Navigation path

Left navigation

Additional tools

Európai Bizottság - Sajtóközlemény

Az EU–Arab Liga csúcstalálkozó: Az európai–arab partnerség erősítése és a globális kihívások közös kezelése

Brüsszel, 2019. február 25.

Az Európai Unió és az Arab Liga első csúcstalálkozójára, amelyen 49 ország, az Arab Államok Ligája és az EU vett részt, február 24–25-én került sor Sarm-es-Sejk városában.

Az Európai Uniót a csúcstalálkozón Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, illetve Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke képviselte. Ez utóbbi Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnökkel együtt a találkozó társelnöke is volt.

A csúcstalálkozóra meghívták a 28 uniós tagállam és az Arab Államok Ligája 21 országának vezetőjét, valamint az Arab Liga főtitkárát is. Federica Mogherini, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője/a Bizottság alelnöke, valamint Johannes Hahn, az európai szomszédságpolitikáért és a csatlakozási tárgyalásokért felelős biztos is részt vett a csúcstalálkozón.

„Szeretném, ha együtt védenénk meg az olyan alapvető értékeket, mint az emberi jogok tiszteletben tartása és a tolerancia. Közös történelmünk és földrajzi közelségünk is arra kötelez minket, hogy összefogjunk” – jelentette ki Jean-Claude Juncker elnök a csúcstalálkozó nyitóülésén. „Az Arab Államok Ligája és az Európai Unió tagállamai együtt a világ népességének 12%-át teszik ki. De még ennél is fontosabb, hogy együtt képesek vagyunk biztosítani a régió és az azon túli területek stabilitását.”

Juncker elnöknek az EU–Arab Államok Ligája csúcstalálkozó nyitóülésén és a sajtókonferencián* elhangzott teljes nyilatkozata elérhető az interneten.

A vezetők megállapodtak egy együttes nyilatkozatban is, amely összefoglalja a különböző megvitatott területeket.

 

Európai–arab együttműködés

A megbeszélések során az EU és az Arab Államok Ligája újból megerősítette, hogy a közös kihívások közös megoldásának kulcsa a szorosabb regionális együttműködés. A felek megerősítették elkötelezettségüket amellett, hogy az együttműködésen alapuló megközelítés szellemében új lehetőségeket teremtsenek azáltal, hogy a közös munka középpontjába az embereket – különösen a nőket és fiatalokat – helyezik. A vezetők ezenkívül elismerték a civil társadalom fontos szerepét is. Továbbá mindkét fél egyetértett a gazdasági együttműködés megerősítésének szükségességében, és elkötelezték magukat egy konkrét ütemterv kidolgozása mellett, különösen a kereskedelem, az energia, a tudomány, a kutatás, a technológia, az idegenforgalom, a mezőgazdaság és más, kölcsönösen előnyös ágazatok területén.

Globális kihívások

Az EU és az arab vezetők kifejezték elkötelezettségüket a hatékony multilateralizmus és a nemzetközi jogon alapuló nemzetközi rendszer iránt, és megállapították, hogy a globális kihívások kezelése érdekében fokozottabb együttműködésre van szükség az EU, az Arab Államok Ligája, az Egyesült Nemzetek Szervezete és az Afrikai Unió között. Ezenkívül a felek megerősítették a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó általános fenntartható fejlesztési menetrend iránti teljes elkötelezettségüket. Ezek az alapelvek irányt mutatnak az olyan közös kihívások kezeléséhez, mint az éghajlatváltozás, az emberi jogok nemzetközi jogának biztosítása, az irreguláris migráció, az embercsempészet és az emberkereskedelem, a menekültek védelme és támogatása, valamint a gyűlölet és az intolerancia elleni küzdelem. A vezetők eszmét cseréltek a békét és biztonságot fenyegető veszélyekről, például a terrorizmusról és a radikalizálódásról is. Ezek a globális kihívások a nemzetközi jognak megfelelő, összehangolt munkavégzést tesznek szükségessé.

Regionális kérdések

Ahogy azt Federica Mogherini főképviselő/alelnök kifejtette, a vezetők konstruktív, komoly és mélyreható vitát folytattak a regionális kérdésekről is, például a közel-keleti békefolyamatról, a legutóbbi szíriai, líbiai és jemeni fejleményekről, illetve megerősítették elkötelezettségüket az ENSZ által vezetett folyamatok iránt, és teljes körű támogatásukról biztosították az ENSZ különmegbízottjait/képviselőit. Továbbá ismét kifejezésre juttatták a közel-keleti békefolyamattal kapcsolatos közös álláspontjukat, illetve elkötelezettségüket egy kétállami megoldás elérése iránt, amely az egyetlen reális módja az igazságos, tartós és átfogó béke megteremtésének. A felek ezenkívül megerősítették, hogy támogatni kell az Egyesült Nemzetek Szervezetének közel-keleti palesztin menekülteket segélyező hivatalát (UNRWA), és alapvető változást sürgettek a Gázai övezetben. Szíriával kapcsolatban ismét megállapították, hogy az egyetlen fenntartható megoldás a 2012. évi genfi nyilatkozattal összhangban álló valódi politikai átmenet, és egyetértettek abban, hogy a Szíriával kapcsolatos politikájukat a békés politikai rendezés irányába tett kézzelfogható előrelépés révén kell megvalósítani. Ami Líbiát illeti, a felek hangsúlyozták, hogy támogatják az ENSZ erőfeszítéseit és a 2015-ös líbiai politikai megállapodás végrehajtását, és felszólítottak minden líbiait, hogy jóhiszeműen vállaljanak szerepet az ENSZ vezetésével megvalósuló tevékenységekben. Jemen esetében a vezetők üdvözölték a Stockholmi Megállapodást, illetve örömüket fejezték ki a hudajdai tűzszünettel kapcsolatban, és szorgalmazták a humanitárius segítségnyújtás biztonságos, gyors és akadálytalan célba juttatását.

 

További információk:

A Sarm-es-Sejk városában rendezett csúcstalálkozó nyilatkozata

Jean-Claude Juncker elnök felszólalása az EU–Arab Liga csúcstalálkozó nyitóülésén

Jean-Claude Juncker elnök észrevételei az EU–Arab Liga csúcstalálkozó sajtókonferenciáján* 

Tájékoztató az EU és az Arab Államok Ligája közötti kapcsolatokról

*Hivatkozás javítva.

IP/19/1388

Kapcsolattartás a sajtóval:

Tájékoztatás a nyilvánosság számára: Europe Direct a 00 800 67 89 10 11 telefonszámon vagy e-mailben


Side Bar