MEMO/10/587
Brüsszel, 2010. november 18.
Háttérjegyzet: a KAP jövőjéről szóló bizottsági közlemény
A Bizottság a mai napon elfogadta „A KAP jövője 2020-ig: az élelmezési, a természetes erőforrásokat érintő és a területi kihívások kezelése” című közleményt. Ez a dokumentum jelzi annak a jövő tavaszig tartó konzultációs folyamatnak a kezdetét, amely a Bizottság számára lehetővé teszi, hogy 2011 nyaráig előkészítse a vonatkozó jogalkotási javaslatokat. A megreformált KAP a tervek szerint 2014. január 1-jén lép hatályba.
Milyen koncepciók alapján kívánja a Bizottság versenyképesebbé tenni az európai mezőgazdaságot?
A mezőgazdasági ágazat hosszú távú versenyképessége a termelékenység növelése mellett azon múlik, hogy az ágazat képes-e leküzdeni az éghajlatváltozás kihívását és fenntartható módon tud-e gazdálkodni a természeti erőforrásokkal. Ennek megvalósításához elengedhetetlen, hogy a mezőgazdaság Európa egész területén innovatív maradjon, beruházásokat hajtson végre és szembenézzen a piaci fejleményekkel.
A Bizottság közleménye ehhez több kulcsfontosságú elemet javasol. Először is felül kell vizsgálni a közvetlen kifizetések rendszerét: be kell építeni egy, az ökológiai versenyképességhez kapcsolódó környezetbarát komponenst, továbbá méltányosabbá és átláthatóbbá kell tenni. Ezt követően a vidékfejlesztési programokban növelni kell az innováció szerepét és az éghajlatváltozás elleni küzdelmet célzó erőfeszítéseket. Végezetül átláthatóbbá kell tenni az élelmiszerláncot, valamint meg kell vizsgálni annak lehetőségét, hogy a tagállamok új eszközöket kapjanak a mezőgazdasági nyersanyagok túlzott mértékű áringadozásának megakadályozására.
Miért kell a KAP-ot méltányosabbá tenni?
A múltból megörökölt támogatási kritériumok. A régi uniós tagállamokban élő mezőgazdasági termelőkre vonatkozó közvetlen kifizetések alapkritériumai a 2000–2002-es évekből erednek. Az összegeket az akkori termelési mennyiségek alapján határozták meg. A támogatásokat most egy tárgyilagosabb, illetve minden gazdálkodó és tagállam tekintetében méltányosabb rendszer keretében szükséges meghatározni.
A bővítések figyelembevétele. A közvetlen támogatások tekintetében jelenleg két rendszer létezik: egyrészt a régi tagállamokra vonatkozó, történeti kritériumokon alapuló rendszer, másrészt pedig az EU-hoz 2004-től csatlakozó tagállamokra vonatkozó rendszer, amely egy hektáronkénti átalányösszegen alapul. Ezért egy új, az EU egészére testreszabott, méltányos és átlátható rendszert kell létrehozni.
Az európai mezőgazdaság változatosságának hatékonyabb támogatása. A referencia-kritériumokba be kell építeni az agrárjövedelem támogatását célzó közvetlen kifizetések ökológiai és környezetvédelmi dimenzióját is (a mezőgazdasági termelők által előállított közjavak biztosítása). A Bizottság jelenleg is tanulmányozza azokat a gazdasági és politikai szempontból is kivitelezhető megoldásokat, amelyek révén kialakíthatók a méltányos támogatás feltételei. Az ilyen támogatás figyelembe veszi a gazdák tevékenységének társadalmi, gazdasági és környezeti kontextusához kapcsolódó paramétereket.
Meg kell-e húzni a közvetlen kifizetések felső határát?
A közvetlen kifizetések a jövedelemtámogatás olyan formáját képezik, amely elengedhetetlen a mezőgazdasági tevékenység európai szinten történő fenntartásában. Helyénvaló tehát gondoskodni arról, hogy a köztámogatások kedvezményezettjei ezentúl csupán azok az aktív mezőgazdasági termelők legyenek, akik valóban támogatásra szorulnak. Egy bizonyos összeg felett a támogatások elveszítik jelentőségüket, kivéve, ha azokat egyes kézzelfogható, jövedelemhez kapcsolódó tényezők indokolnak.
Lehet-e a KAP hasznosabb a kisgazdaságok számára?
A hangsúly nem az életképtelen gazdaságok megsegítésén, hanem piaci integrációjuk serkentésén van. A KAP-ot egyszerűbbé kell tenni. A bürokrácia akadályozza a kisgazdaságok KAP-támogatásokhoz való hozzáférését, jóllehet azok fontos gazdasági szerepet töltenek be egyes vidéki területeken. Az egyszerűsítési törekvéseket úgy kell végrehajtani, hogy valamennyi gazdasági szereplő méltányos módon részesüljön a közpolitikák kínálta előnyökből.
