Navigation path

Left navigation

Additional tools

Európai Bizottság - Sajtóközlemény

Új páneurópai kutatási projekteket ír ki az Európai Védelmi Alap

Brüsszel, 2018. február 16.

Az Európai Védelmi Alapból újabb uniós finanszírozású, védelmi célú kutatási projektek kerülnek kiírásra. A Juncker elnök által 2017 júniusában létrehozott alap katalizátorként szolgál az erős uniós védelmi ipar megteremtéséhez, javítja a védelmi képességeket és új, határokon átnyúló partnerségeket épít ki.

Elżbieta Bieńkowska, a belső piacért, valamint az ipar-, a vállalkozás- és a kkv-politikáért felelős biztos a következőképpen nyilatkozott: „Az Európai Védelmi Alap elengedhetetlen ahhoz, hogy az Unióban nagyobb fokú együttműködés alakuljon ki a védelmi ipari vállalatok és a hadsereg között, és biztosítani lehessen Európa stratégiai autonómiáját. Az alapból támogatásban részesülő, páneurópai kutatási együttműködésen alapuló projektek célja Európa technológiai vezető szerepének megalapozása, a jövőbeli védelmi képességek feltételeinek megteremtése és az innovatívabb és versenyképesebb európai védelmi ipar kialakításának támogatása.”

Az Ocean2020 projekt támogatást nyújt tengeri megfigyelési és lefogó missziók végzéséhez, és e célból pilóta nélküli légi járműveket és személyzet nélküli tengeralattjárókat fog integrálni a flotta tevékenységébe. Az így szerzett információk a hagyományos rendszerekével ötvözve képezi majd azt az összképet, amelynek alapján a katonai vezetők tájékozódhatnak a helyzet alakulásáról.

A projekt végrehajtása a Leonardo S.p.A által irányított konzorcium feladata, amely 15 uniós országból 42 partnert tömörít. A projekt mintegy 35 millió EUR összegű támogatásban részesül. 2019-ben a projekt keretében két, valós körülmények között végzett bemutatóra kerül sor: egy a Baltikumban a svéd haditengerészet, egy pedig a Földközi-tenger térségében az olasz haditengerészet irányításával.

Három másik, a katonák felszerelésének javítására irányuló projekt egyenként 1 és 3 millió euró összegű támogatást nyert el:

  • az ACAMSII, amely a katonáknak a különböző hullámhossztartományokban működő érzékelőkkel szemben védelmet nyújtó adaptív álcázást hivatott kifejleszteni;
  • a Gossra, amely javítani fogja a katonák által hordott felszerelés részét képező összetett rendszerelemek (pl. érzékelők vagy digitális szemüvegek) kompatibilitását;
  • a Vestlife, melynek célja, hogy ultrakönnyű lövedékálló mellényt fejlesszen ki a gyalogos katonák számára.

Az ezekre a projektekre vonatkozó támogatási megállapodások aláírására az elkövetkező hetekben kerül sor. 

A szóban forgó védelmi kutatási projektek támogatásának mai bejelentésére a müncheni biztonságpolitikai konferencia nyitónapján kerül sor, ahol Juncker elnök a biztonság és a védelem terén erősebb Európa megteremtését célzó további lépésekről fog beszélni. Az elnök beszédekor jelen lesz még Frans Timmermans alelnök, valamint Johannes Hahn, Elżbieta Bieńkowska és Julian King biztosok.

Háttér-információk

Az Európai Védelmi Alap kutatási témakörén belül 90 millió euró kerül elkülönítésre a teljes mértékben és közvetlenül az uniós költségvetésből finanszírozott védelmi kutatási támogatásokra (2017–2019). A támogatásra jogosult projektek kiválasztására a védelmi kutatási pályázatokra irányuló első, 2017-es felhívás alapján került sor. Az első támogatási megállapodást a PYTHIA konzorciummal írták alá 2017 decemberében. E projekt célja az innovatív védelmi technológiák gyorsan fejlődő világában megfigyelhető legfontosabb tendenciák azonosítása.

 A Bizottság hamarosan elfogadja a 2018-ra szóló védelmi kutatási munkaprogramot is, és felkéri az Európai Védelmi Ügynökséget, hogy hirdesse meg a védelmi kutatásra vonatkozó ez évi új pályázati felhívásokat. E felhívások tárgya a védelmi célú alkalmazások elektronikus tervezési technológiái és egy nagy teljesítményű európai lézerfegyverrendszer lesz. A védelmi kutatási támogatások következő csoportjának aláírására 2018 végéig kerül sor.

