Navigation path

Left navigation

Additional tools

MEMO/08/33

Brüsszel, 2008. január 23.

Tájékoztató a megújuló energia és éghajlatváltozás csomagról

1. BEVEZETÉS

Életstílusunk és növekvő jólétünk az elmúlt évtizedekben jelentős hatást gyakorolt az energiaágazatra, amelynek következtében nagymértékben megváltoztak az energiával kapcsolatos kilátásaink. Az energia iránti növekvő kereslet, a magasba szökő olajárak, az ellátási bizonytalanság és a globális felmelegedéstől való félelem ráébresztett minket arra, hogy az energiaellátást már nem tekinthetjük magától értetődőnek. Az EU vezetői ezért kötelezettséget vállaltak arra, hogy növelik a megújuló energiák felhasználásának arányát; azaz az olyan energiaforrásokét, amelyek helyettesíthetik a fosszilis tüzelőanyagokat, szélesíthetik az energiaellátás forrásait és csökkenthetik szén-dioxid-kibocsátásunkat. A megújuló energiaforrásokba való befektetés, az energiahatékonyság és az új technológiák ösztönzése hozzájárulnak a fenntartható fejlődéshez és az energiaellátáshoz, új munkahelyek teremtéséhez, a gazdasági növekedéshez, a jobb versenyképességhez és a vidékfejlesztéshez. Átfogó jogszabályi keretre van szükség a megújuló energiaforrások ösztönzése és használata érdekében. Csak ez biztosíthatja az üzleti világ számára azt a hosszú távú stabilitást, amelyre a megújulóenergia-ágazatnak az ésszerű beruházási döntések meghozatalához szüksége van, és így az Európai Uniót egy tisztább, biztonságosabb és versenyképesebb energiaellátási jövőhöz vezető pályára állítja.

2. HÁTTÉR

2007 januárjában a Bizottság egy integrált energia/éghajlatváltozási javaslatot terjesztett elő, amely az energiaellátás, az éghajlatváltozás és az iparfejlesztés kérdéseivel foglalkozott. Két hónappal később Európa állam- és kormányfői jóváhagyták ezt a tervet, és megállapodtak az európai energiapolitika kialakításáról.

A terv a következő célok teljesítésére hívott fel:

az energiahatékonyság 20%-os növelése
az üvegházhatású gázok kibocsátásának 20%-os csökkentése
a megújuló energiaforrások arányának 20%-ra emelése az EU teljes energiafogyasztásában 2020-ra
a gépjármű-üzemanyag bioüzemanyag-hányadának 10%-ra emelése 2020-ra

Ezek igen nagyratörő célok: ma a felhasznált energia 8,5%-a származik megújuló forrásokból. Ennek az aránynak a 20%-ra emelése 2020-ig nagy erőfeszítéseket fog igényelni a gazdaság minden ágazata és minden tagállam részéről.

Európai megközelítésre van szükség annak biztosításához, hogy a 20%-os célkitűzés eléréséhez szükséges erőfeszítések a tagállamok között méltányosan oszoljanak meg. Ezen kívül a befektetőnek bizonyosságra van szükségük a célokkal és a követendő úttal kapcsolatban.

3. A BIZOTTSÁG JAVASLATA

A megújulóenergia-politikai célok elérése érdekében az Európai Bizottság egy irányelvjavaslatot terjesztett elő. Ennek célja olyan megújuló energiával kapcsolatos nemzeti célok meghatározása, amelyek eredményeképpen 2020-ra elérhető a megújuló energiaforrások általánosan kötelező 20%-os aránya az energiafogyasztásban, valamint az összes tagállam által kötelezően elérendő minimum 10%-os bioüzemanyag-arány a közlekedésben.

Három ágazatot érint a megújuló energia: a villamos-energiát, a fűtést és hűtést, valamint a közlekedést. A tagállamok maguk dönthetik el, hogy ezen ágazatok hozzájárulásainak milyen kombinációjával érik el nemzeti céljaikat, és hogy melyek azok az eszközök, amelyek legjobban illeszkednek a hazai körülményekhez. A tagállamok előtt az a lehetőség is nyitott lesz, hogy más tagállamok vagy harmadik országok megújuló energiáinak fejlesztésével érjék el célkitűzéseiket.

