Navigation path

Left navigation

Additional tools

MEMO/10/282

Brüsszel, 2010. június 29

A vasúton utazók jogai

Miért volt szükség a vasúton utazók jogainak bevezetésére?

A 2007. évi harmadik vasúti jogszabálycsomag 2010. január 1-jével megnyitotta a nemzetközi vasúti személyszállítás piacát1, valamint – az úgynevezett közszolgáltatási rendelet2 keretében – pontosabban meghatározta a belföldi szállítással kapcsolatos közszolgáltatási szerződések odaítélésének jogi és pénzügyi kereteit annak érdekében, hogy az utasok a pénzükért Európa-szerte jó minőségű közlekedési közszolgáltatásokat vehessenek igénybe.

A jelenlegi helyzetben tehát, mikor kialakulóban van az egységes piac a vasúti közlekedés terén, a szolgáltatások igénybevevőinek jogait megszilárdító intézkedések alapvető fontosságúak ahhoz, hogy a fogyasztók számára megfelelő védelmet, a vasúti ágazat számára pedig minőségi szolgáltatásokon alapuló, egyenlő működési feltételeket lehessen biztosítani.

Melyek a valamennyi tagállamban érvényes alapvető jogok?

A vasúti személyszállítást igénybe vevő utasokra vonatkozó 1371/2007/EK rendelet Unió-szerte alkalmazandó közös minimumszabályokat határoz meg, például a vonatok késése, illetve a járatkimaradás esetére. Ezenkívül tekintettel arra, hogy a jogoknak csak akkor van valódi jelentőségük, ha az utasok ismerik és érvényesíteni tudják őket, a vasúttársaságok kötelesek tájékoztatni utasaikat a jogaikról és kötelezettségeikről, és panaszbizottságokat is fel kell állítaniuk.

A tagállamok ugyanakkor a tisztán belföldi vasúti forgalom esetében – átlátható és megkülönböztetésmentes alapon – átmeneti mentességet biztosíthatnak a rendelet előírásai alól, legfeljebb ötéves időtartamra, amely kétszer, alkalmanként legfeljebb újabb öt évre meghosszabbítható (vagyis az átmeneti mentesség összesen legfeljebb 15 évre adható). A városi, a külvárosi és a regionális szolgáltatások esetében pedig a tagállamok állandó mentességet biztosíthatnak.

A rendelet bizonyos rendelkezései azonban a vasúti forgalom egészére kötelezőek. E rendelkezések a következőket érintik: a jegyek rendelkezésre állására vonatkozó szabályok, a vasúttársaságok felelőssége az utasok és poggyászaik iránt, a vasúttársaságok által kötendő biztosítások minimális szintje, a csökkent mozgásképességű utasok vasúti közlekedéshez való joga, a vasúti szolgáltatások hozzáférhetőségére vonatkozó tájékoztatás, valamint az utasok személyes biztonságával kapcsolatos kötelezettségek.

Ily módon, az alapvető jogok és a lehetséges nemzeti mentességek ezen kombinációja révén a rendelet sikeresen egyezteti össze az utasok alapvető jogainak EU-szerte történő biztosítására vonatkozó célkitűzést az egyes tagállamokban igénybe vehető vasúti szolgáltatások heterogén feltételeivel.

Milyen jogokkal rendelkeznek a vasúti személyszállítást igénybe vevő, fogyatékkal élő vagy csökkent mozgásképességű utasok?

A vasúton utazók jogaira vonatkozó uniós szabályozás gondoskodik róla, hogy a csökkent mozgásképességű utasoknak a többi polgárhoz hasonlóan legyen módjukban utazni.

A vasúttársaságok és az állomásüzemeltetők kötelesek megkülönböztetésmentes hozzáférési szabályokat állapítani meg a fogyatékkal élő és a csökkent mozgásképességű személyek – így az idős emberek – szállítása tekintetében.

A vasúttársaságok, a menetjegy-értékesítők és az utazásszervezők emellett kérésre kötelesek tájékoztatást nyújtani a vasúti szolgáltatások elérhetőségéről, a járművekhez való hozzáférés feltételeiről és a hozzáférést érintő esetleges korlátozások indokairól.

A vasúttársaságok kötelesek térítésmentesen segítséget nyújtani a fogyatékkal élő és a csökkent mozgásképességű személyek részére a vonaton, valamint a vonatra való felszállás és a vonatról való leszállás során. A segítségnyújtás feltétele, hogy a vasúttársaság, az állomás üzemeltetője, vagy az a menetjegy-értékesítő, illetve utazásszervező, amelytől a menetjegyet megvásárolták, az ilyen segítségnyújtás iránti igényről legalább 48 órával annak szükségessége előtt értesüljön.

