Navigation path

Left navigation

Additional tools

Európai Bizottság - Sajtóközlemény

Az élelmiszer-ellátási láncban alkalmazott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok elleni fellépésről szóló megállapodás minden uniós mezőgazdasági termelő számára védelmet fog nyújtani

Brüsszel, 2018. december 19.

Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság a mai napon politikai megállapodásra jutott egy olyan új szabálycsomagra vonatkozóan, amely valamennyi uniós mezőgazdasági termelő, valamint az uniós agrár-élelmiszeripari vállalatok döntő többsége számára 100%-os védelmet fog nyújtani a jóhiszemű és tisztességes kereskedéssel ellentétes gyakorlatokkal szemben.

Az új európai jogszabály hatálya kiterjed majd az élelmiszer-ellátási lánc keretében értékesített mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekre, és első ízben tilt meg legfeljebb 16 olyan tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot, amelyet az egyik kereskedelmi partner egyoldalúan alkalmaz egy másik kereskedelmi partnerrel szemben. Az alábbi gyakorlatok alkalmazását az irányelv csak akkor teszi lehetővé, ha azokról az érintett felek előzetesen világosan és egyértelműen megállapodtak.

Az Európai Bizottság 2018 áprilisában terjesztette elő jogalkotási javaslatát azzal a céllal, hogy az élelmiszerláncban méltányosabbá váljon a kereskedelem, valamint hogy uniós szinten biztosítható legyen a minimális védelem. Ez az első alkalom, hogy uniós szintű jogalkotási javaslatot terjesztettek elő ezen a területen. Az új keret felhatalmazza a tagállamokat az új szabályok érvényesítésére, megállapított jogsértések esetén pedig szankciók kiszabására.

Az Európai Parlament és a Tanács képviselőivel tartott végső egyeztető ülésen Phil Hogan, a mezőgazdaságért és a vidékfejlesztésért felelős biztos a következőket mondta: „A mai megállapodás megnyitja az utat az első olyan uniós jogszabály elfogadása előtt, amely jelentős védelmet nyújt valamennyi mezőgazdasági termelő, szervezeteik, valamint a kis- és középvállalkozások számára. Ezek mostantól védelemben részesülnek minden tisztességtelenül és a szabályokat megkerülve fellépő nagyobb szereplővel szemben. Szeretném kifejezni köszönetemet valamennyi tárgyalónak, akiknek konstruktív hozzáállása és kemény munkája biztosította a mai politikai megállapodás létrejöttét. Különösen örülök annak, hogy a megállapodás a Bizottság előterjesztésétől számítva rendkívül rövid időn belül (8 hónap) megszülethetett.”

A mai megállapodás az élelmiszer-ellátási láncban részt vevő minden olyan vállalkozásra alkalmazandó lesz, amelynek árbevétele eléri a 350 millió EUR-t, míg az e küszöbérték alatti vállalkozások differenciált szintű védelemben fognak részesülni. Az új szabályok hatálya kiterjed majd a kiskereskedőkre, az élelmiszer-feldolgozókra, a nagykereskedőkre, a szövetkezetekre és a termelői szervezetekre, illetve azokra az egyéni termelőkre, akik az azonosított tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok bármelyikében vesznek részt.

A betiltandó tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok a következők: a romlandó élelmiszeripari termékek késedelmes kifizetése; a megrendelésektől való utolsó pillanatban történő elállás; a szerződések egyoldalú vagy visszaható hatályú megváltoztatása; a beszállító kényszerítése a hulladéknak minősülő termékek kifizetésére, valamint az írásbeli szerződés megkötésének elutasítása.

Az alábbi gyakorlatok alkalmazását csak akkor teszi az irányelv lehetővé, ha azokról a felek előzetesen világosan és egyértelműen megállapodtak: a vevő visszaküldi az eladatlan élelmiszereket a beszállítónak; a vevő díjat fizettet a beszállítóval az élelmiszerekre vonatkozó beszállítási megállapodás biztosításáért vagy fenntartásáért; a beszállítónak fizetnie kell a vevő által folytatott promóciós, reklám- vagy értékesítési kampányért.

Ezek végrehajtása nem eredményez magasabb árakat a fogyasztók számára. A Bizottság által a javaslat előterjesztése előtt folytatott nyilvános konzultáció során a fogyasztói szervezetek e gyakorlatok szabályozását a fogyasztókra gyakorolt hosszabb távú negatív hatásuk miatt ösztönözték.