A bioüzemanyagok legalább 10%-os részaránya a közlekedésben minden tagállamra érvényes. A bioüzemanyagok megoldást jelentenek a közlekedési ágazat kőolajfüggőségére, amely az EU energiaellátási biztonságát érintő egyik legkomolyabban kérdés.

Végül az irányelv azt is célul tűzi ki, hogy lebontsa a szükségtelen akadályokat a megújuló energiaágazat növekedése előtt – például az megújuló energiával kapcsolatos új fejlesztésekre vonatkozó adminisztratív folyamatok egyszerűsítésével –, és bátorítsa a megújuló energiaforrások környezeti szempontból kedvezőbb típusainak fejlesztését (a bioüzemanyagokra vonatkozó fenntarthatósági előírások meghatározásával, stb.).

4. A CÉLKITŰZÉSEK KISZÁMÍTÁSA

A megújuló energiaforrások 20%-os átfogó célkitűzésének hatékony teljesítése érdekében az egyes tagállamok egyéni céljait a lehető legigazságosabban kell meghatározni. A Bizottság ezért egy egyszerű, ötlépéses megközelítést javasol:

  • A megújuló energiák 2005-ös részarányát (ami a csomag esetében a számítások báziséve) úgy igazítják ki, hogy figyelembe vegye az egyes tagállamok kiindulási helyzetét és azoknak a tagállamoknak az erőfeszítéseit, akik 2001 és 2005 között több mint 2%-kal növelték ezt az arányt.
  • A megújuló energia 2005-ös kiigazított részarányához minden tagállam esetében hozzáadnak 5,5 %-ot.
  • Az ezen felül még szükséges hozzájárulást (0,16 tonna kőolajnak megfelelő energiamennyiség személyenként az EU-ban) súlyozzák egy GDP/fő-mutatóval, hogy figyelembe vegyék az egyes tagállamok gazdasági ereje között szintkülönbségeket, majd az eredményt megszorozzák minden tagállam lakosságának számával.
  • E két elem összeadásával számolható ki a megújuló energia teljes részaránya a végső energiafogyasztás összarányához képest 2020-ban.
  • Végül minden egyes tagállam esetében megállapítják a 2020-ra vonatkozó megújuló energia-arány célértékének maximumát.

A célkitűzések megállapításának ez a módszere biztosítja az erőfeszítések igazságos elosztását a tagállamok között. Ugyanakkor az átruházható származási garanciák rendszerének létrehozása lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy a lehető legköltséghatékonyabb módon valósítsák meg célkitűzéseiket: a megújuló energiaforrások hazai fejlesztése helyett a tagállamok képesek lesznek a származási garanciákat (olyan igazolások, amelyek bizonyítják, hogy az energia megújuló forrásokból származik), olyan másik tagállamtól megvenni, ahol olcsóbb a megújuló energiaforrások termelésének fejlesztése.

5. BIOÜZEMANYAGOK

A közlekedés terén a megújuló energiaforrások arányát minden tagállam esetében egységesen 10%-ra tervezték annak érdekében, hogy a közlekedési üzemanyagok műszaki előírásainak és hozzáférhetőségének egységessége biztosítva legyen. Azok a tagállamok, amelyeknek nem állnak rendelkezésre a bioüzemanyagok előállításához szükséges erőforrások, könnyen beszerezhetik ezeket máshonnan. Bár technikailag megvalósítható lenne, hogy az Európai Unió bioüzemanyag-szükségletét kizárólag belső termelésből fedezze, valószínű és kívánatos is, hogy azt ténylegesen az EU belső termelésének és a harmadik országokból való behozatal kombinációja fogja kielégíteni.

