Navigation path

Left navigation

Additional tools

Kérdések és válaszok: Jelentés az Európai Bizottság megosztott irányítású strukturális intézkedésekre vonatkozó felügyeleti szerepe megerősítésére irányuló cselekvési terv eredményeiről

European Commission - MEMO/08/673   05/11/2008

Other available languages: EN FR DE DA ES NL IT SV PT FI EL CS ET LT LV MT PL SK SL BG RO

MEMO/08/673

Brüsszel, 2008. november 5.

Kérdések és válaszok: Jelentés az Európai Bizottság megosztott irányítású strukturális intézkedésekre vonatkozó felügyeleti szerepe megerősítésére irányuló cselekvési terv eredményeiről

Mi a cselekvési terv célja, és melyek az eddig elért eredmények ?

  • A Bizottság által ez év február 19-én elfogadott cselekvési terv politikai kötelezettségvállalás a tagállamok által a strukturális intézkedések (Strukturális Alapok és Kohéziós Alap) kapcsán benyújtott kifizetési kérelmekben előforduló hibák csökkentése érdekében. A cselekvési terv válasz az Európai Számvevőszék (ECA) tavalyi jelentésében foglalt ajánlásokra is, amelyek rámutattak a megosztott irányítású strukturális intézkedések hiányosságaira a tagállamokban.
  • Az elért eredményekről szóló mai jelentés a Bizottság új, határozottabb megközelítésének első eredményeit és hatását ismerteti.
  • A cselekvési terv kétirányú stratégián alapul:
  1. a tagállamok segítése abban, hogy a projektek támogathatóságának ellenőrzése során alaposabb munkát végezzenek, mielőtt a kifzetési kérelmet a Bizottságnak benyújtják, és
  2. szigorúbb intézkedések a kifizetések felfüggesztésére és pénzügyi korrekciókra vonatkozóan azokban az esetekben, amikor a tagállamok átlagon alul teljesítenek - a pénz elveszítése pénzügyi korrekciók miatt az ellenőrzés tökéletesítésére ösztönöz.
  • A cselekvési terv 37 fellépést sorol fel, amelyeket az év végéig kell végrehajtani, és megvalósítása jól halad.
  • A Bizottság korábban is számos fellépést valósított meg a teljesítményértékelés, a legjobb gyakorlatok, a képzések és szemináriumok területén. Ez év júniusában a Bizottság szemináriumot szervezett az ellenőrzés tökéletesítéséről, amelyen a strukturális alap programjait a tagállamokban kezelő testületek 500 képviselője vett részt.
  • A Bizottság a nagy kockázatú programokat állította ellenőrzéseinek középpontjába, biztosította, hogy a tagállamok végrehajtsák a hiányosságok korrigálását célzó intézkedéseket, és jóval több felfüggesztést és korrekciót alkalmazott, mint az előző évben (részletek alább).

Mi a különbség hiba és csalás közt, és a strukturális kiadások mekkora részét érinti a csalás?

  • A hiba az EU alapok elnyeréséhez szükséges valamely feltételnek való meg nem felelést leíró általános meghatározás. A hiba nem jelent csalást. A Bizottság és az Európai Számvevőszék (ECA) által évente végrehajtott szigorú ellenőrzések során a csalásnak csak elszigetelt eseteit fedezték fel.
  • Az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) szerint a csalás gyanújával kapcsolatos esetek a Bizottság által 2000—2007 között kifizetett összegek 0,16 %-át érintették (azaz 290 millió eurónyi összeget).
  • A Bizottság minden esetben intézkedik arról, hogy visszaszerezze azokat az összegeket, amelyekkel hiba vagy csalás útján visszaéltek.

Melyek a leggyakrabban előforduló hibák?

