Navigation path

Left navigation

Additional tools

MEMO/10/393

Brüsszel, 2010 szeptember 7

Barroso Elnök Úr levele az Európai Parlament képviselőinek

"Tisztelt Jerzy Buzek Elnök Úr!

Egy éve terjesztettem az Európai Parlament elé az elkövetkező öt évre vonatkozó politikai iránymutatásomat, továbbá javaslatot tettem a Parlament és a Bizottság közötti különleges kapcsolatok kialakítására. Örömmel tölt el, hogy a biztosok jelenlegi testületének hivatalba lépése után mindössze pár hónappal politikai és gyakorlati formába tudtuk önteni ezt az elképzelést. Kiváltképpen fontos, hogy hamar sor került az új keretmegállapodás megkötésére, és így világos és közösen elfogadott keretet biztosítottunk kapcsolataink számára.

Amint Ön is tudja, keretmegállapodásunk jelentős mértékben megváltoztatta a Bizottság munkaprogramjának elfogadási módját. A megállapodás úgy rendelkezik, hogy a munkaprogram elfogadását az Unió politikai prioritásairól szóló, intézményeink közötti vitának kell megelőznie. Azt is előírja továbbá, hogy a Bizottság elnöke a Parlament plenáris ülésén beszédet tart az Európai Unió helyzetéről. E beszéd megtartásával egyidejűleg el kívánom juttatni Önhöz a Bizottság munkaprogramjának elkészítése tekintetében irányadó legfontosabb kérdések áttekintését. E dokumentum remélhetőleg elősegíti a Bizottság és a Parlament közötti eszmecserét, amely hozzájárul majd ahhoz, hogy a Bizottság – a keretmegállapodás előírásainak megfelelően – október végéig véglegesítse 2011. évi munkaprogramját.

Amint az Ön számára is egyértelművé válik majd a levelemből, 2010 hátralévő részében, illetve a Bizottság következő munkaprogramjában nagy hangsúlyt fognak kapni a gazdasági kérdések. Ennek oka, hogy a gazdasági válság leküzdése továbbra is kiemelt figyelemben részesül. Az általunk előterjesztendő javaslatok és megvalósítandó szakpolitikák célja az uniós gazdaság állapotának javítása, továbbá olyan előrehozott javaslatok megtétele, amelyek hozzájárulhatnak a fenntartható növekedés ösztönzéséhez és új munkahelyek létrehozásához. Az említett intézkedések Európa-szerte reményt nyújthatnak polgárainknak, és kézzelfoghatóvá tehetik az uniós szintű fellépés hozzáadott értékét. Reményeink szerint megszerezhetjük az Európai Parlament és a Tanács egyetértését ahhoz, hogy ütemezzék be a gazdaságélénkítés és a munkahelyteremtés szempontjából központi jelentőségű, néhány alapvető javaslat gyorsított megtárgyalását. E tárgyalásmód megmutatná, hogy a döntéshozatali rendszerünk rendkívüli szükségletek és különlegesen sürgős ügyek esetében is képes reagálni.

Levelem hátralévő részében az alábbi fejezetekben foglaltam össze azokat a legfontosabb elemeket, amelyekkel foglalkozni kívánunk a jövőbeni munkaprogramunkban:

A gazdasági irányítás és a pénzügyi szolgáltatások szabályozása

A Bizottság bemutatta azokat az elképzeléseit, amelyek keretet biztosítanak az Unión és az euróövezeten belüli gazdaságpolitikai irányítás erősítésére vonatkozó vita számára. Ennek sarokköve a költségvetési politikák, a makrogazdasági politikák és a szerkezeti reformok fokozott felügyelete. A felügyeletet szigorú jogérvényesítési mechanizmusokkal kell kiegészíteni, amelyek a növekedést és közös pénzügyi stabilitásunkat veszélyeztető túlzott költségvetési hiány megelőzésére és kiigazítására irányulnak.

A Bizottság gyorsan hozzálátott a Stabilitási és Növekedési Paktumba foglalt „magatartási kódex” szükséges kiigazításainak végrehajtásához, és továbbra is fellép a közvetlen hatáskörébe tartozó intézkedések meghozatala érdekében. A jogalkotási javaslatokat szeptember végén fogjuk benyújtani. Egyértelmű, hogy az említett javaslatok bekerülhetnek azok közé, amelyek szövegének gyorsított ütemű mérlegelése és elfogadása céljából intézményközi programozási megállapodás születik.

