MEMO/07/80
Brussels, 27/02/2007
2007. január 1-jén a többnyelvűség ügye önálló tárca lett, melynek célja, hogy – tekintettel az alapoktatásban, az egész életen át tartó tanulásban, a gazdasági versenyképességben, a foglalkoztatásban, valamint az igazságosság, szabadság és biztonság terén betöltött szerepére – tükrözze a többnyelvűség politikai vetületeit az Európai Unióban.
A nyelvi sokféleség az Európai Unió mindennapjaihoz tartozik. Az Európai Bizottság elkötelezett amellett, hogy megőrizze és támogassa az Unió e kulcsfontosságú jellegét. A biztosi mandátum fő célkitűzései közé tartozik majd annak meghatározása, hogy a többnyelvűség miként járul hozzá a következő területeken elért sikerhez:
1. Hozzájárulás a gazdasági versenyképességhez, növekedéshez, jobb foglalkoztatáshoz
A többnyelvűség ténylegesen hozzájárul az európai gazdaság versenyképesebbé tételéhez és a lisszaboni stratégia céljainak eléréséhez. „A vállalkozásoknál tapasztalható hiányos idegennyelv-tudás hatásai az európai gazdaságra" címet viselő tanulmány – melyet a CILT (az egyesült királyságbeli National Centre for Languages) készített – szerint a vállalkozói szférában ténylegesen üzleti lehetőségektől eshet el a vállalkozás, ha hiányzik a megfelelő idegennyelv-tudás. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a többnyelvűség önmagában is fontos gazdasági ágazatot képvisel, amely számos álláslehetőséget teremt.
2007 második felében a többnyelvűséggel foglalkozó üzleti fórumot hoznak létre, hogy feltérképezzék, miként lehet a vállalatok idegennyelvi jártasságát növelni annak érdekében, hogy elősegítsék az új piacokra való belépésüket. Az idegennyelv-ismeret kedvezően befolyásolja a munkavállalók foglalkoztatási kilátásait és mobilitási lehetőségeit. Az üzleti fórum feladata ezért az lesz, hogy megvizsgálja, milyen további lehetőségeket kínál e terület.
Szükség van a nyelvtanulókat vonzó és tanító új technológiák lehetőségeinek alaposabb megismerésére; e célból 2007 folyamán az új technológiákra és a nyelvi sokféleségre irányuló kutatást indítanak. Emellett ösztönözni kell a kutatást a nyelvtanulás új technológiáinak területén, és támogatni kell a mesterséges intelligencia használatát a fordítás és tolmácsolás eszközeként.
2. Az egész életen át tartó tanulás és a kultúrák közötti párbeszéd elősegítése
A magas színvonalú nyelvtanulás elősegítéséhez kézzelfogható tényeken nyugvó szakpolitikákra van szükség. 2007 folyamán két jelentést véglegesítenek:
Ezenkívül felmérik az európai nyelvi szakfelügyelők hálózatának (European Language Inspectors Network – ELIN) munkáját is.
A egész életen át tartó tanulás programja pénzügyi támogatást nyújt a nyelvi projektek számára, és valamennyi nyelvre vonatkozik, beleértve a regionális és kisebbségi nyelveket is. A többnyelvűség támogatása valójában átível e programokon és azok egyik átfogó prioritását jelenti.
A tolmácsok és fordítók iránti növekvő igény az európai intézmények részéről bizonyítja, hogy szükség van e nyelvi szakemberek képzésének további ösztönzésére. Hasonlóképpen a magánpiac is egyre inkább igényli szakértelmüket (ezt jelzi például az Európai Szabadalmi Hivatalnál, a bíróságokon vagy a helyi közösségek szintjén jelentkező igény a tolmácsok és fordítók iránt). A Bizottság már jelenleg is támogat tolmácsok és fordítók képzésére irányuló posztgraduális programokat. A tolmácsok és fordítók képzésére irányuló programokat össze kell hangolni, hogy biztosítsák a folyamatos pénzügyi támogatást, illetve azt, hogy még több felkészült jelölt álljon rendelkezésre.
A feliratozás a könnyű és élvezetes nyelvtanulás látványos eszköze. Ezért üléssorozatot fognak tartani, melyen azt vizsgálják meg, hogy a média e lehetőségét a nyelvtanulással kapcsolatban hogyan lehet kiaknázni.
Végezetül: nem szabad elfelejteni, hogy a nyelvtanulás az interkulturális ismeretek és a kultúrák közötti megértés egyik legfontosabb eszköze. Ezért a többnyelvűségnek hozzá kell járulnia a kultúrák közötti párbeszéd elősegítéséhez. Valójában a nyelvtanulás az egyetlen módja annak, hogy a multikulturális társadalomból igazi interkulturális társadalom váljon. 2008 a kultúrák közötti párbeszéd európai éve lesz. 2007-ben létrehozzák a többnyelvűséggel elméleti és gyakorlati szinten foglalkozó szakemberek magas szintű munkacsoportját. A munkacsoport feladata az lesz, hogy megfogalmazza: hogyan járulhat hozzá a többnyelvűség az európai év sikeréhez, és melyek a további teendők. Mindebben más, már folyamatban lévő belső munkákra támaszkodnak majd.
