Navigation path

Left navigation

Additional tools

MEMO/10/408

Brüsszel, 2010. szeptember 15.

„Mozgásban az ifjúság” – Gyakori kérdések

(lásd még: IP/10/1124)

    Mi a „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezés célja?

A „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezésről szóló közlemény egy sor olyan intézkedést vázol fel, amelyek a fiatalokat segíthetik a munkaerőpiacon való boldoguláshoz szükséges képesítések és készségek megszerzésében. Az Európai Bizottság által javasolt intézkedések három területre összpontosítanak:

  • Az oktatás és a képzés modernizálása annak érdekében, hogy azok jobban megfeleljenek a fiatalok és a munkáltatók szükségleteinek. Az intézkedések az iskolákra és a szakmunkástanulókra, továbbá a formális oktatáson kívül elsajátított készségek fokozottabb elismerésére irányulnak. Emellett vonzóbbá kívánják tenni a felsőoktatást, és növelni a magas szintű képzettséggel rendelkező fiatalok arányát.

  • A tanulási és a munkavállalási célú mobilitás támogatása. Az intézkedések között szerepelnek új uniós szintű információs források, a tanulási célú mobilitás útjában álló akadályok megszüntetését célzó tanácsi ajánlás, az EU oktatási és képzési finanszírozási programjainak új generációja, továbbá az európai foglalkoztatási portál továbbfejlesztett változata (EURES).

  • A fiatalok foglalkoztatásának új uniós programja, ideértve a tagállamoknak címzett, a munkaerőpiac reformjára vonatkozó ajánlásokat és több segítséget az állami foglalkoztatási szolgálatok számára a fiataloknak nyújtott támogatásuk javítása érdekében.

    Miért van szükség külön a fiataloknak szánt uniós kezdeményezésre?

A holnap Európájának prosperitása az itt élő fiatalokon áll vagy bukik. Ők teszik ki az Unió lakosságának egyötödét, és képességeik, készségeik meghatározó szerepet fognak játszani az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés megvalósításában, ami az Európa 2020 stratégia célja.

Az európai oktatási és képzési rendszerek országonként különbözőek, de mindegyikük hasonló problémákkal szembesül. Jelenleg túl sok fiatalnak nem sikerül maradéktalanul kibontakoztatnia képességeit a tanulás és a képzés során, és ezért munkát is nehezebben találnak maguknak.

A válság a fiatalok munkanélküliségének drámai mértékű növekedéséhez vezetett. A munkaerőpiacra manapság még azoknak is nehéz bejutniuk, akik jó képesítéssel rendelkeznek.

Ezek a kihívások uniós szinten összehangolt fellépést tesznek szükségessé az oktatás és a képzés minőségének javítására, hogy a fiatalok jobban felkészülve érkezzenek a munkaerőpiacra. A „Mozgásban az ifjúság” arra fogja ösztönözni a tagállamokat, hogy tanuljanak egymástól mind a sikeres – mind a sikertelen – szakpolitikai intézkedések terén.

A kezdeményezés egyes intézkedéseit már a közeljövőben bevezetik, míg a többire csak hosszú távon kerülhet majd sor. Így például a 2013 utáni oktatás-, képzés- és foglalkoztatástámogató programok új generációjának előkészítése már most megkezdődik.

    Miben különbözik a „Mozgásban az ifjúság” program attól, amit az EU eddig tett ezen a területen?

A „Mozgásban az ifjúság” új és már meglévő intézkedéseket ötvöz egybe uniós szinten és a tagállamokban egyaránt, hogy a fiatalok számára hatékonyabb támogatáscsomagot hozzon létre. Noha a meglévő uniós oktatási és képzési programok legnagyobb része már ma is a fiataloknak szól (az egész életen át tartó tanulás programja keretében a finanszírozás 95%-a jut a fiataloknak, a tanároknak és az oktatóknak), ez az első olyan egységes uniós stratégia, amely mind az oktatásra, mind pedig a foglalkoztatásra kiterjed.

    Mit tehet az EU annak érdekében, hogy a fiatalok ne maradjanak ki idő előtt az iskolából?

