Navigation path

Left navigation

Additional tools

Kérdések és válaszok a szén-dioxid geológiai tárolásáról szóló irányelvjavaslattal kapcsolatban

European Commission - MEMO/08/36   23/01/2008

Other available languages: EN FR DE DA ES NL IT SV PT FI EL CS ET LT LV MT PL SK SL BG RO

MEMO/08/36

Brüsszel, 2008. január 23.

Kérdések és válaszok a szén-dioxid geológiai tárolásáról szóló irányelvjavaslattal kapcsolatban

1) Mit takar a szén-dioxid elkülönítésének és tárolásának fogalma?

A szén-dioxid elkülönítése és tárolása egymást követő technológiai eljárásokat jelent, amelyek során a szén-dioxidot (CO2) az ipari létesítmények által kibocsátott gázokból elkülönítik, majd elszállítják és földtani közegekbe sajtolják.

A szén-dioxid elkülönítésének és geológiai tárolásának (CET) legfőbb alkalmazási területe a fosszilis tüzelőanyagok – alapvetően szén és földgáz – felhasználásával végzett villamosenergia-termelés CO2-kibocsátásának csökkentése, de a technológia felhasználható a CO2-intenzív iparágak, például a cementgyártás, a finomítók, a vas- és acélgyártás, a petrolkémia, a kőolaj- és földgázfeldolgozás és más területek esetében is. Az elkülönítést követően a szén-dioxidot megfelelő földtani közeghez szállítják, amelybe – a légkörtől való hosszú távú elszigetelés céljából – besajtolják.

A geológiai tárolás mellett más tárolási lehetőségek is léteznek, például a vízoszlopban vagy az ásványképződés révén való tárolás. Ismereteink szerint a vízoszlopban való tárolás nagy környezeti kockázatot jelent, ezért a Bizottság a szén-dioxid geológiai tárolásáról szóló irányelvjavaslatában megtiltja, hogy az Európai Unión belül alkalmazzák. Az ásványképződés révén való tárolás jelenleg kutatás tárgyát képezi, amelynek eredményeit figyelemmel fogják követni.

2) Hogyan működik a geológiai tárolás?

Négy fő módszer létezik, amelyek segítségével a szén-dioxidot jól megválasztott földtani közegekben fel lehet fogni: Az első a nyomástartás elvén történő CO2-felfogás, amely a szén-dioxid távozását már a kezdetektől megakadályozó, nem áteresztő fedőkőzet jelenlétén alapul. A második módszer másodlagos CO2-felfogásnak nevezhető: ennek során a szén-dioxidot a kőzet pórusaiban ható kapilláris erő tartja. Ez a folyamat mintegy 10 évvel a besajtolást követően zajlik. A harmadik lehetőség az oldódásos CO2-felfogás, amely esetében a szén-dioxid a földtani közegben található vízben feloldódik, majd lesüllyed, mivel a vízben oldott CO2 nehezebb a tiszta víznél. Ez a jelenség 10–100 évvel a besajtolást követően válik jelentőssé. Végezetül a CO2 ásványképződés révén való felfogása úgy történik, hogy a feloldott szén-dioxid reakcióba lép a kőzettel, és ennek eredményeképpen ásványok keletkeznek.

3) Miért van szükség a CET-re?

Tény, hogy a legfenntarthatóbb megoldást mind az ellátás biztonsága, mint az éghajlatváltozás szempontjából az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások jelentik, az Európai Unió és a világ CO2-kibocsátását azonban csak úgy lehet 2050-ig 50%-kal csökkenteni, ha egyidejűleg más lehetőségeket is kihasználunk, többek között a szén-dioxid elkülönítését és tárolását.

