Navigation path

Left navigation

Additional tools

Európai Bizottság - Sajtóközlemény

Az Unió helyzetéről szóló 2018. évi beszéd: a Bizottság bemutatja az EU-n kívüli beruházások támogatását szolgáló, hatékonyabb pénzügyi struktúra kialakítására vonatkozó tervét

Brüsszel, 2018. szeptember 12.

Az Európai Bizottság bemutatja a hatékonyabb irányítási modellt, valamint a multilaterális és a nemzeti fejlesztés szereplői közötti szorosabb együttműködést célzó intézkedéseit.

 

felirat

 

2018. szeptember 12-én, az Unió helyzetéről szóló éves beszéde alkalmával Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke javaslatot tett egy új, a fenntartható beruházásokat és munkahelyeket szolgáló, Afrika és Európa közötti szövetség kialakítására, hogy a beruházások azokra a területekre összpontosuljanak, ahol azokra leginkább szükség van: vagyis a készségfejlesztésre és a munkahelyteremtésre. A cél megvalósítása érdekében Európában hatékonyabb irányítási modellre, valamint a multilaterális és a nemzeti fejlesztés szereplői közötti szorosabb együttműködésre van szükség. Ezért az Európai Bizottság a mai napon felvázolja néhány módját a beruházások területén fennálló kihívások és lehetőségek kezelésének Afrikában, az EU szomszédságpolitikájában részt vevő országokban és a tágabb világban. Ezek közé tartozik a multilaterális és a nemzeti fejlesztés szereplőinek közös kezdeményezéseire irányuló felhívás, valamint az újonnan előterjesztett Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz célkitűzéseinek megvalósítását célzó, megerősített európai pénzügyi struktúra.

Jean-Claude Juncker elnök a következőket mondta: „Az Európai Unió látványos eredményeket ért el az EU-n kívüli beruházások támogatása terén. Hatékonyabb és szorosabb együttműködés révén azonban még ennél is sokkal többet lehetne elérni. A céljaink eléréséhez nem új intézményekre vagy munkacsoportokra van szükség, hanem inkább a meglévő struktúrákra és partnereinkre támaszkodva kell gyors döntéseket hoznunk. A Bizottság készen áll arra, hogy ellássa szerepét a megfelelő irányításban. Afrikában, az EU szomszédságpolitikájában részt vevő országokban és a tágabb világban a beruházások területén fennálló kihívások megoldása és a lehetőségek kiaknázása nem várathat tovább magára.

Jyrki Katainen, az Európai Bizottság munkahelyteremtésért, növekedésért, beruházásokért és versenyképességért felelős alelnöke így nyilatkozott: „Javítanunk kell az EU külső tevékenységének pénzügyi kapacitását. Az alapelv egyszerű. Az európai beruházási terv innovatív modelljét követve, az uniós költségvetés és források, az EBB, az EBRD, a tagállamok fejlesztési bankjai, valamint a magánszektor forrásainak összefogása révén többszörösre növelhetők a rendelkezésre álló pénzügyi keretek. Ez lehetővé teszi a beruházások növelését az olyan programokba, amelyek a növekedést, a munkahelyteremtést és a fejlődést támogatják, valamint elősegíti a migráció kiváltó okainak kezelését a szomszédságpolitikában részt vevő országokban, Afrikában és azon túl.”

Neven Mimica, a nemzetközi együttműködésért és a fejlesztésért felelős biztos így nyilatkozott: „A fenntartható fejlődés biztosítása, a stabilitás előmozdítása, valamint a gazdasági és politikai instabilitás kapcsán jelentkező globális kihívások leküzdése érdekében elengedhetetlen a köz- és magánszférába való beruházások támogatása Afrikában, a szomszédságpolitikában részt vevő országokban és a világ más partnerországaiban. A Bizottság a nemrégiben javasolt Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz révén rendkívül ambiciózus tervek megvalósítására törekszik ezen a területen. Meggyőződésem, hogy a mai napon javasolt struktúra rövid távon biztosítja e nagyratörő célkitűzések elérésének legjobb és leghatékonyabb módját.”

