Chemin de navigation

Left navigation

Additional tools

Európai Bizottság - Sajtóközlemény

Az Unió helyzete 2018: Az EU globális súlyának növelése – az Európai Bizottság hatékonyabb döntéshozatalt javasol a közös kül- és biztonságpolitika terén

Brüsszel, 2018. szeptember 12.

.

felirat

2018. szeptember 12-én Jean-Claude Juncker elnök az Unió helyzetét értékelő éves beszéde alkalmából így fogalmazott:  „Javítanunk kell azon képességünkön, hogy külpolitikánkban egységes álláspontot képviseljünk. A Bizottság ma ezért javasolja, hogy külkapcsolataink meghatározott területein térjünk át a minősített többségi szavazásra. Nem az összes, hanem néhány konkrét területen: például az emberi jogi kérdésekben és a polgári missziókkal kapcsolatban. A hatályos Szerződések alapján ez lehetséges, és úgy hiszem, eljött az idő az áthidaló szabály alkalmazására, amely lehetővé teszi, hogy áttérjünk a minősített többségi szavazásra – ez a rendelkezés a Lisszaboni Szerződés »rejtett kincse«.”

Az Európai Bizottság ma olyan javaslatokat fogalmazott meg, amelyek révén az Európai Unió nagyobb és eredményesebb szerepvállalásra lehet képes világviszonylatban. Juncker elnök mindenekelőtt azt javasolta a tagállamoknak, hogy a hatályos uniós szabályokat kihasználva az EU közös kül- és biztonságpolitikájának (KKBP) egyes területein térjenek át az egyhangúról a minősített többségi szavazásra. Ez lehetővé tenné, hogy az EU erősebb globális szereplővé váljon, amely jobban képes formálni a globális eseményeket és felvállalni nemzetközi feladatokat.

A Bizottság három olyan konkrét területet azonosított, ahol ez megvalósítható annak biztosítása érdekében, hogy az EU világszerte jobban érvényre juttassa értékeit, megvédje érdekeit és gyors döntéseket hozzon a következők kapcsán: 1. az emberi jogok megsértésére adott kollektív válasz, 2. hatékony szankciók alkalmazása és 3. polgári missziók a biztonság és védelem területén.

A Szerződések adta lehetőségek kiaknázása

A Szerződések egymást követő módosításai során a tagállamok fokozatosan elmozdultak a minősített többségi döntéshozatal nagyobb igénybevétele felé. A Szerződések azon hatályos rendelkezései azonban, amelyek nagyobb rugalmasságot tesznek lehetővé a közös kül- és biztonságpolitika terén, jórészt kihasználatlanok. Ez a helyzet az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 31. cikkének (2) és (3) bekezdése kapcsán – az ezekben rejlő nagy potenciált eddig nem használták ki. Mai összetett, összekapcsolt és vitákkal terhes világunkban elérkezett az idő arra, hogy ezekkel a meglévő eszközökkel élve jobban képessé tegyük az EU-t polgárainak védelmére, kollektív érdekeink előmozdítására, valamint – szomszédságunkban és azon túl is – a stabilitás biztosítására.

Bár az EU közös kül- és biztonságpolitikája az elmúlt néhány évben jelentősen megerősödött, több olyan terület is van, ahol az egyhangú szavazás követelménye gátolta a hatékony döntéshozatalt és megakadályozta az EU-t abban, hogy gyorsan és határozottan cselekedjen. Az Európai Bizottság ezért olyan konkrét területeket keresett, ahol az EU cselekvési képessége nagymértékben javítható. Ma közreadott közleményében az Európai Bizottság felvázolja, hogy a Tanács hol aknázhatná ki a hatályos Szerződésekben rejlő lehetőségeket annak érdekében, hogy bővüljön a minősített többségi szavazás alkalmazási köre, miközben az EU konszenzusos döntéshozatali kultúrája is fennmarad. A külpolitikai döntéshozatal hatékonyságának növelése az Európai Unió lehetséges jövőbeli bővítésének fényében még fontosabbá válik.

