Navigation path

Left navigation

Additional tools

Európai Bizottság - Sajtóközlemény

Mesterséges intelligencia: a Bizottság folytatja az etikai iránymutatásokkal kapcsolatos munkáját

Brüsszel, 2019. április 8.

.

A Bizottság a magas szintű szakértői csoport munkájára alapozva a mai napon ismerteti a mesterséges intelligencia iránti bizalom növelésének következő lépéseit.

A 2018 júniusában kijelölt független szakértőkből álló csoport munkájára építve a Bizottság a mai napon elindít egy kísérleti időszakot, amely azt hivatott biztosítani, hogy a mesterséges intelligencia (AI) fejlesztésére és használatára vonatkozó etikai iránymutatások a gyakorlatban is végrehajthatók legyenek. A Bizottság felkéri az ipart, a kutatóintézeteket és a hatóságokat, hogy a kísérleti időszak alatt teszteljék az iránymutatásokhoz melléklet részletes értékelési listát, melyet a magas szintű szakértői csoport állított össze.

A mai napon bemutatásra kerülő tervek részei a 2018 áprilisában előterjesztett mesterségesintelligencia-stratégiának, melynek célja, hogy a következő évtizedben éves szinten legalább 20 milliárd euróra növelje a területre irányuló köz- és magánberuházásokat, bővítse a rendelkezésre álló adatokat, táptalajt biztosítson a tehetségeknek, valamint erősítse a technológiába vetett bizalmat.

Andrus Ansip, a digitális egységes piacért felelős alelnök a következőképpen nyilatkozott: „Hálás vagyok független szakértőink munkájáért. A mesterséges intelligencia esetében az etikai szempontok nem tekinthetők csupán luxusnak és nem szorulhatnak a háttérbe. Társadalmunk csak akkor élvezheti teljes mértékben a technológiai vívmányokból származó előnyöket, ha maga a technológia megbízható. A mesterséges intelligencia etikus megközelítéséből mindenki profitálhat, Európa pedig versenyelőnyhöz juthat általa: vezető pozíciót tölthet be az emberek számára megbízható, emberközpontú AI-termékek gyártásában.”

Marija Gabriel, a digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztos hozzátette: „Az EU ma fontos lépést tesz az etikus és biztonságos mesterséges intelligencia felé vezető úton. Az érdekelt felekkel – többek között vállalkozásokkal, illetve a tudományos élet és a civil társadalom képviselőivel – folytatott kimerítő és konstruktív konzultációnak köszönhetően immár az Unió értékein nyugvó, biztos alapokkal rendelkezünk. A megfogalmazott követelményeket most a gyakorlatba is átültetjük, és ezzel párhuzamosan törekszünk az emberközpontú mesterséges intelligenciáról szóló nemzetközi eszmecsere előmozdítására.”

A mesterséges intelligencia számos területen – például az egészségügyi ellátás, az energiafogyasztás, a gépjárművek biztonsága, a gazdálkodás, az éghajlatváltozás és a pénzügyi kockázatkezelés terén – előnyöket kínál. Emellett segíthet a csalás és a kiberbiztonsági fenyegetések észlelésében, és a bűnüldöző hatóságok számára lehetőséget teremt a bűnözés elleni hatékonyabb fellépésre. Ugyanakkor a mesterséges intelligencia új kihívásokat is jelent a munka jövője szempontjából, valamint jogi és etikai kérdéseket vet fel.

A Bizottság három oldalról közelíti meg a kihívásokat: kulcsfontosságú követelményeket határoz meg a megbízható mesterséges intelligenciára vonatkozóan, elindít egy nagyszabású kísérleti időszakot, melynek során visszajelzéseket gyűjt az érdekelt felektől, valamint nemzetközi konszenzus kialakítására törekszik az emberközpontú mesterséges intelligenciával kapcsolatban.

1. A megbízható mesterséges intelligencia hét alapvető feltétele

A megbízható mesterséges intelligenciának a vonatkozó jogszabályok és rendelkezések tiszteletben tartása mellett az alábbi követelményeknek is meg kell felelnie (az egyes kulcsfontosságú követelményeknek való megfelelés ellenőrzésében konkrét értékelési listák nyújtanak segítséget):

