Navigation path

Left navigation

Additional tools

Az Európai Unió Szolidaritási Alapja

European Commission - MEMO/09/255   29/05/2009

Other available languages: EN FR DE DA ES NL IT SV PT FI EL CS ET LT LV MT PL SK SL BG RO

MEMO/09/255

Brüsszel, 2009. május 29.

Az Európai Unió Szolidaritási Alapja

Mikor kapja meg Franciaország a támogatást?

Az Európai Unió Szolidaritási Alapjának (European Union Solidarity Fund, EUSF) finanszírozása nem a Közösség rendes költségvetésből törté nik. A támogatás ezért csak azután folyósítható, hogy a költségvetési hatóság (az Európai Tanács és a Parlament) elfogadta a Bizottság által benyújtott költségvetés-módosítási javaslatot. A költségvetési eszközök ezért valószínűleg októbernél korábban nem lesznek hozzáférhetők. Lehetőség nyílik ugyanakkor a támogatás visszamenőleges felhasználására ( lásd: IP/09/850 ).

Mi a következő lépés?

Annak érdekében, hogy Franciaország a Szolidaritási Alap támogatásában részesülhessen, a Bizottság fel fogja kérni az Unió költségvetési hatóságát alkotó Európai Parlamentet és Tanácsot, hogy fogadja el az általa benyújtott költségvetés‑módosítási javaslatot. A Bizottság és Franciaország ezután megállapodást ír alá, amely rögzíti a támogatás felhasználásának módozatait.

A franciaországi helyzet bemutatása

A vihar elsősorban az erdőgazdálkodási ágazatot sújtotta, valamint nagymértékben károsította a vállalkozásokat és a magánlakásokat is: az erdészeti károk az összes kár több mint 60%-át, a vállalkozásokban és magánlakásokban keletkezett károk pedig az összes kár több mint 25%-át teszik ki. A természeti csapást ezenfelül az infrastruktúra (a közlekedés, az áram- és vízellátás és a távközlés) is megsínylette. A vihar a mezőgazdasági ágazatot sem kímélte: a csapást követően szükség volt a katasztrófa sújtotta mezőgazdasági területek megtisztítására. A katasztrófában tizenkét személy lelte halálát, négyszázan pedig megsebesültek. A csapás valószínűleg súlyos következményekkel járt a károsodott területek gazdaságának fontos részét képező papír- és faiparra is.

A Szolidaritási Alap kizárólag akkor nyújthat támogatást egy adott káreset után, ha a kár mértéke túllép egy bizonyos küszöbértéket. Franciaország esetében ez a küszöbérték 3,4 milliárd euró. A Klaus névre keresztelt vihar a becslések szerint 3,8 milliárd eurónyi közvetlen kárt okozott, ami teljesíti az európai támogatás mozgósításának feltételét.

Miért telt el több mint négy hónap a Bizottság válaszlépéséig?

A Bizottság nem indíthat saját kezdeményezésére válaszlépéseket, hanem csak az érintett országtól érkező hivatalos kérelem beérkezte után reagálhat. A Szolidaritási Alap pénzügyi támogatására irányuló francia igénylés az előírt határidő betartása mellett – azaz a katasztrófát követő 10. héten belül –, április 2‑án érkezett meg a Bizottsághoz. Ezalatt az idő alatt a Bizottság szolgálatai szoros kapcsolatban álltak a franciaországi hatóságokkal, hogy segítséget nyújtsanak nekik a kérelem összeállításához.

A Bizottság szolgálatai a Szolidaritási Alapot létrehozó tanácsi rendelet alapján, gyors ütemben megvizsgálták a kérelmet. Megállapították, hogy a vihar megfelel a súlyos természeti katasztrófák kritériumainak, és mint ilyen, részesülhet az alap támogatásában.

Franciaország kérelmében nagyobb mértékű k árok szerepeltek. Miért nem vették teljes mértékben figyelembe a feltüntetett károkat?

A támogatás kiszámításánál a Bizottság nem vette figyelembe a beavatkozás iránti francia kérelemben szereplő olyan károkat, amelyek nem tekinthetők közvetlen károknak. Ilyen többek közt a gazdasági tevékenységek megszakításából adódó jövedelem- és termeléskiesés vagy az olyan feltételezett kár, amely például az elpusztított erdő széndioxid-megkötő képességének megszűnése miatt lép fel.

Hogyan számították ki a támogatás összegét?

Az alap által nyújtott támogatások kiszámításához minden esetben az alábbi módszert alkalmazzák: az alap mozgósításának feltételeként meghatározott küszöbértékig terjedő összes közvetlen kár 2,5%-át veszik, és ehhez hozzáadják a küszöbértéket meghaladó kár 6%-át.

Ki felel a támogatás felhasználásáért?

A Bizottság a támogatás felhasználásáról megállapodást köt Franciaországgal, amely ezek után felelősséggel tartozik a projektek kiválasztásáért és végrehajtásuk ellenőrzéséért. A folyósítást követően az országnak egy éven belül fel kell használnia a támogatást, majd hat hónappal később jelentésben kell beszámolnia a Bizottságnak arról, mire fordította az összeget.

Mi támogatható az alapból?

Az alapból származó forrásokat kizárólag olyan sürgősségi intézkedések finanszírozására lehet fordítani, amelyeket a hatóságok a nem biztosítható károk elhárítása érdekében alkalmaznak (például mentési műveletek, az infrastruktúra állapotának helyreállítása, átmeneti szállás biztosítása, a katasztrófa sújtotta terület megtisztítása stb.).

A magánkár és a jövedelemkiesés – például a mezőgazdaságból származó jövedelmek kiesése – nem téríthető meg. Ezekre a károkra a fenntartható fejlődésre irányuló programok – nevezetesen az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) által finanszírozott, a 2007–2013-as időszakra szóló vidékfejlesztési program – nyújt támogatást.

Jóváhagyja-e a Bizottság a támogatási programot, amelyet Franciaország a Klaus névre keresztelt vihar tekintetében bejelentett?

A Bizottság jelenleg vizsgálja a Franciaország által bejelentett támogatási programot. A program elfogadásáról hamarosan döntés születik.

A Szolidaritási Alap története

Az Európai Unió Szolidaritási Alapja a 2002 nyarán Közép-Európát ért súlyos áradásokra válaszul jött létre. Az alap súlyos természeti katasztrófák esetén pénzügyi segítséget nyújt a tagállamoknak vagy a csatlakozási tárgyalásokat folytató országoknak a sürgősségi intézkedések elvégzéséhez.

Lényegében az alap által nyújtott támogatás azoknak a sürgősségi intézkedéseknek a finanszírozására korlátozódik, amelyeket az érintett ország hatóságai a nem biztosítható károk elhárítása érdekében végeznek. Ilyen fellépés például az infrastruktúra helyreállítása vagy átmeneti szállások biztosítása. A magánkárokra és a jövedelemkiesésre a kártérítés nem terjed ki.

A Bizottság 2005. április 6-án javaslatot terjesztett elő a rendelet felülvizsgálatára. A javaslatban olyan egyszerűbb és világosabb kritériumok bevezetését szorgalmazta, amelyek az alap forrásainak gyors mozgósítását (például előlegek folyósítását) tennék lehetővé. Az Európai Parlament kifejezetten kedvezően fogadta a javaslatot, tanácsi – azaz tagállami – szinten azonban idáig nem történt az ügyben előrelépés.


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website