Navigation path

Left navigation

Additional tools

A GMO-termesztés új uniós megközelítése: kérdések és válaszok

European Commission - MEMO/10/325   13/07/2010

Other available languages: EN FR DE DA ES NL IT SV PT FI EL CS ET LT LV MT PL SK SL BG RO

MEMO/10/325

Brüsszel, 2010. július 13.

A GMO-termesztés új uniós megközelítése: kérdések és válaszok

Mire szolgál a Bizottság által ma elfogadott csomag, és mit tartalmaz?

2010 márciusában az Európai Bizottság bejelentette, hogy még a nyári szünet előtt javaslatot terjeszt elő arról, hogyan kombinálható a tudományos alapokon működő uniós engedélyezési rendszer azzal a döntésszabadsággal, amelyet a tagállamok a géntechnológiával módosított szervezetek (GMO-k) termesztése terén élveznének. A fenti ígéretet beváltó, ma elfogadott csomag teljes összhangban van azzal az állásponttal, amelyet Barroso elnök a 2009 szeptemberében általa ismertetett politikai iránymutatásban fogalmazott meg.

Mi az együtt-termesztési intézkedések célja, és milyen változást hoz az új ajánlás az együtt-termesztés terén?

Az együtt-termesztési intézkedések célja, hogy azokon a területeken, ahol GMO-kat termesztenek, elkerülhető legyen a GMO-k más termékekben való nem szándékos előfordulása, megelőzve ezzel a géntechnológiával módosított és a géntechnológiával nem módosított – például a hagyományos vagy a biogazdálkodással termesztett – növények közötti keveredésből fakadó potenciális gazdasági veszteséget és más következményeket.

Az utóbbi évek tapasztalatai alapján a tagállamoknak több rugalmasságra lenne szükségük ahhoz, hogy a géntechnológiával módosított és a hagyományos, illetve biogazdálkodással termesztett növények termesztésének szabályozására a helyi, regionális és nemzeti sajátosságaik figyelembe vételével hozhassanak intézkedéseket.

Az együtt-termesztésről szóló új ajánlás lehetővé teszi a tagállamok számára olyan intézkedések bevezetését, melyeknek célja, hogy a GMO-k más termékekben való nem szándékos előfordulása a 0,9 %-os „címkézési” határérték alatt maradjon. Ha az együtt-termesztési intézkedések nem tudják önmagukban megakadályozni a GMO-knak a hagyományos vagy biogazdálkodással termesztett növények közötti nem szándékos előfordulását, a tagállamoknak lehetőségük nyílik arra, hogy a GMO-k termesztését területük akár nagyobb övezeteiben is korlátozzák. Az ilyen korlátozó intézkedéseknek arányban kell lenniük a kitűzött céllal (azaz a hagyományos vagy biogazdálkodással foglalkozó mezőgazdasági termelők sajátos szükségleteinek védelmével).

A Bizottság 2009-ben közzétette második jelentését azon nemzeti stratégiákról, amelyek a GMO-knak hagyományos és biogazdálkodással termesztett növényekkel való együtt-termesztésére irányulnak. A jelentés tanúsága szerint az együtt-termesztésről 15 tagállam fogadott el jogszabályt, további három pedig jogszabálytervezet készítéséről tett bejelentést.

Az együtt-termesztéssel foglakozó európai iroda (European Co-existence Bureau) – a tagállamokkal közösen – folytatja az együtt-termesztést érintő olyan gyakorlati megoldások kidolgozását, amelyek a tagállamok számára több rugalmasságot biztosítanak ahhoz, hogy döntéseiknél figyelembe vehessék helyi és regionális sajátosságaikat.

Az együtt-termesztéssel foglakozó európai irodáról az alábbi honlapon érhetők el további információk: http://ecob.jrc.ec.europa.eu/

Jelenleg milyen eljárás alapján történik a GMO-k termesztésének engedélyezése?