  • az emberi cselekvőképesség támogatása és emberi felügyelet: Az emberi cselekvőképesség és az alapvető jogok érvényesülésének támogatása révén az AI-rendszereknek hozzá kell járulniuk egy méltányos társadalom megteremtéséhez, és nem csökkenthetik vagy korlátozhatják az emberek autonómiáját, vagy vezethetik félre őket.
  • stabilitás és biztonság: A mesterséges intelligencia akkor tekinthető megbízhatónak, ha a használt algoritmusok kellően biztonságosak, megbízhatók és stabilak ahhoz, hogy az AI-rendszer teljes életciklusa alatt megbirkózzanak a hibákkal és a következetlenségekkel.
  • adatvédelem és adatkezelés; Biztosítani kell a polgárok számára, hogy teljes mértékben rendelkezhessenek a saját adataik felett, valamint hogy adataik ne legyenek felhasználhatóak velük szembeni károkozásra vagy hátrányos megkülönböztetésre.
  • átláthatóság: Biztosítani kell az AI-rendszerek nyomonkövethetőségét.
  • sokféleség, megkülönböztetésmentesség és méltányosság: Az AI-rendszereknek az emberi képességek, készségek és szükségletek teljes skáláját figyelembe kell venniük, és mindenki számára hozzáférhetőeknek kell lenniük.
  • társadalmi és környezeti jólét: Az AI-rendszereket oly módon kell használni, hogy előmozdítsák a pozitív társadalmi változásokat, javítsák a fenntarthatóságot és erősítsék az ökológiai felelősségvállalást.
  • elszámoltathatóság: Létre kell hozni olyan mechanizmusokat, amelyek rendezik az AI-rendszerekre és az általuk generált eredményekre vonatkozó, a felelősségvállalással és elszámoltathatósággal kapcsolatban felmerülő kérdéseket.

2. Nagyszabású kísérleti időszak a partnerek közreműködésével

2019 nyarán a Bizottság az érdekelt felek széles körének bevonásával elindít egy kísérleti időszakot. A vállalkozások, a közigazgatási szervek és a szervezetek a mesterséges intelligenciával foglalkozó európai szövetségbe való belépéssel – ami már most is megtehető – gondoskodhatnak róla, hogy a kísérleti időszak indulásáról értesítést kapjanak. Emellett az egyes tagállamokban a mesterséges intelligenciával foglalkozó magas szintű szakértői csoport tagjai segíteni fognak az érdekelt feleknek az iránymutatások megismerésében és értelmezésében.

3. Az emberközpontú mesterséges intelligenciával kapcsolatos nemzetközi konszenzus kialakítása

Mivel a technológiák, az adatok és az algoritmusok nem ismernek határokat, a Bizottság a globális színtéren is érvényesíteni szeretné a mesterséges intelligenciával kapcsolatos etikai megközelítését. Ebből a célból szorosabban együtt fog működni hasonlóan gondolkodó partnereivel (például Japánnal, Kanadával és Szingapúrral), és továbbra is aktívan részt fog venni például a G7-ek és G20-ak körében megvalósuló nemzetközi eszmecserékben és kezdeményezésekben. A kísérleti időszakban a Bizottság más országok vállalatainak és nemzetközi szervezeteknek a részvételére is számít.



A következő lépések

Április 9-én, a Brüsszelben megrendezett harmadik digitális napon a mesterséges intelligenciával foglalkozó szakértői csoport tagjai részletesen ismertetik munkájukat. 2020 elején, a kísérleti időszakot követően a csoport a kapott visszajelzések alapján felülvizsgálja a kulcsfontosságú követelményekre vonatkozó értékelési listákat. Ezt követően a felülvizsgálat tükrében a Bizottság értékeli az eredményeket, és javaslatot tesz a következő lépésekre.

Ezenkívül az etikus AI-fejlesztés biztosítása érdekében a Bizottság 2019 őszéig: mesterséges intelligenciával foglalkozó kutatási kiválósági központokból álló hálózatcsoportokat hoz létre; hozzálát digitális innovációs központok alkotta hálózatok kiépítéséhez; a tagállamokkal és az érdekelt felekkel együtt megkezdi a tárgyalásokat egy, az adatmegosztásra és a közös adatterek optimális felhasználására vonatkozó modell kidolgozása és végrehajtása érdekében.

 

Háttér-információk

A Bizottság EU-szerte elősegíti és erősíti a mesterséges intelligenciával kapcsolatos együttműködést annak érdekében, hogy fokozza az AI-technológiák versenyképességét és erősítse az európai értékeken alapuló bizalmat. A mesterséges intelligenciára vonatkozó európai stratégiájának 2018. áprilisi közzétételét követően a Bizottság létrehozta a mesterséges intelligenciával foglalkozó magas szintű szakértői csoportot, amely a tudományos életet, az ipart és a civil társadalmat képviselő 52 független szakértőből áll. A szakértői csoport 2018 decemberében közzétette az etikai iránymutatások első tervezetét, amelyet visszajelzések gyűjtése céljából az érdekelt felekkel folytatott konzultációk és a tagállamok képviselőivel való találkozók követtek. Az iránymutatások közzétételének előzménye a szintén 2018 decemberében bemutatott, tagállamokkal összehangolt terv, melynek célja a mesterséges intelligencia Európában történő fejlesztésének és használatának előmozdítása.

 

További információk

Közlemény: „Az emberközpontú mesterséges intelligencia iránti bizalom növelése”

A mesterséges intelligenciára vonatkozó etikai iránymutatások

Tájékoztató a mesterséges intelligenciáról

A mesterséges intelligenciával foglalkozó magas szintű szakértői csoport

A mesterséges intelligenciával foglalkozó európai szövetség

Mesterséges intelligencia: Európai perspektíva

AI Watch 

IP/19/1893

Kapcsolattartás a sajtóval:

Tájékoztatás a nyilvánosság számára: Europe Direct a 00 800 67 89 10 11 telefonszámon vagy e-mailben


Side Bar