egynegyedében állapodott meg, ami jelenleg hét tagállamot jelent.

14. Miért az európai parlamenti képviselői helyek számának többszöröse alapján határozzák meg a támogató nyilatkozatok tagállamonkénti minimális számát?

A Bizottság zöld könyvében azt javasolta, hogy az előírt határérték minden tagállam esetében a lakosság 0,2%-a legyen. A zöld könyvre benyújtott válaszokból azonban kiderült, hogy sokak szerint szükségtelenül magas a lakosság 0,2%-ában megállapítani a határértéket ahhoz, hogy biztosítható legyen az európai érdekek képviselete. Mások azzal is érveltek, hogy nem lenne méltányos a fenti hányad előírása, hiszen Luxemburgban például sokkal könnyebb ezer polgár (azaz a lakosság 0,2%-ának) támogató nyilatkozatát megszerezni, mint Németországban 160 ezerét – a kis tagállamokat tehát könnyebb lenne beszámítani, mint a nagyokat.

A választott megközelítés tehát ezt a két problémát igyekszik kiküszöbölni. A rendelet valamennyi tagállam esetében rögzített határértéket ír elő, amely eltérő mértékben viszonyul az adott tagállam lakosságához, továbbá van egy minimális és egy maximális határérték.

Mivel fontos, hogy e határértékek objektív kritériumokon alapuljanak, a határértékeket az egyes tagállamok választott európai parlamenti képviselői számának meghatározott többszöröse alapján állapították meg. A választott többszörös a 750, amely egyrészt tükrözi számos érdekelt fél azon kívánságát, hogy a küszöbértéket a népességszám 0,2 %-a alatt határozzuk meg, másrészt szem előtt tartja azt az elvárást, hogy a küszöbérték a kisebb tagállamok tekintetében ne legyen túl alacsony.

A rendszer így lehetővé teszi, hogy a nagyobb országokban arányosan kevesebb, a kisebbekben arányosan több aláíróra legyen szükség.

Az aláírók tagállamonkénti minimális számát a rendelet I. melléklete sorolja fel.

15. Mi történik azokkal a támogató nyilatkozatokkal, amelyek nem érték el a gyűjtés szerinti tagállam esetében előírt minimális számot?

Ezek a támogató nyilatkozatok természetesen hozzáadódnak az aláírások teljes számához, az érintett tagállamokat azonban nem számítják bele a tagállamok előírt egynegyedébe.

16. Mi a kezdeményezés aláírásának alsó korhatára?

A kezdeményezést az Unió valamennyi olyan polgára támogathatja, aki betöltötte az európai választások tekintetében előírt választójogi korhatárt. Ez azt jelenti, hogy az alsó korhatár 18 év, kivéve Ausztriában, ahol 16 év.

17. Kell-e a polgároknak regisztrálniuk magukat ahhoz, hogy aláírhassák a kezdeményezést?

Nem. Elég, ha uniós polgárok, és betöltötték az európai választások tekintetében előírt választójogi korhatárt.

18. Amennyiben valamelyik tagállam állampolgára egy másik tagállamban él, melyik tagállamhoz számít a támogató nyilatkozata?

Attól függ, hogy az aláíró milyen adatokat tüntet fel, és ezzel összefüggésben melyik tagállam ellenőrzi a támogató nyilatkozatát. Ha a lakóhelye szerinti tagállamnak megfelelő adatokat adja meg, akkor a lakóhelye szerinti tagállamhoz fog számítani. Ha pedig az állampolgársága szerinti tagállamnak megfelelő adatokat adja meg, akkor az állampolgársága szerinti tagállamhoz fog számítani. Például egy Észtországban élő osztrák állampolgárságú személy kitöltheti az Észtországban ellenőrizendő űrlapot, és ekkor Észtországhoz fog számítani – ehhez családi és utónevét, lakcímét, születési helyét és idejét, valamint állampolgárságát kell megadnia –, vagy kitöltheti az Ausztriában ellenőrzendő űrlapot is, és ekkor Ausztriához fog számítani – ez esetben az előző adatokon kívül fel kell tüntetnie személyi azonosítószámát is az Ausztria által elfogadott listáról, amely a rendelet III. mellékletének C. részében található meg.