Részesülnek-e külön támogatásban a kedvezőtlen helyzetű régiók?
A vidékfejlesztési programok keretében most is létező támogatásokat nem fenyegeti veszély. A mezőgazdasági tevékenység fenntartása olyan területeken, ahol a termelés feltételei nehezebbek, alapvető eleme a biológiai sokféleség és a dinamikus vidéki területek megőrzésének. A közvetlen kifizetések kiszámításánál tehát a meghatározott természeti korlátokat is figyelembe lehet majd venni.
Mely agrártermelési módszerek kapnak ösztönzést az éghajlatváltozás elleni küzdelem és a környezet megóvása céljából?
A jelenlegi szakaszban még nem áll rendelkezésre teljes lista azokról az agrártermelési módszerekről, amelyek a közvetlen kifizetések környezetbarát összetevője révén támogatásban fognak részesülni. Most készül egy hatástanulmány a legrelevánsabb módszerek meghatározására. Példaként megemlíthető a takarónövényzet fenntartása, a vetésforgó, az ökológiai célú területpihentetés és az állandó legelők.
A takarónövényzet téli időszakban való fenntartása abból áll, hogy egyes növénykultúrákat a betakarítás után azonnal el kell vetni. Ez lehetővé teszi a talaj táplálását és víztartó képességének javítását, valamint a talajerózió elleni fellépést. Ily módon a másodvetésű növénykultúrák termesztése is lehetővé válik.
A vetésforgó a talaj regenerálódó képességét figyelembe vevő hagyományos módszer. Általa csökkenthető a vegyszerek (peszticidek, gyomirtók, műtrágyák) használata.
A legelők a biológiai sokféleség valóságos lelőhelyei, továbbá a talaj, a vízhasználat, a szén-dioxid-megkötés és a tájképformálás tekintetében is nagy hozzáadott értékkel rendelkező ökoszisztémák.
Az ökológiai célú területpihentetés oly módon gazdagítja a mezőgazdasági ökoszisztémákat, hogy menedéket nyújt a növény- és állatvilágnak. A területpihentetésben rejlő lehetőségek teljes kihasználásához az ugaroltatott földterületeket gondosan kell kaszálni azért, hogy a kis cserjék fejlődhessenek rajtuk.
Szükséges-e megtartani a KAP két pillérét?
A KAP két pillére kiegészíti egymást. Az első pillérnek biztosítania kell a mezőgazdasági termelők éves alapú támogatását azért, hogy megfelelhessenek az EU egészére vonatkozó kihívásoknak. A másik pillér – a „Leader” koncepciót is ideértve – egy többéves és rugalmas beruházási eszköz, amelyik különösen a versenyképesség, az innováció, a mezőgazdaság fenntarthatóságának támogatása és az éghajlatváltozás elleni küzdelem támogatása érdekében igazodik minden tagállam helyi adottságaihoz.
Miért nem tartalmaz több részletet a közlemény egyes kérdésekkel kapcsolatban?
A bizottsági közlemény nem tér ki a reform minden részletére. Ehhez meg kell várni a jogalkotási javaslatokat, amelyek előterjesztésére 2011 nyaráig fog sor kerülni. A mai napon ismertetett szöveg egy szakpolitikai dokumentum, amely az év elején folytatott nyilvános vita során azonosított kihívások alapján kijelöli a fő irányokat. A jogalkotási javaslatok előterjesztéséig részletes hatásvizsgálatok készülnek a legrelevánsabb eszközök meghatározására, amelyekkel a közleményben azonosított kihívások a leghatékonyabban kezelhetők.
Mely lépések követik a közlemény közzétételét?
A bizottsági közlemény megvitatásra kerül a Tanácsban és az Európai Parlamentben csakúgy, mint a Gazdasági és Szociális Bizottságban és a Régiók Bizottságában. A Bizottság konzultációt fog szervezni, amelyen a résztvevőket megkérik nézeteik kifejtésére, valamint arra, hogy elemezzék a különféle lehetőségek várható hatásait. A közleményben megadott választási lehetőségek mindegyikéről most készülnek részletes hatástanulmányok. A Bizottság 2011 nyarán ezekre is figyelemmel terjeszti elő jogalkotási javaslatait. Az új Szerződés hatálybalépését követően a javaslatokról az együttdöntési eljárást keretében fognak dönteni, ami a KAP-reformok esetében először fordul elő. A megreformált KAP a tervek szerint 2014-ben lép hatályba.
Melyek a jövő mezőgazdaságának kihívásai?