Az irányelv egyik fontos eleme, hogy a tagállamok nemzeti jogszabályaikban 350 millió eurós árbevétel feletti küszöbértéket is bevezethetnek, vagy – amennyiben úgy kívánják – további intézkedéseket is hozhatnak. A megállapodás 4 évben megállapított időbeli hatályú, felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezést is tartalmaz, ami azt jelenti, hogy a jogalkotási szöveg rendelkezéseit a következő parlamenti ciklus során értékelni kell és lehetőség szerint felül kell vizsgálni.

A tagállamok kijelölik az új szabályok végrehajtásáért – többek között a bírságok kiszabásáért és a vizsgálatok panaszok alapján történő megindításáért – felelős hatóságokat. Az esetleges megtorlással kapcsolatos aggályok kezelése érdekében a panaszt benyújtó felek titoktartást kérhetnek. A bevált gyakorlatok végrehajtó szervek közötti cseréjének biztosítására a Bizottság egy koordinációs mechanizmust fog létrehozni.

A mai megállapodást követően a szöveg formális jóváhagyása érdekében szavazásra kerül sor az Európai Parlamentben és a Tanácsban. Miután az intézmények teljes egészében elfogadták az új jogalkotási szöveget, a tagállamoknak át kell ültetniük azt nemzeti jogukba.

Háttér-információk

A Bizottság 2018. évi munkaprogramjában szerepel, hogy „a Bizottság intézkedéseket javasol az élelmiszer-ellátási lánc működésének tökéletesítésére, hogy segítse a gazdálkodók piaci helyzetének megerősítését, és védje őket a jövőbeli megrázkódtatásokkal szemben”.

E kezdeményezés Jean-Claude Juncker elnöknek az Unió helyzetéről szóló, 2015. és 2016. évi beszédében az élelmiszerláncra tett utalásai nyomán született, és politikai választ ad az Európai Parlament 2016 júniusában elfogadott állásfoglalására, amelyben felkérte az Európai Bizottságot, hogy nyújtson be javaslatot a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra vonatkozó uniós szintű keret létrehozására. Ezen túlmenően a Tanács 2016 decemberében felkérte a Bizottságot, hogy végezzen hatásvizsgálatot azzal a céllal, hogy javaslatot tegyen egy, a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok kezelését célzó uniós jogalkotási keretre vagy más, nem jogalkotási intézkedésekre.

A Bizottság mandátumának kezdete óta mindent megtesz azért, hogy az élelmiszer-ellátási lánc tisztességesebbé és kiegyensúlyozottabbá váljon. 2016-ban a Bizottság létrehozta a mezőgazdasági piacokat vizsgáló munkacsoportot annak érdekében, hogy megvizsgálja a mezőgazdasági termelők szerepét a szélesebb értelemben vett élelmiszer-ellátási láncban, és ajánlásokat tegyen pozíciójuk megerősítésének mikéntjére vonatkozóan. Ezen ajánlások alapján a Bizottság 2017-ben bevezető­ hatásvizsgálatot és nyilvános konzultációt indított az élelmiszer-ellátási lánc javítására vonatkozóan. Ezek segítségével sikerült azonosítani azokat a konkrét tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat, amelyeknek a kereskedelmi lánc szereplői megítélésük szerint gyakran ki vannak téve.

Egy 2018 februárjában közzétett friss, EU-szintű közvélemény-kutatásból kiderül, hogy a válaszadók túlnyomó többsége (88%) úgy véli, fontos erősíteni a mezőgazdasági termelők élelmiszer-ellátási láncon belüli szerepét. A KAP korszerűsítéséről szóló, 2017-es nyilvános konzultáció keretében válaszolók 96 %-a egyetértett azzal a javaslattal, hogy a mezőgazdasági termelők értékláncon belüli helyzetének többek között a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok megszüntetése révén történő javítása szerepeljen az EU közös agrárpolitikájának célkitűzései között.

 

További információk

Az Európai Bizottság az élelmiszer-ellátási láncban alkalmazott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok tilalmát tervezi

Commission proposal against unfair trading practices in the food supply chain (Az élelmiszer-ellátási láncban tapasztalható tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szembeni fellépésre vonatkozó bizottsági javaslat)

Tájékoztató: Az élelmiszer-ellátási láncban alkalmazott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok elleni küzdelem

IP/18/6790

Kapcsolattartás a sajtóval:

Tájékoztatás a nyilvánosság számára: Europe Direct a 00 800 67 89 10 11 telefonszámon vagy e-mailben


Side Bar