Egy polgár mindenesetre ugyanazon kezdeményezést csak egyszer írhatja alá.

19. Aláírhatják-e a kezdeményezést azok az uniós polgárok is, akik az EU területén kívül élnek? Ha igen, melyik tagállamhoz számít a támogató nyilatkozatuk?

Az, hogy az Unió területén kívül élő uniós polgárok is aláírhatják-e a kezdeményezést, attól függ, melyik tagállam állampolgárai. Van ugyanis olyan tagállam, amelyik nem tudja ellenőrizni az EU-n kívül élő állampolgáraitól származó támogató nyilatkozatokat. A Bizottság javaslatában az szerepelt, hogy minden, az EU-n kívül élő uniós polgár aláírhatja a kezdeményezéseket. A tagállamok által előírt új követelmények alapján azonban lehet, hogy egyes polgárok nem fognak tudni aláírni. Akiknek ez a lehetőség a rendelkezésére áll, azokat az állampolgárság szerinti országhoz számítják hozzá.

20. Aláírható-e online módon is az európai polgári kezdeményezés?

A polgároknak lehetőségük lesz az online aláírásra is. A szervezők kötelesek lesznek online gyűjtőrendszert létrehozni, amely megfelel a rendeletben meghatározott technikai és biztonsági követelményeknek. A Bizottság a rendszer kiépítésének elősegítésére technikai standardokat fog kidolgozni, és nyílt forráskódú szoftvert fog a szervezők rendelkezésére bocsátani.

21. Honnan tudhatják a polgárok, hogy valóban biztonságos az online módon történő aláírás?

Az online gyűjtést megelőzően a szervezőknek mindenképpen kérelmezniük kell online gyűjtőrendszerük tanúsítását annak a tagállamnak az illetékes nemzeti hatóságától, ahol az adatokat tárolják (még akkor is, ha a szervezők a Bizottság által létrehozott nyílt forráskódú szoftvert használják). A nemzeti hatóságok megbizonyosodnak róla, hogy az online gyűjtőrendszer biztonsági és technikai jellemzői megfelelnek a rendeletben előírt minimumkövetelményeknek. Ez biztosítja az aláírások biztonságát.

22. Honnan tudhatják a kezdeményezés támogatói, hogy személyes adataikat nem használják fel más célokra?

A rendelet biztosítja, hogy a polgári kezdeményezések szervezése és az azt követő eljárások lefolytatása során valamennyi érintett szereplő – a szervezők, a tagállamok és a Bizottság – a lehető legteljesebb mértékben gondoskodjon az adatok védelméről. A polgári kezdeményezés céljából végzett személyesadat-feldolgozásra a személyes adatvédelemre vonatkozó hatályos jogszabályok vonatkoznak majd. A polgári kezdeményezés szervezői adatkezelőként felelősek az okozott kárért az alkalmazandó nemzeti jogszabályokkal összhangban, és a rendelet megsértése esetén meghatározott szankciók vonatkoznak rájuk.

23. Hogyan történik a támogató nyilatkozatok ellenőrzése?

A polgároknak a támogató nyilatkozatukban ki kell tölteniük az adott (lakóhely vagy állampolgárság szerinti) tagállam esetében előírt információkat – ez lehet a családi és utónév, lakcím, születési hely és idő, állampolgárság, valamint bizonyos tagállamok esetében személyi azonosítószám. Ezen adatok egy része (teljes cím, születési hely és idő) nem minden tagállamban kötelező. Az előírt adatokról részletes információk találhatók a rendelet III. mellékletében (A. és B. rész) szereplő, a támogató nyilatkozatra vonatkozó két mintában. Azt illetően, hogy melyik tagállamok kérnek személyi azonosítószámot, az egyes tagállamok által elfogadott dokumentumok/számok listája a III. melléklet C. részében szerepel.

