Navigation path

Left navigation

Additional tools

Közúti közlekedésbiztonsági program 2011–2020: az intézkedések részletei

European Commission - MEMO/10/343   20/07/2010

Other available languages: EN FR DE DA ES NL IT SV PT FI EL CS ET LT LV MT PL SK SL BG RO

MEMO/10/343

Brüsszel, 2010. július 20.

Közúti közlekedésbiztonsági program 2011–2020: az intézkedések részletei

A Bizottság a mai napon jóváhagyta nagyratörő közúti közlekedésbiztonsági programját, melynek célja, hogy a következő évtizedben felére csökkenjen a közúti halálesetek száma Európában. A program különböző kezdeményezéseket tartalmaz európai és nemzeti szinten a járművek és az infrastruktúra biztonságosságának, valamint az utakon közlekedők magatartásának javítását helyezve középpontba.

A legfontosabb számadatok:

  • A közúti biztonság fontos társadalmi probléma. 2009-ben több mint 35 000 ember halt meg az utakon az Európai Unióban, ami megfelel egy közepes méretű város lakosságának.

  • A becslések szerint minden egyes halálesetre 4 maradandó károsodást (vagyis agykárosodást vagy gerincsérülést), 10 súlyos és 40 kisebb sérülést szenvedett sérült jut.

  • A becslések szerint a társadalomnak mindez évente 130 milliárd eurójába kerül.

A közúti közlekedésbiztonsági program részletei

A program hét stratégiai célkitűzést tartalmaz

1. Gépjárművek biztonságát javító intézkedések

Komoly munka folyt a 2001–2010-es időszakban is olyan „passzív” biztonsági felszerelések tekintetében, mint a biztonsági öv vagy a légzsák. 2011 és 2020 között új, „aktív” biztonsági intézkedések lépnek majd életbe a következő biztonsági felszerelésekkel kapcsolatban:

  • Kötelező elektronikus menetstabilizáló program (személygépkocsik, buszok és tehergépkocsik számára, az úttartás érdekében, kipörgésgátlás céljából)

  • Kötelező, sávelhagyásra figyelmezető rendszer (tehergépkocsik és buszok számára)

  • Kötelező automatikus vészfékrendszer (tehergépkocsik és buszok számára),

  • Kötelező, biztonsági öv bekapcsolására figyelmeztető jelzés (személygépkocsik és buszok számára)

  • Kötelező sebességkorlátozó a könnyű tehergépjárművek számára (a tehergépkocsik már fel vannak vele szerelve)

  • Az elektronikus gépjárművek tekintetében a Bizottság külön fogja meghatározni azokat konkrét intézkedéseket, amelyek a biztonságra vonatkozó technikai alapelveket írják majd elő.

  • A Bizottság meg fogja vizsgálni, hogy bizonyos átalakítás után kiterjeszthetők-e olyan vezetéstámogató rendszerek, mint az ütközésgátló jelzés alkalmazása a kereskedelmi és/vagy magán gépjárművekre is.

  • 2003 óta az európai törvényhozás nagy hangsúlyt fektetett a balesetek kockázatának csökkentésére az olyan veszélyeztetett csoportok tekintetében, mint a gyalogosok és a kerékpárosok, többek között az energiaelnyelő lökhárító és a holttértükör kötelezővé tételével. Ezen a területen további technikai előírások lehetőségének megvizsgálására lesz szükség.

Gépjárműbiztonság a közutakon – műszaki vizsgálat

  • A Bizottság a továbbiakban ösztönözni fogja a műszaki vizsgálattal kapcsolatos európai jogszabályalkotást annak érdekében, hogy a műszaki vizsgákat a tagállamok kölcsönösen elismerjék, és így az egyik tagállamban elvégzett vizsgálat érvényes lehessen egy másikban is.

2. Biztonságosabb közúti infrastruktúra kiépítése

  • Az európai forrásokból csak olyan infrastruktúra támogatható, amely összhangban áll a közutak és alagutak biztonságára vonatkozó irányelvekkel. A TEN-T program már ilyen elv alapján működik, a Bizottság pedig szeretné ezt az elvet általánosan kiterjeszteni minden európai támogatási programra, többek között a kohéziós alap támogatásaira is.

