Navigation path

Left navigation

Additional tools

Európai Bizottság - Sajtóközlemény

Fenntarthatóság: A Bizottság előterjeszti a fenntarthatóbb Európa 2030-ra történő megvalósításáról szóló vitaanyagot

Brüsszel, 2019. január 30.

Az Európa jövőjéről szóló, a Bizottság 2017. március 1-i fehér könyvével elindított vita keretében a Bizottság ma közzéteszi a „Fenntartható Európa 2030-ra” című vitaanyagot.

A mai dokumentum, amely Juncker elnök 2017-es, az Unió helyzetéről szóló beszédén alapul, az EU azzal kapcsolatos biztos elkötelezettségét tükrözi, hogy megvalósítsa az ENSZ fenntartható fejlődési céljait, ideértve az éghajlat-politikai fellépésről szóló Párizsi Megállapodást is. A dokumentum az Európa előtt álló kihívások széles körének áttekintése és a jövőre vonatkozó szemléltető forgatókönyvek bemutatása révén arra törekszik, hogy útmutatóul szolgáljon a vitához, amely arról szól, hogy 2030-ig ezek a célok hogyan érhetők el a legjobban, és hogy ehhez az Európai Unió miként járulhat hozzá a leghatékonyabban. Az elmúlt években elért eredményekre építő forgatókönyvek rámutatnak arra, hogy további fellépésre van szükség, ha az EU és a világ fenntartható jövőt kíván biztosítani a polgárok jóléte érdekében.

Frans Timmermans, a Bizottság első alelnöke kijelentette: „A fenntartható fejlődés az emberekkel kezdődik és ér véget, és célja, hogy gazdaságunk és társadalmunk egyaránt fenntarthatóvá váljon és virágozzon. Gondoskodunk arról, hogy az egyenlőség, az egészséges természeti környezet, valamint a virágzó, zöld és inkluzív gazdaság megvalósítása révén fenntarthassuk az életszínvonalunkat és jobbá tegyük gyermekeink és unokáink életét. Feladatunk nem kevesebb, mint biztosítani bolygónk jövőjét az egész emberiség számára. Európa képes arra, hogy mindennek megvalósításában vezető szerepet töltsön be, és ez kötelessége is.

Jyrki Katainen, a munkahelyteremtésért, a növekedésért, a beruházásokért és a versenyképességért felelős alelnök a következőket nyilatkozta: „Európa léte a fenntarthatóságon alapul. Célunk – bolygónk korlátozott erőforrásainak tiszteletben tartása mellett – annak biztosítása, hogy a jövő nemzedékei ugyanolyan vagy jobb lehetőségekkel rendelkezzenek, mint mi. Az európai beruházási terv a magánszektor bevonásával nyújt segítséget, a fenntartható finanszírozásra vonatkozó cselekvési terv pedig elősegíti a fenntartható beruházások új piacának létrehozását. Társadalmaink inkluzív módon történő modernizálása, a körforgásos gazdaság teljes mértékű alkalmazása és a mesterséges intelligenciához hasonló új technológiák előnyeinek kihasználása hozzájárulhat a klímasemlegesség eléréséhez, és ezáltal gondoskodhatunk arról, hogy bolygónkat jobb állapotban őrizzük meg az utókor számára.

Az évek során az EU a fenntarthatóságért folytatott küzdelem élharcosává vált: kidolgozta a legmagasabb szintű szociális és környezetvédelmi normákat, ezenkívül vezető szerepet töltött be az éghajlat-politikai fellépésről szóló Párizsi Megállapodás létrehozásában, illetve a körforgásos gazdaság innovatív koncepciójának megvalósításában. A Juncker elnök vezette Bizottság megbízatásának kezdetétől fogva általánosan érvényesítette a fenntartható fejlődés prioritásait a szakpolitikáiban.

A világ többi részéhez hasonlóan azonban az EU összetett, folyamatosan változó és sürgető kihívásokkal néz szembe, különösen az ökológiai adósság és az éghajlatváltozás, a demográfiai változás, a migráció, az egyenlőtlenség, a gazdasági és társadalmi konvergencia és az államháztartásra nehezedő nyomás tekintetében. Továbbá az elszigetelődés és a nacionalizmus fokozódó kísértése azt jelzi, hogy túl sok európai nem érzi magát kellően biztonságban a mai változó világban. Ezek a tagadhatatlan tények azonban nem kelthetnek félelmet bennünk, ellenkezőleg: cselekvésre kell késztetniük minket.

