Navigation path

Left navigation

Additional tools

MEMO/10/302

Brüsszel, 2010. július 7.

Zöld könyv a nyugdíjakról

Mi a célja a Bizottságnak a zöld könyv elkészítésével?

Az európai nyugdíjrendszereket egyre nagyobb nyomás alatt tartja a népesség idősödése, amelyet a várható élettartam növekedése és a születések számának csökkenése idéz elő. 2012-től Európa munkaképes korú lakosságának aránya zsugorodni fog, tehát rendkívül aktuális kihívással nézünk szembe. Sok tagállam hajtott végre kisebb-nagyobb reformokat nyugdíjrendszerében e kérdés kezelésére, de a pénzügyi és gazdasági válság tovább súlyosbította a helyzetet, és még sürgősebb lett megtalálni a megfelelő megoldást.

E körülmények között itt az ideje nyílt vitára bocsátani azt, hogy szükséges-e a nyugdíjrendszerek számára uniós szintű keretet kialakítani, és hogy miként lehetne megfelelő támogatást nyújtani a tagállamok számára ahhoz a nem könnyű feladathoz, hogy mind most, mind a jövőben megfelelő, fenntartható és biztonságos nyugdíjrendszert biztosítsanak polgáraiknak.

Mi az EU feladata a nyugdíjakat illetően?

A nyugdíjrendszerek kialakítása elsősorban tagállami hatáskörbe tartozik, és a zöld könyv nem is vonja kétségbe ezt. Az uniós szintű szabályozás négy fő pontot foglal magában:

1. A nyugellátás határokon átnyúló koordinálása a munkavállalók szabad mozgásának elősegítésére és a más országba költöző munkavállalók egyenlő bánásmódjának biztosítására.

2. A tőkefedezeti foglalkoztatói nyugdíjrendszerek belső piacának létrehozása és a rendszer tagjainak és kedvezményezettjeinek védelme érdekében a prudenciális szabályokra vonatkozó szükséges minimális követelmények meghatározása.

3. Minimumgaranciák a foglalkoztatói nyugdíjrendszerek és a megszerzett jogok terén a fenntartóként működő cégek fizetésképtelenségének esetére.

4. A megkülönböztetésmentesség szabályai – némi különbséggel – érvényesek mind a kötelező, mind a magánnyugdíjrendszerekre.

Emellett koordinációs módszer (a nyitott koordinációs módszer) segíti és ösztönzi a nemzeti reformokat, a bevált módszerek megosztását, valamint magas szintű célkitűzések és mutatók meghatározását. Uniós szinten a nyugdíjrendszerek közös célkitűzései a következők: a rendszerek megfelelősége, fenntarthatósága, korszerűsége és átláthatósága.

A zöld könyvet kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentum („EU legislation, coverage and related initiatives” – Az uniós szabályozás, a jogosultságok és az ezzel kapcsolatos kezdeményezések) részletesebben tárgyalja e kérdéseket.

Végezetül sarkalatos pont a költségvetési fenntarthatóság is: a Szerződés értelmében a tagállami költségvetések nem sodorhatják veszélybe a Gazdasági és Monetáris Unió működését. A Tanács korrekciós intézkedéseket javasolhat (mindenekelőtt a Stabilitási és Növekedési Paktum keretében) a szociális biztonság terén is, ha itt merül fel probléma.

Mi a zöld könyv célja?

A népesség idősödése és a pénzügyi és gazdasági válság jelentette további kihívások fényében a zöld könyv az EU érdekelt feleinek véleményét kéri ki arról, hogy szükséges-e és hogy milyen módon lehetséges a nyugdíjak uniós szintű keretének kiigazítása annak érdekében, hogy a leghatékonyabb támogatást nyújthassa a tagállamoknak azon törekvésükhöz, hogy képesek legyenek az uniós polgárok számára megfelelő és fenntartható nyugdíjrendszert biztosítani.

Melyek a legfontosabb megvitatandó kérdések?

A megfelelő, fenntartható és biztonságos európai nyugdíjrendszerek átfogó célkitűzése mögött három fő szempont húzódik meg:

  • Először is az, hogy az EU hogyan tud támogatást nyújtani tagállamainak a munkában és a nyugdíjban töltött évek közötti egyensúly kialakításában, figyelembe véve a társadalomban és a munkaerőpiacokon végbemenő szerkezeti változásokat, valamint a várható élettartam növekedését. Ez szorosan kapcsolódik az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre irányuló Európa 2020 stratégiához.

  • Másodsorban az EU fel kívánja számolni a nyugdíjrendszerek – beleértve a kiegészítő nyugdíjrendszereket – szabályozásából adódó, a munkavállalók és a tőke mobilitása előtt tornyosuló akadályokat.

  • Harmadsorban pedig fontos kérdés a nyugdíjak biztonságának szavatolása most és a jövőben. Megvizsgáljuk, hogyan mérsékelhető a kockázat és a volatilitás a munkavállalók és nyugdíjasok számára. Biztosítani kívánjuk, hogy a tőkefedezeti rendszerek biztonságosak legyenek, és megfelelő egyensúlyt teremtsenek az eredményesség és a biztonság között.

