Navigation path

Left navigation

Additional tools

Európai Bizottság - Sajtóközlemény

Az energiaunió: egy jövőkép megvalósulása

Brüsszel, 2019. április 9.

Az energiaunió helyzetéről szóló, ma elfogadott negyedik jelentés azt mutatja, hogy a Bizottság teljes mértékben megvalósította a mindenki számára elérhető, megfizethető, biztonságos, versenyképes és fenntartható energiát biztosító energiaunióra vonatkozó stratégiával kapcsolatos elképzeléseit.

Világszinten Európa már élen jár az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. Az elmúlt öt év során a különböző szakpolitikai területeken végrehajtott európai politikák megfelelő irányba terelték az EU-t ahhoz, hogy maradéktalanul megvalósítsa a tiszta energiára való átállást, kihasználva az abban rejlő gazdasági lehetőségeket, serkentse a növekedést és a munkahelyteremtést és egészségesebb fogyasztói környezetet teremtsen.

Az európai éghajlat- és energiapolitika korszerűsítésén túlmenően az energiaunió fellendíti a tiszta energiára való átállást az európai gazdaság kulcsfontosságú ágazataiban, a Párizsi Megállapodás szerinti kötelezettségvállalásainkkal összhangban, biztosítva ugyanakkor a társadalmilag igazságos átmenetet. A Jean-Claude Juncker által vezetett Bizottság politikai prioritásai közé tartozik a stabil és előretekintő éghajlat- és energiapolitikával rendelkező energiaunió kiépítése. A mai napon tanúi lehetünk annak az egységes, összekapcsolt, biztonságos és fenntartható energiaunió sikeres megvalósulásának, amely 2014-ben még csak vízió volt. A jelentéshez két dokumentum kapcsolódik, amelyek a megújuló energia és az energiahatékonyság terén elért eredményeket mutatják be. Ezzel párhuzamosan a Bizottság jelentést készít az akkumulátorokra vonatkozó stratégiai cselekvési terv végrehajtásáról, valamint közleményt tesz közzé a hatékonyabb és demokratikusabb uniós éghajlat- és energiapolitikai döntéshozatal témájában.

Maroš Šefčovič, az energiaunióért felelős alelnök kiemelte: „Az energiaunió az európai egység legjobb kifejezője, ugyanis lehetővé teszi a fokozott energiabiztonság és az energetikai átállás közös kezelését, amelyet a nemzeti határokon belül nem tudnánk megoldani. Az energetikai átállás nyomasztó kihívásából gazdasági lehetőséget teremtettünk az európaiak számára. Ennek érdekében ténylegesen át kellett alakítanunk éghajlat- és energiapolitikáinkat: nem elégedtünk meg a kiigazításokkal, hanem rendszerszintű változtatásokat vittünk véghez. Erre önmagában egyetlen tagállam sem lett volna képes. Jelentésünk bemutatja, hogy az energiaunió intézkedései – egymással ötvözve – hogyan teszik lehetővé, hogy a politikánk jobban megfeleljen a jövő kihívásainak. Ma az általunk létrehozott keret a jövőorientált technológiák és megoldások felé irányítja a beruházásokat. Új intézkedéseket is elindítottunk az ipar számára, mint például az akkumulátorgyártás Európában, biztosítva ugyanakkor, hogy az átállás során egyetlen európait se hagyjunk az út szélén. Most minden tagállam feladata, hogy kövesse a példát, és gyorsan hozzon az energiát, az éghajlatot, a mobilitást és minden más kapcsolódó területet érintő nemzeti intézkedéseket, így Európa az évszázad közepére a klímasemlegesség úttörője lesz.”