Az Európai Parlament igen aktívan bekapcsolódott az uniós pénzügyi szolgáltatási ágazat új szabályozási keretének közös meghatározásába. Amint júniusban kifejtettük, a Bizottság ki fogja egészíteni pénzügyi reformprogramját azzal, hogy további javaslatokat tesz az alábbiak tekintetében: a csődbe jutott bankok szanálására és a csőd elkerülésére vonatkozó válságkezelési eszközök, a fokozott piaci átláthatóság, a piaci visszaélésekkel szembeni szankciók, a banktőkére vonatkozó szabályok további szigorítása, valamint a pénzügyi szektorbeli vállalatirányítás javítására irányuló kezdeményezések. Az elkövetkező napokban jogalkotási javaslatokat fogunk előterjeszteni a származékos piacok átláthatóságának és biztonságának megteremtése, valamint a fedezetlen short ügyletek – így a nemteljesítési csereügyletek – problémájának orvoslása céljából. A Bizottság az említett javaslatok többségét idén ősszel, a fennmaradókat pedig a jövő év elején fogja elfogadni. Ennek révén eleget teszünk a G20-akkal szemben vállalt nemzetközi kötelezettségünknek is. Az e javaslatokra vonatkozó döntések felgyorsítása érdekében szorosan együtt kívánunk működni a Parlamenttel.

A 2011. évi munkaprogram az alábbiakat fogja magában foglalni:

  • A gazdasági irányítás új keretének kiegészítésére és lezárására irányuló, folyamatban lévő munka, jogalkotási javaslatokat is beleértve.

  • Az európai pénzügyi rendszer átfogó reformját kiegészítő záró intézkedések: a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelv felülvizsgálata; az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások (ÁÉKB) letétkezelőkre és a díjazásra vonatkozó szabályai; a csomagolt lakossági befektetési termékekről szóló jogszabály; a hitelminősítő intézetekről szóló rendelet további módosításai; a válságkezelésről és a bankszanálási alapokról szóló jogszabályok; a vállalatirányításról szóló jogszabály. A Bizottság azokon a területeken (pl.: a pénzügyi szektor adózása) is nyomonkövetést végez, amelyeken idén ősszel le kell zárni a jogalkotást.

Európa 2020 – az EU növekedési stratégiája

Az EU új növekedési stratégiájára vonatkozó bizottsági javaslatok mostanra megteremtették a jövőbeli kibontakozás alapvető kereteit. Az Európa 2020 stratégia alapjául szolgáló elképzelés szerint az európai gazdaságélénkítés és jövő útja az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés, és e törekvést uniós és nemzeti szinten számszerűsített célok és konkrét intézkedések kísérik. E stratégia széles körű támogatásra talált, és júniusban az Európai Tanács is jóváhagyta. Most kerül sor a stratégia végrehajtására, amelynek során különös hangsúlyt fektetünk majd arra, hogy előrehozzuk a növekedést serkentő intézkedéseket. A Bizottság már elindította a digitális menetrend elnevezésű kezdeményezését, és az idei év végéig előterjeszt majd egyéb kulcsfontosságú kiemelt kezdeményezéseket, többek között az Innovatív Unió, az iparpolitika, a „Mozgásban az ifjúság” program, az új munkahelyekhez szükséges új készségek és a „Szegénység elleni európai platform” témakörében. Foglalkozni fogunk továbbá a – kiváltképpen az energiaügy és közlekedés terén megvalósítandó – erőforrás-hatékonyságról szóló uniós kezdeményezés legfontosabb elemeinek az átfogó éghajlat-változási stratégiánkkal összhangban történő kidolgozásával. A 2011-es év egyik legfontosabb feladatát egyértelműen a 2020 stratégia első évi végrehajtása és a gazdasági növekedés éves vizsgálata, valamint 2011 elején a gazdaságpolitikai koordináció új európai szemeszterének kezdete jelenti.

