Navigation path

Left navigation

Additional tools

Európai Bizottság - Sajtóközlemény

A védelmet nyújtó Európa: az EU határozottabban lép fel a félretájékoztatással szemben

Brüsszel, 2018. december 5.

Tekintettel a 2019. évi európai parlamenti választásokra, valamint arra, hogy 2020-ig több tagállamban nemzeti és helyhatósági választásokra kerül sor, az EU – az uniós demokratikus rendszerek és nyilvános viták védelme érdekében – a mai napon az Európában és azon kívül megjelenő félretájékoztatással szembeni erőfeszítések fokozására irányuló cselekvési tervet terjeszt elő.

Számba véve az eddig elért eredményeket és választ adva az európai vezetők 2018. júniusi felszólítására, amelyben az Unió demokratikus rendszereinek védelmét sürgették, az Európai Bizottság és a főképviselő konkrét intézkedéseket terjeszt elő a félretájékoztatás elleni fellépés érdekében, melyek többek között egy riasztási rendszer létrehozására és az online platformok által aláírt gyakorlati kódex végrehajtásának szoros nyomon követésére irányulnak. A cselekvési terv a probléma megoldására szánt források növelését is előirányozza.

Federica Mogherini főképviselő/alelnök így nyilatkozott: Az egészséges demokrácia elképzelhetetlen a nyitott, szabad és tisztességes nyilvános vita nélkül. Kötelességünk megóvni e teret, és megakadályozni, hogy bárki is a gyűlölet, a viszály és a demokrácia iránti bizalmatlanság szítására irányuló félretájékoztatást terjesszen. Az Európai Uniót képviselve úgy döntöttünk, hogy együttes cselekvéssel megerősítjük válaszlépéseinket, érvényre juttatjuk elveinket, és elősegítjük, hogy társadalmaink ellenállóbbá váljanak, mind a határainkon belül, mind pedig a szomszédságunkban. Napjaink egyik legnagyobb kihívására így adhatunk európai választ.” 

Andrus Ansip, a digitális egységes piacért felelős alelnök a következőket mondta: „Egységesen, egyesült erővel kell fellépnünk annak érdekében, hogy megvédjük társadalmainkat a félretájékoztatással szemben. Tanúi lehettünk, hogy egyesek megpróbáltak beavatkozni a választásokba és népszavazásokba, és a bizonyítékok arra utalnak, hogy e félretájékoztatási kampányok elsődleges forrása Oroszország. E fenyegetések kezelése érdekében javasoljuk, hogy hozzunk létre riasztási rendszert a tagállamokkal folytatott koordináció javítása érdekében, erősítsük meg a félretájékoztatást feltáró csoportjainkat, fokozzuk a média és a kutatók számára nyújtott támogatást, valamint szólítsuk fel az internetes platformokat kötelezettségvállalásaik teljesítésére. A félretájékoztatással szemben csak együttes fellépéssel vehetjük fel a küzdelmet.”

 

Az észlelés, a válaszlépések és a tudatosság megerősítése

A hatékony uniós kapacitásépítésre, valamint a tagállamok és az EU közötti együttműködés megerősítésére irányuló cselekvési terv – amelynek kialakításában szorosan együttműködött többek között Věra Jourová, a jogérvényesülésért, a fogyasztópolitikáért és a nemek közötti esélyegyenlőségért felelős biztos, Julian King, a biztonsági unióért felelős biztos és Mariya Gabriel, a digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztos – az alábbi négy kulcsfontosságú területre összpontosít:

  • Az észlelés javítása: Megerősítjük az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) stratégiai kommunikációs munkacsoportjait és hibrid fenyegetésekkel foglalkozó uniós információs és elemzőcsoportját, valamint a szomszédságpolitikai partnerországokban működő uniós küldöttségeket, lényegesen több szakembert és adatelemző eszközöket biztosítva számukra. Az EKSZ számára a félretájékoztatás kezeléséhez és az abból következő káros hatások tudatosításához biztosított stratégiai kommunikációs költségvetés a tervek szerint 2019-ben több mint kétszeresére – a 2018-as 1,9 millió eurós szintről 5 millió euróra – emelkedik. Az uniós tagállamoknak ezeket az intézkedéseket a félretájékoztatással szembeni saját eszközeik megerősítésével kell kiegészíteniük.
  • Összehangolt válaszlépések: Az uniós intézmények és a tagállamok között külön riasztási rendszer jön létre a félretájékoztatási kampányokkal kapcsolatos adatok és értékelések megosztásának elősegítése, valamint a félretájékoztatási fenyegetések valós idejű jelzése céljából. Az uniós intézmények és a tagállamok kiemelt feladata emellett az uniós értékekről és szakpolitikákról szóló proaktív és objektív kommunikáció.
  • Az internetes platformok és az iparág: A gyakorlati kódex aláíróinak mielőbb hatékonyan végre kell hajtaniuk a kódex keretében vállalt kötelezettségeket, a 2019. évi európai parlamenti választások tekintetében sürgősnek minősülő intézkedésekre összpontosítva. Ezek mindenekelőtt a következőket foglalják magukban: a politikai hirdetések átláthatóságának biztosítása, a hamis felhasználói fiókok törlésére irányuló erőfeszítések fokozása, a nem emberi interakciók (az internetes robotok által automatikusan küldött üzenetek) megjelölése, a tényellenőrzőkkel és tudományos kutatókkal való együttműködés a félretájékoztatási kampányok észlelése érdekében, valamint az ellenőrzött tényeken alapuló tartalmak láthatóságának és terjedésének javítása. A Bizottság az audiovizuális médiaszolgáltatásokat szabályozó hatóságok európai csoportja segítségével biztosítja a kötelezettségvállasok végrehajtásának szoros és folyamatos nyomon követését.
  • Tudatosságnövelés és a polgárok felkészültségének javítása: A célzott tudatosító kampányok mellett az uniós intézmények és a tagállamok külön programok segítségével mozdítják elő a médiaműveltséget. Támogatásban részesülnek a független tényellenőrök és kutatók nemzeti multidiszciplináris munkacsoportjai, hogy észleljék és feltárják a közösségi oldalakon folytatott félretájékoztatási kampányokat.

