Navigation path

Left navigation

Additional tools

Európai Bizottság - Sajtóközlemény

Az európai szemeszter őszi csomagja: Az inkluzív és fenntartható növekedés ösztönzése

Brüsszel, 2018. november 21.

A Bizottság meghatározza az EU 2019-re vonatkozó gazdasági és szociális prioritásait, közzéteszi a költségvetésiterv-javaslatokra vonatkozó véleményeket, és Olaszország esetében megerősíti a Stabilitási és Növekedési Paktum szabályainak különösen súlyos megsértését. Görögország első ízben vesz részt a gazdaság- és szociálpolitikai koordináció európai szemeszterében.

A gazdaság- és szociálpolitikai koordináció 2019. évi európai szemesztere erősen bizonytalan légkörben végbemenő tartós, de kevésbé dinamikus növekedéssel kezdődik. 2014 óta sok mindent elértünk, de még többet kell tennünk az inkluzív és fenntartható növekedés és a munkahelyteremtés támogatása, valamint a tagállami gazdaságok rezilienciájának erősítése érdekében. Uniós szinten ez azt jelenti, hogy meg kell hoznunk a gazdasági és monetáris unió további megerősítéséhez szükséges döntéseket. Nemzeti szinten sürgős szükség van arra, hogy a jelenlegi növekedési hullámot kihasználjuk költségvetési tartalékok képzésére és adósságcsökkentésre. A beruházásoknak és a strukturális reformoknak még inkább a termelékenységi és a növekedési potenciál fokozására kell összpontosítaniuk. Ezek az intézkedések biztosítják a tartós makropénzügyi stabilitás feltételeit, és elősegítik az EU számára, hogy hosszú távon versenyképes maradjon. Ez pedig megteremti az európaiak számára a munkahelyek számának és minőségének javításához, a nagyobb társadalmi igazságossághoz és a jobb életszínvonalhoz szükséges feltételeket.

A ma előterjesztett csomag a 2018. őszi gazdasági előrejelzésen alapul, és a Juncker elnöknek az Unió helyzetéről szóló 2018. évi beszédében meghatározott prioritások köré épül.

Valdis Dombrovskis, az euróért és a szociális párbeszédért felelős alelnök, aki egyben a pénzügyi stabilitásért, a pénzügyi szolgáltatásokért és a tőkepiaci unióért felelős biztos is, így nyilatkozott: „Európa kedvező gazdasági helyzetben van, de a mindinkább megjelenő kockázatok azt jelzik, hogy ez nem lesz mindig így. Az uniós országoknak jól célzott beruházásokra és megújult reformtörekvésekre van szükségük, hogy megerősítsék növekedésük alapjait és növeljék termelékenységüket. A költségvetési politikai terén most az államadósságok szintjét kell csökkenteni, és újjá kell építeni a költségvetési tartalékokat. Ez lehetővé teszi számunkra, hogy legyen majd mozgásterünk, ha a következő visszaesés bekövetkezik. Annak is most jött el az ideje, hogy előbbre jussunk az európai gazdasági és monetáris unió elmélyítése terén.”

Marianne Thyssen, a foglalkoztatásért, a szociális ügyekért, valamint a munkavállalói készségekért és a mobilitásért felelős uniós biztos a következőket mondta: „Az elmúlt évek rendkívül jelentős mértékű munkahelyteremtéssel járó gazdasági fellendülése következtében a munkanélküliség a valaha volt legalacsonyabb szintet érte el.Ugyanakkor egyre több ember vesz részt a munkaerőpiacon. Az aktivitási ráta rekordszintet ért el, és jelenleg az USA aktivitási rátáját is meghaladja. Immár minden feltétel adott ahhoz, hogy többet fektessünk be társadalmainkba, az itt élő emberekbe annak érdekében, hogy ez a regeneráció állandósuljon és mindenki javát szolgálja, beleértve a következő generációkat is.

Pierre Moscovici, a gazdasági és pénzügyekért, valamint az adó- és vámügyért felelős biztos a következőket mondta: „Az EU gazdasága továbbra is egészséges ütemben fejlődik. A Bizottság által a mai napon adott szakpolitikai tanács azt hivatott biztosítani, hogy erős is maradjon, és ellenállóbbá váljon – mert az egyre bizonytalanabb globális helyzetben semmit nem vehetünk készpénznek. Egy fenntartható módon virágzó euróövezeti térségnek nemcsak rendezett államháztartásra, hanem versenyképes gazdaságokra és befogadó társadalmakra is szüksége van.”