3. Az európai politikai párbeszéd lehetővé tétele: többnyelvű kommunikáció az EU polgáraival
A fordítás és tolmácsolás segítségével valamennyi tagállam polgárai elolvashatják és megérthetik azokat a törvényeket, amelyek vonatkoznak rájuk, a demokratikusan megválasztott képviselők pedig lehetőséget kapnak arra, hogy érdekeiket és eszméiket képviselhessék anélkül, hogy nyelvi korlátokba ütköznének.
Ezért az EU három új hivatalos nyelve[1] közül kettő (bolgár, román) számára az elsődleges feladat ebben az évben az EU másodlagos joganyaga közzétételének véglegesítése és egységes szerkezetbe foglalásának megkezdése lesz. A többi hivatalos nyelv számára a jogszabályok egységes szerkezetbe foglalása lesz a fő feladat. Annak érdekében, hogy az EU polgáraival folytatott kommunikáció megerősödjön, a Bizottság – amennyire forrásai ezt lehetővé teszik – arra fog törekedni, hogy honlapjai minél több nyelven legyenek elérhetők.
2007 és 2008 meghatározó intézkedése annak elősegítése lesz, hogy a polgárok anyanyelvén hozzáférhetővé váljanak az olyan on-line információs szolgáltatások, mint például a jogi területen dolgozók számra az EUR-Lex[2], a kutatásban érdekeltek számára a CORDIS[3], az EU közbeszerzései vonatkozásában a TED[4], valamint az EU könyvesbolt, az Európai Unió virtuális könyvesboltja.
Az európai intézmények számos eszközt fejlesztettek ki, amelyek a fordítókat és tolmácsokat munkájukban segítik. Ezeket hozzáférhetővé kell tenni a nyilvánosság számára. Ez év közepére például a nyilvánosság számára is hozzáférhetővé válik az IATE[5] intézményközi terminológiai adatbázis. Ezzel támogatjuk a vállalkozásokat, mivel pontos terminológiát bocsátunk rendelkezésükre (pl. jogi, műszaki), melyeket különféle tevékenységeik műszaki területein használhatnak fel.
Emellett az európai intézmények több, a kommunikációt elősegítő modern eszközt is kifejlesztettek. A Tolmácsolási Főigazgatóság kifejlesztette a többnyelvű kommunikációt szolgáló fejlett technológiai platform elnevezésű rendszert. Ez lehetővé teszi a fizikailag különböző helyeken tartózkodó résztevők számára a videokonferencia-rendszeren keresztüli összeköttetést, szinkrontolmácsolást biztosítva. E rendszer használatát ki kell terjeszteni az Európai Bizottságon belül, és más intézményekre is. Így a tagállamok polgárai kapcsolatot tarthatnak az európai intézményekkel és szervekkel.
Új stratégia kialakítása felé
A többnyelvűségnek jelentős horizontális vetülete van: szorosan kapcsolódik az Európai Unió más szakpolitikáihoz, mint például a kultúrához, oktatáshoz, kommunikációhoz, szociális politikához, foglalkoztatáshoz, igazságossághoz, szabadsághoz és biztonsághoz. Ezért az EU – külső vagy belső – szakpolitikáinak kialakításában és formálásában játszott szerepe további vizsgálatot igényel, eredményeit pedig minden lehetséges módon terjeszteni kell.
Ezért rendkívül lényeges, hogy a tagállamoktól és az e téren tevékenykedő érdekelt felektől ötleteket és javaslatokat kapjunk annak érdekében, hogy a szükségleteiket megfelelően tükröző új szakpolitikákat ki lehessen alakítani. Minderre a többnyelvűséggel foglalkozó magas szintű munkacsoport (amely szeptember 26-án mutatja be következtetéseit) keretében, illetve a következő év elején megrendezendő, többnyelvűségről szóló miniszteri konferencián kerül sor. Az elképzelésekre és javaslatokra támaszkodik majd az a többnyelvűségre vonatkozó új stratégiáról szóló közlemény, amelyet 2008 második felében nyújtanak be.
[1] Az ír nyelvre 2007. január 1-jétől ötéves különleges szabályozás vonatkozik, amelynek lényege, hogy kizárólag az Európai Parlament és a Tanács által közösen elfogadott rendeleteket kell lefordítani ír nyelvre.
[2] Az EUR-Lex olyan adatbázis, amely közvetlen, ingyenes hozzáférést biztosít az Európai Unió jogszabályaihoz.
[3] Community Research and Development Information Service (Közösségi Kutatási és Fejlesztési Információs Szolgálat). A CORDIS olyan interaktív információs platform, amely tájékoztatást nyújt az európai innováció, kutatás és fejlesztés híreiről, eredményeiről és kezdeményezéseiről
[4] Tenders Electronic Daily – Az ajánlati felhívások elektronikus napilapja – az Európában közzétett összes ajánlati felhívást tartalmazó adatbázis.
[5] Inter-Active Terminology for Europe (európai interaktív terminológia).