Az időzítésnek döntő jelentősége van. A széntüzelésű erőművek energiatermelési kapacitásának mintegy harmadát az elkövetkező tíz éven belül Európában más technológiával fogják helyettesíteni. Ami a nemzetközi közösséget illeti, Kína, India, Brazília, Dél-Afrika és Mexikó energiafogyasztása világszinten a kereslet nagymértékű növekedéséhez fog vezetni, amelyet várhatóan nagyrészt fosszilis tüzelőanyagokból fognak kielégíteni. Sürgősen fel kell készülni az ezzel feltehetőleg járó, igen jelentős mértékű szén-dioxid-kibocsátás kezelésére.

4) Műszakilag kiérlelt megoldás-e a CET?

A szén-dioxid elkülönítésének, szállításának és tárolásának elemeit külön-külön már mind demonstrálták, de továbbra is kihívást jelent ezek teljes CET-folyamatba rendezése, valamint a költségek csökkentése.

Az európai vállalkozások részvételével zajló legnagyobb CO2-tárolási projektek az északi-tengeri Sleipner[1] projekt (Statoil) és az algériai In Salah[2] projekt (Statoil, BP és Sonatrach). A szén-dioxidot mindkét projekt keretében – még az értékesítés előtt – kivonják a földgázból, és felszín alatti földtani közegekben tárolják. A Sleipner projekt kiváltója a szén-dioxidra kivetett norvég adó volt, amely jelentősen magasabb, mint a Sleipner földgázmező földtani közegében való CO2-tárolás tonnánkénti költsége. Az In Salah projekt a BP belső kibocsátáskereskedelmi rendszerének következtében jött létre. További folyamatban lévő demonstrációs projektek még a Vattenfall Schwartze Pumpe-i projektje[3] Németországban, amely a tervek szerint 2008 közepén áll üzembe, valamint a franciaországi Lacqi-medencében a Total CET-projektje. Az érintetteknek a Bizottság támogatását élvező kezdeményezése: a fosszilis tüzelésű kibocsátásmentes erőművekkel foglalkozó európai technológiai platform mintegy 15 olyan teljes méretarányú demonstrációs projektet határozott meg, amelyek a szükséges gazdasági keret létrejöttét követően azonnal elindulhatnának.

5) Mennyibe fog kerülni a szén-dioxid elkülönítése és tárolása?

A CET költsége részben a szén-dioxid elkülönítésére, szállítására és tárolására szolgáló berendezésekhez szükséges tőkebefektetésből, részben pedig a szén-dioxid tárolására szolgáló berendezések gyakorlatban való üzemeltetésének költségéből – például a szén-dioxid elkülönítéséhez, szállításához és tárolásához szükséges energia árából – adódik össze. A jelenlegi technológiaárakat figyelembe véve az előre fizetendő befektetési költségek hozzávetőlegesen 30–70%-kal (azaz erőművenként több száz millió euróval) magasabbak, mint a hagyományos erőművek esetében, az üzemeltetési költségek pedig jelenleg 25–75%-kal haladják meg a CET-technológiát nem alkalmazó széntüzelésű erőművekét. A technológiai ipari méretű/léptékű bevezetésével párhuzamosan ezek a költségek várhatóan jelentős mértékben csökkenni fognak.

6) Mikorra várható a technológia széles körű elterjedése?

A CET térnyerése a szén-dioxid-kibocsátási egységek és a technológia árának függvényében fog alakulni. Akkor kezdik majd el alkalmazni a CET-et, ha olcsöbb lesz a CO2-kibocsátást a CET révén megelőzni, mint megfizetni a kibocsátási egységek árát. Bár mindkét ár továbbra is nagyon bizonytalan, az éghajlatváltozással és az energiával kapcsolatos intézkedéseket tartalmazó csomag jóvoltából bizonyos mértékig stabilizálódni fognak.

Az EU kibocsátáskereskedelmi rendszere az elkülönített, elszállított és biztonságosan tárolt szén-dioxidot ki nem bocsátottként fogja elismerni. A rendszer felülvizsgálata révén a kibocsátáskereskedelem is kiveszi a részét az üvegházhatást okozó gázok 20%-os csökkentésére tett európai uniós célkitűzés teljesítéséből, ami valószínűleg a szén-dioxid-kibocsátási egységek árának stabilizálódását vonja maga után.