A tavalyi rendkívül kedvező globális gazdasági helyzet és az alacsony kamatlábak elősegítették a növekedés, a foglalkoztatás, az államadósság csökkentése és beruházások támogatását az EU-ban és az euróövezetben. Az előrejelzések szerint – a hazai fogyasztás és a beruházások erejének köszönhetően – valamennyi tagállam, bár lassúbb ütemben, de tovább növekszik. Ha jelentősebb sokkhatás nem következik be, Európa várhatóan képes lesz a potenciálist meghaladó növekedés, a fokozott munkahelyteremtés és a csökkenő munkanélküliség fenntartására. Az euróövezeti országok államháztartási helyzete jelentősen javult, az aggregált euróövezeti költségvetési hiány pedig jelenleg 1% alatt van. Több országban azonban továbbra is magas az adósság szintje. A gazdaság növekedésének folytatódásával itt az ideje a következő visszaesés kezeléséhez és a potenciális foglalkoztatási és szociális hatások enyhítéséhez szükséges költségvetési tartalékokat kiépítésének.

2019. évi éves növekedési jelentés

Az éves növekedési jelentés, amely meghatározza a következő év általános gazdasági prioritásait, arra szólítja fel az EU-t és tagállamait, hogy hozzanak határozott és összehangolt szakpolitikai intézkedéseket az inkluzív és fenntartható növekedés megvalósítása érdekében. Nemzeti szinten a szakpolitikai erőfeszítéseknek minőségi beruházások megvalósítására, és olyan reformokra kell összpontosítaniuk, amelyek növelik a termelékenységet, a befogadást és az intézményi kapacitást, miközben továbbra is biztosítják a makroszintű pénzügyi stabilitást és a rendezett államháztartást. Uniós szinten prioritás az egységes piac elmélyítése, a gazdasági és monetáris unió (GMU) szerkezetének kiteljesítése és a szociális jogok európai pillérében foglalt elvek előmozdítása.

A riasztási mechanizmus keretében készült 2019. évi jelentés

A riasztási mechanizmus keretében készült jelentés, amely a makrogazdasági egyensúlyhiány fennállásának kimutatására szolgáló szűrőként szolgál, 13 olyan tagállamot azonosított, amelyet 2019-ben részletes vizsgálatnak kell alávetni. E vizsgálatok értékelni fogják, hogy az érintett tagállamok ténylegesen makrogazdasági egyensúlyhiánnyal küzdenek-e. Azon országok vonatkozásában, amelyekről a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás előző körében az derült ki, hogy egyensúlyhiánnyal küzdenek, a Bizottság 2019-ben mindenképpen részletes vizsgálatot fog végezni. Ezek a következők: Bulgária, Ciprus, Franciaország, Hollandia, Horvátország, Írország, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország és Svédország. Görögország és Románia esetében szintén részletes vizsgálatra fog sor kerülni.

A 2019. évi együttes foglalkoztatási jelentés tervezete

Az együttes foglalkoztatási jelentés tervezete, amely az európai foglalkoztatási és szociális helyzetet elemzi, folyamatos munkahelyteremtést, a munkanélküliség csökkenését és a szociális helyzet javulását mutatja szerte az EU-ban. A jelentés a szociális eredménytábla megállapításait is tartalmazza, amelyek a szociális jogok európai pillérének elvei fényében elemzik a tagállamok teljesítményét.

2018 második negyedévében 239 millió volt a foglalkoztatottak száma az EU-ban, ami a valaha regisztrált legmagasabb európai foglalkoztatási arányt jelenti. Csaknem 12 millió munkahely jött létre a Juncker elnök vezette Bizottság megbízatásának kezdete óta. A szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya 2017-ben jelentősen csökkent: az előző évhez képest több mint öt millióan kerültek ki a szegénységből vagy a társadalmi kirekesztettségből. A szegénység vagy a társadalmi kirekesztettség kockázatának kitett személyek összlétszáma a válság előtti szint alá csökkent.

A gazdaságélénkülés hatásai azonban még nem érték el a társadalom valamennyi csoportját. Az idősebb munkavállalók foglalkoztatási rátája jelentősen nőtt az elmúlt évtizedben, de a fiatalok, az alacsony szakképzettségű illetve a migrációs háttérrel rendelkező személyek esetében a foglalkoztathatóság számos tagállamban továbbra is nehéz. A nők munkaerőpiaci részvétele továbbra is gyors ütemben növekszik, ennek hatása azonban még nem jelentkezik a nemek közötti bérszakadék és a nyugdíjak terén a nemek között fennálló egyenlőtlenség jelentős csökkenésében.