Az iskolai lemorzsolódás összetett probléma. A fiatalok nagyon különböző okok miatt maradnak ki az iskolából vagy a képzésből, s ezért a megoldás sem egyszerű. A megelőzési stratégiáknak általában véve azokra kell irányulniuk, akik a leginkább veszélyeztetettek közé sorolhatók, például a migránsokra és a hátrányos gazdasági-társadalmi helyzetű, illetve egyéb okokból sérülékeny társadalmi csoportokból származó fiatalokra. A fiúk gyakrabban maradnak ki korán az oktatásból, mint a lányok. Gyakrabban kellene „második esélyt” is biztosítani a lemorzsolódóknak arra, hogy újrakezdhessék tanulmányaikat.

Noha az oktatás és a képzés terén az alapvető szakpolitikai és finanszírozási döntésekért elsősorban a tagállamok felelnek, az Uniónak is fontos támogató szerep jut. Így például az EU hívta fel a figyelmet az iskolai lemorzsolódásnak az európai gazdasági életre gyakorolt hatására, és javasolt közös célkitűzéseket a probléma megoldása érdekében. Segít abban is, hogy a tagállamok partnereik tapasztalataira támaszkodva megtalálják a megfelelő megoldásokat. Az iskolai lemorzsolódás megoldására irányuló, részletesen kidolgozott összeurópai stratégia megteremtése érdekében az Európai Bizottság 2011-ben tanácsi ajánlásra tesz majd javaslatot.

    Hogyan járulhat hozzá a „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezés ahhoz, hogy az EU elérje kitűzött célját, vagyis azt, hogy a fiatalok 40%-a rendelkezzen felsőfokú vagy azzal egyenértékű képesítéssel?

A felsőoktatásban vagy azzal egyenértékű oktatásban részesülő – és azt el is végző – fiatalok számának növelése többszintű fellépést igényel. Egyebek mellett javítani kell az általános és középiskolai oktatás minőségét és relevanciáját, valamint biztosítani kell, hogy a tanulók megfelelő tanácsadásban részesüljenek a továbbtanulási lehetőségeikről.

A felsőoktatási intézményeknek is modernizálásra van szükségük, mivel így biztosíthatják, hogy tanulmányi programjaik jobban megfeleljenek mind a fiatalok, mind a munkaerőpiac igényeinek. A felsőoktatást vonzóbbá kell tenni a jelenleg alulreprezentált társadalmi csoportok szemében. Ez nemcsak azt jelenti, hogy több diákot kell továbbtanulásra ösztönözni, hanem azt is, hogy rugalmasabb tanulási módozatokat kell kidolgozni, mert ezzel a már aktívak számára is elérhetőbbé tehetők az intézmények.

A „Mozgásban az ifjúság” arra ösztönzi majd a felsőoktatási intézményeket, hogy a minőség javítását nagyobb nyitottsággal és a más országokban található hasonló intézményekkel való fokozottabb együttműködéssel is segítsék elő. A kezdeményezés továbbá egy több dimenziós, átfogó egyetemi rangsorolási rendszer segítségével áttekinthetőbb információkat is kíván nyújtani az egyes intézmények teljesítményéről. A „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezésnek része a felsőoktatási intézmények új modernizációs programja is, amelyet a Bizottság jövőre ismertet. Ez a program is részletes intézkedéseket tartalmaz minden említett területen.

    Mi a szakképzés, és miért olyan fontos?

A szakképzés lehetővé teszi, hogy a fiatalok megszerezzék azokat a gyakorlati ismereteket és készségeket, amelyek sikeres munkába állásukhoz szükségesek. A szakképzés országonként eltérő, és különböző képzési szinteken – közép és felső szinten egyaránt – folyik.

A középfokú oktatásban részesülő diákoknak átlagosan mintegy 50%-a választja a szakképzést. Ezt az ágazatot is modernizálni kell vonzerejének növelése és minőségének javítása érdekében. A jelenlegi előrejelzések szerint 2020-ra az Unióban a munkahelyek mintegy 50%-a kíván majd meg olyan jellegű középfokú képesítést, amilyet a szakképzés nyújthat.