A GMO-k uniós szintű engedélyezése eseti alapon, a vállalat kérelmében meghatározott konkrét felhasználásra vonatkozóan, kedvező egészségügyi és környezeti kockázatértékelést követően történik. Az élelmiszer vagy takarmány előállításához kiindulási anyagként felhasználni kívánt GMO-k termesztésére vonatkozó kérelmek a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK rendelet alapján nyújthatók be. A nem élelmiszer vagy takarmány előállítására szánt, géntechnológiával módosított szervezetek pedig a GMO-k környezetbe történő szándékos kibocsátásáról szóló (2001/18/EK) irányelv alapján engedélyezhetők. A tagállamok mindkét esetben jelentős szerepet játszanak, mivel ők végzik el a termeszteni kívánt GMO vonatkozásában a kezdeti kockázatértékelést.

Az engedélyezési eljárásokról az alábbi honlapon érhetők el további információk:

http://europa.eu/rapid/pressReleasesAction.do?reference=MEMO/10/58

Milyen változtatások szerepelnek a Bizottság jelenleg előterjesztett jogszabály-módosítási javaslatában?

A javasolt módosítás a 2001/18/EK irányelvet egy olyan cikkel egészítené ki, amely egyértelműen kimondja, hogy a tagállamok korlátozhatják vagy megtilthatják területükön a GMO-termesztést. A tagállamok bármely olyan indokkal megtehetik ezt, amely eltér az uniós engedélyezési eljárás egészségügyi és környezeti kockázatértékeléshez tartozó indokoktól. Így a javaslat a tagállamokat a termesztés terén döntési hatáskörrel ruházza fel.

A jogszabály-módosítás hatálybalépésével a tagállamok egész területükön vagy egyes övezeteikben szabadon korlátozhatják vagy megtilthatják az összes GMO vagy meghatározott GMO-k termesztését. Ez a módosítás mindazon GMO-ra vonatkozik majd, amelyek termesztése a 2001/18/EK irányelv vagy az 1829/2003/EK rendelet értelmében engedélyezett az EU-ban. E javaslat értelmében a tagállamok csak a GMO-termesztés ellen hozhatnak intézkedéseket, de nem tilthatják meg az engedélyezett, géntechnológiával módosított vetőmagvak Unióba történő behozatalát és/vagy ottani értékesítését.

Léteznek olyan GMO-k, amelyek termesztése már megkezdődött az EU-ban?

Igen. Az EU-ban kereskedelmi céllal termesztik az egyik géntechnológiával módosított kukoricát, a MON 810-et. A géntechnológiával történő módosítás célja e termék esetében az volt, hogy védelmet alakítson ki egy pusztító kártevővel, a kukoricamollyal szemben. A termesztést 1998-ban engedélyezték.

Az „Amflora” néven ismert, géntechnológiával módosított, keményítőgyártásra szánt burgonya termesztését a Bizottság 2010. március 2-án engedélyezte. Az Amflorában található keményítő megnövelt mennyiségű amilopektint tartalmaz. A keményítőt ipari felhasználásra, például papírgyártásra szánják.

Melyek azok a géntechnológiával módosított növények, amelyek felhasználását az EU engedélyezi az élelmiszer- és/vagy takarmány-előállításban?

Nem csak a termesztéshez, hanem a GMO-k és származékos termékeik forgalomba hozatalához is uniós engedély szükséges.

Jelenleg az engedélyezett GMO-k listáján többek között az alábbiak találhatók: egy cukorrépafajta, három szójababfajta, három repcefajta, hat gyapotfajta és 17 kukoricavariáns.

A nemrégiben engedélyezett GMO-k egyike a keményítő-előállításra szánt „Amflora” burgonya. Az „Amflorát” a keményítő-előállításra szánt hagyományos burgonyákhoz hasonlóan nem élelmiszerként való felhasználásra termesztik. A keményítőgyártás során a burgonyából keletkező melléktermék (burgonyapép) takarmányként felhasználható. Az ilyen burgonyának az élelmiszerekben vagy takarmányban való nem szándékos vagy technikailag elkerülhetetlen előfordulása legfeljebb 0,9 %-os arányban engedélyezett.