Kétségek merültek fel azzal kapcsolatban, hogy fenntartható-e a bioüzemanyagok előállítása. Bár a bioüzemanyagok nagyon fontos részét képezik a megújulóenergia-politikának, és az egyik legkézenfekvőbb megoldást kínálják a közlekedési ágazat növekvő kibocsátásainak kezelésére, használatukat csak akkor szabad támogatni, ha termelésük környezetileg fenntartható. Bár az EU-ban jelenleg felhasznált bioüzemanyagok nagy részét fenntartható módon állítják elő, a kétségek jogosak, és foglalkozni kell velük. Az irányelv ezért szigorú környezeti fenntarthatósági kritériumokat állapít meg annak biztosítására, hogy az európai célkitűzések megvalósításába beszámítható bioüzemanyagok fenntarthatóak legyenek, és ne álljanak ellentétben általános környezetvédelmi céljainkkal. Ez azt jelenti, hogy hozzá kell járulniuk az üvegházhatású gázok legalább minimális szintű csökkentéséhez, és tiszteletben kell tartaniuk számos biodiverzitással kapcsolatos követelményt. Ez többek közt meg fogja akadályozni, hogy a biológiai sokféleség szempontjából nagy értéket képviselő területeket, mint például a természetes erdőket és a védett területeket, bioüzemanyagok nyersanyagainak termesztésére használják.

A bioüzemanyagok többe kerülnek, mint a más típusú megújuló energiaforrások, ezért a bioüzemanyagokra vonatkozó külön minimum-célkitűzés nélkül nem fejlesztenék őket. Ez azért fontos, mert a közlekedés területén a legrosszabb az üvegházhatású gázok kibocsátásának alakulása, és a bioüzemanyagok használata azon kevés intézkedés közé tartozik, amelyek – a gépjárművek üzemanyag-fogyasztásának hatékonysága mellett – valóban képesek lehetnek jelentős hatást gyakorolni a közlekedésből származó üvegház hatású gázok kibocsátására. Ezen kívül a közlekedési ágazat kőolajfüggősége mind közül a legkomolyabb ellátás-biztonsági probléma. És végül nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy helyes jelzéseket adjunk a jövő számára: a 2020-ban réginek számító autókat ma gyártják. A gépjárművek gyártóinak tudniuk kell, hogy milyen üzemanyaghoz tervezzék modelljeiket.

6. MILYEN ELŐNYEI VANNAK A MEGÚJULÓ ENERGIÁNAK?

A megújuló energia számos – az éghajlatváltozásra, az energia-ellátás biztonságára gyakorolt hatása és a gazdaság hosszú távú érdekei szempontjából vett – előnyét széles körben elismerik. A Bizottság elemzése azt mutatja, hogy a megújuló energiával kapcsolatos célkitűzéseink elérése a következő eredményekkel fog járni:

  • Évi 600–900 millió tonna CO2-kibocsátás takarítható meg, ami lelassítja az éghajlat-változást, és más országok számára jelzést ad, ami hasonló fellépésre ösztönöz.
  • Évente 200–300 millió tonnával csökken a nagy részben importált fosszilis üzemanyagok fogyasztása, ami növelni fogja az energiaellátás biztonságát az európai polgárok számára.
  • Ösztönzést kapnak a csúcstechnológiai iparágak, új gazdasági lehetőségek és munkahelyek keletkeznek.

Mindez évente kb. 13–18 milliárd euróba fog kerülni. De ez a befektetés le fogja szorítani a megújuló energiák előállításához szükséges technológia árát, amelyek energiaellátásunk egyre nagyobb arányát fogják képezni a jövőben.

A megújuló energia támogatásának gazdaságilag van értelme

A olajárak mai szintje mellett a megújuló energiák gazdasági szempontból ésszerű alternatívának mutatkoznak. A megújuló energiaforrások növekvő elterjedésével várható, hogy idővel tovább fog csökkenni a megújuló energiák előállítási költsége, az informatikai eszközökhöz hasonlóan. Valójában az elmúlt években már jelentősen csökkentek a költségek.

Tavaly a fenntartható energiába való globális beruházás 43%-kal nőtt. A nap- és szélenergiával, a bioüzemanyagokkal és üzemanyagcellákkal kapcsolatos piaci bevételek előrejelzések szerint kb. 150 milliárd euróra fognak nőni 2016-ra, miközben a szél- és napenergiába, valamint a bioüzemanyagokba történő rekordméretű beruházások a technológia értettségét, a politikai kezdeményezések növekvő számát és a megnövekedett befektetői bizalmat tükrözik.