Végül a Bizottság a mai napon tesz jelentést arról, hogy milyen eredmények születtek a 2018. áprilisi közleményének előterjesztése óta az online félretájékoztatás elleni fellépés terén.

 

A következő lépések

Az Európai Bizottság és a főképviselő – a tagállamokkal és az Európai Parlamenttel szoros együttműködésben – kialakítja és végrehajtja a cselekvési tervben meghatározott intézkedéseket.

Az európai parlamenti választásokra való tekintettel a riasztási rendszer 2019 márciusáig meg fog valósulni. Ezt kiegészíti majd a szükséges források további megerősítése.

A gyakorlati kódex aláíróinak 2018 végéig kell benyújtaniuk a Bizottságnak a végrehajtásra vonatkozó első jelentéseket, amelyeket a Bizottság 2019 januárjában tesz majd közzé. Január és május között az online platformoknak havonta jelentést kell tenniük a Bizottságnak. A Bizottság emellett átfogó értékelést végez a gyakorlati kódex végrehajtásának első 12 hónapjáról. Amennyiben a gyakorlati kódex végrehajtása és hatása elégtelennek bizonyul, a Bizottság további intézkedéseket terjeszthet elő, amelyek szabályozási jellegűek is lehetnek.

 

Háttér-információk

Az Európai Unió 2015 óta aktívan fellép a félretájékoztatással szemben. Az Európai Tanács 2015. márciusi ülésén született döntést követően – ahol hangsúlyozták, hogy „fel kell lépni Oroszország folyamatos félretájékoztatási kampányaival szemben” – létrejött az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) keleti stratégiai kommunikációval foglalkozó munkacsoportja. A munkacsoport célja, hogy az érintett bizottsági szolgálatokkal együttműködve hatékony tájékoztatást nyújtson az EU szakpolitikáiról a keleti szomszédság számára; feladatai közé tartozik az általános médiakörnyezet erősítése a keleti szomszédságban, beleértve a tömegtájékoztatás szabadságának támogatását és a független média megerősítését; továbbá hozzájárul a Kreml-párti félretájékoztatási tevékenységek előrejelzésére, kezelésére és tudatosítására irányuló uniós kapacitás erősítéséhez.

2016-ban elfogadásra került a hibrid fenyegetésekkel szembeni fellépés közös kerete, amelyet 2018-ban a reziliencia és a hibrid fenyegetések kezelésére szolgáló képességek megerősítéséről szóló közös közlemény követett.

2018 áprilisában a Bizottság uniós megközelítést és önszabályozó eszközöket mutatott be az online félretájékoztatással szembeni fellépés érdekében. Ezek között szerepelt a félretájékoztatásról szóló uniós gyakorlati kódex kialakítása, a tényellenőrzők független hálózatának támogatása, valamint a minőségi újságírást ösztönző eszközök létrehozása­. Október 16-án a gyakorlati kódexet aláírta a Facebook, a Google, a Twitter és a Mozilla, valamint az online platformokat, illetve a reklámipart és a hirdetőket képviselő szakmai szövetségek.

Juncker elnök az Unió helyzetéről szóló 2018. évi beszédében szintén több konkrét intézkedést javasolt annak biztosítására, hogy a jövő évi európai parlamenti választások megszervezése szabad, tisztességes és biztonságos módon történjen. Az intézkedések többek között az online politikai hirdetések átláthatóságának fokozására, valamint az olyan esetekben kivethető szankciókra irányulnak, amikor személyes adatokat jogellenesen használnak fel az európai választások kimenetelének szándékos befolyásolására.

 

További információk

IP/18/6647

Kapcsolattartás a sajtóval:

Tájékoztatás a nyilvánosság számára: Europe Direct a 00 800 67 89 10 11 telefonszámon vagy e-mailben


Side Bar