Chemin de navigation

Left navigation

Additional tools

Európai digitális menetrend: kiemelt kezdeményezések

Commission Européenne - MEMO/10/200   19/05/2010

Autres langues disponibles: FR EN DE DA ES NL IT SV PT FI EL CS ET LT LV MT PL SK SL BG RO

MEMO/10/200

Brüsszel, 2010. május 19

Európai digitális menetrend: kiemelt kezdeményezések

(lásd még: IP/10/581 és MEMO/10/199)

Miért van szükség az európai digitális menetrendre?

Európának az információs és kommunikációs technológiák (IKT-k) legmegfelelőbb kihasználására vonatkozóan új cselekvési tervre van szüksége a gazdasági fellendülés felgyorsítása és a fenntartható digitális jövő alapjainak lefektetése érdekében. Az új cselekvési terv az IKT-ban rejlő lehetőségek maximalizálását jelenleg akadályozó tényezők kiküszöbölésére tesz javaslatot, a jövőbeni problémák csökkentését célzó hosszú távú beruházások révén.

Az európai lakosok 30%-a még soha nem használta az internetet. A jogszerű ajánlatok hiánya és a szétaprózódott piac miatt az Egyesült Államokban négyszer annyi a zeneletöltések száma, mint az EU-ban. Európa ezenfelül az IKT-kutatásra irányuló beruházások és a szupergyors hálózatok bevezetése terén is lemaradt ágazati partnerei, az Egyesült Államok és Japán mögött. Az európaiak csupán 1%-a rendelkezik nagy sebességű száloptikás hálózatokhoz való hozzáféréssel, míg Japánban ez az arány 12%, Dél-Koreában pedig 15%. Az EU IKT-vonatkozású kutatási és fejlesztési ráfordításai az Egyesült Államok hasonló ráfordításainak mindössze 40%-át teszik ki.

Európának megoldást kell találnia ezekre a kihívásokra, hogy létrehozza azt az önmagát gerjesztő folyamatot, amelyben az IKT élénkíti az EU gazdaságát. Ez abban az esetben valósulhat meg, ha vonzó szolgáltatások válnak elérhetővé egy határok nélküli internetes környezetben, majd ezek rendelkezésre állása és használata megteremti a gyorsabb internet iránti keresletet. Ez a gyorsabb internet iránti igény ezután megteremti a gyorsabb hálózatokba való beruházás lehetőségeit. Bevezetésük és széles körű használatuk esetén a gyorsabb hálózatok még több innovatív szolgáltatás előtt nyitják meg az utat.

A digitális menetrend pontosítja, hogy az említett, önmagát gerjesztő folyamat elindítása érdekében Európának mely területekre kell összpontosítania erőfeszítéseit.

Mi áll a digitális menetrend középpontjában?

A menetrend hét kiemelt intézkedési területet határoz meg:

  • egységes digitális piac létrehozása

  • az IKT-termékek és -szolgáltatások közötti interoperabilitás keretfeltételeinek javítása

  • az internet iránti bizalom és a biztonság erősítése

  • jelentősen gyorsabb internet-hozzáférés biztosításának garantálása

  • a kutatásra és a fejlesztés terén megvalósuló beruházások ösztönzése

  • a digitális jártasság, a digitális készségek és a digitális inklúzió javítása

  • az IKT-k alkalmazása az olyan társadalmi kihívások kezelése érdekében, mint az éghajlatváltozás, a növekvő egészségügyi költségek és az idősödő népesség.

Milyen kulcsintézkedéseket javasol az Európai Bizottság?

Egységes digitális piac

Megérett az idő a digitális korszak előnyeit érvényre juttató új egységes piac megteremtésére.

Európa egyelőre nemzeti online piacok tarka egyvelege, amelyben az európai polgárokat különböző problémák akadályozzák abban, hogy élvezzék az egységes digitális piac nyújtotta előnyöket. Kívánatos volna, ha az országhatárok nem állnának a kereskedelmi és kulturális tartalmak és szolgáltatások szabad áramlásának útjában; ezt az állapotot a jogszabályi korlátok felszámolásával, az elektronikus fizetés és számlázás elősegítésével, a vitarendezés javításával és a fogyasztók bizalmának növelésével lehetne elérni. A jelenlegi jogszabályi kereteken belül többet lehetne és kellene tenni az egységes telekommunikációs piac megteremtéséért.

