Navigation path

Left navigation

Additional tools

MEMO/07/7

Brüsszel, 2007. január 10

Energiapolitika Európáért: A Bizottság lépést tart a 21. század energiaügyi kihívásaival

A világ ma energiaügyi és éghajlati kiívással szembesül: olyan kihívással, amely igen súlyos Európa számára, olyan kihívással, amelyen valamennyi tagállam osztozik. Ez pedig a következő: hogyan lehet az éghajlatváltozás, az egyre növekvő globális energiaigény és a jövőbeni utánpótlási nehézségek színfala előtt Európa számára versenyképes és tiszta energiát biztosítani. Ha egy tagállam nem ad választ a kihívásra, az más tagállamokat is érinthet. Ha az Európai Unión kívül problémák jelennek meg, azok akár az EU egészére hatással lehetnek. Ezért van szüksége Európának határozott energiapolitikára. Az Európai Bizottság stratégiai energia-felülvizsgálata fontos lépés a hatékony európai energiapolitika irányába.

Az európai energiapolitika kialakításakor három tényezőt kell figyelembe venni: az éghajlatváltozás elleni küzdelem, a foglalkoztatás és növekedés előmozdítása és az EU gáz- és olajimporttal szembeni külső sérülékenységének korlátozása.

Az új energiapolitika fő pillére egy központi európai célkitűzés: 2020-ig az EU energiafogyasztásából eredő üvegházhatású gázkibocsátást 20%-kal csökkenteni kell. Ez a célkitűzés lehetővé teszi, hogy az EU lemérje azon átalakítás sikereit, melynek során a mai helyett egy olyan energiagazdaságot hoz létre, amely megfelel a fenntarthatóság, a versenyképesség és az ellátási biztonság kihívásainak.

Az EU célját annak összefüggésében kell szemlélni, hogy az ipari országoknak mindenképpen nemzetközileg kell fellépniük az éghajlatváltozással kapcsolatban. Amennyiben létrejön egy ilyen kötelezettségvállalás, akkor EU-nak még tovább kell mennie. Azt kell ezért célul kitűzni, hogy az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentése 2030-ig elérje a 30%-ot, 2050-ig pedig a 60–80%-ot.

Az aggodalom nemcsak az éghajlatváltozást érinti, hanem Európa energiaellátásának biztonságát, gazdaságát és polgárainak jólétét is. Még éghajlatváltozás nélkül is minden ok megvan rá, hogy sor kerüljön az Európai Bizottság által javasolt lépésekre. A célkitűzés elérése korlátozhatja azt a növekvő kiszolgáltatottságot, amelyet az olaj- és gázellátás fokozott bizonytalansága és az áringadozások jelentenek az EU-nak, versenyképesebb uniós energiapiacot eredményezhet, valamint ösztönözheti a technológiai fejlődést és a munkahelyteremtést.

A kihívás óriási: energiaügyi szempontból az üvegházhatású gázokra vonatkozó általános cél elérése azt meg fogja kívánni az EU-tól, hogy az energiafelhasználásból eredő CO2 mennyiségét legalább 20%-kal – illetve valószínűleg még többel – csökkentse a következő 13 év alatt. Ez azonban segíteni fog abban, hogy Európa rendkívül energiahatékony és alacsony CO2 kibocsátású gazdasággá váljék, amely magabiztosan nézhet szembe a leendő energiaügyi kihívásokkal. Ez azt fogja jelenteni, hogy az EU globális vezető és katalizátorszerepet vállal egy új ipari forradalomban, amelynek áldásaiból egyaránt részesül a fejlett és a fejlődő világ, miközben felgyorsul az alacsony kibocsátású gazdasági növekedésre való átállás, és ugrásszerűen megnő a helyi, alacsony kibocsátású energia termelése és felhasználása.

Ennek a célkitűzésnek az elérése érdekében a Bizottság javaslatot tesz arra is, hogy kapjon központi szerepet egy sor energiához kapcsolódó intézkedés is: az energiahatékonyság javítása; a megújuló energia arányának növelése az energiaellátáson belül, illetve új intézkedések annak biztosítására, hogy a belső energiapiacból származó előnyök mindenkihez eljussanak; a tagállamok közötti szolidaritás megerősítése hosszabb távú energiatechnológiai fejlesztési jövőképpel, a nukleáris biztonság újra középpontba helyezésével valamint határozott erőfeszítésekkel annak érdekében, hogy az EU „egy hangon beszéljen” nemzetközi partnereivel, köztük az energiatermelőkkel, energiaimportőrökkel és a fejlődő országokkal.

A felülvizsgálat egy tízpontos cselekvési tervet is tartalmaz azon intézkedések menetrendjével, amelyek segítségével az EU elérheti stratégiai célkitűzését. A cselekvési tervvel együtt egy első konkrét intézkedésekből álló csomagot is bemutatnak. Ez az alábbiakat tartalmazza:

  • a tagállamok által készített végrehajtási jelentés a gáz és a villamos energia belső piacáról, valamint egy vizsgálat eredményei a két ágazatban tapasztalható versenyhelyzetről;
  • terv a tagállamok elektromos és gázvezeték-hálózatainak prioritást élvező összekapcsolásairól, hogy valósággá váljék az európai hálózat;
  • javaslatok a fosszilis tüzelőanyagokból származó fenntartható energiatermelés előmozdítására;
  • útiterv és más kezdeményezések a megújuló energiaforrások támogatására, különös tekintettel a közlekedésben használt bioüzemanyagokra;
  • az európai atomenergia helyzetének elemzése;
  • munkalap a leendő európai energiastratégiai technológiai tervhez.

A cselekvési terv részét képezi a Bizottság által 2006. október 19-én elfogadott energiahatékonysági cselekvési terv is. A Bizottság „Az éghajlatváltozás 2°C fokra korlátozása – politikai lehetőségek az EU és a világ számára 2020-ig és azon túl" című közleménye és a stratégiai felülvizsgálat kiegészíti egymást.

A Bizottság fel fogja kérni az Európai Tanácsot, hogy 2007. március 8–9-i tavaszi csúcstalálkozóján támogassa javaslatait. Két év múlva egy második stratégiai energia-felülvizsgálat fog jelentést adni az elért sikerekről, mert az állam- és kormányfők elkötelezték magukat amellett, hogy rendszeresen megvitassák az energiaügyeket.


Side Bar