A fenti technológiák folyamatos és növekvő elterjedése továbbviszi ezt a folyamatot. Ezzel szemben a fosszilis tüzelőanyagok – nevezetesen a kőolaj – előállítási költsége viszont folyamatosan emelkedik 1998 óta. A folyamat dinamikája világos: a megújuló energiák ára csökken, a fosszilis üzemanyagoké pedig nő.

A megújuló energiaforrások használata hozzájárul a helyi és regionális munkalehetőségek növekedéséhez is. A megújuló energiák piaci forgalma az EU-ban 30 milliárd euró, és mintegy 350 000 munkahelyet biztosítanak. A foglalkoztatási lehetőségek rendkívül széleskörűek, a fényelektromos (fotovoltaikus) alkatrészek csúcstechnológiát igénylő gyártásától, a szélerőművek karbantartásáig vagy a biomasszát termelő mezőgazdasági ágazatig terjednek.

Az EU megújuló energiákkal kapcsolatos előretekintő politikái lehetőségeket teremtenek az ipar számára. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó gazdaságra való átállásnak az e politikák hiányában egyébként megvalósulónál korábbi elkezdése mérsékli a gyökeres és hirtelen alkalmazkodás szükségességét. Pénzt takarítunk meg a behozott fosszilis tüzelőanyagok csökkenésével, és az energiaforrások nagyobb diverzifikációja biztosítja az Európai Unió megfelelőbb védelmét a külső sokkhatások ellen.

A megújuló energiának környezetvédelmi haszna van

A megújuló energiára vonatkozó célkitűzés szorosan kapcsolódik az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó célkitűzéshez. A megújuló energiák részarányának az EU energiaszerkezetében való jelentős növelése nélkül gyakorlatilag lehetetlen lesz megvalósítani az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére vonatkozó EU-s célokat.

De a „tiszta energia” kifejezés nemcsak az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére vonatkozik – hanem olyan hagyományos szennyezőanyagok csökkentésére is, mint például a nitrogén-oxidok, a kén-dioxid és a légszennyező részecskék. Ezek mind az egészségünkre, mind a környezetre károsak.

A fosszilis energiaforrások teljes életciklusuk alatt negatív hatással vannak a környezetre: a nyersanyag kitermelésétől és az energia előállításától a szállításon át a végső felhasználásig. A megújuló energiák esetében ezek a kockázatok minimálisak, vagy teljesen hiányoznak.

Természetesen a megújuló energia nem mindig tökéletes megoldás, és tagadhatatlanul kapcsolódnak hozzá bizonyos környezeti és esztétikai fenntartások, de az új technológiai megoldások hozzá fognak járulni ahhoz, hogy idővel csökkenjenek ezek. Nagyobb összefüggésekben vizsgálva ugyanakkor kétségtelen, hogy az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásainak sokkal nagyobb jelentőssége van.

A megújítható energia biztos energia-ellátást jelent

Egyre nagyobb aggodalomra ad okot a néhány energiaforrástól (kőolaj és földgáz) való függőségünk. Az olaj többé már nem az az olcsó árucikk, amelynek rendelkezésre állását magától értetődőnek vehetjük. Az olajárak 25-30 USD körül ingadoztak az évtized elején, de ma ez az ár már hordónként 100 USD körül van.

Ellátás-biztonsági szempontból fontos, hogy az EU által felhasznált megújuló energia nagy részét az EU-ban állítják elő. Ez azt jelenti, hogy kevésbé akadozik az ellátás, és mérséklődnek az áremelkedések. Ezért értelme van annak, hogy több saját energiát állítsunk elő a megújuló energiaforrásoknak egy folyamatosan növekvő választékából A diverzifikált energiaellátás biztosabb energia-ellátást jelent.

Az EU polgárai a megújuló energiát részesítik előnyben

A fogyasztói magatartásban is egyre jobban megfigyelhető a zöld energiák felé való elmozdulás. Felmérések kimutatták, hogy a fogyasztók jobban értékelik a megújuló források környezetvédelmi előnyeit, mint a hagyományos szennyező energiaforrásokat, és azokat az áramszolgáltató vállaltokat részesítik előnyben, amelyek legalább részben megújuló forrásból származó energiát kínálnak[1].