A digitális menetrend többek között:

  • a szerzői jogok tisztázása, kezelése és határokon átnyúló engedélyezése révén élénkíteni fogja a zeneletöltési ágazatot (ahol az EU teljesítménye jelenleg negyede az Egyesült Államokénak). A Bizottság 2010 végéig javaslatot fog tenni többek között a kollektív jogok kezeléséről szóló keretirányelvre az (internetes) jogok kezelésének, átláthatóságának és összeurópai engedélyezésének javítása érdekében. A helyzetet az idén elkészülő zöld könyvet követően 2012-ben felül fogják vizsgálni.

  • meg fogja határozni az elektronikus fizetések egységes piacára történő átállás időpontját. Az EU online vásárlóinak jelenleg csupán 8%-a vásárol más országból, és a határokon átnyúló internetes vásárlási kísérletek 60%-a hiúsul meg műszaki vagy jogi okokból kifolyólag, például a nem hazai hitelkártya visszautasítása miatt.

  • az e-aláírásra vonatkozó szabályok 2011. évi korszerűsítésével elő fogja mozdítani a köz- és magáncélú e-kereskedelmet annak érdekében, hogy a biztonságos e-hitelesítés a határokon túl is interoperábilis és elismert legyen.

  • az EU adatvédelmi szabályozási keretének 2010 végéig történő aktualizálása révén megszilárdítja a polgárok jogait és erősíti bizalmukat.

Az Európai Bizottság ezenfelül gondoskodni fog a fogyasztók védelméről a digitális térben egy olyan digitális kódex kibocsátásával, amely egyértelmű és közérthető formában foglalja össze a polgárok online térben érvényes jogait. Jelenleg számos fogyasztó számára okoz nehézséget az őt megillető digitális jogok megismerése, különösen, ha ezek számtalan külön bonyolult jogi dokumentumban elszórva lelhetők fel.

A digitális menetrend keretében végrehajtott további intézkedések célja a fogyasztói bizalom kialakítása lesz az iránt, hogy az interneten méltányos üzleti ajánlatot kapnak. A Bizottság – elsősorban a kiskereskedelmi weboldalak tekintetében – meg fogja valósítani az uniós internetes megbízhatósági jelzések elképzelését, és javaslatot fog tenni az elektronikus kereskedelmi tranzakciókkal kapcsolatos uniós szintű internetes vitarendezési rendszerre annak érdekében, hogy a fogyasztók probléma esetén tudják, hová fordulhatnak.

Interoperabilitás és közös szabványok

A valóban digitális társadalom megteremtéséhez hatékony interoperabilitásra van szükség az informatikai termékek és szolgáltatások között.

A technikai átjárhatóság előnyeire maga az internet a legjobb példa. Nyílt architektúrája révén több milliárd felhasználó kapcsolódhat világszerte interoperábilis készülékekhez és alkalmazásokhoz. Az IKT előnyeinek teljes körű kihasználásához azonban tovább kell növelni a készülékek, alkalmazások, adattárolók, szolgáltatások és hálózatok átjárhatóságát.

Az interoperabilitás keretfeltételei számtalan módon javíthatók. E cél elérésének egyik fontos eszköze annak biztosítása, hogy – különösen a közbeszerzés és a jogalkotás területén – megfelelő IKT-szabványok álljanak rendelkezésre, és azokat alkalmazzák is.

A digitális menetrend többek között:

  • javaslatot fog tenni az IKT-szabványok végrehajtási szabályainak megújítását célzó jogi intézkedésekre annak érdekében, hogy bizonyos IKT-fórumok és -konzorciumok szabványai használhatók legyenek.

    A Bizottság ugyanakkor azokra a helyzetekre is megoldást kínál, amelyekben a szabványok a jelentős piaci szereplők támogatásának hiányában nem jelentenek segítséget. További cél a közigazgatások közötti eredményesebb koordináció egy új európai interoperabilitási stratégia és keret révén az e-kormányzat és más közszolgáltatások európai szintű átjárhatóságának biztosítása érdekében.

Bizalom és biztonság

Az európaiak nem fognak olyan technológiát felkarolni, amelyben nem bíznak – a digitális kor nem lehet egyenlő sem a Nagy Testvérrel, sem az „internetes vadnyugattal”.

