Navigation path

Left navigation

Additional tools

Az uniós tisztviselők fizetésére és nyugdíjára vonatkozó kiigazítás mértékének megállapítása: a 2010–2011-re vonatkozó kiigazítás

European Commission - MEMO/10/563   10/11/2010

Other available languages: EN FR DE DA ES NL IT SV PT FI EL CS ET LT LV MT PL SK SL BG RO

MEMO/10/563

Brüsszel, 2010. november 10

Az uniós tisztviselők fizetésére és nyugdíjára vonatkozó kiigazítás mértékének megállapítása: a 2010–2011-re vonatkozó kiigazítás

A személyzeti szabályzat világosan meghatározza az összes uniós intézményben és ügynökségen dolgozó tisztviselők javadalmazásának és nyugdíjának éves kiigazítására alkalmazandó szabályokat. Ennek értelmében a kiigazítás mértéke az uniós GDP 76%-át képviselő nyolc tagállamban a köztisztviselők vásárlóerejének alakulásától függ. Az uniós tisztviselők fizetése tehát mindig együtt mozog az érintett nyolc ország (DE, FR, UK, IT, ES, NL, BE, LU) nemzeti köztisztviselőinek fizetésével. A Bizottság és a Tanács nem alkalmazhat saját belátása szerinti más kritériumokat.

A javadalmazások és a nyugdíjak kiigazításának módszere szerves részét képezte annak a 2004. évi reformcsomagnak, amelynek keretében létrehozták az alacsonyabb fizetésű szerződéses alkalmazottak kategóriáját, felemelték a nyugdíjkorhatárt, csökkentették a nyugdíjjogosultságokat, felemelték a nyugdíjjárulékokat, 2012-ig évente emelkedő különleges illetéket (legfeljebb 5,5%) vezettek be, és csökkentették az újonnan felvett alkalmazottak fizetését.

A személyzeti szabályzat szerinti kiigazítási módszer párhuzamosságot teremt a nemzeti köztisztviselők és az európai tisztviselők vásárlóerejének alakulása között. Ha az említett nyolc tagállamban csökken a vásárlóerő, az uniós tisztviselők vásárlóerejében is hasonló csökkenés mutatkozik. Az uniós székhelyeken dolgozó tisztviselők fizetésének kiigazítását a brüsszeli megélhetési költségek alakulásához kell viszonyítani (a kiigazítás összegét úgy kapják meg, hogy a brüsszeli megélhetési költségek változását jelző mutatót megszorozzák a nemzeti köztisztviselők vásárlóerejének változását mérő külön mutatóval). Az egyéb szolgálati helyeken dolgozó uniós tisztviselők esetében a munkahelyük megélhetési költségeit a brüsszeli megélhetési költségekkel összehasonlító mutatókat alkalmaznak.

A kiigazítások mértékét az Eurostat számítja ki a nyolc tagállam statisztikai adatai alapján, majd arról a Tanácsnak minden év végéig határozatot kell hoznia.

A kiigazításokat mindig egy bizonyos időeltolódással alkalmazzák, mivel az éves kiigazítás az előző tárgyév jövedelmi viszonyait tükröző tagállami adatokon alapul, tehát az adatok mindig a következő évre határozzák meg az uniós tisztviselői fizetések és nyugdíjak kiigazításának mértékét. Ezért az idei kiigazítás néhány nemrég nemzeti szinten végrehajtott fizetéscsökkentést tükröz. Más csökkentések a jövő évi kiigazítást érintik majd. A módszert ért tavalyi bírálatok annak az időeltolódásnak a számlájára írhatók, ami az Eurostat számára szükséges ahhoz, hogy az adatokat begyűjtse.

Az elmúlt években beigazolódott, hogy a személyi állománnyal és az európai adófizetőkkel szemben egyaránt méltányos módszerről van szó, hiszen a fizetések kiigazítása az uniós intézményekben a nemzeti köztisztviselők vásárlóerejének alakulásához kötődik. A módszer alkalmazásával elkerülhető továbbá, hogy évről évre heves bértárgyalásokba kelljen bocsátkozni a Tanáccsal.

Mi a helyzet 2010–2011-re vonatkozóan?

A nyolc hivatkozott tagállamban a tisztviselők vásárlóereje 2%-kal csökkent.

Ennek európai szinten tükröződnie kell az uniós tisztviselők esetében.