  • A leggyakoribb példák a következők: megfelelő ajánlati felhívás nélkül odaítélt szerződések; a projekt kiadásait nem megfelelően alátámasztó dokumentáció; a projekt helytelen társfinanszírozási mértéke; túlértékelt kifizetési kérelmek.
  • A hibák elsősorban a tagállamok kedvezményezettjeinek szintjén jelentkeznek, akik olyan kiadások kifizetését kérelmezik, amelyek a támogatás feltételeinek nem felelnek meg. Az a tény, hogy valamely tagállam a Bizottsághoz támogatásra nem jogosult kiadásra vonatkozó visszatérítési igényt nyújt be, azt jelenti, hogy az adott tagállam ellenőrzési rendszerei nem működnek megfelelően, hiszen a hibákat nem előzték meg és nem fedezték fel. A Bizottság csak a visszatérítés után végrehajtott ellenőrzések során fedezheti fel a hibákat. Ilyenkor korrekciós eljárásokhoz folyamodik (lásd alább).
  • A legtöbb esetben a fennálló hibák ellenére, a projekt megvalósul és működőképes. A pénzt nem vesztegették el – mindössze arról van szó, hogy az adott projekt nem részesülhet az EU költségvetés támogatásában.
  • Amennyiben a tagállam hozzájárul ahhoz, hogy ő maga hajtsa végre egy támogatásra nem jogosult kiadás korrekcióját, az így visszaszerzett alapokat általában újra lehet használni más, támogatásra jogosult projektekben. Amikor a Bizottság korrekciós határozatot hoz, a pénzt a tagállam visszatéríti az EU költségvetésébe.

Ki dönti el, mikor van szükség pénzügyi felfüggesztésre vagy korrekcióra – és mekkora összeget kell visszakövetelni? Mi történik a visszakövetelt pénzzel?

  • A Bizottság körülbelül 90 könyvvizsgálót foglalkoztat a Strukturális Alapok számára. A könyvvizsgálók ellenőrzéseket végeznek valamennyi tagállamban annak érdekében, hogy megállapítsák, hogy megfelelően működnek-e azok a nemzeti ellenőrző rendszerek, amelyek elsőkként hivatottak a hibákat felderíteni és megelőzni.
  • Az ellenőrzések középpontjában azok a programok állnak, amelyeken keresztül a Strukturális Alapok pénzeit folyósítják. Valamennyi program meghatározza az adott régióra vagy témára vonatkozó pénzügyi támogatást, prioritásokat és célokat. Az új támogatási időszakra (2007-2013), 407 programot fogadtak el. Valamennyi program többszáz egyedi projektet tartalmazhat, nagyobb infrastrukturális prioritásoktól, mint például az autópályák vagy vasutak, kisebb cégek támogatásáig és családoknak nyújtott segítségig, ilyen lehet például bölcsődék építése. A tagállamok és a régiók döntenek az egyedi projektekről, azt követően, hogy a programokat a Bizottsággal egyeztették.
  • A Bizottság nem ellenőriz minden évben minden programot. A stratégia szerint a programokat kockázat-alapú megközelítés alapján ellenőrzi, különösen figyelembe véve az EU támogatás nagyságát, és azokat a kockázati tényezőket, amelyek a kezelő testületek ismert hiányosságaihoz, egyes művelettípusokhoz és kedvezményezettekhez kapcsolódnak és biztosítja, hogy a problémákat elhárítsák mire a programok lezárulnak.
  • Ahol a könyvvizsgálók komoly hibát találnak, a Bizottság felfüggesztheti a programra vonatkozó kifizetéseket, és utólag visszakövetelheti a szabályellenesen elköltött összegeket.

Mennyi pénzt követelt vissza a Bizottság az elmúlt évben? Vannak-e kilátásban más felfüggesztések és korrekciók?

  • A cselekvési terv eredményeiről szóló jelentés egyértelműen érzékelteti a Bizottság határozottabb megközelítésének hatását. Hét bizottsági határozat született 2000—2006 évi programok kifizetésének felfüggesztésére (2 Olaszországban, 2 interregionális programok esetében, és 1-1 az Egyesült Királyságban(Skócia), Bulgáriában és Luxemburgban), és további körülbelül 20 határozat van kilátásban.
  • A pénzügyi korrekciós intézkedések nyomán 2008 eleje óta 843 millió eurót követeltek vissza (a korrekciók valamennyi strukturális alapot és időszakot felölelik). Ebből 216 millió euró 21 bizottsági korrekciós határozat eredménye volt. A többit az érintett tagállamok fogadták el, a Bizottság formális korrekciós határozata előtt. Ezzel szemben 2007 során összesen 287 millió eurót követeltek vissza.
  • További 1,5 milliárd euró értékű pénzügyi korrekció van kilátásban, amelyet jövő év március végéig kell véglegesíteni. A korrekciók nem büntetések: ezek az intézkedések az EU adófizetők pénzének visszanyerését célozzák azokban az esetekben, amikor azokat tévesen kérelmezték, és fizették ki a kedvezményezetteknek.

Milyen további mutatók jelzik a cselekvési terv hatásait?