Az európai polgárok nem szívesen használják az egyre kifinomultabb online alkalmazásokat, hiszen nem érzik azt, hogy ők és gyermekeik feltétlenül megbízhatnak a hálózatokban. Éppen ezért foglalkozni kell a gyermekbántalmazástól a személyazonosság-lopáson át a számítógépes támadásokig terjedő számítógépes bűnözés térhódításával, és ki kell dolgozni az ezekkel kapcsolatos válaszmechanizmusokat.

Ezzel párhuzamosan az adatállományok sokszorosíthatósága és az új technológiák nyomán új kihívásokkal kell szembenéznünk. A magánélethez és a személyes adatok védelméhez való jog alapvetőnek minősül az EU-ban, s ezt az interneten és azon kívül egyaránt érvényesíteni kell.

Az internet mára olyan fontos információs infrastruktúrává nőtte ki magát mind az egyének, mind az európai gazdaság egésze számára, hogy informatikai rendszereinket és hálózatainkat kötelező ellenállóképessé és védetté tenni mindennemű új fenyegetéssel szemben.

A digitális menetrend többek között:

  • létre fogja hozni a számítógépes támadások elleni gyorsreagálású európai rendszert és ennek részeként a számítógépes szükséghelyzeteket kezelő csoportok (CERT) hálózatát, valamint 2010-ben javaslatot tesz majd az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA) szerepének megerősítésére.

  • 2010-ben az információs rendszerek elleni számítógépes támadások leküzdésére irányuló szigorúbb jogszabályokra, illetve 2013-ig a számítógépes bűnözésre vonatkozó joghatósággal kapcsolatos európai és nemzetközi szintű szabályokra tesz javaslatot.

Az Európai Bizottság továbbá támogatni fogja olyan forróvonalak létrehozását, ahol a gyermekek és szüleik bejelentést tehetnek a jogellenes internetes tartalmakról, és az EU országaival együttműködve biztosítja majd az internetes védelem iskolai oktatását.

Az EU aktualizált távközlési szabályainak értelmében az üzemeltetők és a szolgáltatók kötelesek bejelentést tenni a személyes adatokkal való visszaélések eseteiről (lásd: MEMO/09/568). Az általános uniós adatvédelmi keret jelenleg zajló felülvizsgálata során mérlegelni fogják a védelmi visszaélések bejelentésére vonatkozó kötelezettség kiterjesztését is.

Nagy sebességű és szupergyors internet-hozzáférés

Nagy sebességű internetre van szükségünk a gazdaság erőteljes növekedéséhez, a munkahelyteremtéshez és a prosperitáshoz, valamint ahhoz, hogy a lakosság elérhesse az általa kívánt tartalmakat és szolgáltatásokat.

Európának széles körben elérhető nagy sebességű és szupergyors internet-hozzáférésre van szüksége. Az EU célja, hogy Európában 2013-ig mindenki alapszintű szélessávú internetkapcsolattal rendelkezzen, továbbá 2020-ig biztosítani kíván i. minden európai polgárnak ennél is sokkal gyorsabb, legalább 30 Mbps sebességű internet-hozzáférést, ii. az európai háztartások legalább 50%-ának pedig a 100 Mbps-os sávszélességet meghaladó internetkapcsolatot.

E merész vízió a technológiák együttes alkalmazásán alapuló átfogó politikával válhat valóra, miközben egyidejűleg a következő két célra kell összpontosítani: Egyfelől biztosítani kell az egyetemes szélessávú lefedettséget (vezetékes és vezeték nélküli technológiával) oly módon, hogy az internet-hozzáférés sebessége fokozatosan elérje a legalább 30 Mbps-ot. Másfelől – hosszabb távon – elő kell segíteni az új generációs hozzáférési hálózatok kialakítását és elterjedését az EU területének jelentős részén, lehetővé téve a 100 Mbps feletti szupergyors kapcsolódást.

A digitális menetrend többek között:

  • gondoskodni fog arról, hogy az uniós célokkal összhangban 2020-ig valamennyi európai lakos számára biztosítsa a jóval gyorsabb internet-hozzáférést. 2010-ben az Európai Bizottság közleményt ad ki a szélessávú hálózatról, amelyben kijelöli az uniós és tagállami szintű intézkedések közös keretét, ideértve annak vizsgálatát is, miként mozgósítható tőke a beruházások céljaira hitelminőség-javítás révén (EBB- és EU-alapok támogatásával), egy nagyratörő európai frekvenciapolitikai programot, valamint a versenyképes új generációs hozzáférési hálózatokba való beruházások ösztönzését célzó ajánlást.