Egy 2007. januári Eurobarométer közvélemény-kutatás szerint az európai polgárok 55%-a nagyon ígéretesnek tartja a megújuló energiákon alapuló alkalmazások jövőjét. 60% gondolja úgy, hogy az energetikai kutatásoknak az Európai Unió kiemelt tevékenységi területei közé kell tartozniuk.

Ezen kívül úgy tűnik, hogy a polgárok támogatják az energiaszerkezet megváltoztatását, a kutatás és a fejlesztés fokozását és az energiastabilitás biztosítását.

Sokat úgy gondolják, hogy a nemzeti kormányok elsőrendű feladata az alacsony energiaárak és az energiaellátás folyamatosságának biztosítása, és 40 %-uk hajlandó lenne többet fizetni a megújuló forrásokból származó energiáért.

Ezek a források világosan alátámasztják a megújuló energiák fontosságát az európai polgárok számára. Egyre többen gondolják úgy, hogy a megújuló energiák használata alapvető ahhoz, hogy tiszta, fenntartható és biztonságosabb környezetben élhessünk.

7. MEGÚJULÓ ENERGIA AZ EU-BAN - A JELENLEGI HELYZET

Az Európai Unió már most is vezető szerepet tölt be világviszonylatban a megújuló energiák terén, és az ágazatnak hatalmas és növekvő gazdasági jelentősége van világszerte. Az EU célja, hogy az élvonalban maradjon ezen a gyorsan fejlődő területen. Eddig azonban az EU-n belüli fejlődés egyenlőtlen volt, és a megújuló energiák még mindig csak kis helyet foglalnak el az EU energiaszerkezetében a földgáz, a kőolaj és a szén uralkodó szerepéhez képest.

A különböző megújuló energiák a technológiai és kereskedelmi fejlesztés különböző szakaszában járnak. Bizonyos helyeken és bizonyos körülmények között az olyan megújuló energiaforrások mint a szél, a víz, a biomassza, és a napenergián alapuló hőenergia gazdaságilag már most életképesek. Mások azonban, mint például a fotovoltaikus energia, a kereslet növekedésétől fognak függeni ahhoz, hogy növeljék méretgazdaságosságukat és csökkentsék előállításuk költségeit.

Jelenleg két EU-irányelv van hatályban a megújuló energiákkal kapcsolatban: az elektromos árammal és a bioüzemanyagokkal kapcsolatos. A harmadik ágazat, azaz a fűtési és hűtési ágazat eddig nem alkotta európai szintű jogszabály tárgyát. A 2020-as célkitűzés lehetőséget teremt arra, hogy javaslat szülessen egy átfogó irányelvre, amelyik a megújuló energiák mindhárom ágazatára kiterjedne. Ez egyszerre teszi lehetővé a különböző ágazatokra vonatkozó egyedi intézkedések meghozatalát és a mindegyik ágazatot érintő problémák kezelését (pl. támogatási rendszerek és adminisztratív akadályok). Egy egységes irányelv és az egységes nemzeti cselekvési tervek bátorítani fogják a tagállamokat arra, hogy integráltabb módon gondolkodjanak az energiapolitikáról, és az erőforrások legjobb elosztására törekedjenek.

Az Európai Bizottság új irányelve lefekteti a megújuló energiával kapcsolatos célkitűzéseket annak érdekében, hogy stabil és integrált keret szülessen minden megújuló energia számára, amely elengedhetetlen a befektetők bizalmának biztosítása érdekében, ezáltal elősegítve, hogy a megújuló energiák betölthessék nekik szánt szerepüket. Ugyanakkor a keret megfelelően rugalmas ahhoz, hogy figyelembe vegye az egyes tagállamok sajátos helyzetét, és mozgásteret nyújtson számukra ahhoz, hogy célkitűzéseiket költséghatékony módon valósítsák meg, beleértve a származási garanciák átruházásának továbbfejlesztett rendszerét is. Ezenkívül az irányelv külön intézkedéseket tartalmaz a megújuló energiák fejlesztése előtt álló – például a túlzott adminisztratív ellenőrzésben megnyilvánuló akadályok – lebontásához, és ösztönzi a megújuló energiaforrások hatékonyabb típusainak fokozottabb használatát.


[1] Union of concerned scientists, www.ucsusa.org


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website