    Mit ért az EU „mobilitáson”?

Ebben az összefüggésben a mobilitás azt jelenti, hogy valaki más országba költözik tanulmányok folytatása, képzésben való részvétel vagy munkavállalás céljából. A „Mozgásban az ifjúság” különbséget tesz a következők között:

  • tanulási célú mobilitás, azaz külföldön végzett tanulmányok vagy képzés, új készségek elsajátítása és tapasztalatok szerzése céljából;

  • munkavállalási célú mobilitás, azaz hosszabb vagy rövidebb ideig tartó külföldi tartózkodás ottani munkavégzés céljából.

Az Európai Bizottság már hosszú ideje juttat pénzügyi támogatást a tanulási célú mobilitáshoz olyan programokon keresztül, mint az Erasmus, az Erasmus Mundus és a Marie Curie a felsőoktatásban, a Leonardo da Vinci a szakképzésben és a Comenius az iskolai oktatásban. A „Mozgásban az ifjúság” célja, hogy még szélesebb körben hívja fel a figyelmet az ezeken a programokon keresztül elérhető ösztöndíjakra.

A más tagállamban történő szabad munkavégzés minden uniós polgár számára biztosított jog. A „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezés új intézkedéseket készül bevezetni az EU-ban a munkavállalási célú mobilitás támogatására. Az első EURES-állásod” projekt keretében a Bizottság kézzel fogható – többek között pénzügyi – segítséget nyújt ahhoz, hogy a fiatalok munkalehetőséget találjanak külföldön. Egyes országokban vagy ágazatokban még ma is munkaerőhiány mutatkozik, miközben más régiókban igen magas a munkanélküliség. A Bizottság arra fogja ösztönözni a kkv-kat, az EU legkiterjedtebb munkáltatói körét, hogy juttasson munkát a fiataloknak.

    Miért gondolja az Európai Unió, hogy hasznos a fiatalok számára, ha külföldön tanulnak vagy dolgoznak?

Az európai egységes piacon az intelligens és fenntartható növekedés szempontjából óriási jelentőséggel bírnak az olyan, magas szintű képesítéssel rendelkező munkavállalók, akik több tagállamban élve szerezték tapasztalataikat. A külföldi tartózkodás nemcsak a nyelvtudást javítja, hanem olyan egyéb készségek fejlesztésének is kedvez, mint a más kultúrákkal való boldogulás képessége. Ezek a képességek a személyes fejlődés és a jövőbeni foglalkoztathatóság szempontjából egyaránt értékesek.

Egy másik európai országban végzett munka segítheti a fiatal munkavállalókat abban, hogy megvessék a lábukat a munkaerőpiacon, könnyebben találjanak további állást, s közben még készségeiket, foglalkoztathatóságukat és jövendő kilátásaikat is javítsák. Általánosabb szinten a munkavállalási célú mobilitás hozzájárul az európai munkaerőpiacok rugalmasságának növeléséhez, több álláslehetőség megteremtéséhez és ahhoz, hogy a munkaadók és a munkavállalók jobban egymásra találjanak.

    Javítja-e a fiatalok mobilitása a munkavállalási esélyüket?

Független vizsgálatok azt bizonyítják, hogy igen. A munkáltatók több mint 40%-a számára fontosak a külföldi tanulásból és munkavégzésből nyert tapasztalatok. Úgy ítélik meg, hogy a nemzetközi tapasztalatokkal rendelkező diplomások képesek nagy szakmai felelősséggel járó állások betöltésére. Ez a legfontosabb következtetése annak a 2006-os tanulmánynak, amelyet az Internationales Zentrum für Hochschulforschung (Nemzetközi Felsőoktatási Kutatási Központ) és a kasseli egyetem (Németország) készített az Erasmus program szakmai értékéről. A 2007-ben a Leonardo da Vinci szakképzési program hatásáról a Wirtschafts- und Sozialforschung (Gazdaság- és Társadalomkutató Intézet, Kerpen, Németország) által végzett felmérés arra az eredményre jutott, hogy külföldi továbbképzés után a munkanélküliek 58%-a kapott munkát, míg 34%-uk nagyobb felelősséggel járó munkához jutott.