Élelmiszer-ellátás. A világ népességének növekedése és az élelmiszer-fogyasztási szokások változása következtében a FAO szakértői szerint a mezőgazdasági termékek iránti kereslet 2030-ra 50 %-kal, 2050-re pedig 70 %-kal fog nőni. Európának vállalnia kell a nemzetközi szinten rá háruló felelősséget oly módon, hogy fenntartja a kellő mennyiségű minőségi termék előállítására szolgáló kapacitását, és mindeközben tiszteletben tartja a rendkívül szigorú egészségügyi előírásokat és – a környezetet károsításának elkerülésére – ösztönzi a fenntartható termelési módszereket.
A természeti erőforrások fenntartható használata. A mezőgazdasági ágazat a talaj, a víz és a biodiverzitás kulcsfontosságú felhasználója, és rendkívül nagy szerepet játszik a tájkép formálásában. A közel 14 millió gazdaság Európa területének több mint a felét műveli. Mezőgazdasági és erdészeti tevékenység Európa területének 80 %-án folyik. A mezőgazdaság konkrét válaszokat adhat az éghajlatváltozás vagy a biológiai sokféleség csökkenése elleni küzdelem terén. Ezenkívül pedig a gazdáknak is fejleszteniük kell termelési módszereiket azért, hogy alkalmazkodjanak a globális felmelegedéshez.
A vidéki területek egyenletes fejlődése. A mezőgazdaság a legtöbb vidéki terület gazdasági motorja és az európai agrárélelmiszer-ipar alapja. Az agrárélelmiszer-ipari ágazat összesen 17,5 millió embert foglalkoztat (az ipari szektorban dogozók 13,5 %-a). Alapvetően fontos kellően vonzóvá tenni a mezőgazdasági foglalkoztatást, és különösen arról kell gondoskodni, hogy a legszükségesebb mértékben a fiatalok ágazatba való bevonása is megtörténjen. A mezőgazdasági jövedelmek az átlagos európai jövedelmek csupán 40 %-át érik el.
MELLÉKLET: A három szakpolitikai lehetőség leírása
Közvetlen kifizetések | Piaci intézkedések | Vidékfejlesztés | |
1. lehetőség | A közvetlen kifizetések tagállamok közötti méltányosabb elosztása (a közvetlen kifizetések jelenlegi rendszerének megváltoztatása nélkül) | A kockázatkezelési eszközök erősítése Adott esetben a meglévő piaci eszközök korszerűsítése és egyszerűsítése | Az állapotfelmérésen alapuló azon tendencia fenntartása, mely az éghajlatváltozással, a vízzel, a biodiverzitással, a megújuló energiával és az innovációval összefüggő kihívások kezelésének fokozott támogatását jelenti. |
2. lehetőség | A közvetlen kifizetések tagállamok közötti méltányosabb elosztása és a rendszer jelentős átalakítása. A közvetlen kifizetések a következőkből állnának: • jövedelemtámogatásul szolgáló alaptámogatás, • Kötelező további támogatás egyszerű, általános, éves és nem szerződéses alapú agrár-környezetvédelmi intézkedéseken keresztül megvalósuló, speciális, zöldebb közjavakra, mely az intézkedések végrehajtásához szükséges többletköltségeken alapul, • kiegészítő támogatás a különleges természeti korlátok ellentételezésére, • valamint egy önkéntes alapú, termeléstől függő, speciális ágazatokra és régiókra vonatkozó komponens1; Új rendszer bevezetése a kis méretű gazdaságok részére. Alaptámogatási korlát bevezetése, a nagy mezőgazdasági üzemek vidéki foglalkoztatáshoz való hozzájárulásának figyelembevételével. | Adott esetben a meglévő piaci eszközök javítása és egyszerűsítése | A meglévő eszközök kiigazítása és kiegészítése az EU prioritásainak való jobb megfelelés érdekében, a támogatás középpontjába a környezetvédelmet, az éghajlatváltozást és/vagy a szerkezetátalakítást és innovációt helyezve, a regionális/helyi kezdeményezések támogatása mellett. A jelenlegi kockázatkezelési eszközök megerősítése és egy opcionális, a WTO „zöld dobozával” összeegyeztethető bevételstabilizáló eszköz bevezetése a jelentős bevételveszteségek ellentételezésére. A támogatásoknak a tagállamok közötti bizonyos mértékű, objektív kritériumok alapján történő újraelosztása is szóba kerülhet. |
3. lehetőség | A közvetlen kifizetések fokozatos megszüntetése jelenlegi formájukban Helyettük korlátozott kifizetések nyújtása környezetkímélő közjavak céljára, valamint a további, különleges természeti korlátokra vonatkozó kifizetések | Valamennyi piaci intézkedés eltörlése, a súlyos válságok esetén aktiválható, piaci zavarokra vonatkozó záradékok kivételének lehetséges fenntartásával | Az intézkedések elsősorban a környezetvédelemre és a éghajlatváltozásra koncentrálnának |
Ez megegyezne a jelenlegi, a 68. cikk alapján kifizetett termeléstől függő támogatással és egyéb, termeléstől függő támogatási intézkedésekkel.