  • A Bizottság megvizsgálja a közúti infrastruktúra biztonságkezelésével kapcsolatos meglévő európai jogszabályok tagállamok vidéki útjai tekintetében történő kiterjesztésének lehetőségét is. A jogszabályok megkívánják, hogy a biztonsági követelményeket már a tervezési szakaszban vegyék figyelembe az infrastruktúra fejlesztéseinél. Előírják ezen kívül az infrastruktúra biztonsági ellenőrzését, a „fekete foltok” beazonosítását és a felülvizsgálatot. Ezen alapelveknek a vidéki utakra történő kiterjesztése a bevált gyakorlatok tagállamok közötti cseréjén keresztül történhetne.

3. Intelligens technológiák ösztönzése

  • A Bizottság új technikai előírásokat fog javasolni az ITS-irányelv (intelligens közlekedési rendszerek irányelve) alapján annak érdekében, hogy megkönnyítse az adat- és információcserét a gépjárművek, illetve a gépjárművek és a közúti infrastrukturális rendszerek között (például valós idejű információ elérése a sebességkorlátozásokról, a forgalmi helyzetről vagy torlódásokról; gyalogosfelismerő rendszer).

  • A Bizottságnak szándékában áll az „eSegélyhívó” rendszerének továbbfejlesztése, valamint annak a motorosokra, a nehézgépjárművekre és buszokra való kiterjesztése is.

4. A közúthasználók nevelésének és oktatásának javítása

A közúthasználó az első szem a biztonsági láncban, és egyben a leginkább hajlamos arra, hogy hibát kövessen el. Bármilyen műszaki intézkedésről legyen is szó, a közúti biztonság hatékonysága végső soron a közutak használóinak viselkedésén múlik. A nevelés, oktatás és a szankcionálás elemi fontosságúak.

A Bizottság a tagállamokkal együtt fogja kidolgozni közös közútbiztonsági stratégiáját a továbbképzésekkel és oktatással kapcsolatban. Uniós szinten ez elsősorban az engedélykiadás és az oktatás rendszerének javítását fogja jelenteni, pontosabban az EU vezetői engedélyekről szóló irányelvének kiterjesztését a következő célkitűzésekkel:

  • A gépjárművezető-oktatókkal szembeni minimális követelmények

  • A kísérővel történő vezetés és a tanulóidő összehangolása a vezetői engedély megszerzését megelőző időszakban (pl. alsó korhatár, előzetes tapasztalatok, vagy feltételek előírása azokban az országokban, amelyek csatlakoznak ehhez a rendszerhez).

  • A vezetői vizsga letételét követő próbaidő bevezetési lehetőségének megvizsgálása (ott, ahol a friss vezetői engedéllyel rendelkezőkre szigorúbb szabályok vonatkoznak).

  • Annak a lehetőségnek a megvizsgálása, hogy a környezettudatos vezetést beemeljük az elméleti és gyakorlati oktatás anyagába a biztonságosabb és szabálykövetőbb vezetés érdekében.

5. Hatékonyabb végrehajtás

A közlekedésbiztonsági politika hatékonysága nagyban múlik az ellenőrzések gyakoriságán, és a biztonsági előírások betartásán. A végrehajtás kulcsfontosságú a halálesetek és sérülések számának csökkentésében. A gyorshajtás, ittas vezetés, és a biztonsági öv mellőzése még mindig a közúti halálesetek három leggyakoribb oka. A következő intézkedésekre lesz szükség az európai és nemzeti ellenőrzések megerősítésére:

  • A tagállamoknak nemzeti végrehajtási terveket kell kidolgozniuk (pl. prioritásokra és a nemzeti szintű ellenőrzések intenzitásának mértékére vonatkozó célkitűzéseket).

  • Európai figyelemfelhívó kampány

  • Az ittas vezetők esetében a szankciók mellé megelőző lépéseket is el kell rendelni. A Bizottság például mérlegelni fogja arra vonatkozó jogalkotói intézkedések megtételét, hogy kötelező legyen az „alco-lock” készülékek használata bizonyos szakmai esetekben (iskolabusz vezetése stb.) vagy az ittas vezetést követő rehabilitációs programok keretében (mind hivatásos, mind nem hivatásos vezetők esetében).