A fenntartható villamosenergia-termelés rövid időn belüli demonstrálásának támogatásáról szóló közleményében a Bizottság elkötelezettségének ad hangot a CET korai, hatékony demonstrációja mellett, és jól időzítetett, határozott kezdeményezésekre szólítja fel mind az ipart, mind a közszektort. A demonstráció célja, hogy az egyes folyamatrészek ipari méretű, gyakorlati integrációjából tanulságok legyenek levonhatók. Az ezt lehetővé tévő jogi keret a demonstrációs projektekre és a jövőbeli egyéb CET-projektekre is alkalmazható. A demonstrációs projektek beindulásával a technológia ára az elkövetkező tíz év során valószínűleg jelentős mértékben csökkenni fog.

A szén-dioxid geológiai tárolásáról szóló irányelvtervezethez készült hatásvizsgálati tanulmányban ismertetett bizottsági becslések szerint a CET térhódítása ipari méretekben valószínűleg 2020 körül kezdődik el, és azt követően jelentősen felgyorsul majd.

7) Ki fogja viselni a költségeket?

A CET bevezetését jogilag megalapozó javaslat az üvegházhatást okozó gázok 20%-os csökkentésére tett célkitűzés teljesítéséhez szükséges költségeken túl nem jár többletköltséggel. Amint a technológia kiérleltté válik, az egyes üzemeltetők maguk dönthetik el, hogy folytatják-e a kibocsátást és fizetik a kibocsátási egységeket, vagy pedig a CET alkalmazásával csökkentik a kibocsátást és így kevesebb kibocsátási egységet kell beszereztniük a piacon. Az üzemeltetők által fizetendő legmagasabb összeget főként a szén-dioxid ára fogja meghatározni: a CET bevezetésére csak akkor kerül sor, ha egy tonna CO2 ki nem bocsátása kevesebbe kerül, mint egy kibocsátási egység. E tekintetben a szén-dioxid-kibocsátás árába be fognak épülni a CO2-kibocsátás éghajlatra gyakorolt hatásának költségeit. A kérdéses piac helyzetétől függően előfordulhat, hogy az üzemeltetők a kibocsátással járó költségek bizonyos százalékát továbbhárítják a fogyasztókra. (Lásd a terhek megosztásáról és a kibocsátáskereskedelmi rendszer módosítására tett javaslatról szóló tájékoztatót.)

A korai szakaszban a CET demonstrációs projektjei – a kibocsátáspiaci ösztönzőkön túlmenően – kiegészítő finanszírozásra is szorulnak, mivel a technológia jelenlegi költsége nagymértékben meghaladja a szén-dioxid-kibocsátás árát. A kiegészítő finanszírozás elősegítése érdekében döntő jelentőséggel bír majd az ágazat határozott pénzügyi elkötelezettsége, de várhatóan meghatározó szerepet fognak játszani a tagállamok támogatási intézkedései is.

Tekintettel arra, hogy milyen fontos a CET korai demonstrációja a villamosenergia-termelésben, és mivel előfordulhat, hogy az ilyen projektek közül több bizonyos mértékig közfinanszírozásra szorul, a Bizottság a villamosenergia-termelés területén folyó projektek esetében kész kedvezően megítélni a CET demonstrációjával kapcsolatos többletköltségekre nyújtott állami támogatásokat. A Bizottság ez irányú elkötelezettsége megmutatkozik a környezetvédelmi állami támogatásokról szóló, az intézkedéscsomaggal egyidőben elfogadott módosított iránymutatásban is.

8) Kötelező lesz-e a CET?

Egyelőre nem. A bizottsági javaslat csak lehetővé teszi a szén-dioxid elkülönítését és tárolását azáltal, hogy keretet hoz létre a környezeti kockázatok kezelésére és a jogszabályokban meglévő akadályok felszámolására. Azt, hogy a CET a jövőben elterjed-e a gyakorlatban is, a szén-dioxid-kibocsátás ára és a technológia költsége fogja meghatározni. Minden egyes üzemeltető maga döntheti majd el, hogy a CET alkalmazása kifizetődő-e számára.