Kutatás és innováció

Európának többet kell fektetnie a kutatás-fejlesztésbe, és biztosítania kell, hogy a legjobb ötletek kijussanak a piacra.

Tekintve, hogy az IKT hozzájárul az európai ipari húzóágazatokban termelt összes hozzáadott értékhez (gépjárműipar 25%, fogyasztói készülékek 41%, orvosi és egészségügyi berendezések 33%), az IKT-k területén végzett kutatás-fejlesztési beruházások elmaradása veszélyt jelent az uniós ipari és szolgáltató szektor egészére nézve.

A beruházás hiánya elsősorban a gyenge és szétszórt kutatás-fejlesztési törekvéseknek tudható be. Az uniós közszféra például évente alig 5,5 milliárd EUR-t költ az IKT-k kutatására és fejlesztésére, ami messze elmarad a versenytársak ráfordításaitól. Másodszor, a piac széttagozódottsága és a finanszírozási források szétszórtsága gátat vet az IKT-innovációban érdekelt vállalkozások, különösen a kkv-k növekedésének és fejlődésének. Harmadszor, Európában az IKT-alapú innovációk terjedése lassú. Jóllehet a társadalmi változások, például az idősödő népesség vagy a környezeti válság igen ösztönzően hatnak az innovációra, Európa keveset tesz annak érdekében, hogy a közbeszerzések révén az innovációt és a kutatás-fejlesztés eredményeit közszolgáltatásai minőségének és teljesítményének javítására használja fel.

E problémák megoldása érdekében a digitális menetrend többek között:

  • a kereskedelmi hasznosítást megelőző közbeszerzések és a köz- és magánszféra közötti partnerségek révén, a kutatás és az innováció strukturális alapokon keresztül történő finanszírozásával, valamint – legalább a hetedik keretprogram időtartama alatt – az IKT-val kapcsolatos K+F költségvetés előirányzott évi 20%-os növelésének teljesítésével ösztönözni fogja a magánberuházásokat.

A Bizottság továbbá a kkv-k és a fiatal kutatók számára kidolgozza az IKT-kutatáshoz rendelkezésre álló uniós finanszírozási lehetőségekhez való „egyszerű és gyors” hozzáférés módjait. Ezenfelül a Bizottság szorgalmazza, hogy az uniós tagállamok duplázzák meg az IKT-val kapcsolatos K+F-re évente közpénzből jelenleg elköltött összesen 5,5 milliárd EUR összeget (azaz emeljék az uniós programokból származó finanszírozással együtt 11 milliárd EUR-ra) oly módon, hogy a növekedés hasonló növekményt (35 milliárd EUR-ról 70 milliárd EUR-ra) eredményezzen a magánberuházások oldalán.

Digitális jártasság, digitális készségek és digitális inklúzió

A digitális korszak legfontosabb ismérve elvben a felelős társadalmi részvétel és az emancipáció, ezért nem szabad megengedni, hogy e céloknak a kedvezőtlen szociális háttér és a készségek hiánya gátat szabjon.

Egyre több hétköznapi tevékenységet lehet az interneten elvégezni, az álláspályázatoktól az adó befizetésén keresztül a jegyvásárlásig, ennélfogva az internethasználat sok európai számára a mindennapi élet szerves részévé vált. Az európaiak több mint fele (250 millió lakos) naponta megfordul a világhálón, 150 millió európai (az összlakosság mintegy 30%-a) azonban még sohasem használta az internetet. Ezt leggyakrabban azzal indokolják, hogy nincs rá szükségük, vagy túl drága. A szóban forgó polgárok jellemzően 65 és 74 év közötti, alacsony jövedelmű, munkanélküli vagy alacsony képzettségű emberek.

Ezenfelül az IKT-t illetően Európa a szakmai készségek növekvő hiányától szenved, és a hozzáértő szakemberek hiányának következtében 2015-re akár 700 000 informatikai állás is betöltetlenül maradhat.

E fogyatékosságok számos polgárt megfosztanak a digitális társadalom és gazdaság előnyeitől, és gyengítik azt a kedvező hatást, amelyet az IKT gyakorolhat a termelékenység növekedésére.