Konkrétabban az Európai Bizottság felkéri a vezetőket, hogy a 2019. május 9-én Nagyszebenben tartandó csúcstalálkozójukon állapodjanak meg abban, hogy a közös kül- és biztonságpolitika terén kiszélesítik a minősített többségi szavazás alkalmazási körét az EUSZ 31. cikke (3) bekezdésében foglalt úgynevezett áthidaló szabály alkalmazásával, amely szerint az Európai Tanács (egyhangúlag) engedélyezheti a Tanács számára, hogy egyes közös kül- és biztonságpolitikai ügyekben minősített többséggel járjon el. A következő kérdéskörökről van szó:

  1. állásfoglalások emberi jogi kérdésekben nemzetközi fórumokon;
  2. szankciórendszerek bevezetésével kapcsolatos döntések;
  3. a közös kül- és biztonságpolitika területét érintő polgári missziókkal kapcsolatos döntések.

A minősített többségi szavazás erősíti az Uniót és segíti a konszenzus kialakítását

Egyéb olyan területeken, ahol minősített többséggel születnek a döntések – nevezetesen az uniós kereskedelempolitika terén –, az a tapasztalat, hogy ez nemcsak megerősíti az EU globális színtéren betöltött szerepét, hanem hatékonyabb döntéseket is eredményez. A minősített többségi szavazás lehetősége erőteljes katalizátor, amely tényleges konszenzus kialakítására és az egység elérésére ösztönzi a tagállamokat. A konszenzus egyben nagyobb felelősségvállalást is jelent a meghozott döntésekért.

Ezen túlmenően a Szerződés számos egyedi biztosítékról rendelkezik, amely védi a tagállamok alapvető érdekeit és előjogait a közös kül- és biztonságpolitika területén: A katonai vagy védelmi vonatkozású határozatok ki vannak zárva a minősített többségi szavazás alól (EUSZ 31. cikk (4) bekezdés). Emellett az EUSZ 31. cikkének (2) bekezdése egy olyan „vészféket” tartalmaz, amely lehetővé teszi az adott tagállam számára egy minősített többséggel meghozandó határozat ellenzését „létfontosságú és általa megnevezett nemzeti politikai okokból”.

 

Háttér-információk

A következő szakpolitikai területeken szisztematikusan az egyhangú határozathozatal érvényesül: adózás, szociális biztonság és szociális védelem, új országok csatlakozása az EU-hoz, operatív rendőrségi együttműködés, valamint közös kül- és biztonságpolitika – olyan esetekben is, amikor a Szerződések rugalmasabb döntéshozatali módozatokat is megengednek.

Az Európai Unióról szóló szerződés rendelkezése szerint a közös kül- és biztonságpolitika területére vonatkozó határozatok elfogadása terén a jelenleg általánosan alkalmazandó, egyhangúságot előíró szabálytól eltérve minősített többségi szavazást is lehet alkalmazni. Az EUSZ 31. cikkének (2) bekezdése már most is lehetővé teszi a Tanács számára, hogy egyes előre meghatározott esetekben minősített többséggel határozzon. A közös kül- és biztonságpolitikára vonatkozó, az EUSZ 31. cikkének (3) bekezdésében foglalt „áthidaló szabály” szerint az Európai Tanács közös kül- és biztonságpolitikai kérdésekben a tagállamok egyhangú támogatásával kiterjesztheti a minősített többségi döntéshozatal alkalmazását. A Szerződés mindkét rendelkezése azt a meggyőződést tükrözi, hogy a hatékony, jól időzített és hiteles közös kül- és biztonságpolitika fokozatosan elmozdulhat az egyhangú szavazástól, legalábbis bizonyos kiválasztott területeken.

Amint azt a Római Szerződés 60. évfordulója alkalmából elfogadott 2017. évi Római Nyilatkozat elismeri, egy erős EU-ra nagyobb szükség van, mint valaha. Annak érdekében, hogy az Unió erősebb globális szereplővé váljon, Juncker elnök az Unió helyzetéről szóló 2017. évi beszédében javasolta annak megvizsgálását, hogy „milyen külpolitikai döntések esetében váltható fel az [egyhangú] határozathozatal minősített többségi szavazással”, ami hozzájárulna ahhoz, hogy az EU hatékonyabban lépjen fel világviszonylatban. Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök a 2018. júniusi, a biztonságra és jólétre vonatkozó európai ígéretek megújításáról szóló mesebergi nyilatkozatban ezzel kapcsolatban szorgalmazta annak megvizsgálását, hogy „milyen új módszerekkel tehető a közös kül- és biztonságpolitikánk terén az uniós döntéshozatal gyorsabbá és hatékonyabbá”, és felvetette, hogy „a többségi szavazással kapcsolatos, az EU szakpolitikáit általában érintő szélesebb vitafolyamat keretei között fel kellene mérni a közös kül- és biztonságpolitika területén a többségi szavazás alkalmazásának lehetőségeit”.