A fogyatékkal élő vagy csökkent mozgásképességű személynek legalább egy órával a közzétett indulási idő előtt vagy az összes utasra vonatkozóan meghatározott utasfelvételi időpont előtt meg kell jelennie a kijelölt helyen. Amennyiben nem állapítanak meg olyan időpontot, amelyen belül a fogyatékkal élő vagy csökkent mozgásképességű személynek meg kell érkeznie az állomásra, a személynek a kijelölt helyen legalább 30 perccel a közzétett indulási idő vagy az utasfelvétel időpontja előtt kell megjelennie.

Abban az esetben, ha a fogyatékkal élő vagy csökkent mozgásképességű utas mozgást segítő eszköze vagy annak egy része elveszik vagy megsérül, a vasúttársaság köteles megtéríteni a teljes kárt.

Milyen jogokkal rendelkeznek a vasúton utazók a tájékoztatást illetően?

2009 decembere óta a vasúton utazók számára Európa-szerte részletes tájékoztatást kell nyújtani, méghozzá az erre a célra legalkalmasabb formában. E tekintetben külön figyelmet kell fordítani a hallás- és/vagy látássérült személyek igényeire. A tájékoztatásnak magában kell foglalnia a következőket:

Az utazást megelőző tájékoztatás:

  • Melyek a szerződésre alkalmazandó általános feltételek?

  • Melyik a leggyorsabb, illetve a legolcsóbb útvonal?

  • Rendelkezésre állnak-e beszállásnál és a vonat fedélzetén a fogyatékkal élő és a csökkent mozgásképességű személyeket segítő, illetve kerékpárok szállítását lehetővé tévő eszközök?

  • Rendelkezésre állnak-e ülőhelyek dohányzó- és nem dohányzó szakaszban, első- és másodosztályon, valamint vannak-e fekvőhelyek és hálókocsik?

  • Megszakítja vagy késlelteti-e valami előreláthatólag az utazást?

  • Mely szolgáltatások vehetők igénybe a vonaton?

  • Hol és hogyan igényelhetik vissza az utasok elveszett poggyászaikat és nyújthatják be panaszukat?

Tájékoztatás az utazás során:

  • Mely szolgáltatások vehetők igénybe a vonaton?

  • Mi a következő állomás?

  • Késik-e a vonat, és ha igen, várhatóan mikor érkezik meg?

  • Milyen fontosabb csatlakozó járatok állnak rendelkezésre?

  • Milyen biztonsági szempontokat kell figyelembe venni?

Felvihetik-e a vasúton utazók kerékpárjukat a vonatra?

A vasúttársaságok kötelesek lehetőséget biztosítani az utasok számára kerékpárjuk szállítására, amennyiben az könnyen kezelhető, valamint ha ez nem érinti hátrányosan az adott vasúti szolgáltatást, és a gördülőállomány alkalmas erre.

Mi történik, ha késik a vonat, illetve ha törlik a járatot?

Amennyiben legalább egyórás késésre lehet számítani, az utas a következő lehetőségek közül választhat:

  • Visszatéríttetheti a menetjegy teljes árát, illetve az út azon részére eső árat, amelyet nem tett meg, valamint a már megtett útra eső részt is, ha az utazás az utas eredeti útiterve szempontjából feleslegessé vált. Ebben az esetben az utas ezenkívül jogosult a lehető legkorábbi alkalommal visszautazni a kiindulási pontra.

  • Az első lehetséges alkalommal vagy egy számára megfelelő későbbi időpontban folytathatja az eredeti útját vagy – hasonló szállítási feltételek mellett – módosított útvonalon utazhat tovább a célállomás felé.

Abban az esetben, ha az utas a késés ellenére folytatja az utazást, kártérítésre jogosult.

A késés esetén fizetendő minimális kártérítési összegek a következők:

  • 60–119 perces késés esetén a menetjegy árának 25%-a;

  • legalább 120 perces késés esetén a menetjegy árának 50%-a.

A menetjegy ára alapján járó kártérítést a kártérítési igény benyújtását követő egy hónapon belül kell kifizetni. Bizonyos körülmények esetén az utas nem jogosult kártérítésre. Ilyen körülménynek minősül például az, ha a járattörlés, a késés vagy a csatlakozásról való lemaradás olyan oknak tudható be, amelyet a fuvarozó nem tudott kiküszöbölni, annak ellenére, hogy megtett minden, az adott esetben megkövetelt óvintézkedést.

A társaság köteles haladéktalanul tájékoztatni az utazókat a késésekről és a járattörlésekről, amint a vonatkozó információk rendelkezésre állnak.

Abban az esetben, ha a késés időtartama legalább egy óra, az utasok számára térítésmentesen és a várakozási időhöz ésszerűen mérten ételt és frissítőket kell felajánlani.

Ezenkívül a vasúttársaság köteles térítésmentesen gondoskodni szállodai elhelyezésről vagy egyéb szállásról és a vasútállomás és a szálláshely közötti szállításról azokban az esetekben, amikor a késés egy- vagy többéjszakás tartózkodást tesz szükségessé.