E problémák megoldása érdekében a digitális menetrend többek között:

  • az IKT-készségekkel kapcsolatos tagállami szintű kezdeményezések fokozottabb koordinációjának elősegítésével át fogja hidalni a digitális szakadékot, különösen egy arra irányuló javaslattal, hogy a digitális jártasságot és a digitális kompetenciát az Európai Szociális Alap prioritásává tegyék.

  • ösztönözni fogja az IKT-készségek munkaerő-piaci keresletét és kínálatát azáltal, hogy 2012-ig az IKT-szakemberek és -felhasználók számára szükséges kompetenciák azonosítására alkalmas eszközöket fejleszt ki annak érdekében, hogy a bizonyos IKT-készségekkel rendelkező munkavállalókat kereső vállalatok egyszerűen összehasonlíthassák a jelentkezők készségeit.

A Bizottság a lehetőségek vizsgálatát követően 2012-ig javaslatokat fog tenni annak biztosítására, hogy a közszolgáltatásokat nyújtó weboldalak 2015-ig valamennyi polgár, köztük az idősek és a fogyatékossággal élők számára is elérhetőek legyenek.

Az IKT előnyei a társadalom számára

A technológia intelligens használatával és az információk adta lehetőségek kiaknázásával a társadalom könnyebben kezelheti az olyan problémákat, mint az éghajlatváltozás és az idősödő népesség.

Az IKT-k használata és alkalmazása nélkülözhetetlen ahhoz, hogy Európa szembe tudjon nézni olyan jövőbeni kihívásokkal, mint a gondoskodás az idősödő társadalomban, az éghajlatváltozás és az energiafogyasztás mérséklése, a közlekedés hatékonyságának és a mobilitásnak javítása, a betegek önállósítása és a fogyatékossággal élők társadalmi részvételének biztosítása.

E problémák megoldása érdekében a digitális menetrend többek között:

  • biztosítani fogja, hogy az IKT-ágazat példát mutasson az általa kibocsátott üvegházhatású gázokról való jelentéstétel terén, azáltal, hogy 2011-ig gondoskodik egy közös módszertan elfogadásáról, amelynek alapján más nagy energiaigényű ágazatok is hasonlóan cselekedhetnek.

  • átfogó kísérleti intézkedéseket valósít meg abból a célból, hogy az európaiak biztonságos online kapcsolaton keresztül férhessenek hozzá egészségügyi adataikhoz, és így tartózkodási helyüktől függetlenül az orvosok számára is elérhetővé tehessék azokat.

  • azáltal, hogy meghatározza a betegek azon egészségügyi adatainak minimális körét, amelyeknek elektronikus úton az EU bármely pontjáról elérhetőnek kell lenniük, erősíteni fogja az európaiak biztonságát és a nekik szóló egészségügyi segítségnyújtást például külföldi tartózkodás esetén felmerülő sürgősségi helyzetben.

  • az EU digitális közkönyvtárának, az Europeanának és az európai kulturális alkotások digitalizálásának fenntartható támogatására alkalmas finanszírozási modellre vonatkozó javaslat révén javítani fogja a gazdag európai kulturális örökséghez való internetes hozzáférést.

  • az e-kormányzatot az európai polgárok és vállalkozások számára napi szintű kényelmi szolgáltatássá fogja tenni a határokon átnyúló közös szolgáltatások azon jegyzékének létrehozásával, amelynek köszönhetően a vállalkozások és a polgárok önállóan tevékenykedhetnek és az EU bármely pontján folytathatnak életvitelt, valamint az elektronikus személyazonosságok kölcsönös elismertetési rendszereinek létrehozásával.

Ezek és számos további intézkedés nyomán a digitális menetrend az elkövetkező évek ambiciózus cselekvési tervévé válik.

Mikor valósul meg a digitális menetrend a gyakorlatban?

A mai bejelentés egy sor olyan intézkedést határoz meg, amelyek az elkövetkező 2–3 év során lépnek életbe, és amelyeket 2015-ig nyomon követési intézkedések követnek. A kezdeményezés az következő 10 évben az „Európa 2020” stratégia kiemelt kezdeményezéseként alakul és fejlődik tovább a 2020-ra kitűzött célok elérése érdekében.

Az Európai Bizottság egyedül hajtja végre a digitális menetrendet? Hogyan segíthetnek az érdekeltek?