A ma bemutatott vitaanyag a fenntarthatósági átmenetet legfontosabb politikai alapjait helyezi a középpontba, többek között a lineáris gazdaságról a körforgásos gazdaságra való áttérést, az élelmiszerrendszereink egyensúlyának javítását, az energetikai, az épületekkel kapcsolatos és a mobilitási jövő időtállóvá tételét, valamint annak biztosítását, hogy ez az átállás méltányos legyen, és senki ne maradjon ki belőle. A dokumentum azokat a horizontális támogató eszközöket is előtérbe helyezi, amelyek a fenntarthatósági átmenet alapjául szolgálnak. Ilyen eszköz többek között az oktatás, a tudomány, a technológia, a kutatás, az innováció és a digitalizáció; a pénzügy, az árképzés, az adózás és a verseny; a felelős üzleti magatartás, a vállalati társadalmi felelősségvállalás és az új üzleti modellek; a nyitott és szabályokon alapuló kereskedelem; az irányítás és a politikai koherencia minden szinten. A dokumentum záró gondolatai kiemelik annak jelentőségét, hogy a fenntarthatósági átmenet lépéseinek meghatározása globális legyen, hiszen politikáink csak korlátozott hatást gyakorolnak a bolygóra, ha mások a miénkkel ellentétes politikákat követnek.

A dokumentum az eszmecsere ösztönzéséhez három forgatókönyvet vázol fel arra vonatkozóan, hogy az EU-n belül hogyan lehetne nyomon követni a fenntartható fejlődési célokat. Ezek a forgatókönyvek szemléltető jellegűek: céljuk különböző ötletek felkínálása, illetve a vita és a gondolkodás ösztönzése. A végső eredmény valószínűleg az egyes forgatókönyvek különböző elemeinek ötvözéséből áll majd. A három forgatókönyv a következő:

  1. A fenntartható fejlődési célokkal kapcsolatos átfogó uniós stratégia, amely irányt mutat az EU és a tagállamok tevékenységeihez;
  2. A fenntartható fejlődési célok folyamatos érvényesítése a Bizottság által az EU valamennyi vonatkozó politikájában, a tagállami végrehajtás mellőzésével;
  3. Nagyobb hangsúly helyezése a külső tevékenységekre, ugyanakkor a jelenlegi uniós szintű fenntarthatósági törekvések megszilárdítása.

Háttér-információk

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Közgyűlése 2015. szeptember 25-én 17 fenntartható fejlődési célt fogadott el a szegénység felszámolása, bolygónk védelme és a jólét mindenki számára való biztosítása érdekében az új fenntartható fejlődési menetrend, a „2030-ig tartó időszakra szóló menetrend” részeként. A 17 cél mindegyike konkrét célértékeket tartalmaz (összesen 169 célértéket), amelyeket 2030-ig el kell érni. Az EU vezető szerepet töltött be a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend és a fenntartható fejlődési célok elfogadásában.

2016. november 22-én a Bizottság közleményt fogadott el „A következő lépések Európa fenntartható jövőjéért” címmel, válaszul a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrendre. A közlemény áttekintést nyújtott az EU által a 2030-ig tartó időszakra szóló fenntartható fejlődési menetrendhez való hozzájárulás érdekében megvalósítani kívánt fellépésekről, a 17 fenntartható fejlődési cél mindegyike esetében kiemelve a legfontosabb uniós szakpolitikákat. A dokumentum azt is kifejtette, hogy a Bizottság 2014–2019 közötti időszakra vonatkozó 10 prioritása hogyan járul hozzá a 2030-ig tartó időszakra szóló globális menetrendhez. Ezenkívül a közleményben bejelentették egy több érdekelt felet tömörítő, magas szintű platform elindítását, amelynek vezetője a Bizottság első alelnöke, Frans Timmermans, és amely szerepet játszik a fenntartható fejlődési célok végrehajtására vonatkozó bevált módszerek nyomon követésében és cseréjében.

2017. szeptember 13-án az elnök az Unió helyzetét értékelő beszédét kísérő szándéknyilatkozatában „Fenntartható Európa 2030-ra” címmel vitaanyagot jelentett be a fenntartható fejlődési célok nyomon követéséről, beleértve az éghajlat-politikai fellépésről szóló Párizsi Megállapodást is.

A mai vitaanyagot részletes mellékletek kísérik, amelyek áttekintik az EU által a fenntartható fejlődési célokkal kapcsolatban nyújtott teljesítményt és a közelmúltban hozott intézkedéseket. A mellékletek között az EU több érdekelt felet tömörítő, magas szintű platformjának hozzájárulása is megtalálható.

További információk

Tájékoztató: Fenntartható Európa 2030-ra

Vitaanyag: Fenntartható Európa 2030-ra

Mellékletek a mai vitaanyaghoz:

Bizottsági szolgálati munkadokumentum: 2019. évi uniós jelentés a fejlesztési szempontú szakpolitikai koherenciáról

Fehér könyv Európa jövőjéről (2017. március 1.) és korábbi vitaanyagok

Az Eurostat jelentése a fenntartható fejlődési célok nyomon követéséről

Tiszta bolygót mindenkinek: a klímasemleges Európa 2050-ig történő megvalósítására irányuló stratégia

IP/19/701

Kapcsolattartás a sajtóval:

Tájékoztatás a nyilvánosság számára: Europe Direct a 00 800 67 89 10 11 telefonszámon vagy e-mailben


Side Bar