Az irányelvjavaslathoz készült hatásvizsgálat foglalkozott a CET kötelezővé tételének vonzataival is. A CET korai bevezetése igen költséges lenne, és sem a technológiai fejlődés segítését és a levegő minőségének javulását, sem a CET Európai Unión kívüli korai elterjedését illetően nem járna egyértelmű előnyökkel. A CET kötelezővé tétele ellentétes lenne az európai kibocsátáskereskedelmi rendszer piaci alapú megközelítésével is. További ellenérv, hogy jelenleg indokolatlan kockázattal jár olyan technológiát kötelezőként előírni, amelyet ipari méretekben még nem demonstráltak.

A helyzet azonban változhat. Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 2020 utáni csökkentéséhez alapvetően szükség lesz a CET bevezetésére, 2015-re pedig világosabban kirajzolódnak a technológiai választási lehetőségek. Amennyiben tehát a CET elterjedése lassúnak bizonyul, a szakpolitikák megalkotói kénytelenek lesznek ismét megfontolni a CET-technológia alkalmazásának kötelezővé tételét.

9) Hogyan jelenik meg a CET az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerében?

A CET bevezetésének fő ösztönzőjét a kibocsátáskereskedelmi rendszer fogja szolgáltatni. Az uniós jogi keret rendelkezései szerint az elkülönített és biztonságosan tárolt szén-dioxidot a kibocsátáskereskedelmi rendszer úgy minősíti, mint amelyet ki sem bocsátottak. A II. szakaszban (2008–2012) a CET-létesítmények egyoldalú részvételi szándék alapján részt vehetnek a kibocsátáskereskedelmi rendszerben. A kibocsátáskereskedelmi irányelv módosítására tett javaslat szerint a III. szakaszra vonatkozóan (2013-tól kezdődően) az elkülönítésre, a szállításra és a tárolásra szolgáló létesítmények kifejezetten szerepelni fognak az irányelv I. mellékletében.

10) Milyen mértékben járul majd hozzá a CET uniós szinten a CO2-kibocsátás csökkentéséhez?

Ennek pontos mértéke a CET elterjedésének függvényében alakul majd, de az irányelvtervezethez készült hatásvizsgálat előrejelzése szerint a CET kibocsátáskereskedelmi rendszerben történő figyelembevételével – ha feltételezzük, hogy az üvegházhatást okozó gázokat 2020-ig 20%-kal sikerül csökkenteni, és a század közepére kitűzött cél tekintetében 2030-ra jelentős haladást sikerül elérni – 2020-ban 7 millió tonna szén-dioxid elkülönítésére kerülhet sor. Ez a mennyiség 2030-ra megközelítőleg 160 millió tonnára emelkedhet. A 2030-ban így megelőzhető CO2-kibocsátás az Európában szükséges csökkentés mintegy 15%-át tenné ki[4]. Hasonló nagyságrendűek a kibocsátás világszinten várható csökkentésével kapcsolatos becslések is, amelyek 2030-ra mintegy 14%-ot jeleztek elő[5].

11) Milyen ismérvek alapján, milyen eljárással fogják a tárolóhelyeket kiválasztani?

A szén-dioxid tárolására főként két földtani közeg alkalmas: a kimerített olaj- és földgázmezők, illetve a sós vizet tartó víztartó rétegek (olyan talajvíztestek víztartó rétegei, amelyeket sótartalmuk alkalmatlanná tesz ivóvízként vagy a mezőgazdaságban történő felhasználásra).

A helyszín kiválasztása a tárolástervezés döntő jelentőségű szakasza. A tagállamoknak joguk van meghatározni, területük mely részeit lehet a szén-dioxid tárolására használni. Amennyiben a szükséges információk megszerzéséhez talajfelderítésre van szükség, a hátrányos megkülönböztetés tilalmának tiszteletben tartásával talajfelderítési engedélyeket kell kibocsátani. Az engedélyek 2 éves időtartamra szólnak és megújíthatók.