 

További információk:

TÁJÉKOZTATÓ: Minősített többségi szavazás: eszköz az európai kül- és biztonságpolitika hatékonyabbá tételéhez

Az Európai Bizottság közleménye: Erősebb globális szereplő: hatékonyabb döntéshozatal az uniós közös kül- és biztonságpolitika terén

Juncker elnök 2018. évi beszéde az Unió helyzetéről

 

MELLÉKLET: Az EUSZ 31. cikke

(1) Amennyiben e fejezet [2. FEJEZET – A KÖZÖS KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKÁRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK] másképp nem rendelkezik az e fejezet által szabályozott határozatokat az Európai Tanács és a Tanács egyhangúlag fogadja el. Jogalkotási aktusok elfogadása kizárt.

A szavazástól való tartózkodás esetén tartózkodásához a Tanács bármely tagja ezen albekezdés szerint egy formális nyilatkozatot fűzhet. Ebben az esetben nem köteles a határozatot alkalmazni, de elfogadja, hogy a határozat köti az Uniót. A kölcsönös szolidaritás szellemében az érintett tagállam tartózkodik minden olyan tevékenységtől, amely ellentétes lehet az Uniónak a kérdéses határozaton alapuló fellépésével vagy azt hátráltathatja, a többi tagállam pedig ezt az álláspontját tiszteletben tartja. Ha a Tanácsnak azok a tagjai, akik tartózkodásukhoz ilyen nyilatkozatot fűztek, a tagállamok legalább egyharmadát és egyben az Unió népességének legalább egyharmadát képviselik, a határozat nem kerül elfogadásra.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseitől eltérve, a Tanács minősített többséggel határoz:

– amikor az Európai Tanácsnak az Unió stratégiai érdekeit és célkitűzéseit meghatározó, a 22. cikk (1) bekezdése szerinti határozata alapján az Unió fellépését vagy álláspontját meghatározó határozatot fogad el;

– amikor az Unió fellépését vagy álláspontját meghatározó határozatot az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője által benyújtott olyan javaslat alapján fogadja el, amelynek benyújtására a főképviselőt az Európai Tanács saját, vagy a főképviselő kezdeményezésére külön felkérte;

– amikor az Unió valamely fellépését vagy álláspontját meghatározó határozat megvalósítására vonatkozó bármilyen határozatot fogad el;

– amikor a 33. cikknek megfelelően különleges képviselőt nevez ki.

Ha a Tanács valamely tagja kijelenti, hogy létfontosságú és általa megnevezett nemzeti politikai okokból ellenezni kívánja a minősített többséggel meghozandó határozat elfogadását, a szavazásra nem kerül sor. A főképviselő az érintett tagállammal intenzív konzultációt folytat a tagállam számára elfogadható megoldás felkutatására. Amennyiben nem jár sikerrel, a Tanács minősített többséggel eljárva kérheti, hogy az ügyet egyhangúlag elfogadandó határozat meghozatala érdekében terjesszék az Európai Tanács elé.

(3) Az Európai Tanács egyhangúlag elfogadott határozatban úgy rendelkezhet, hogy a Tanács a (2) bekezdésben említettektől eltérő esetekben is eljárhat minősített többséggel.

(4) A (2) és (3) bekezdés nem vonatkozik a katonai vagy védelmi vonatkozású határozatokra.

(5) Eljárási kérdésekben a Tanács tagjainak többségével határoz.

IP/18/5683

Kapcsolattartás a sajtóval:

Tájékoztatás a nyilvánosság számára: Europe Direct a 00 800 67 89 10 11 telefonszámon vagy e-mailben


Side Bar