Az Európa korszerűsítéséhez megfelelő szociális platform

Társadalmaink olyan modell szerint működnek, amelyben kiegészíti egymást a növekedés és a jólét, a versenyképesség és a társadalmi befogadás. Ez olyan egyedülálló modell, amely mindenkinek kínál lehetőségeket, azonban folyamatosan fejlesztésre szorul ahhoz, hogy hatékonyan működhessen. A mostani válsággal szembesülve a munkahelyek megteremtése iránti erőfeszítésekre összpontosítva kell küzdenünk a munkanélküliség ellen. Fel kell lépnünk, támogatást, képzést és ösztönözést kell nyújtanunk mindenütt, ahol lehetőség kínálkozik erre. Az Uniónak együtt kell működnie a kormányokkal és a szociális partnerekkel annak érdekében, hogy az összes lehetséges módot igénybe vegyük érdemleges és tartós munkahelyek létrehozására. A Parlament számára vállalt kötelezettségemnek megfelelően a Bizottság javaslatot fog tenni a munkaidőről szóló irányelv felülvizsgálatára, valamint jogalkotási javaslatot készít a kiküldött munkavállalókról szóló irányelv értelmezéséről.

Az Európa 2020 stratégia elismerte az oktatás központi szerepét a jólét és a társadalmi igazságosság alapjainak megteremtésében. Az EU-nak meg kell vizsgálnia, miként segítheti elő, hogy a tagállami kormányok elérjék 2020-ra vállalt célkitűzéseiket.

A 2011. évi munkaprogram keretén belüli intézkedéseknek az alábbiakat is fel kell ölelniük:

  • Az általános érdekű szolgáltatásokról szóló 2005. évi intézkedéscsomag felülvizsgálata, elsősorban a köz- és szociális szolgáltatások színvonalas kerete alapján

  • A felsőoktatás korszerűsítése és az oktatás méltányosságának biztosítása terén az európai dimenzióra vonatkozó kezdeményezések

Az egységes piacban rejlő lehetőségek felszabadítása

Az egységes piac az európai integráció egyik legfontosabb eredménye, és a legerősebb eszközünk a versenyképesség erősítésére és munkahelyek megteremtésére. A Mario Monti által, felkérésemre készített átfogó jelentés alapján a Bizottság elő fog terjeszteni egy markáns, egységes piacról szóló jogszabályt, amely felsorolja a 2011 folyamán benyújtandó, elsőbbséget élvező jogalkotási és egyéb javaslatokat. Ezek mindegyike közvetlen előnyökkel jár majd a vállalatok és a polgárok számára. Az egységes piacról szóló jogszabály felöleli majd a közbeszerzési szabályok javításait, a közös konszolidált társasági adóalapra irányuló javaslatokat, a határok nélküli Európában utazó polgárok barangolási (roaming) díjainak csökkentésére irányuló folyamatos erőfeszítéseket, valamint az elektronikus azonosítást és hitelesítés keretszabályának kidolgozását. Célul kell kitűzni, hogy ténylegesen megváltoztassuk a kkv-k és az egységes piac többi kulcsfontosságú szereplőjének helyzetét.

Az európai polgári jog további lehetőségeket kínál arra, hogy az egységes piac hiányosságainak pótlásával elősegítsük a határokon átnyúló műveleteket. A kis- és középvállalkozások számára gyakran nehézséget okoz például, miként kell megszerkeszteni egy szerződést, vagy hogyan lehet kifizettetni a szállított áruk vagy nyújtott szolgáltatások ellenértékét.

A 2011. évi munkaprogram az alábbiakra tér ki:

  • Az egységes piacról szóló jogszabályban szereplő intézkedések

  • A szerződési jog európai referenciakerete, valamint fellépés azon akadályokkal szemben, amelyekkel a vállalkozások és a polgárok szembesülnek, amikor másik tagállamban kísérlik meg behajtani a követelésüket. Amennyiben a tőkéhez való hozzájutás korlátozott, a követelések gyors végrehajtása alapvető jelentőségű a vállalkozások túlélése szempontjából

  • A barangolási (roaming) szolgáltatások fejlesztése terén elért előrehaladás értékelése

  • A közszférából származó információk újrafelhasználására vonatkozó szabályok felülvizsgálata

  • A kollektív jogorvoslatra vonatkozó munka befejezése

  • Annak meghatározása, hogy az EU miként tud hozzájárulni a hatalmas kihívást jelentő nyugdíjreform megoldásához

Intelligens szabályozás

A Bizottság javaslatainak kidolgozásakor a legszigorúbban szem előtt tartja az intelligens szabályozás követelményeit, és a politikameghatározás során – a hatásvizsgálat integrált rendszerére épülő, valamint az arányosság és a szubszidiaritás elveit tiszteletben tartó – hangsúlyozottan horizontális és megalapozott megközelítést alkalmaz. További javaslatokat készítünk a gazdasági szereplőkre – különösen a kis-és középvállalkozásokra – nehezedő adminisztrációs terhek csökkentésére, és elkötelezettek vagyunk aziránt, hogy a többi intézménnyel együttműködve fejlesszük tovább ezt a megközelítést.