A lehetőségként felmerülő helyszínt a javaslat I. mellékletében meghatározott szempontok szerint részletes elemzésnek kell alávetni, ideértve a szén-dioxid besajtolását követően várható viselkedés modellezését is. A helyszín csak akkor tekinthető alkalmasnak, ha az elemzés kimutatja, hogy a javasolt feltételek mellett csekély a szivárgás kockázata, és jelentős egészségi vagy környezeti következmények előfordulása sem valószínű.

A helyszín előzetes elemzését a potenciális üzemeltető végzi el, majd ezt követően az engedélykérelemhez csatolva benyújtja a dokumentációt a tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának. A hatáskörrel rendelkező hatóság megvizsgálja az információkat, és ha megállapítja, hogy megfelelnek a feltételeknek, engedélyezési határozattervezetet bocsát ki.

A korai szakaszban megvalósuló tárolási projektek esetében a javaslat további biztosítékot is tartalmaz. Az irányelv Európa-szerte egységes alkalmazásának biztosítása és a szén-dioxid elkülönítésébe vetett közbizalom előmozdítása érdekében a Bizottság – műszaki szakértőkből álló tudományos testület segítéségével – felülvizsgálhatja az engedélyek tervezetét. A Bizottság véleménye nyilvános lesz, de a szubszidiaritás elvének megfelelően az engedélyezéssel kapcsolatos végleges döntés a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóság kezében marad.

12) Engedélyezik-e az Európai Unión kívüli tárolást?

Az irányelvjavaslat csak az Európai Unión belüli, illetve ha – a Bizottság reményeinek megfelelően –beépítik az EGT-megállapodásba, az Európai Gazdasági Térségen belüli tárolásra terjed ki. Az irányelvjavaslat értelmében az ezekben a régiókban tárolt szén-dioxidot a kibocsátás-kereskedelmi rendszer szempontjából úgy kell tekinteni, mintha ki sem bocsátották volna. A szén-dioxid Európai Unión kívüli tárolása ugyan nem lesz tilos, de a kibocsátáskereskedelmi rendszerben ez a mennyiség nem lesz figyelembe vehető, tehát nem nagyon lesz érdemes a tárolást ilyen módon megoldani.

13) Milyen kockázata van a szivárgásnak? Mi történik akkor, ha a tárolóhelyből szén-dioxid szivárog?

A szivárgás kockázata nagyban függ majd az adott tárolóhelytől. Az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi munkacsoportnak (IPCC) a CET-ről szóló külön jelentése megállapította:

„a megfigyelések arra engednek következtetni, hogy megfelelően megválasztott és fenntartott geológiai [CO2-] tározókban az anyagmennyiség több mint 99%-át 100 éven át nagy valószínűséggel, 1000 éven át pedig várhatóan sikerül megtartani”[6].

Ezek szerint a kulcsfontosságú kérdés a tárolóhelyek megfelelő kiválasztása és fenntartása. A tárolóhelyek megválasztására vonatkozó követelményekbiztosítani hivatottak, hogy kizárólag olyan helyszínek legyenek kiválaszthatók, amelyek minimális szivárgási kockázatot rejtenek magukban. Az a rendelkezés pedig, amely értelmében a Bizottság – független tudományos testület segítségével – felülvizsgálhatja az engedélyezési határozatok tervezetét, további biztosítékot jelent arra nézve, hogy a követelményeket az egész Európai Unió területén következetesen érvényesítik.

Tervet kell kidolgozni annak ellenőrzésére, hogy a besajtolt szén-dioxid a várakozásoknak megfelelően viselkedik-e. Ha a helyszín kiválasztásakor tanúsított elővigyázatosság ellenére a gyakorlatban szivárgás tapasztalható, korrekciós intézkedéseket kell tenni a helyzet orvoslására, és vissza kell állítani a tárolóhely biztonságos állapotát. A szivárgás következtében a környezetbe jutó szén-dioxid után kibocsátási egységeket kell leadni, mivel a kibocsátáskereskedelmi rendszer ezt a mennyiséget a forrás elhagyásának idején ki nem bocsátottként vette figyelembe. Végezetül szivárgás esetén alkalmazni kell a környezeti felelősségről szóló irányelvnek[7] a helyi környezetben okozott kárért viselt felelősségre vonatkozó rendelkezéseit is.