Szándékozik‑e a Bizottság új jogszabályt bevezetni?

Mivel egy zöld könyvről van szó, ebben a szakaszban nincs szó konkrét javaslatokról. Mindenesetre, ahogy a zöld könyv is hangsúlyozza, a nyugdíjrendszer számos eleme a tagállamok felelősségi körébe tartozik. Ha a konzultáción kapott válaszok alapján az uniós szintű jogalkotás a megfelelő lépés, akkor az Európai Unió azokon a területeken, ahol jogalkotói hatáskörrel rendelkezik, készen áll új jogszabályok kidolgozására, különösen pedig a meglévő jogszabályok felülvizsgálatára.

Szándékozik-e a Bizottság a nyugdíjkorhatár emelését javasolni?

Nem. A nyugdíjkorhatár meghatározása vagy emelése a tagállamok hatáskörébe tartozik. Ez a zöld könyv nem tesz egyértelmű ajánlásokat, és megjegyzést sem fűz az egyes tagállamok nyugdíjrendszereihez. A nyugdíjrendszerek kialakítása a nemzeti kormányok feladata, és Európában rendszerek széles skálája működik.

A Bizottság elismeri, hogy Európában a lakosság várható élettartama megnövekedett, ami hatalmas eredmény. Ha azonban az emberek életkoruk növekedése mellett nem maradnak tovább a munkaerőpiacon, illetve nem kezdenek hamarabb nyugdíjjárulékot fizetni szakmai életpályájuk során, az ahhoz fog vezetni, hogy vagy nem sikerül megfelelő nyugdíjakat biztosítani, vagy pedig fenntarthatatlanul nőni fognak a nyugdíjakra fordított kiadások. A Bizottság ezért ösztönzi (miként a nyitott koordinációs módszerrel a múltban is tette) a tagállamokat arra, hogy vizsgálják meg, hogyan alakítható ki fenntartható egyensúly a szolgálati idő és a nyugdíjas évek között (ami azt eredményezheti, hogy többet és tovább kell dolgoznunk).

Próbálja‑e a Bizottság arra kényszeríteni a munkavállalókat, hogy magánnyugdíjpénztár tagjává váljanak?

Nem – e tekintetben is a tagállamoknak kell dönteniük. A Bizottság egyik nyugdíjrendszertípust sem kívánja támogatni. A Bizottság elismeri, hogy sok tagállamban a magánnyugdíjpénztárak és a tőkefedezeti rendszerek egyre nagyobb szerepet töltenek be az uniós polgárok nyugdíjjövedelme tekintetében. A Bizottság ezért támogatást és ösztönzést kíván nyújtani a tagállamoknak arra, hogy gondosan alakítsák ki e rendszereket, biztosítva ezek biztonságát, a kockázatok és volatilitás megfelelő kezelését, teljesítve a megfelelő és fenntartható nyugdíjrendszerek legfőbb célkitűzéseit.

Nincs ellentmondás a nyugdíjba vonulás későbbre tolódása és a fiatalkorúak munkanélküliségének megszüntetésére irányuló intézkedések között?

A munkaerőpiacokra nem az a jellemző, hogy az álláshelyek száma rögzített lenne, ahol csak akkor szabadul fel egy pozíció, amikor valaki más nyugdíjba vonul. Ha így lenne, azokban az országokban, ahol magas a nyugdíjkorhatár, és az idősebbek közül sokan dolgoznak, problémát jelentene a fiatalok munkaerő-piaci belépése.

Itt egyértelműen nem ez a helyzet. Valójában azokban az országokban, ahol az idősebbek körében magas a munkavállalók aránya, a fiatalabbak közül is többen dolgoznak. Ugyanakkor azokban az országokban, ahol az idősebbek foglalkoztatottságának aránya viszonylag alacsony, a fiatalok számára is nehézségekbe ütközik álláslehetőségek teremtése.

A fiatalok munkanélküliségét nem az idősebb munkavállalók okozzák, akik „túl sokáig” dolgoznak egy olyan munkahelyen, ahova pedig egy fiatalt is felvehetnének. A fiatalok munkanélkülisége inkább az általános gazdasági visszaesés és/vagy az oktatási rendszerek és a munkaerő-piaci intézmények gyengeségei miatt áll elő.

A fiatalok munkanélküliségére nem az a megoldás, ha több idősebb munkavállalót korkedvezményesen nyugdíjazunk – ez ugyanis csak tovább növelné a nyugellátások finanszírozásának a fiatal és gazdaságilag aktív rétegre nehezedő terhét. A fiatalok foglalkoztatási helyzetének javításához sokkal inkább komplex intézkedéscsomagra van szükség, amelybe beletartozik a fiatalok képzettségének és a munkaerő-piaci követelményeknek a jobb összehangolása, a hatékonyabb aktiválási stratégiák, valamint a fiatalok alkalmazását nehezítő intézményi akadályok megszüntetése.