  • Már most vannak arra utaló jelzések, hogy a tagállamokban az ellenőrzési rendszer sokkal eredményesebben működik. A Bizottság nyomon követte a 27 programban vagy programcsomagban felmerült problémák kijavítását célzó javító intézkedések bevezetését. 2008 szeptember végéig a Bizottság kilenc esetben nyugtázta, hogy a tagállamok teljesítették kötelességüket.
  • Egyelőre nem várható a hibaszázalék jelentős csökkenése az Európai Számvevőszék jövő heti, a 2007 évi kiadásokról jelentésében, hiszen ez a cselekvési tervet időben megelőzi. További egy évet kell várnunk arra, hogy megismerhessük a Bizottság műveleteinek eredményét.
  • A 2007-2013 támogatási időszak új programjaira vonatkozóan létezik egy új megelőzési eljárás, amellyel csökkenteni lehet a program végrehajtása során jelentkező problémák veszélyét. A felelős nemzeti ellenőrző szervnek minden program esetében a belső ellenőrzési rendszerről megfelelési bizonyítványt kell kiállítania, mielőtt a kifizetési kérelmet benyújtják. A Bizottság ellenőrzi, hogy a bizonyítvány teljes-e és megfelel-e a Strukturális Alapok szabályainak. Jelen pillanatban ez a gyakorlat már folyamatban van – az EU-ban zajló 407 programnak már több mint egyharmadára vonatkozóan beküldték a bizonyítványokat. Ezek közül eddig csak 30-at fogadtak el véglegesen, ami azt jelenti, hogy az eljárást szigorúan alkalmazzák.

Ki határozza meg a szabályokat a Strukturális Alapok a tagállamokbeli irányítási és ellenőrzési rendszere számára?

A szabályokat a Bizottság jogszabályai rögzítik: a költségvetési rendelet, amely az általános elveket alapozza meg, az 1083/2006/EK tanácsi rendelet, amely a Strukturális Alapok keretszabályozását határozza meg, és az 1828/2006/EK bizottsági rendelet, amely a részletesebb szabályokat állapítja meg. A Bizottság kibocsátott útmutatókat is, annak érdekében, hogy a nemzeti hatóságok megfelelő ellenőrzési gyakorlatát előmozdítsa.

Mit tesz a Bizottság a szabályok egyszerűsítése érdekében?

A strukturális intézkedésekre vonatkozó ellenőrzési követelmények annak érdekében szigorúak, hogy biztosítsák az EU adófizetők pénzének megfelelő felhasználását; de az is fontos, hogy az ellenőrzések költsége és az általuk elért eredmények egyensúlyban legyenek.

A 2007-2013 programokra vonatkozó szabályokat néhány szempontból egyszerűsítették, például megengedték az általános költségek átalányban történő kifizetését, és lehetővé tették annak az időszaknak a lerövidítését, ameddig a kedvezményezetteknek a dokumentumokat meg kell őrizniük.

A Bizottság kész együttműködni a tagállamokkal olyan megoldások létrehozása érdekében, amelyek további egyszerűsítéseket tesznek lehetővé. A Bizottság javasolta például a bevételt termelő projektek szabályainak módosítását, olyan módon, hogy ezek a kisebb projektekre ne vonatkozzanak.

Mennyit költ a Bizottság strukturális intézkedési politikáinak keretében? A Bizottság ellenőriz-e minden eurót , amit ezen a területen költ el?

A 2007-2013 időszakra a strukturális intézkedések teljes költségvetése (Európai Regionális Fejlesztési Alap, Európai Szociális Alap és Kohéziós Alap) 347 milliárd euró, amely a teljes EU költségvetés 35 %-a.

A fő ellenőrzési és vizsgálati felelősség a tagállamokat terheli.Minden program rendelkezik egy kijelölt ellenőrző hatósággal, amely a Bizottság részére minden évben kibocsát egy, az ellenőrzési rendszerre és a kiadásokra vonatkozó ellenőrzési véleményt.

A Bizottság szerepe az, hogy felügyelje a tagállamok ellenőrzési szerveinek működését. Ahol lehetséges, a nemzeti ellenőrök eredményeire hagyatkozik, és nem ismétli meg ezek munkáját. Ahol szükséges, ott felülellenőrzi az ellenőrzési rendszereket. A Bizottság néhány projektet is ellenőriz az irányítási rendszer hatékonyságának vizsgálata érdekében. A Bizottság stratégiája tehát lehetővé teszi, hogy a végrehajtási időszak során – a nemzeti ellenőrök munkája, és saját ellenőrzési tevékenysége révén – biztosítékokat szerezzen a programokra elköltött minden összegről.


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website