Amennyiben a vonat a pályán akadt el, a vasúttársaság köteles gondoskodni az utasoknak a vonattól a vasútállomásra, a szolgáltatás alternatív kiindulási helyére vagy végső célállomására történő elszállításáról, ahol és amikor ez fizikailag lehetséges.

Amennyiben a vasúti szolgáltatás a továbbiakban nem folytatható, a vasúttársaságnak a lehető legrövidebb időn belül alternatív személyszállítási szolgáltatást kell biztosítania.

Mi történik, ha egy utas életét veszti vagy megsérül?

Ha egy utas vonatbalesetben életét veszti vagy megsérül, a vasúttársaságnak 15 napon belül olyan összegű előzetes kifizetést kell teljesítenie, amely fedezi az érintett utas vagy hozzátartozói azonnali szükségleteihez kapcsolódó költségeket. Az utas halála esetén ez az összeg legalább 21 000 euró.

Hogyan nyújthatnak be panaszt a vasúton utazók?

A vasúttársaságok a rendelet hatálya alá tartozó jogok és kötelességek tekintetében kötelesek panaszkezelési mechanizmust létrehozni, és az utasok közt széles körben ismertté tenni a panaszokkal foglalkozó testület elérhetőségeit és azt, hogy milyen nyelven (nyelveken) lehet e testülethez fordulni.

A panaszokra általában egy hónapon belül választ kell adni. Indokolt esetben az utast tájékoztatni kell arról, hogy a panasz benyújtásától számított három hónapon belül mikorra várható a válasz.

Mi a szerepük a rendelet végrehajtásáért felelős nemzeti szerveknek?

Valamennyi tagállamban működni fog egy független testület (a vasúton utazókra vonatkozó rendelet végrehajtásáért felelős nemzeti szerv), amely biztosítja, hogy a vasúti forgalomban utazók teljes mértékben élvezhessék a rendelet által számukra biztosított jogokat, ellenőrzi, hogy a vasúti vállalatok, az állomásüzemeltetők és a menetjegy-értékesítők megfelelnek-e a rendeletben foglalt rendelkezéseknek, és adott esetben szankciókat alkalmaz.

A Bizottságot a vasúthálózattal rendelkező 25 tagállamból eddig 23 értesítette a megfelelő nemzeti szerv felállításáról. A Bizottság közzé fogja tenni a nemzeti végrehajtási szervek elérhetőségeit a http://ec.europa.eu/transport/passengers/rail/rail_en.htm internetcímen.

A következő lépések

Milyen további fejlemények várhatók az utasok jogait illetően?

A Bizottságnak szándékában áll, hogy az utasok jogainak valamennyi közlekedési ágban érvényt szerezzen. Ezt a célt szolgálja az a két, 2008 decemberében beterjesztett javaslat is, amelyek a vízi személyszállítást igénybe vevő utasok és a helyi, illetve távolsági autóbuszon utazók jogainak védelmére irányulnak. Ezek a javaslatok összhangban vannak az utasok jogainak az Európai Unión belüli megerősítéséről szóló, 2005. február 16-i bizottsági közleményben3 megfogalmazott célkitűzésekkel.

Mihelyt az Európai Parlament és a Tanács elfogadja a helyi és a távolsági autóbusz-közlekedésre4, valamint a tengeri és a belvízi személyszállításra5 vonatkozó utasjogi jogszabályokat, teljessé válik az utasok védelme az európai személyszállítási rendszer egészében. Amint e jogszabályok hatályossá válnak, az érintett utasok elvben az Európai Unió egészében közös alapjogokkal fognak rendelkezni.

1 :

Az Európai Parlament és a Tanács 2007/58/EK irányelve (2007. október 23.) a közösségi vasutak fejlesztéséről szóló 91/440/EGK tanácsi irányelv, valamint a vasúti infrastruktúra-kapacitás elosztásáról, továbbá a vasúti infrastruktúra használati díjának felszámításáról szóló 2001/14/EK irányelv módosításáról.

2 :

Az Európai Parlament és a Tanács 1370/2007/EK rendelete (2007. október 23.) a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról, valamint az 1191/69/EGK és az 1107/70/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről.

3 :

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és Tanácsnak – „Az utasok jogainak Európai Unión belüli megerősítéséről” [COM(2005) 46 végleges].

4 :

Az autóbusszal közlekedő utasok jogairól, valamint a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló 2006/2004/EK rendelet módosításáról szóló rendeletjavaslat [COM(2008)817].

5 :

A tengeri és belvízi közlekedést igénybe vevő utasok jogairól, valamint a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló 2006/2004/EK rendelet módosításáról szóló rendeletjavaslat [COM(2008)816].


Side Bar