14) Ki felel a CO2-tárolóhelyek helyszíni ellenőrzéséért?

A tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága köteles biztosítani annak ellenőrzését, hogy betartják-e a javasolt irányelv rendelkezéseit. Rendes helyszíni ellenőrzést legalább évente egyszer kell tartani, amelynek keretében vizsgálatnak kell alávetni a besajtolás és a folyamatos ellenőrzés céljára igénybe vett berendezéseket, valamint a tárolókomplexum valamennyi releváns környezeti hatását. Ezenfelül rendkívüli helyszíni ellenőrzést kell végezni abban az esetben, ha szivárgásról érkezik bejelentés, ha a hatáskörrel rendelkező hatóságnak benyújtott éves jelentés arról tanúskodik, hogy a létesítmény nem felel meg a javasolt irányelvnek, illetve minden olyan egyéb esetben, amikor aggályra okot adó körülmény merül fel.

15) Hogy biztosítható hosszú távon a tárolóhelyért viselt felelősség?

A geológiai tárolás időtartama jóval meghaladja egy átlagos gazdasági vállalkozás élettartamát. Intézkedéseket kell hozni annak biztosítására, hogy a tárolóhelyeknek hosszú távon felelősségteljes kezelője legyen. A javaslat ezért úgy rendelkezik, hogy a tárolóhelyeket hosszú távon a tagállamok ellenőrzése alá kell helyezni. A szennyező fizet elve azonban megköveteli, hogy mindaddig, amíg a helyszínen fennáll a szivárgás jelentős kockázata, az üzemeltető továbbra is viselje a felelősséget.

Szabályokat kell alkotni annak biztosítása érdekében is, hogy a tagállamok különböző megközelítései ne vezessenek a verseny torzulásához. Az irányelvjavaslat értelmében a tárolóhely akkor kerül az állam ellenőrzése alá, amikor valamennyi rendelkezésre álló adat arra utal, hogy a szén-dioxid a jövőben végtelen ideig teljes egészében a tárolóhelyen belül marad. Mivel a tárolóhely élettartama során ez a második kulcsfontosságú döntés (az első a helyszín használatba vételére vonatkozó engedély), a javaslat értelmében a Bizottság ezeket a határozatokat is felülvizsgálhatja.

További információk:
A szén-dioxid elkülönítéséről és tárolásáról szóló bizottsági weboldal:
http://ec.europa.eu/environment/climat/ccs/index_en.htm

Az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi munkacsoportnak a szén-dioxid elkülönítéséről és tárolásáról szóló külön jelentése:

http://arch.rivm.nl/env/int/ipcc/pages_media/SRCCS-final/IPCCSpecialReportonCarbondioxideCaptureandStorage.htm


[1] http://www.statoil.com/statoilcom/technology/SVG03268.nsf?OpenDatabase&lang=en

[2] http://www.colloqueco2.com/IFP/fr/minisiteCO2/presentations2007/ColloqueCO2-2007_Session2_3-Wright.pdf

[3]http://www.vattenfall.com/www/vf_com/vf_com/365787ourxc/366203opera/366779resea/366811co2-f/index.jsp

[4] A szén-dioxid geológiai tárolásáról szóló irányelvjavaslathoz készült hatásvizsgálat (SEC(2008)XXX).

[5] „A globális éghajlatváltozás 2 Celsius-fokra való csökkentése” című közleményhez (COM(2007)2) készült hatásvizsgálat (SEC(2007)8).

[6] Az IPCC külön jelentése (lásd az 1. lábjegyzetet), 14. o.

[7] 2004/35/EK irányelv


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website