A háztartások jövedelme növekszik, de néhány tagállamban még mindig elmarad a válság előtti szinttől. A reálbérek növekedése 2018-ban felgyorsult, de még mindig alacsonyabb a termelékenység bővülésénél, és nem éri el azt a szintet, ami a pozitív munkaerőpiaci és gazdasági teljesítményre tekintettel várható lenne. Általánosságban elmondható, hogy az egyenlőtlenség és a szegénység továbbra is aggodalomra ad okot.

Az euróövezet gazdaságpolitikájáról szóló ajánlás

Az euróövezet gazdaságpolitikájáról szóló ajánlás, amely az euróövezet működése szempontjából kulcsfontosságú konkrét intézkedéseket javasol, ésszerűsítésre került annak érdekében, hogy abban nagyobb hangsúlyt kapjanak a fő kihívások. Az ajánlás olyan szakpolitikák érvényesítését szorgalmazza, amelyek támogatják az inkluzív és fenntartható növekedést, és előmozdítják az ellenálló képességet, az egyensúly helyreállítását és a konvergenciát az euróövezeten belül. Olyan reformok kiemelten kezelését javasolja, amelyek a termelékenység és a növekedési potenciál fokozására, az egységes piac elmélyítésére, az üzleti környezet javítására, a beruházások ösztönzésére és a munkaerőpiac fejlesztésére irányulnak.

A Bizottság az államháztartás minőségének és összetételének javítását, valamint a költségvetési tartalékok helyreállítását javasolja annak érdekében, hogy a következő visszaesés bekövetkeztekor nagyobb mozgásterünk legyen. A folyófizetésimérleg-hiánnyal küzdő tagállamoknak a termelékenység javítására és a külső adósságállomány csökkentésére kell törekedniük, míg a a folyófizetésimérleg-többlettel rendelkezőknek olyan feltételek megteremtésére kell összpontosítaniuk, amelyek élénkítik a beruházást és fokozzák a reálbér-növekedést.

A Bizottság a munka adóterhének enyhítését, az oktatási rendszerek megerősítését, a készségfejlesztésbe történő beruházást, valamint az aktív munkaerőpiaci szakpolitikák és szociális védelmi rendszerek hatékonyságának és megfelelőségének javítását javasolja. Ez összhangban van a szociális jogok európai pillérének alapelveivel.

A Bizottság emellett gyors előrelépésre szólít fel az európai gazdasági és monetáris unió megvalósítása terén, összhangban a Bizottság javaslataival, köztük a 2021–2027-es többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslat keretében a reformtámogató programmal és az európai beruházásstabilizáló funkcióval.

Az ajánlás értelmében folytatni kell a bankunió kiteljesítésére irányuló munkát az Egységes Szanálási Alap védőhálójának működőképessé tétele, valamint egy európai betétbiztosítási rendszer létrehozása révén. A pénzügyi integrációt az európai szabályozási és felügyeleti struktúra megerősítésével is folytatni kell. Folytatni kell a nemteljesítő hiteleket csökkentésére irányuló erőfeszítéseket, és meg kell előzni az ilyen hitelek jövőbeli kialakulását. A bankunió kiteljesítése érdekében továbbra is kulcsfontosságú a bankuniót létrehozó 2016. november végi banki intézkedéscsomag 2018 végéig történő elfogadása. Egy integráltabb pénzügyi ágazat – teljes körű bankunió egy valódi tőkepiaci unió – az euró nemzetközi szerepének erősítését is elő fogja segíteni, ami ezáltal jobban meg fog felelni az euróövezet súlyának a világban.

Az euróövezeti tagállamok költségvetésiterv-javaslataira vonatkozó vélemények

A Bizottság mindemellett véleményeket fogadott el arra vonatkozóan, hogy az euróövezeti tagállamok 2019. évi költségvetésiterv-javaslatai megfelelnek-e a Stabilitási és Növekedési Paktum szabályainak.

A Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós ága

Olaszország esetében, a november 13-án benyújtott költségvetésiterv-javaslat felülvizsgálatát követően a Bizottság megerősíti a Tanács Olaszországhoz intézett, 2018. július 13-i ajánlásának különösen súlyos figyelmen kívül hagyását. A Bizottság 2018. október 23-án már elfogadott egy véleményt, amely az Olaszország által 2018. október 16-án benyújtott eredeti költségvetésiterv-javaslatban különösen súlyos meg nem felelést állapított meg.

Tíz tagállam – Németország, Írország, Görögország, Ciprus, Litvánia, Luxemburg, Málta, Hollandia, Ausztria és Finnország – esetében a Bizottság azt állapította meg, hogy a költségvetésiterv-javaslatuk 2019-ben megfelel a Stabilitási és Növekedési Paktumnak.