A szervezők csak olyan aláírók aláírását gyűjthetik egyazon űrlapon, akiket majd azonos tagállamnak kell ellenőriznie. Ezután a támogató nyilatkozatokat el kell küldeniük az adott tagállam nemzeti hatóságához. A nemzeti hatóságok elvégzik a megfelelő ellenőrzést, és igazolják az összegyűjtött érvényes támogató nyilatkozatok számát.

24. Milyen lépéseket tesz a Bizottság a sikeres kezdeményezések nyomán?

Amennyiben a rendeletben előírt mennyiségű támogató nyilatkozat összegyűlt és benyújtásra került, a Bizottságnak a megállapodás értelmében három hónapos határidő áll a rendelkezésére a polgári kezdeményezés vizsgálatára. Mielőtt a Bizottság következtetését közleményben közli, megfelelő szinten fogadja a szervezőket, akik részletesen ismertethetik a kezdeményezésükben felvetett kérdéseket. Ezenkívül az Európai Parlament is szervez nyilvános meghallgatást.

25. Mi történik, ha a Bizottság nem tesz semmit a polgári kezdeményezés nyomán? Milyen jogorvoslati lehetőségük van az indítványozóknak?

A polgári kezdeményezés csak elősegítheti egyes kérdések napirendre tűzését, de nem befolyásolja a Bizottság kezdeményezési jogát. Kötelezi azonban a bizottsági testületet arra, hogy komolyan fontolóra vegye a polgári kezdeményezésben megfogalmazott kéréseket. Amennyiben a Bizottság úgy dönt, hogy nem tesz semmilyen lépést a polgári kezdeményezés nyomán, ezt egyértelműen megindokolja. A Bizottság által készített, a kezdeményezés tartalmára vonatkozó politikai elemzés ellen fellebbezésnek helye nincs.

A javasolt kezdeményezések nyilvántartásba vételére vonatkozó, jogi alapokon meghozott döntés azonban vitatható. A nyilvántartásba vétel megtagadása esetén a Bizottság tájékoztatja a szervezőket döntése okairól, és valamennyi rendelkezésre álló bírósági és bíróságon kívüli jogorvoslati lehetőségről.

26. Lehet-e benyújtani olyan kezdeményezést, amely ellentétben áll egy korábban benyújtott másik kezdeményezéssel? Elő lehet-e terjeszteni ugyanazt a kezdeményezést többször is?

A rendelet nem tartalmaz szabályokat arról, mi történik, ha egymás után többször ugyanazon vagy egymáshoz hasonló polgári kezdeményezéseket nyújtanak be. Azt sem tiltja, hogy egymással ellentétes kezdeményezéseket indítványozzanak.

27. Miért tart egy évig, mire a tagállamok végrehajtják az európai polgári kezdeményezést?

Ahhoz, hogy elvégezhessék a támogató nyilatkozatok ellenőrzését és/vagy biztosítsák, hogy a szervezőket a rendelet megsértése esetén megfelelő szankciók érik, sok tagállam nemzeti jogát ki kell igazítani.

28. Nem lett túl bürokratikus a megállapodás alapján kialakult európai polgári kezdeményezés?

A polgári kezdeményezésre vonatkozóan semmilyen felesleges bürokratikus szabályok nem fognak születni. A megállapított szabályok megfelelő egyensúly teremtenek aközött, hogy biztosítani lehessen az eszköz hitelességét, és aközött, hogy használata könnyű legyen a polgárok számára.

A Bizottság emellett átfogó és felhasználóbarát útmutatót kíván készíteni az eljárás különböző szakaszainak könnyebb megértése érdekében, és szükség esetén támogatást nyújt a szervezőknek.


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website