    Nincs-e ellentmondás a „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezés és az EU-nak az egész életen át tartó tanulás iránt tanúsított elkötelezettsége között?

2009-ben a tagállamok megegyeztek az oktatás és a képzés terén megvalósuló együttműködés 10 évre szóló stratégiai kereteiben (Oktatás és képzés 2020), hangsúlyozva az egész életen át tartó tanulás fontosságát. A „Mozgásban az ifjúság” az egész életen át tartó tanulásra vonatkozó, tágabb uniós stratégia része. A kezdeményezés egyes intézkedései, mint például a formális oktatáson kívül szerzett készségek fokozottabb elismerése, minden korosztályra kedvező hatással lesznek.

    Miért összpontosít a Bizottság a fiatalok munkanélküliségére, amikor a munkanélküliség az aktív népesség egészét sújtja?

A 25 év alatti fiatalok az aktív népességnek a válság által leginkább sújtott csoportjai közé tartoznak. A 27 tagú EU-ban jelenleg 5,2 millió fiatal van munka nélkül – ez a munkaképes fiatalok egyötödét jelenti! A munkanélküli fiatalok aránya 2008 márciusa és 2010 júliusa között 14,7%-ról 20,2%-ra nőtt. Mivel sok tagállamban kisebb az álláskínálat, de évről évre fiatalok újabb csoportja áramlik a munkaerőpiacra, sürgősen cselekedni kell a fiatalok érdekében.

    Milyen gyakorlati lépéseket tesz az Európai Unió a fiatalok foglalkoztatása érdekében?

Noha a fiatalok munkanélküliségét visszaszorító politikák és intézkedések kidolgozása elsősorban nemzeti szintű feladat, a tagállamok mindegyike hasonló nehézségekkel küzd. A fiatalok helyzetének javításához szükséges szakpolitikai intézkedéseknek figyelembe kell venniük mindazokat a lépéseket, amelyeket a fiataloknak az oktatásból a munkába való átmenet során meg kell tenniük, és támogatniuk kell azokat, akiknek az átmenet egyes lépései nehézségeket okoznak. A „Mozgásban az ifjúság” a szakpolitikai intézkedések stratégiai jellegű összefogására törekszik, hogy hozzásegítse a fiatalokat első munkahelyükhöz, majd pedig pályafutásuk folytatásához. A Bizottság szorosan együttműködik a tagállamokkal az olyan szakpolitikai fellépések és intézkedések feltérképezésében, amelyek a további fejlődés felé mutatnak. Új pénzügyi eszközök is rendelkezésre állnak majd két olyan intézkedés számára, amelyekhez a fiatalok közvetlenül férhetnek hozzá:

  • Jövőre indul „Az első EURES-állásod” kísérleti projekt, amely abban segíti majd a fiatalokat, hogy megragadják a tágabb EU-munkaerőpiac lehetőségeit, a vállalatokat pedig abban, hogy képzett munkaerőt találjanak. Ezt a kezdeményezést messzemenően támogatja az Európai Parlament, amely kiegészítő költségvetési keretet is biztosít 2011-ben a fellépés megkezdéséhez.

  • Az új európai Progress mikrofinanszírozási eszköz a fiatal vállalkozók számára megkönnyíti a hitelhez jutást. Ez nagy fontossággal bír, hiszen a pénzügyi válság óta különösen a fiatal generáció kap nehezebben hitelt.

Mit tud tenni ma az EURES a fiatalokért?

Az európai munkaügyi szolgálatokat egybefogó EURES (európai foglalkoztatási szolgálat) egyik legfontosabb feladata annak biztosítása, hogy a munkavállalók és a munkaadók egymásra találjanak. Tájékoztatást, tanácsot és segítséget nyújt azoknak, akik munkát keresnek a 27 EU országban, Norvégiában, Izlandon, Liechtensteinben és Svájcban. AZ EURES emellett több mint 850 szakosodott tanácsadó hálózatát is jelenti, akik személyre szabott segítséget és tanácsot tudnak adni a különböző országok közötti mobilitás gyakorlati, jogi és adminisztratív aspektusaira vonatkozóan.