A Bizottság azt a munkát is folytatja, amely az uniós költségvetéssel való hatékony, eredményes és elszámoltatható pénzgazdálkodás biztosítására irányul. Az EU Csalás Elleni Hivatalára, az OLAF-ra irányadó szabályozási keret kialakításában szorosan együtt fogunk működni az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal.

Előrelépés az erőforrásokat hatékonyan felhasználó társadalom irányába

Az Európa 2020 stratégia egyik legfontosabb pillére, hogy kevesebb erőforrás felhasználásával nagyobb növekedést kell elérni. Az európai társadalmaknak olyan jövőképre van szüksége, amely elősegíti gazdaságunk átállását a valóban fenntartható növekedésre. Ez azt jelenti, hogy az éghajlat-változási, energia-, közlekedési és környezetvédelmi politikák különböző ágait az erőforrás-hatékonyságra és a jövőbeni alacsony szénfelhasználásra vonatkozó egységes elképzelésben foglaljuk össze. E munkának a 2012-ben sorra kerülő Rio+20 Földcsúcs előkészületeihez is hozzá kell járulnia.

Egyértelmű továbbá, hogy a mezőgazdaság fontos szerepet játszik majd a legnagyobb kihívások némelyikének – így pl. a globális élelmiszerbiztonság, a biodiverzitás csökkenésének megállítása, a természeti erőforrásaink fenntartható kezelése – felvállalásában. Ezért a Bizottság a közös agrárpolitika alapvető reformjára és korszerűsítésére tesz majd javaslatot azért, hogy az megfeleljen az európai társadalmak fenntartható, versenyképes és környezetbarát mezőgazdasági ágazat iránti elvárásainak.

Az EU továbbra is élen jár az éghajlatváltozás elleni küzdelemben – belső és külső politikáink terén egyaránt. Folytatni fogjuk a világon a legambiciózusabb éghajlatváltozás elleni küzdelemre vonatkozó cselekvési program elemeinek fokozatos megvalósítását, továbbá globális megállapodás megkötésére törekszünk, hogy megvalósíthassuk a szükséges markáns kibocsátás-csökkentést.

Az elkövetkező hónapok során az energiapolitika előkelő helyen szerepel majd az ütemtervünkben. E politika a versenyképesség, a fenntarthatóság és az ellátásbiztonság elismert célkitűzéseit szolgálja. Már idén sor kerül egy energiapolitikai cselekvési terv előterjesztésére, amely a 2011 és 2020 közötti, prioritást élvező intézkedési területeket rögzítő stratégiai dokumentum. Az említett tervet olyan tevékenység fogja kísérni, amelynek célja az európai energetikai infrastruktúra korszerűsítésének megfelelő környezet megteremtése.

A 2011. évi munkaprogram az alábbiakat fogja magában foglalni:

  • Alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság 2050-re történő megteremtésének célul tűzése, különös tekintettel azokra a forgatókönyvekre, amelyek alapján az EU az elkövetkező évtizedekben forradalmasíthatja az energia- és a közlekedési ágazatot

  • Az éghajlat-változási szempontoknak az uniós szakpolitikákban való érvényesítésére vonatkozó javaslatok

  • A közös agrárpolitika korszerűsítésére és reformjára irányuló javaslat

  • A 2020-as 20%-os célkitűzés megvalósításának módját – pl. az építési, közszolgáltatási és közlekedési ágazatban – felvázoló energiahatékonysági stratégia

  • Az energetikai infrastruktúra kialakítását lehetővé tévő, megfelelő szabályozási keret megalkotása, és különösen az intelligens energiahálózatok előnyben részesítése

  • Európa stratégiai közlekedési infrastruktúrájának új megközelítése

  • A repülőtéri kapacitások kérdésének átfogó vizsgálata a verseny fokozása, a fogyasztók érdekeinek jobb kiszolgálása, valamint a repülőterek környezeti teljesítményének javítása érdekében.