A párhuzamosságok elkerülése fokozottabb együttműködés révén

A Bizottság megállapította, hogy az Európai Beruházási Bank (EBB) – mint az Unió bankja –, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), valamint a nemzeti és regionális fejlesztési szereplők szorosabb együttműködésére van szükség annak érdekében, hogy a piac sokféleségének megőrzése mellett valamennyi szereplő kamatoztatni tudja saját tapasztalatait és szakértelmét. A sikeres koordináció egyik már meglévő példája a nyugat-balkáni beruházási keret, amelyben a Bizottság, az Európa Tanács Fejlesztési Bankja és számos bilaterális donor mellett az Európai Beruházási Bank és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank is az együttműködő partnerek közé tartozik. Ezt a modellt más területeken is alkalmazni lehetne. Új struktúrák létrehozása helyett inkább a meglévőket célszerű használni, a hangsúlyt pedig a szinergiákra és a hatékonyabb együttműködésre kell helyezni. Ez például a meglévő egyes pénzügyi partnerintézmények regionális és tematikus szakosodása, illetve közös kezdeményezések révén valósulhat meg.

A hatékonyság fokozása az európai pénzügyi struktúra megerősítése révén

Az uniós külpolitikai célok megvalósulásának biztosítása, illetve az adófizetők pénzének hatékony felhasználása érdekében a Bizottság készen áll arra, hogy határozottabb politikai irányítást és felügyeletet biztosítson a külső beruházásokkal kapcsolatos uniós költségvetési garancia alkalmazására vonatkozó döntések meghozatalakor – anélkül, hogy átvenné a fejlesztési bank feladatait. A Bizottság emellett a tevékenységeknek a tagállamokkal való fokozottabb összehangolását javasolja annak érdekében, hogy a nemzetközi pénzügyi intézmények irányítási struktúráiban egységesebb és az EU fejlesztésfinanszírozási célkitűzéseinek jobban megfelelő elképzelések érvényesülhessenek. Ez hosszú távon előkészítheti a terepet arra, hogy az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank Igazgatótanácsában megvalósuljon az összes uniós tagállam nevében történő együttes szavazás.

Végül az EU-nak a következő többéves pénzügyi keret időszakában létre kell hoznia egy külső beruházási platformot, amely összefogja az uniós költségvetés összes meglévő külső beruházási programját és eszközét. A Bizottság és a tagállamok határoznák meg az ágazati és földrajzi prioritásokat olyan független szakértők közreműködésével, akik a programok és a projektportfóliók kockázatértékelését végzik. Az Európai Beruházási Bank – az EU beruházási partnere – és más fejlesztésfinanszírozási intézmények saját szakértelmükre támaszkodva közvetlen hozzáféréssel rendelkeznének az uniós garanciához, így a lehető legnagyobb hozzáadott értéket tudnák biztosítani az adott területen. A Bizottság lenne felelős a tervezett projektek szakpolitikai megfelelőségének ellenőrzéséért, valamint az uniós garanciaalapok felhasználásának általános irányításáért, banki műveleteket azonban nem végezne.

Következő lépések

A Bizottság 2018 októberében összehívja az összes érintett szereplőt – köztük a tagállamokat, a fejlesztésfinanszírozási intézményeket és más érdekelt feleket – annak érdekében, hogy a lehető leggyorsabban működőképessé tegye a mai napon előterjesztett intézkedéseket. Mindez nem érinti a Bizottság által 2018 júniusában előterjesztett Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszközre vonatkozó tárgyalásokat, amelyre a Bizottság 89,2 milliárd eurót különítene el az uniós költségvetésből. Az eszköz három – földrajzi, tematikus és gyorsreagálási – eleme révén alkalmas lesz többek között az emberi jogok, a nemek közötti egyenlőség, az éghajlatváltozás, a migráció és a konfliktusmegelőzés terén jelentkező globális kihívások kezelésére. A javaslat azt is vizsgálja, hogy melyek az adott kontextushoz kapcsolódó legmegfelelőbb pénzügyi eszközök – például a támogatások, a finanszírozási eszközök és a garanciák, illetve ezek kombinációja. Integrálja a külső beruházási terv modelljét és bővíti az Európai Fenntartható Fejlődési Alapot, amely akár 60 milliárd euró összegű újabb garanciát biztosít a külső cselekvésekhez. A javaslatról jelenleg tárgyalások zajlanak az Európai Parlament és a tagállamok között a Tanácsban.