A brüsszeli nemzetközi index – amely egy célzott inflációs referenciaindex a Brüsszelben dolgozó kihelyezett személyi állomány számára – 2,4%. Egy 2%-os vásárlóerő-csökkenésnél a Brüsszelben és Luxemburgban dolgozó személyi állomány fizetését 0,4%-kal kell emelni (a két szolgálati hely egyenlő elbírálás alá esik).

N.B.: A belga inflációs index magasabb, (2,7%) mint a célzott nemzetközi index, amely a helyi és a külföldi lakosok eltérő vásárlói szokásain alapul (pl. a külföldieknél magasabb a nemzetközi utazásokra és kommunikációra, valamint a szálláshelybérlésre fordított összeg aránya, mint a helyi lakosság esetében).

A Brüsszelben és Luxemburgban alkalmazott 0,4%-os fizetésemelés nem jelenti azt, hogy az uniós tisztviselők minden szolgálati helyén ezt a mértéket alkalmazzák. A 2%-os vásárlóerő-csökkenésnek kell tükröződnie minden szolgálati hely esetében, amely a különböző központokban különböző kiigazításhoz vezet.

Pl. Varesében (Olaszország) – amely mintegy 1 500 főnyi személyi állományával Brüsszel és Luxemburg után a Bizottság harmadik legnagyobb szolgálati helye (Közös Kutatóközpont) – a fizetések 4,6%-kal fognak csökkenni, tekintettel az ottani megélhetési költségek csökkenésére.

A végleges éves kiigazítás számadatai magasabbak az október elején bejelentett ideiglenes számadatoknál, mivel változás történt a tagállamok által az Eurostatnak megküldött tájékoztatásban. Nevezetesen az Egyesült Királyság kiegészítő adatokat nyújtott be az Eurostat számára, amely a brit tisztviselők vásárlóerejének alacsonyabb mértékű csökkenését eredményezte, Spanyolország tájékoztatása szerint pedig a megszorító intézkedések egy részét csak a jövő évtől vezetik be.

2004 óta, amikor a módszert a személyzeti szabályzatban bevezették, az uniós személyi állomány fizetése vásárlóerejéből 5,3%-ot veszített.

Az uniós tisztviselők javadalmazására vonatkozó egyéb elemek

Az uniós tisztviselők által a havi fizetésükből fizetendő nyugdíjjárulék 11,3%–ról 11%-ra fog csökkenni.

A különleges illeték – amely egy, a 2004-es reform keretében bevezetett különleges járulék – 5,07%-ról 5,50%-ra növekszik majd.

Ennek a költségvetésre gyakorolt teljes hatása a kiadások 9,7 millió EUR-val történő emelkedése lesz. Ez a fizetés és nyugdíj terén a költségvetésben 0,2%-os emelkedést jelent.

A Bíróság előtt folyó per (C-40/10 Bizottság kontra Tanács) fejleményei

A Tanács tavaly egyhangúlag úgy határozott, hogy nem fogadja el a tagállamokban bekövetkezett emeléseken alapuló bizottsági javaslatot. A Tanács – a személyzeti szabályzatban megállapított módszer szerint járó 3,7% helyett – 1,85%-os emelést hagyott jóvá.

Ezt követően a Bizottság – úgy mint a Szerződés és az uniós jog őre – a Parlament támogatásával a személyzeti szabályzat megsértése miatt keresetet nyújtott be a tanácsi rendelet megsemmisítése iránt. A tárgyalásra 2010. október 21-én került sor, az ítélet pedig 2011 első felében születik meg.

A 2010–2011-es éves kiigazítás főbb számadatai

A tisztviselők vásárlóerejének csökkenése a nyolc hivatkozott tagállamban: –2,0%.

Az uniós tisztviselők vásárlóerejének csökkenése: 2,0%.

A brüsszeli nemzetközi index (infláció): +2,4%.

A belga infláció: +2,7%.

A Brüsszelben és Luxemburgban dolgozó uniós tisztviselők bruttó alapilletményének növekedése: +0,4%.

A fizetésekre és nyugdíjakra elköltött teljes összegre gyakorolt hatás, beleértve a nyugdíjjárulék csökkentését és a különleges illeték (járulék) növekedését. +0,2%.

A teljes 2011-es költségvetés(tervezet)re gyakorolt hatás: 0,0068%.


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website