Az ambiciózus program megvalósítása érdekében az Európai Bizottság (rendszeres párbeszéd formájában) szorosan együtt fog működni az Európai Parlamenttel a tagállamokkal (egy magas szintű képviselőkből álló munkacsoport keretében), illetve minden tagállamban és valamennyi szinten az összes érdekelttel. A Bizottság az érdekeltek bevonásával tevékenységalapú platformokat állít fel, valamint az elért eredmények és az időközben felmerülő feladatok értékelése céljából évente megrendezett digitális közgyűlést fog szervezni.

1. melléklet: Kulcsintézkedések

Előirányzott határidő

Élénk egységes digitális piac

1. kulcsintézkedés: Szerzői jogok tisztázása, kezelése és határokon átnyúló engedélyezése az alábbiak szerint:

A kollektív jogok kezeléséről szóló keretirányelvre vonatkozó javaslat az (internetes) jogok kezelésének, átláthatóságának és összeurópai engedélyezésének javítása érdekében

2010

A gazdátlan művekről szóló irányelvre vonatkozó javaslat az európai kultúra részét képező művek digitalizálására és terjesztésére vonatkozó jogi keretek megalkotása érdekében; az érdekeltekkel folytatott eszmecsere a kereskedelmi forgalomban már nem kapható könyvekről; szerzői jogi adatbázisok létrehozása

2010

A közszféra információinak további felhasználásáról szóló irányelv felülvizsgálata, különösen tárgyi hatálya, valamint a hozzáférési és felhasználási díjakra vonatkozó elvek tekintetében.

2012

2. kulcsintézkedés: Az egységes eurófizetési térség (SEPA) létrehozásának biztosítása, adott esetben az átállást rögzítő kötelező érvényű jogi intézkedések révén; az interoperábilis európai e-számlázási rendszer létrehozásának elősegítése egy erre vonatkozó közlemény kibocsátásával, valamint egy többoldalú konzultációs fórum megszervezésével

2010

3. kulcsintézkedés: Az e-aláírásról szóló irányelv felülvizsgálatára vonatkozó javaslat, a biztonságos e-hitelesítési rendszerek határokon átnyúló elismerésével és interoperabilitásával kapcsolatos jogi keret megteremtése érdekében

2011

4. kulcsintézkedés: Az adatvédelmi szabályozási keret felülvizsgálata a felhasználók bizalmának erősítése és jogainak megszilárdítása érdekében

2010

Interoperabilitás és közös szabványok

5. kulcsintézkedés: Az EU szabványosítási politikája felülvizsgálatának részeként az IKT-k átjárhatóságával kapcsolatos jogi intézkedésekre vonatkozó javaslat az európai IKT-szabványok végrehajtási szabályainak megújítása érdekében, lehetővé téve bizonyos IKT-fórumok és -konzorciumok szabványainak használatát

2010

Bizalom és biztonság

6. kulcsintézkedés: A megerősített és magas szintű hálózat- és információbiztonsági politikára irányuló intézkedések bemutatása, beleértve a jogalkotási kezdeményezéseket, így a korszerűsített Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökségre (ENISA) irányuló kezdeményezést, valamint a számítógépes támadások esetén gyorsabb reakciókat lehetővé tevő intézkedéseket, köztük az EU intézményeit védő, számítógépes szükséghelyzeteket kezelő csoport létrehozását

2010

7. kulcsintézkedés: Az információs rendszerek elleni számítógépes támadások leküzdésére irányuló intézkedések bemutatása 2010-ig, beleértve jogalkotási kezdeményezéseket; a számítógépes bűnözésre vonatkozó joghatósággal kapcsolatos európai és nemzetközi szintű vonatkozó szabályok bemutatása 2013-ig

2010

2013

Nagy sebességű és szupergyors internet-hozzáférés

8. kulcsintézkedés: Közlemény elfogadása a szélessávú hálózatról, kijelölve azon uniós és tagállami intézkedések közös keretét, amelyek biztosítják az „Európa 2020” stratégia célkitűzéseinek elérését, beleértve az alábbiakat:

2010

Nagy sebességű szélessávú rendszerek finanszírozásának kereten belüli megerősítése és racionalizálása 2014-ig uniós eszközökkel (pl. ERFA, ERDP, EMVA, TEN, versenyképességi és innovációs keretprogram), valamint annak vizsgálata, miként mozgósítható tőke a szélessávú rendszerbe való beruházások céljaira hitelminőség-javítás révén (EBB- és EU-alapok támogatásával)