Háttér-információk

Ahhoz, hogy meg tudjon felelni az egyre összetettebb kihívásoknak – a konfliktusok kezelésétől és a migrációtól kezdve az éghajlatváltozáson át egészen a demográfiai kihívásokig –, a fejlesztésfinanszírozásnak egyesítenie kell a köz- és a magánszféra finanszírozási forrásait. Az EU-nak tovább kell fejlesztenie jelenlegi modelljét annak érdekében, hogy a fejlődő világban a lehető leghatékonyabban léphessen fel.

Az európai külső beruházási terv 2016-ban indult az afrikai és az európai szomszédságpolitikában részt vevő partnerországokban történő beruházások ösztönzése érdekében. Célja az ENSZ fenntartható fejlődési célkitűzéseinek teljesítéséhez való hozzájárulás, valamint a fenntartható köz- és magánberuházások fellendítése és befolyásolása a gazdasági és társadalmi fejlődés és a munkahelyteremtés érdekében. A terv finanszírozási ága, az Európai Fenntartható Fejlődési Alap – a Juncker-terv szerinti Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) sikerével kapcsolatos tapasztalatokra építve – 4,1 milliárd euró összegű uniós költségvetési garanciát irányoz elő a magánbefektetőknek a több innovációval járó és magasabb kockázati szintű projektekbe való bevonzása érdekében. 75 millió euró összegű garancia mellett a külső beruházási terv keretében egyetlen beruházási program 800 000 munkahelyet teremthet.

A külső beruházási terv első eredményei már most láthatók. 2018. július 10-én az EU zöld utat adott egy 800 millió euró értékű pénzügyi garanciaprogramnak. Ez a becslések szerint 8–9 milliárd euró összegű állami és magánberuházást eredményez majd Afrikában és a szomszédságpolitikában részt vevő országokban, a célösszeg pedig 2020-ra 44 milliárd euróra emelkedik. A tagállamoktól és más forrásokból származó hozzájárulásokkal együtt a tervnek köszönhetően ez a beruházási összeg megduplázódhat és akár a 88 milliárd eurót is elérheti.

Az Európai Bizottság a következő, 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó hosszú távú uniós költségvetés tekintetében a külső tevékenység költségvetési keretének 123 milliárd euróra való emelését, szerkezetének jelentős egyszerűsítését, valamint rugalmasabbá és hatékonyabbá tételét javasolja annak érdekében, hogy az alkalmasabbá váljon napjaink globális kihívásainak kezelésére.

További információk

Tájékoztató: Az Unió helyzetéről szóló 2018. évi beszéd: Hatékonyabb pénzügyi struktúrára az EU-n kívüli beruházások támogatására Gyakran feltett kérdések

Közlemény: „Az Európai Unión kívüli beruházások hatékonyabb pénzügyi struktúrájának létrehozása felé vezető út

Közlemény: „Új szövetség Afrika és Európa között a fenntartható beruházásokért és munkahelyekért

A külső beruházási terv honlapja

Sajtóközlemény, 2018. július 11.: Az EU külső beruházási terve: az első projektek Afrikában és a szomszédságpolitikában részt vevő országokban

Sajtóközlemény, 2018. június 14.: Uniós költségvetés: az EU erőteljes globális szerepvállalásának biztosítása

Juncker elnök – Az Unió helyzete 2018

IP/18/5703

Kapcsolattartás a sajtóval:

Tájékoztatás a nyilvánosság számára: Europe Direct a 00 800 67 89 10 11 telefonszámon vagy e-mailben


Side Bar