A géntechnológiával módosított, engedélyezett növények felsorolását és a rájuk vonatkozó engedély konkrét hatályát a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok uniós nyilvántartása tartalmazza, amely megtekinthető az alábbi linken: http://ec.europa.eu/food/dyna/gm_register/index_en.cfm

A tagállamok tiltották már be GMO-k termesztését?

Hat tagállam (Ausztria, Magyarország, Franciaország, Görögország, Németország és Luxemburg) vezetett be védintézkedéseket, és tiltotta be területén a géntechnológiával módosított MON810 kukorica termesztését. Ezenfelül Ausztria, Luxemburg és Magyarország bejelentette a Bizottságnak, hogy betiltotta az Amflora burgonya termesztését. Lengyelországban olyan jogi szabályozás van életben, amely nem engedélyezi a géntechnológiával módosított vetőmagok értékesítését.

A tagállamok a tudományos indokokat nélkülöző esetek vonatkozásában most újra megfontolhatják a GMO-termesztésre irányuló védintézkedéseiket, és dönthetnek úgy, hogy a GMO-knak más növények között való, nem szándékos előfordulásának megakadályozására az együtt-termesztésről szóló, ma elfogadott, rugalmasabb ajánlást alkalmazzák.

A 2001/18/EK irányelv ma javasolt kiegészítése nyomán a tagállamok számára lehetővé válna, hogy – amennyiben nem azonosítanak új tudományos kockázatot – korlátozzák vagy megtiltsák a GMO-termesztést anélkül, hogy a védzáradék intézkedéseihez folyamodnának.

Vannak más olyan termesztésre szánt GMO-k is, amelyekről az EU még a jogszabályi változás életbe lépése előtt döntést hozhat?

Jelenleg több mint tíz kérelem vár engedélyezésre (vagy megújításra), az eljárás különböző fázisaiban.

Négy GMO van előrehaladott fázisban. Ezekről a GMO-król az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) kedvező véleményt nyilvánított, és a rájuk vonatkozó engedélyezési (vagy az engedélyezés megújítását célzó) eljárás folyamatban van. Az egyes rovarok ellen védelemmel rendelkező MON810 kukorica engedélyezésének megújításáról szóló, kedvező EFSA-véleményt 2009 júniusában fogadták el. Van két másik, géntechnológiával módosított kukoricavariáns is – az 1507 Bt kukorica (kérelmező: Pioneer) és a Bt 11 Bt kukorica (kérelmező: Syngenta) –, amelyek szintén bizonyos rovarok elleni védelemmel rendelkeznek. A fent említett kukoricákra vonatkozó, kedvező EFSA-véleményt 2005 januárjában, illetve 2005 áprilisában fogadták el, és az engedélyezésükről szóló határozattervezetekről a szabályozási bizottság a 2001/18/EK irányelv értelmében, 2009. február 25-én tartott szavazást. A tervezetek nem nyertek minősített többségi támogatást. A negyedik kukoricafajta az NK 603 (kérelem: Monsanto), amely ellenálló a RoundUp gyomirtó szerrel szemben. Az EFSA 2009 augusztusában kedvező véleményt fogadott el ezzel a termékkel kapcsolatban.

A MON810 és az NK603 kapcsán folyó eljárásban a következő lépés az lenne, hogy határozattervezetet kellene küldeni az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottságnak (ez a komitológiai eljárás első lépése). A Bt 11 és a Bt 1507 a komitológiai eljárás közepén jár, következő eljárási lépésként a határozatokat elküldik majd a Tanácsnak.

Milyen fejlesztési lépések történtek a GMO-k környezeti kockázatértékelése terén azóta, hogy a Tanács 2008 decemberében erre vonatkozó kérést fogalmazott meg?