Az Európai Bizottság célja, hogy a tagállamokkal szoros együttműködésben működőképes megoldásokat dolgozzon ki a fiatalok teljes körű munkaerő-piaci részvételének biztosítására.

Tervezi-e a Bizottság a nyugellátást garantáló rendszer bevezetését?

Ez a kérdés szintén a konzultáció tárgya. Az ilyen rendszereket együtt kell vizsgálni a tőkefedezeti rendszerekre vonatkozó szolvenciaszabályok, valamint a munkáltató fizetésképtelensége esetén a munkavállaló jogainak védelmet biztosító uniós jogszabályok felülvizsgálatával. Emellett fenn kell tartani az egységességet a más pénzügyi piacokon felülvizsgálat alatt álló vagy javasolt védelmi rendszerekkel, különösen a banki letétek, a befektetési termékek és a biztosítások vonatkozásában.

Milyen hatást gyakorolt a válság az uniós tagállamok nyugdíjrendszereire?

A pénzügyi és gazdasági válság elmélyítette az idősödés jelentette problémát. A válság a különböző rendszerek kölcsönös függésének és az egyes rendszerek struktúrájában tapasztalt hiányosságok leleplezésével valamennyi nyugdíjrendszernek riadót fújt: a magasabb munkanélküliség, az alacsonyabb gazdasági növekedés, a nemzeti adósságok növekvő szintje és a pénzügyi piacok ingadozása valamennyi rendszer számára megnehezítette a nyugdíjígérvények megvalósítását.

E hatások és a mögöttük húzódó demográfiai probléma többé már nem teszik lehetővé a nyugdíjreformok elodázását.

Hogyan hatnak a nyugdíjak a mobilitásra az EU-ban?

Napjaink munkaerőpiacán a munkavállalók gyakran kényszerülhetnek gyors váltásra, lehetőleg anélkül, hogy ez pénzügyileg hátrányosan érintené őket. A munkáltatóknak pedig ki kell tudniuk választani a megfelelő képzettséggel rendelkező munkavállalót. A népesség idősödésével a munkavállalóknak olyan munkalehetőségeket kell biztosítani, ahol nyugdíjjogosultságot szerezhetnek és tarthatnak meg, amelyet munkahelyváltásnál sem veszítenek el. Ezért kell foglalkozni a nyugdíjszabályok által a személyek szabad mozgása elé állított akadályokkal.

Hogyan zajlik a konzultáció?

A nyílt konzultáción bárki részt vehet, akit érdekel az a kérdés, hogy az EU miként tud hozzájárulni a megfelelő, fenntartható és biztonságos nyugdíjak biztosításához: ide tartoznak a polgárok, a szociális partnerek, a nemzeti kormányok, a piaci felügyeletek, a nem kormányzati szervezetek, az időseket képviselő szervezetek, az iparágak képviseletei, különösen pedig a tőkefedezeti rendszerek és a biztosítások képviselői.

A zöld könyv által a Bizottság azzal kapcsolatban szeretné megismerni az említett felek véleményét, hogy miként lehetne aktualizálni az uniós szintű nyugdíjkeretet annak tiszteletben tartása mellett, hogy elsősorban a tagállamok felelősek nyugdíjrendszerük szervezéséért.

A konzultációs időszak 2010. július 7-től 2010. november 15-ig tart, vagyis négy hónap áll rendelkezésre a felmerülő kérdésekre adandó válaszok átgondolására. A konzultáción az alábbi internetcímen található online kérdőív segítségével bárki részt vehet: http://ec.europa.eu/social/main.jsp?langId=en&catId=89&newsId=839&furtherNews=yes

Az internetes hozzáféréssel nem rendelkező válaszadók észrevételeiket postai úton küldhetik el a következő címre:

European Commission

Green Paper on Pensions consultation

Directorate-General for Employment, Social Affairs & Equal Opportunities – Unit E4

B - 1040 Brussels

Melyek a következő lépések?

A konzultációs időszak lezárultát követően a Bizottság összesíti a válaszokat, majd összefoglalót tesz közzé. A válaszok – a nyitottság melletti elkötelezettségünk jegyében – online is olvashatók lesznek, a válaszadók azonban kérhetik anonimitásuk megőrzését.

Túl korai konkrét következő lépésekről beszélni, mivel ezek természetszerűleg a most induló konzultáció eredményeitől függnek majd. A lehetséges megközelítések közé tartozhat egy fehér könyv elkészítése és/vagy különálló kezdeményezések olyan területeken, ahol a zöld könyvet megelőzően már történtek erőfeszítések.

A zöld könyvvel kapcsolatos konzultáció eredményei azonban nem zárják ki, hogy a válaszok nyomon követésére más eszközök is alkalmasak lesznek.

További információk

IP/10/905

A zöld könyv és az online konzultáció:

http://ec.europa.eu/social/main.jsp?langId=hu&catId=89&newsId=839&furtherNews=yes


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website