Miguel Arias Cañete, az éghajlat- és energiapolitikáért felelős európai biztos hangsúlyozta: Európa mára a világ legambiciózusabb és legfejlettebb éghajlat- és energiapolitikai keretét hozta létre. Megállapodtunk az összes olyan jogszabályról, amelyek ahhoz szükségesek, hogy teljesíteni tudjuk a 2030-ra kitűzött célokat, ugyanakkor a megújuló energiaforrások és az energiahatékonyság tekintetében magasabb célokat határoztunk meg. Az energiaunió nem csupán szabályok és szakpolitikák összessége: a tiszta energiára irányuló európai beruházások rekordszintjét mobilizáltuk Európában, előterjesztettük a Párizsi Megállapodást és felléptünk annak gyors hatálybalépése érdekében, folytattuk az európai energiapiac integrálását, és 2050-ig szóló hosszú távú jövőképet vázoltunk fel a klímasemleges Európára vonatkozóan. De még mindig hosszú út áll előttünk. A megújuló energiaforrások elterjedését továbbra is biztosítani kell Európa-szerte, és további erőfeszítéseket kell tenni az energiatakarékosság növelése érdekében. Ebben az átalakulási folyamatban sokkal sürgősebben kell cselekednünk, mint eddig. A klímasemlegességre vonatkozó, 2050-ig megvalósítandó stratégiánkban vázoltuk, hogy ez miként valósítható meg, és alapos elemzést tettünk közzé arról, hogy Európa miért és hogyan tudja elérni a klímasemlegességet, hogy miért tudják ezt a modellt a világ más országai is átvenni, illetve hogy miként kapcsolódhat és kell kapcsolódnia egymáshoz a klímasemlegességnek, a gazdasági jólétnek és a társadalmi igazságosságnak.”

Az energiaunió megerősíti a belső energiapiacot és fokozza az Unió energiabiztonságát azáltal, hogy új (többek között határokon átnyúló) intelligens infrastruktúrába ruházott be, új, korszerű piactervezési módszert kínált, és a potenciális válságok hatékonyabb és eredményesebb kezelése érdekében szolidaritáson alapuló, tagállamok közötti együttműködési mechanizmust vezetett be.

Amint azt a Bizottság a nemrégiben kiadott „Tiszta bolygót mindenkinek” című közleményében hangsúlyozta, az energetikai átálláshoz átfogó gazdasági és társadalmi átalakulás szükséges, amelynek keretében a gazdaság és a társadalom valamennyi szegmense hozzájárul a klímasemlegességre és a fenntarthatóságra való áttérés 2050-ig történő megvalósításához. Az energiauniónak köszönhetően Európa jó úton halad afelé, hogy virágzó, modern, versenyképes és klímasemleges gazdasággá váljon.

A Jean-Claude Juncker által vezetett Bizottság új jogalkotási keretet hozott létre az energiaunióval kapcsolatosan. Az aktualizált jogalkotási keret lehetővé tette az EU számára, hogy továbbra is vezető szerepet töltsön be az éghajlatváltozás elleni fellépés terén azáltal, hogy 2030-ra több, energiával kapcsolatos ágazatban növeli az uniós ambíciószintet, a megújuló energiára és az energiahatékonyságra vonatkozó célkitűzésektől kezdve egészen a személygépkocsik, a könnyű haszongépjárművek és a teherautók kibocsátására vonatkozó célértékekig. Az új jogalkotási keret mellett a Bizottság támogató intézkedéseket vezetett be az európai iparágak, régiók és városok számára a zökkenőmentes átmenet biztosítására. Számos célzott kezdeményezés jött létre annak érdekében, hogy valamennyi régió és polgár egyenlő mértékben részesüljön az energetikai átállás előnyeiből. Az egyik ilyen kezdeményezés az európai akkumulátoripari összefogás.

Az európai akkumulátoripar – egy megerősített iparpolitikai stratégia keretében – uniós stratégiai értékláncként került azonosításra. Az energiaunió helyzetéről szóló jelentéshez kapcsolódik egy, az akkumulátorokra vonatkozó stratégiai cselekvési terv végrehajtásáról szóló külön jelentés.

Egy ma közzétett második közlemény az Euratom-Szerződés szerinti döntéshozatali folyamat demokratikus elszámoltathatóságának megerősítését szorgalmazza. Az Európai Bizottság létre fog hozni egy magas szintű szakértői csoportot az Euratom-Szerződés jelenlegi helyzetének értékelésére, annak vizsgálata céljából, hogy a jelenlegi Szerződés alapján hogyan lehetne javítani demokratikus elszámoltathatóságát.

Ugyanebben a közleményben a Bizottság arra kéri az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy vizsgálják meg, hogy az energia adóztatása miként járulhat hozzá jobban az éghajlat- és energiapolitikai célkitűzések megvalósításához, és hogy a minősített többségi szavazás keretében történő döntéshozatal irányába történő elmozdulás hogyan tudja elősegíteni a haladást ezen a téren. Ez a munka az adózás valamennyi területén a minősített többségi szavazásra való fokozatos átállásra kidolgozott bizottsági tervezetre épül, amelyet először januárban tettek közzé.

További információk:

IP/19/1876

Kapcsolattartás a sajtóval:

Tájékoztatás a nyilvánosság számára: Europe Direct a 00 800 67 89 10 11 telefonszámon vagy e-mailben


Side Bar