A 2008-as Környezetvédelmi Tanács felhívta a figyelmet azokra a konkrét területekre, amelyeken előrelépésre van szükség a GMO-kra vonatkozó jogszabályok végrehajtásának javításához. A Bizottság és az EFSA a tagállamokkal együttműködésben foglalkozik ezekkel a területekkel.

Jelenleg folyik annak a környezeti kockázatértékelésről szóló EFSA-iránymutatásnak a frissítése, amely a Tanács által azonosított konkrét területeket érinti. Mivel a téma igen összetett, és széleskörű konzultációs folyamatra van szükség, valamint a nyilvános hozzászólások nagy száma (kb. 500) miatt az EFSA várhatóan 2010 novemberében fejezi be az iránymutatás elkészítését. A Bizottság ezután megvitatja az iránymutatást a tagállamokkal, hogy a tagállamok jóváhagyása nyomán normatív értékkel ruházhassa fel azt.

Ezenkívül az EFSA elkötelezett résztvevője a tagállamokkal és az érintett felekkel folytatott párbeszédnek, melynek köszönhetően ez utóbbiak hozzá tudnak járulni a hatóság tudományos munkájához. Az EFSA a tagállami szakértőkből hálózatot hozott létre a tudományos ismeretek és tapasztalatok megosztására. A hatóság a tagállamoktól a kockázatértékelési folyamat során beérkező valamennyi megjegyzést figyelembe veszi.

Ráadásul az EFSA-ban működő tudományos bizottság és testületek tudományos munkájának függetlenségét a hatóság átfogó belsőmechanizmus- és munkafolyamat-rendszerrel – azon belül pedig az általa alkalmazott tudományos szakértők érdeknyilatkozatait érintő globális stratégiával – biztosítja. Az EFSA e stratégiát rendszeresen felülvizsgálja, és, ahogyan arra a Bizottság is ösztönzi, tovább erősíti szakértői függetlenségének ellenőrzését.

A Bizottság elemzi, hogy – összhangban a jelenlegi jogi szabályozással és a 2008. évi Környezetvédelmi Tanács megállapításaival – hogyan lehetne még erőteljesebbé tenni a GMO-termények forgalomba hozatala utáni környezetvédelmi nyomon követést.

Mikor fogja a Bizottság véglegesíteni a GMO-k társadalmi-gazdasági hatásairól szóló jelentését?

2008 decemberében a Tanács felkérte a Bizottságot, hogy 2010 júniusáig készítsen jelentést a GMO-k társadalmi-gazdasági hatásairól.

A jelentés a tagállamok által benyújtott információkon alapul. A tagállamok jelentős erőfeszítéseket tettek, hogy összegyűjtsék a GMO-k társadalmi-gazdasági hatásairól, ezen belül pedig a termesztésükről szóló információkat. Mivel azonban a tagállamok a vártnál később küldték el az adatokat, a Bizottság 2010 végére fogja véglegesíteni a jelentést. Ezután elküldi a dokumentumot az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak megfontolásra és további megvitatásra.

Fel fog-e gyorsulni a GMO-k engedélyezésének eljárása, és növekszik-e majd a géntechnológiával módosított növénykultúrákkal beültetett terület az EU-ban?

Nem lesz gyorsabb az engedélyezési folyamat, és nem gyengülnek a környezeti kockázatértékelést érintő jogszabályi rendelkezések. A Bizottság által ma elfogadott javaslat nem változtat ezeken az előírásokon. Ellenkezőleg: a 2008-as Tanács megállapításainak végrehajtása azóta is folyamatban van. Sőt, a Bizottság számára a GMO-termesztés terén – csakúgy, mint a múltban, a jövőben is – prioritás marad, hogy a biztonságértékelés a legmagasabb szintű tudományos standardok mentén történjen, és a nyomonkövetési funkció megerősödjön.

További információk:

http://ec.europa.eu/food/food/biotechnology/index_en.htm


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website