2014

Egy nagyratörő európai frekvenciapolitikai programról szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra vonatkozó javaslat 2010-ben, mely a hatékonyabb rádiófrekvencia-gazdálkodás és a fogyasztók és az ágazat előnyeinek maximalizálása érdekében EU-szintű koordinált stratégiai frekvenciapolitika megteremtése hivatott

2010

A versenyképes új generációs hozzáférési hálózatokba való beruházások – egyértelmű és hatékony szabályozási intézkedésekkel történő – ösztönzésére vonatkozó ajánlás 2010-ben

2010

Kutatás és innováció

9. kulcsintézkedés: Magánberuházások ösztönzése a kereskedelmi hasznosítást megelőző közbeszerzések és a köz- és magánszféra közötti partnerségek tervszerű felhasználásával, a kutatás és az innováció strukturális alapokon keresztül történő finanszírozásával, valamint – legalább a hetedik keretprogram időtartama alatt – az IKT-val kapcsolatos K+F-költségvetés előirányzott évi 20%-os növelésének teljesítésével

_

A digitális jártasság, a digitális készségek és a digitális inklúzió javítása

10. kulcsintézkedés: Javaslat arra vonatkozóan, hogy az Európai Szociális Alapról szóló rendelet (2014–2020) kiemelten foglalkozzon a digitális jártassággal és a digitális kompetenciával

_

11. kulcsintézkedés: Az európai képesítési keretrendszerhez és az Europasshoz kapcsolódóan – eszközök kifejlesztése az IKT-szakemberek és ‑felhasználók számára szükséges kompetenciák azonosítására és elismertetésére; az IKT-szakma európai keretrendszerének megalkotása az IKT-szakemberek kompetenciáinak gyarapítása és Európán belüli mobilitásának növelése érdekében

2012

Az IKT előnyei az uniós társadalom számára

12. kulcsintézkedés: Annak felmérése, hogy az IKT-ágazat a kitűzött határidőn belül kidolgozta-e a saját energiahatékonyságának és üvegházhatású gázkibocsátásának mérésére szolgáló közös mérési módszereket, és adott esetben jogszabályjavaslat előterjesztése

2011

13. kulcsintézkedés: Kísérleti intézkedések abból a célból, hogy az európai lakosok 2015-ben biztonságos online kapcsolaton keresztül férhessenek hozzá egészségügyi adataikhoz, és hogy a távgyógyászati szolgáltatások 2020-ra széles körben elterjedjenek

2015

2020

14. kulcsintézkedés: Ajánlásra tett javaslat a betegek azon adatainak minimális körére vonatkozóan, amelyek cseréjét és hozzáférhetőségét a tagállamok közötti interoperabilitás kialakításával biztosítani kell

2012

15. kulcsintézkedés: Az EU digitális közkönyvtárának, az Europeanának és a tartalmak digitalizálásának fenntartható támogatására alkalmas finanszírozási modellre vonatkozó javaslat

2012

16. kulcsintézkedés: Tanácsi és parlamenti határozat elfogadására vonatkozó javaslat, amely rendelkezik a tagállamokban kötelezően felkínált (és az e célra legalkalmasabbnak ítélt, akár a köz-, akár a magánszférában kiállított hivatalos azonosító okmány alapján működő) e-személyazonosítás és e-hitelesítés EU-szerte való, online hitelesítési szolgáltatáson alapuló kölcsönös elismeréséről

2012

2. melléklet: Fő teljesítménycélok

A szóban forgó mutatók zöme az EU-tagállamok által 2009 novemberében elfogadott, a 2011–2015 közötti időszakra szóló teljesítményértékelési keretből1 származik.

1. A szélessávra vonatkozó célkitűzések:

Mindenki számára elérhető alapszintű szélessávú internetkapcsolat 2013-ig: alapszintű szélessávú lefedettség az EU teljes lakossága (100%) számára. (Viszonyítási érték: 2008 decemberében a DSL-lefedettség teljes uniós lakosságra vetített aránya 93% volt.)

Nagy sebességű szélessávú internetkapcsolat 2020-ig: legalább 30 Mbps sávszélességű internetkapcsolat az EU teljes lakossága (100%) számára. (Viszonyítási érték: 2010 januárjában a szélessávú előfizetések 23%-a volt 10 Mbps vagy azt meghaladó sávszélességű.)