Az EURES portálon (www.eures.europa.eu) található adatbázis mintegy félmillió üres álláshoz nyújt közvetlen hozzáférést, és lehetővé teszi, hogy a látogatók feltöltsék online önéletrajzukat .

Az EURES sikerét a statisztikák is bizonyítják: a szolgáltatást egyre több munkaadó és munkavállaló használja. Az elmúlt három évben az EURES portálon megtalálható betöltetlen állások száma 18%-kal nőtt, 12%-kal több lett a munkavállalói önéletrajz és – ami a legfontosabb – a munkaadók száma 129%-kal gyarapodott. Az EURES portált havonta 700 000 ember látogatja: ez az egyik legnagyobb forgalmat bonyolító EU internetes honlap.

Mit tesz a „Mozgásban az ifjúság” a fiatalok bizonytalan foglalkoztatási körülményei ellen?

A fiatalok gyakran dolgoznak bizonytalan munkakörülmények között, és megvan rá az esélyük, hogy nem is tudnak szabadulni a sorozatos ideiglenes szerződések csapdájából. Jelenleg az EU-ban a 25 év alatti munkavállalók 40%-a dolgozik határozott idejű munkaszerződéssel. Az ilyen szerződések önmagukban véve nem feltétlenül rosszak: a cégek „tesztelhetik” a munkavállalót, még mielőtt határozatlan időre szóló szerződést ajánlanának neki, és a fiatalok is kipróbálhatnak egy-két munkahelyet a munkaerőpiacon töltött első éveik alatt. A baj az, hogy túlságosan sok fiatal ragad meg az időszakos munkáknál, elsősorban olyan országokban, ahol a foglalkoztatásra vonatkozó jogszabályok erőteljesen védik az állandó állásokat. Ennek eredményeként kétpólusú munkaerőpiac jön létre, amelyen a fiatal dolgozóknak kevés esélyük van arra, hogy stabilabb, határozatlan időre szóló szerződések felé haladjanak. A Bizottság ezért azt ajánlja, hogy az ilyen munkaügyi szabályokkal rendelkező tagállamok vezessék be a munkavállaló védelmi jogait fokozatosan kiterjesztő, határozatlan időre szóló „egyetlen” szerződést, hogy ezzel vonzóbbá tegyék a munkáltatók számára a fiatalok alkalmazását.

    Miért akarja a Bizottság előírni a szakmai gyakorlatok minőségét?

A szakmai gyakorlat nagyon hasznos a fiatalok számára, mert ennek során mintegy először vetik meg a lábukat a munkaerőpiacon; a munkáltatók pedig nagyra értékelik azokat a jelentkezőket, akik szakmai gyakorlat során már szereztek munkatapasztalatot. Egyes munkáltatók azonban a szakmai gyakorlatot arra használják fel, hogy szerződéses vagy próbaidős munkaviszonyokat helyettesítsenek vele. Egy európai szintű, jogilag nem kötelező erejű minőségbiztosítási iránymutatás segítene a fiataloknak, a munkáltatóknak és a szakképzési intézményeknek abban, hogy meghatározzák a színvonalas szakmai gyakorlat követelményeit.

Sok fiatal végez szakmai gyakorlatot másik tagállamban is. Mivel az ezzel kapcsolatos nemzeti jogszabályok és gyakorlat mind a 27 EU tagállamban más és más, a Bizottság arról is gondoskodni fog, hogy a különböző szabályzatokról tájékoztatás álljon rendelkezésre, és ezzel a külföldi szakmai gyakorlatot fontolgató fiatalok számára növelje átláthatóságot.

    További információk:

A „Mozgásban az ifjúság” weboldala: http://europa.eu/youthonthemove

A „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezésről szóló közlemény (COM(2010)477 végleges, 2010. szeptember 15., amely a „Mozgásban az ifjúság” stratégia egészét ismerteti:

http://ec.europa.eu/education/yom/com_en.pdf

„Mozgásban az ifjúság” – Lakossági összefoglaló:

http://ec.europa.eu/education/yom/cs_en.pdf


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website