  • A közös halászati politika új korszaka

Polgári szerepvállalás

A Bizottság javaslatokat fog készíteni a határokat átlépő polgárok jogainak megerősítésére. Törekednünk kell a polgári kezdeményezéssel kapcsolatos munka mielőbbi befejezésére, hogy az európaiak maradéktalanul élvezhessék részvételi jogaik bővülését.

Az EU-nak továbbra is elő kell segítenie, hogy szakpolitikái közvetlen hatást gyakoroljanak a polgárok életére, és elő kell mozdítania az EU kulturális gazdagságát és sokszínűségét tükröző, jellegzetesen európai dimenziót.

Biztonságosabb EU

A Lisszaboni Szerződés olyan új hatáskörökkel ruházza fel az EU-t, amelyek alapján Európát egyrészt nyitottabb, a mozgást és az üzleti tevékenységet megkönnyítő térséggé változtathatja, ugyanakkor olyan biztonságosabb helyet alakíthat ki, ahol a hatékony belső biztonsági stratégiának köszönhetően a bűnözők és a terroristák nem tudnak visszaélni a rendszer hiányosságaival. A Bizottság a következő évekre vonatkozóan igen nagyratörő programot – a stockholmi program végrehajtásáról szóló cselekvési tervet – terjesztett elő. Eltökéltek vagyunk aziránt, hogy fenntartsuk a biztonság iránti igény és a szabadság szükségessége között abban előirányzott egyensúlyt.

Nap mint nap több millió ember kel át a határokon, akiket nem lehet váratlanul nagyobb terhekkel szembesíteni. Nyitottnak kell lennünk tehát a nemzetközi cserékre, és észre kell vennünk a nemzetközi színtér kínálta gazdasági előnyöket. Az európai társadalom egyik legfontosabb erőforrása a bevándorlás; fontos azonban, hogy ez a folyamat élvezze a polgárok bizalmát. Ez azt jelenti, hogy közös bevándorlási politikát kell folytatnunk: egyértelmű különbséget kell tennünk a legális és az illegális bevándorlás között, és olyan rendszert kell kialakítanunk, amellyel megfelelően kezelhetjük a menekültügyi kihívásokat. Jövőre elő fogjuk terjeszteni a jogszerű migrációra vonatkozó, 2005-ben megkezdett csomag kiegészítését. Ezenkívül a származási országokkal kialakított partnerségben az illegális bevándorlás terén is hozunk intézkedéseket.

A 2001. évi munkaprogram az alábbiakat fogja magában foglalni:

  • A bűncselekmények áldozatainak támogatására irányuló javaslat

  • A személyes adatok EU-n belüli védelmére irányuló átfogó jogi keret

  • A házassági ügyekben és a szülői felelősség kérdésében hozott határozatok elismerésének és végrehajtásának biztosítására irányuló munka továbbfejlesztése

  • A látogatók utazását megkönnyítő, ugyanakkor – regisztráltutas-program és határregisztrációs rendszer révén – külső határaink hatékonyabb ellenőrzését biztosító javaslat

A következő többéves pénzügyi keret

A Bizottság jövőre előterjeszti a következő többéves pénzügyi keretre irányuló javaslatát. Kiadásainkat úgy kell megterveznünk, hogy hűen tükrözzék az Európa előtt álló főbb kihívásokat, és hatékonyan hozzájáruljanak fő szakpolitikai célkitűzéseink – különösen az Európa 2020 stratégia – megvalósításához. Vezérelvünk, hogy az uniós költségvetés forrásait azokra a szakpolitikákra kell irányítanunk, amelyekben tényleges eredményeket tudunk elérni, és valódi hozzáadott értéket teremthetünk. Mindemellett nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a saját források uniós rendszere is korszerűsítésre és ésszerűsítésre szorul.

Meg kell vitatnunk, melyek azok a fő elvek és lehetőségek, amelyek a következő többéves pénzügyi keret alakítását befolyásolják. Ehhez kiváló alkalmat kínál majd a költségvetés felülvizsgálata, amelyet a Bizottság az elkövetkező hetekben fog előterjeszteni. 2011 legfontosabb feladatai a következők lesznek:

  • 2011 első felében az új többéves pénzügyi keretre vonatkozó általános javaslatok

  • A kiadási programok következő generációját szabályozó részletes javaslatok. Fontos feladat lesz a közös agrárpolitikára (2013-tól); a kohéziós politikákra, a munkanélküliség kezelésére és az Európa 2020 stratégia strukturális reformjainak végrehajtására, valamint az innováció felélénkítésére, a közlekedési és energetikai infrastruktúra és a rendszerösszeköttetések továbbfejlesztésére és a digitális ütemterv előmozdítására irányadó jogszabályok kidolgozása. További jelentős lépés lesz az Unió külső politikájának kialakítását és az uniós polgárság, valamint a szabadság, a biztonság és a jogérvényesülés területén folytatott politika alkalmazását szabályozó eszközök kialakítása.