Három tagállam – Észtország, Lettország és Szlovákia – esetében a Bizottság úgy találta, hogy 2019-ben költségvetésiterv-javaslatuk nagy vonalakban megfelel a Stabilitási és Növekedési Paktumnak. Ezen országok tervei bizonyos fokú eltérést eredményezhetnek a középtávú költségvetési céljuktól, illetve az annak teljesítéséhez vezető kiigazítási pályától.

Négy tagállam – Belgium, Franciaország, Portugália és Szlovénia – esetében a költségvetésiterv-javaslatok 2019-ben potenciálisan nem felelnek meg a Stabilitási és Növekedési Paktumnak. Ezen országok költségvetésiterv-javaslatai jelentős eltérést eredményezhetnek a középtávú költségvetési célhoz vezető kiigazítási pályától.

A Stabilitási és Növekedési Paktum korrekciós ága (túlzotthiány-eljárás)

Spanyolország államháztartási hiánya az előrejelzések szerint a következő évben 3% alá csökken, és az ország kikerülhet a túlzottdeficit-eljárás alól, ami azt jelenti, hogy Spanyolország a jövő évtől a Paktum prevenciós ágába fog tartozni. Ebben az összefüggésben a Spanyolország által benyújtott költségvetésiterv-javaslat esetében fennáll a kockázata annak, hogy az 2019-ben nem felel meg a Stabilitási és Növekedési Paktumnak. Ez a 2018. őszi gazdasági előrejelzésen alapul, amely szerint jelentős mértékű eltérés várható a középtávú költségvetési célhoz vezető kiigazítási pályától, és 2019-ben nem fogja teljesíteni az átmeneti adósságcsökkentési referenciaértéket.

A Stabilitási és Növekedési Paktum keretében teendő lépések

A Bizottság a Stabilitási és Növekedési Paktum keretében is számos lépést tett.

Olaszország esetében a Bizottság új értékelést végzett az adósságkritériumnak való
potenciális meg nem felelésre vonatkozóan. Olaszország egy főre jutó államadóssága 2017-ben a GDP 131,2%-át, azaz 37,000 eurót tett ki,
ami meghaladja a Szerződésben rögzített 60 %-os referenciaértéket. Erre az új értékelésre azért volt szükség, mert Olaszország 2019-re vonatkozó költségvetési tervei lényeges változást mutatnak a Bizottság által tavaly májusban elemzett releváns tényezők tekintetében. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 126. cikkének (3) bekezdése szerinti új jelentésben bemutatott elemzés valamennyi lényeges tényező értékelésére kiterjed, és különösen az alábbiakra: i. az a tény, hogy a makrogazdasági feltételek – annak ellenére, hogy a közelmúltban fokozódtak a lefelé mutató kockázatok – nem magyarázhatja Olaszország jelentős hiányosságait az adósságcsökkentési referenciaértéknek való megfelelés tekintetében, mivel a nominális GDP-növekedés 2016 óta a 2% felett van; ii. az a tény, hogy a kormány tervei jelentős visszalépést vetítenek előre a növekedést serkentő korábbi strukturális reformok, különösen a korábbi nyugdíjreformok terén; és mindenekelőtt iii. a középtávú költségvetési célhoz vezető javasolt kiigazítási pályától való jelentős eltérés azonosított kockázata 2018-ban, és a 2019-re a Tanács Olaszországhoz intézett, 2018. július 13-i ajánlásának való különösen súlyos meg nem felelés, mind a kormányzati tervek, mind a Bizottság 2018. őszi előrejelzése alapján. Összességében az elemzés arra enged következtetni, hogy a Szerződésben és az 1467/1997/EK rendeletben meghatározott adósságkritériumot úgy kell tekinteni, hogy azt nem tartották be, és ezért indokolt az adósság mértéke miatti túlzotthiány-eljárás megindítása.

Magyarország vonatkozásában a Bizottság azt állapította meg, hogy a Tanács 2018. júniusi ajánlása nyomán nem történtek hatékony intézkedések, és javasolja a Tanácsnak egy Magyarországnak szóló felülvizsgált ajánlás elfogadását a középtávú költségvetési célhoz vehető kiigazítási pályától való jelentős eltérés korrekciója érdekében. A Tanács 2018 júniusában a jelentős eltérés korrekcióját célzó eljárás keretében azt az ajánlást fogalmazta meg Magyarország számára, hogy 2018-ban a GDP 1 %-ának megfelelő mértékű éves strukturális kiigazítást hajtson végre. Az azóta bekövetkezett fejlemények fényében, valamint mert Magyarország a jelentős eltérés korrekciója érdekében nem tett hatékony intézkedéseket, a Bizottság most egy felülvizsgált ajánlás elfogadását javasolja, amely értelmében az országnak legalább a GDP 1 %-át kitevő éves strukturális kiigazítást kellene végrehajtania 2019-ben. Magyarországon az államháztartási hiány a 2016. évi -1,6 %-ról 2018-ban -2,4 %-ra nőtt, és az előrejelzések szerint a következő két évben valamivel -2 % alatt marad.