Szupergyors szélessávú internetkapcsolat 2020-ig: az európai háztartások 50%-ának 100 Mbps-nál nagyobb sávszélességű internetkapcsolattal kell rendelkeznie. (Nincs viszonyítási érték.)

2. Egységes digitális piac:

Az e-kereskedelem előmozdítása: célunk, hogy 2015-ben a lakosság 50%-a éljen az interneten keresztül történő vásárlás lehetőségével. (Viszonyítási érték: a 2009-ben végzett adatgyűjtést megelőző 12 hónapban a 16 és 74 év közöttiek 37%-a rendelt magáncélra terméket vagy szolgáltatást az interneten.)

Határokon átnyúló e-kereskedelem: célunk, hogy 2015-ben a lakosság 20%-a éljen a határokon átnyúló internetes vásárlás lehetőségével. (Viszonyítási érték: a 2009-ben végzett adatgyűjtést megelőző 12 hónapban a 16 és 74 év közöttiek 8%-a rendelt árut vagy szolgáltatást más tagállamban működő eladótól az interneten.)

Üzleti célú e-kereskedelem: célunk, hogy 2015-ben a kkv-k 33%-a végezzen internetes beszerzést, illetve értékesítést. (Viszonyítási érték: 2008-ban a vállalkozások 24%-a végzett beszerzést, illetve 12%-a végzett értékesítést elektronikus úton, legalább a forgalmuk/teljes költésük 1%-ának megfelelő összeg erejéig.)

A távközlési szolgáltatások egységes piaca: célunk, hogy 2015-re a belföldi és roaming-tarifák nagyjából kiegyenlítődjenek. (Viszonyítási érték: 2009-ben az átlagos roaming percdíj (híváskezdeményezéskor) 0,38 cent, míg az EU-n belül bonyolított összes hívás átlagos percdíja (a barangolást is beleszámítva) 0,13 cent volt.)

3. Digitális inklúzió:

A rendszeres internethasználók arányának 60%-ról 75%-ra, a hátrányos helyzetű felhasználók körében pedig 41%-ról 60%-ra való növelése 2015-ig. (A viszonyítási értékek 2009. éviek.)

2015-re felére (15%-ra) kell csökkentenünk azok arányát, akik még soha nem interneteztek. (Viszonyítási érték: a 2009-es adatok szerint a 16 és 74 év közöttiek 30%-a még soha nem internetezett.)

4. Közszolgáltatások:

E-kormányzat 2015-ben: célunk, hogy a lakosság 50%-a vegyen igénybe e-kormányzati szolgáltatásokat, és e személyek több mint fele nyomtatványok kitöltésére és visszaküldésére használja azokat. (Viszonyítási érték: a 2009-ben végzett adatgyűjtést megelőző 12 hónapban a 16 és 74 év közöttiek 38%-a használta az e-kormányzati szolgáltatásokat, és e személyek 47%-a használta azokat nyomtatványok kitöltésére és visszaküldésére.)

Határokon átnyúló közszolgáltatások: 2015-re valamennyi, a tagállamok által 2011-ig összeállítandó közös jegyzékben szereplő, határokon átnyúló alapvető közszolgáltatásnak online elérhetőnek kell lennie. (Nincs viszonyítási érték.)

5. Kutatás és innováció:

Az IKT-k területén végzett kutatás-fejlesztési beruházások növelése: a közberuházás 11 milliárd EUR-ra növelése (megduplázása). (Viszonyítási érték: 2007-ben az IKT-val kapcsolatos K+F céljaira elkülönített költségvetési előirányzatok és ráfordítások (ICT GBAORD) nominális értéken összesen 5,7 milliárd EUR-t tettek ki.)

6. Alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság:

Az alacsony energiafogyasztású világítás támogatása: 2020-ig összesen 20%-os csökkenést kell elérnünk a világításra használt villamosenergia-felhasználás területén. (Nincs viszonyítási érték.)

1 :

További részletek megtudhatók a 2011–2015 közötti időszakra szóló teljesítményértékelési keretből. Az említett keretrendszer meghatározza az információs társadalomra vonatkozó statisztikai adatgyűjtés koncepcióját és a teljesítményértékelésre szolgáló legfontosabb mutatókat.


Side Bar

Mon compte

Gérez vos recherches et notifications par email


Aidez-nous à améliorer ce site