Amint azt a Bizottság 2017 júniusában bejelentette, javaslatot fog előterjeszteni arra vonatkozóan, hogy 2020 után az Európai Védelmi Alap a védelmi képességek támogatása érdekében évi 1,5 milliárd eurós költségvetéssel rendelkezzen, ezen belül pedig a körülbelül évente 500 millió euró állna rendelkezésre a védelmi célú kutatásra, aminek révén az EU lesz Európában az egyik legjelentősebb beruházó a védelmi kutatás területén.

További információk a projektekről

Ocean 2020: a projekt célja a tengeri helyzetismeret javítása személyzettel és személyzet nélkül működő rendszerek használata, valamint a helyzetre vonatkozó összkép számos különböző forrás alapján történő kialakítása révén. A projektben a következő országok védelmi minisztériumai vesznek részt: Észtország, Franciaország, Görögország, Olaszország, Litvánia, Hollandia, Portugália, Spanyolország, Svédország és az Egyesült Királyság. Az ipari partnerek a következők: Indra, Safran, Saab, MBDA, PGZ/CTM Hensoldt, Intracom-IDE, Fincantieri és Qinetiq. Az érintett kutatóközpontok a Fraunhofer, a Nederlandse Organisatie voor Toegepast Natuurwetenschappelijk Onderzoek (TNO), a Centre for Maritime Research and Experimentation (CMRE NATO, tengerészeti kutatási és kísérleti központ) és az olaszországi Istituto Affari Internazionali (IAI).

ACAMSII: ez a projekt a katonáknak a különböző hullámhossztartományokban működő érzékelőkkel szemben védelmet nyújtó adaptív álcázást hivatott kifejleszteni. A projektben a következő országokbeli partnerek vesznek részt: Franciaország, Németország, Litvánia, Hollandia, Portugália és Svédország. A részt vevő vállalatok a textil- és az (űr)repülési ágazat, valamint a védelmi rendszerek integrálásával foglalkozó ágazat képviselői: CITEVE, Damel és Safran. A részt vevő kutatóközpontok a svéd Totalförsvarets forskningsinstitut (FOI), a Fraunhofer és a Nederlandse Organisatie voor Toegepast Natuurwetenschappelijk Onderzoek (TNO).

GOSSRA: ennek a projektnek a középpontjában a katonák által hordott felszerelés részét képező összetett rendszerelemek együttműködő-képességének a biztosítása áll. A katonákat egy sor olyan berendezéssel szerelik fel, amelyeknek képeseknek kell lenniük az együttműködésre. A projekt célja, hogy módszertant dolgozzon ki annak meghatározására, hogy az elemek hogyan kapcsolódjanak egymáshoz, így sokkal könnyebb lesz olyan új eszközöket kifejleszteni, amelyek képesek a meglévő berendezésekkel együttműködni. A projektet a következő országokbeli partnerek hajtják végre: Németország, Olaszország, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Spanyolország és Svédország. Az érintett vállalatok a Rheinmetall, az Indra, a GMV Aerospace and Defence, a Leonardo, a Larimart és a Saab; további résztvevők pedig a Tekever és az iTTi nevű kkv-k, valamint a Nederlandse Organisatie voor Toegepast Natuurwetenschappelijk Onderzoek (TNO) kutatóintézet.

Vestlife: e projekt célja a katonák által használandó védőöltözetek létrehozása. Keretében olyan ruházat kifejlesztésén fognak dolgozni, amelyek hatékony védelmet nyújtanak, ugyanakkor könnyebbek, rugalmasabbak és kényelmesebbek. A projekt résztvevői finnországi, olaszországi, hollandiai, portugáliai és spanyolországi partnerek, a CITEVE és az FY-composites vállalatok, valamint az AITEX és a TECNALIA kutatóintézetek. A projektben két kis- és középvállalkozás (kkv), a BRAPA és a Petroceramics is részt vesz.

IP/18/763

Kapcsolattartás a sajtóval:

Tájékoztatás a nyilvánosság számára: Europe Direct a 00 800 67 89 10 11 telefonszámon vagy e-mailben


Side Bar