Románia vonatkozásában a Bizottság azt állapította meg, hogy a Tanács júniusi ajánlása nyomán nem történtek hatékony intézkedések, és javasolja a Tanácsnak egy Romániának szóló felülvizsgált ajánlás elfogadását a középtávú költségvetési célhoz vehető kiigazítási pályától való jelentős eltérés korrekciója érdekében. A Tanács 2018 júniusában a jelentős eltérés korrekcióját célzó eljárás keretében azt az ajánlást fogalmazta meg Románia számára, hogy a GDP 0,8 %-ának megfelelő mértékű éves strukturális kiigazítást hajtson végre 2018-ban és 2019-ben egyaránt. Az azóta bekövetkezett fejlemények fényében, valamint mert Románia a jelentős eltérés korrekciója érdekében nem tett hatékony intézkedéseket, a Bizottság most egy felülvizsgált ajánlás elfogadását javasolja, amely értelmében az országnak legalább a GDP 1 %-át kitevő éves strukturális kiigazítást kellene végrehajtania 2019-ben. Romániában az államháztartási hiány a 2015. évi -0,5 %-ról 2016-ban -2,9 %-ra nőtt, és az előrejelzések szerint 2018-ban -3,3%-ot, 2019-ben -3,4%-ot, 2020-ban pedig -4,7%-ot ér el, ami a legmagasabb hiányt jelenti az EU-ban.

Megerősített felügyeleti jelentés Görögországról

A Bizottság elfogadta a Görögországról szóló első jelentést a megerősített felügyeleti keretben, amely az Európai Stabilitási Mechanizmuson belül 2018. augusztus 20-án életbe léptetett stabilitási támogatási program lezárását követően került létrehozásra. A jelentés megállapítja, hogy a Görögország által benyújtott 2019. évi költségvetésiterv-javaslat biztosítja, hogy Görögország teljesíteni tudja a GDP 3,5 %-át kitevő elsődleges többlet elérésére vonatkozó kötelezettségvállalását. Az egyéb területeken végrehajtott reformok vegyes képet mutatnak, és a hatóságoknak a célkitűzések elérése érdekében fel kell gyorsítaniuk a végrehajtást. A tekintélyes adósságenyhítő intézkedéscsomag részeként az eurocsoport 2018. június 22-i ülésén elfogadott szakpolitikai feltételektől függő adósságenyhítő intézkedések aktiválása a megerősített felügyeleti keret szerinti második jelentés pozitív értékelésétől függ. Ezt a jelentést a jövő év elején teszik közzé.

Melyek a következő lépések?

A Bizottság felkéri a Tanácsot, hogy vitassa meg a csomagot és hagyja jóvá a ma előterjesztett iránymutatásokat. A Bizottság várakozással tekint az Európai Parlamenttel az uniós, illetve az euróövezeti szakpolitikai prioritásokról folytatandó gyümölcsöző eszmecsere, valamint a szociális partnerekkel és az érdekelt felekkel való további együttműködést elé az európai szemeszter keretében.

TOVÁBBI INFORMÁCIÓK

Tájékoztató az európai szemeszter őszi csomagjáról

A 2019. évi éves növekedési jelentés

A riasztási mechanizmus keretében készült 2019. évi jelentés

Az euróövezetre vonatkozó 2019. évi ajánlás

A 2019. évi közös foglalkoztatási jelentés tervezete

Az euróövezeti tagállamok 2019. évi költségvetésiterv-javaslatairól szóló közlemény

2019. évi költségvetésiterv-javaslatok

A 126. cikk (3) bekezdés szerinti jelentés Olaszországról

Megerősített felügyeleti jelentés Görögországról

2018. őszi gazdasági előrejelzés

Kövesse Valdis Dombrovskis alelnök bejegyzéseit a Twitteren: @VDombrovskis

Kövesse Pierre Moscovici biztos bejegyzéseit a Twitteren: @pierremoscovici

Kövesse a Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóság bejegyzéseit a Twitteren: @ecfin

IP/18/6462

Kapcsolattartás a sajtóval:

Tájékoztatás a nyilvánosság számára: Europe Direct a 00 800 67 89 10 11 telefonszámon vagy e-mailben


Side Bar