  • A legfontosabb határokon átnyúló közlekedési kihágás még mindig a gyorshajtás. A Bizottság kiemelt ügyként fogja kezelni a határokon átnyúló információcserével kapcsolatos jogilag is kötelező intézkedések jóváhagyását a közlekedésbiztonság területén (2008-ban javasolt irányelv), hogy lehetővé tegye a biztonsági övet mellőző, gyorshajtó, ittas, vagy piros jelzésen áthajtó külföldi szabálysértők azonosítását és megbüntetését.

6. Közúti sérültekkel kapcsolatos célkitűzések

A közúton balesetet szenvedők számának csökkentése Európa egyik legfőbb célkitűzése lesz a következő évtizedben. A Bizottság ki fogja dolgozni egy, a közúti sérültekkel és az elsősegély-nyújtással kapcsolatos átfogó stratégia elemeit, amely a következőket fogja tartalmazni:

  • A komoly és könnyű sérülésre vonatkozó közös fogalom meghatározások kidolgozása olyan célkitűzések érdekében, amelyek alapján közös európai uniós célokat is meg lehet állapítani, illetve beépíteni a 2010–2020 közötti időszakra vonatkozó közúti közlekedésbiztonsági programba.

  • A segélyhívó szolgáltatásokkal kapcsolatos bevált tagállami gyakorlatok cseréjének, valamint a sérülésekre vonatkozó európai adatok gyűjtésének és elemzésének ösztönzése.

  • Az adatrögzítők, „fekete dobozok” beépítésével járó előnyök megvizsgálása, különösen a hivatásos gépjárművek esetében, hogy elősegítsük a balesetek technikai vizsgálatainak és elemzésének hatékonyságát.

7. Középpontban a motorosok

A Bizottság külön hangsúlyt kíván fektetni a motorkerékpárokra, valamint a többi kétkerekű gépjárműre. Míg a többi közlekedési eszköz esetében egyre csökken a halálos kimenetelű balesetek és a súlyos sérülések száma, a motorkerékpárok esetében szinte alig, vagy egyáltalán nem figyelhető meg csökkenés.

A Bizottság a következő európai szintű intézkedésekre tett javaslatot a kétkerekű gépjárművekkel kapcsolatban:

  • Több közlekedésbiztonsági intézkedés bizonyos kétkerekűgépjármű–kategóriák esetében: például kötelező ABC fékrendszer, automatikus világítás, és az illetéktelen beavatkozások elleni intézkedések módosítása (a sebességkorlátozó elmozdításának megakadályozására).

  • A védőfelszerelésekkel – pl. védőruhával – kapcsolatos általános előírások kidolgozása, vagy annak megvizsgálása, hogy lehetséges-e légzsák motorkerékpárba és/vagy, védőruházatba való beépítése.

  • A műszaki vizsgálattal kapcsolatos európai uniós jogszabályok motorkerékpárra és egyéb kétkerekű gépjárművekre való kiterjesztése (ez eddig még nem történt meg).

A 2001–2010-es közúti közlekedésbiztonsági program

Bár a 2001-ben kitűzött célt, vagyis a halálos kimenetelű balesetek számának felére csökkentését 2010-ig nem sikerült teljes egészében megvalósítani, jelentős előrelépést könyvelhetünk el. A halálos kimenetelű balesetek például 40%-kal csökkentek (szemben az azt megelőző évtized 25 %-os arányával). Az egy millió főre jutó közúti halálesetek száma a 2001-es 113-ról 2009-re 69-re csökkent mind a 27 tagállamban. Ez közelít a 2001-ben a legjobb mutatókkal rendelkező tagállamok adataihoz (az Egyesült Királyság, Svédország és Hollandia, ahol 61, 62, illetve 66 haláleset jutott egy millió lakosra). A közúti közlekedésbiztonsági cselekvési terv (2001–2010) látványosan előmozdította a közúti biztonság javítása érdekében tett európai uniós és tagállami erőfeszítéseket egyaránt.

További információk:

IP/10/970

http://ec.europa.eu/transport/road_safety/events-archive/2010_07_20_road_safety_2011_2020_en.htm

Figures and graphics available in PDF and WORD PROCESSED


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website