Új irány a külkapcsolatok területén

Rövidesen létrejönnek és megkezdik működésüket a Lisszaboni Szerződés alapján kialakított új uniós külpolitikai struktúrák. A Bizottság a jövőben is támogatni fogja az új Európai Külügyi Szolgálatot, amellyel igen szorosan együtt fogunk működni.

A kialakított struktúrák segítségével továbbfejleszthetjük az előttünk tornyosuló főbb külpolitikai kihívások felvállalására irányuló átfogó és egységes politikánkat, miközben stratégiai partnereinkre összpontosíthatjuk erőfeszítéseinket, és bebizonyíthatjuk, hogy az EU egységes álláspont képviseletére képes, erős és megbízható partner. A Lisszaboni Szerződés végrehajtásának első évfordulója alkalmából a Bizottság jövőképet fog előterjeszteni arról, miként használhatjuk ki maximálisan az EU világban betöltött szerepét.

E megközelítés szerves alkotórészeként össze kell hangolnunk az uniós külpolitikai eszközökben érvényre juttatott értékeinket, illetve érdekeinket. A Bizottság esetében ez azt jelenti, hogy azokra a területekre kell összpontosítanunk a hatékony fejlesztéspolitikát, amelyeken tényleges hatást gyakorolhatunk a rászorultakra. A humanitárius katasztrófák áldozatainak nyújtandó segítség továbbra is központi helyet foglal el az egész világra kiterjedő uniós kötelezettségvállalásban, ezért a lehető leggyorsabban életbe kell léptetni azokat a javaslatokat, amelyek humanitárius válságok esetén az EU gyors reagálóképességét biztosítják.

Az idén ősszel életbe lépő új kereskedelmi politikai stratégia keretében többoldalú és kétoldalú szinten is sürgetni fogjuk a nemzetközi gazdaság további megnyitását, hogy minden fél részesülhessen a nyitott kereskedelem előnyeiből. Új nemzetközi befektetési stratégiánk keretében a Bizottság megkezdte a közvetlen külföldi befektetésekre vonatkozó új kizárólagos hatáskörének gyakorlását, és meghatározta az uniós befektetési politika főbb stratégiai irányait, miközben a befektetők teljes körű jogbiztonsága érdekében átmeneti szabályozást tart hatályban. Várakozással tekintünk a Parlamenttel és a Tanáccsal folytatandó együttműködés elé, amelynek célja, hogy ezt a stratégiát konkrét kezdeményezésekkel támasszuk alá.

A 2001. évi munkaprogram az alábbiakat fogja magában foglalni:

  • Az uniós fejlesztési politika és a fejlesztési politikáról szóló európai konszenzus nagyszabású felülvizsgálata a millenniumi fejlesztési célok New York-i magas szintű eseményen végzett felülvizsgálata alapján

  • A fejlődő országok számára kialakított kereskedelmi preferenciarendszer 2014-től alkalmazandó módosítása

  • A humanitárius segélyre irányadó eszközök nagyszabású átalakítása

  • Válsághelyzetekre való reagálási képességünk további megerősítése a tagállami kapacitások és logisztika összevonására irányuló javaslatokkal

  • A bővítési folyamat előmozdítása a Bizottság által 2010 novemberében előterjesztendő megközelítés alapján

  • A szomszédságpolitika átdolgozása

Végezetül remélem, hogy az általunk elfogadott új programozási szemléletmód szilárd alapot biztosít az intézményközi együttműködéshez. A Bizottsági Elnökök Értekezletének munkája, amelyet összefoglaló jelentésükben összegeztek, máris értékes hozzájárulást jelent az elképzeléseinkhez. Miután lezajlott az egyes biztosok és az érintett bizottságok közötti konzultációs folyamat, örömmel várom a Parlament véleményét, és várakozással tekintek az egész folyamat Önökkel és az Elnökök Értekezletével történő felülvizsgálata elé, mielőtt a biztosok testülete véglegesen elfogadná a munkaprogramot."


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website