Navigation path

Left navigation

Additional tools

Európai Bizottság - Sajtóközlemény

A fiatalok ismertetik elképzeléseiket Európa jövőjéről

Brüsszel, 2018. január 31.

Navracsics Tibor, az Európai Unió oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportügyekért felelős biztosa a mai napon egy fiatalokból álló küldöttséget fogad, hogy megvitassa velük Európa jövőjéről szóló elképzeléseiket, valamint azt, hogy miként lehetne jobban figyelembe venni prioritásaikat.

Európa egész területéről érkezik az a 100 fiatal, aki a Gondoljuk újra Európát elnevezésű kezdeményezés keretében folytatott megbeszéléseket követően a mai napon bemutatja konkrét elképzeléseit arról, hogy miként lehetne Európa j jövőjét mindenki számára kedvezőbben alakítani. Ezeket az ajánlásokat egy olyanúj Eurobarométer-felmérés eredményei kísérik, amely azt mutatja, hogy az elmúlt években növekedett a fiatalok önkéntes tevékenységekben, szervezetekben, illetve a választásokban való részvétele.

A Gondoljuk újra Európát kezdeményezés mai brüsszeli záró eseménye a fiatalok körében az elmúlt két év során folytatott megbeszélések eredményeinek egyfajta összegzése. A projekt az Európa-szerte zajló eszmecserék során 62 000 fiatalt ért el. Ennek eredményeként a fiatalok tizenkét konkrét elképzelést fogalmaztak meg Európa jövőjét illetően.

Navracsics Tibor, az oktatásért, a kultúráért, az ifjúságért és a sportért felelős biztos kijelentette: „a fiatalok elkötelezettsége és friss ötleteik meghallgatása optimizmussal tölt el Európa jövőjét illetően. A „Gondoljuk újra Európát” ajánlásait kiemelt figyelemmel fogom áttanulmányozni. Ez azonban még mindig nem minden: az Európa jövőjéről indított vitafolyamat középpontjában is a fiatalok kell hogy álljanak. Ezért szeretném, ha folytatnánk a témával kapcsolatos eszmecserét.

Egy közelmúltbeli Eurobarométer-felmérés keretében megvizsgálták, hogy a mai napon felvetett ötletek mekkora visszhangot keltenek a fiatalok tágabb körében. A felmérés – amelynek keretében 11 000 15 és 30 év közötti európai polgárral folytattak konzultációt 2017 szeptemberében – azt mutatja, hogy a többség egyetért a következőkkel:

  • a hamis hírek és a politikai szélsőségek elleni küzdelem érdekében fejleszteni kell a kritikus gondolkodást és az információk megkeresésének képességét (49%);
  • biztosítani kell a külföldre költözéssel és a külföldi munkavállalással kapcsolatos információkhoz való könnyű hozzáférést (49%);
  • olyan, Európa-szerte zajló környezetbarát kezdeményezések révén, mint például a fenntartható közlekedési- vagy újrahasznosítási rendszerek kialakítása, elő kell mozdítani az emberek hozzáállásának megváltoztatását (40%).

Az Eurobarométer felmérés azt is kimutatta,

  • hogy az európai fiatalok több mint fele elsőrendű prioritásnak tekinti az oktatást és a készségfejlesztést. A második helyen áll a környezet védelme és az éghajlatváltozás elleni küzdelem, ezt követi a foglalkoztatás, valamint a migrációs áramlások kezelése és a menekültek beilleszkedése.
  • A fiatalok most aktívabbak, mint a 2014 decemberében végzett felmérés szerint. Az elmúlt 12 hónapban a válaszadók 31%-a számolt be szervezett önkéntes tevékenységekben való részvételről.
  • Több mint a felük vesz részt olyan szervezetekben, mint például a sportklubok, az ifjúsági klubok vagy a helyi NGO-k;
  • A válaszadók 64%-a nyilatkozott úgy, hogy az elmúlt 3 évben szavazott a politikai választásokon.  

Háttér-információk

Az Európa jövőjéről szóló élénk vitában az oktatás és az ifjúság előkelő helyet foglal el az Unió politikai napirendjén. Az állam- és kormányfők a 2017. november 17-i göteborgi szociális csúcstalálkozón megvitatták az oktatás, a kultúra és az ifjúság jövőjét. Ennek eredményeként az Európai Tanács a 2017. december 14-i következtetéseiben felszólította a tagállamokat, a Tanácsot és a Bizottságot, hogy karolják fel a Göteborgban megvitatott napirendben szereplő kérdéseket. A ma előterjesztett ajánlások beépülnek majd a Bizottság oktatással, kultúrával és ifjúságpolitikával kapcsolatos jövőbeli munkájába.

A Gondoljuk újra Európát program több mint öt éve zajlik: a kezdeti kísérleti projektet előkészítő intézkedések követték, mindvégig az Európai Parlament támogatásával. 2013-2014-ben a kísérleti projekt lehetőséget nyújtott a művészeti, kulturális, tudományos és szellemi közösségeknek arra, hogy a művészetek és a tudományok révén elősegítsék a nagyközönségnek az európai integrációs projekthez való kapcsolódását. 2015-től kezdve a program középpontjában a különböző háttérrel rendelkező fiatalok bevonása állt. Az Európai Bizottság az Európa-szerte zajló eszmecsere elősegítése érdekében és a projekt konkrét eredményeként figyelembe fogja venni a fiatalok által egy online eszköztárban összegyűjtött ötleteket, írott és audiovizuális anyagokat. Az eszköztár az Unió 24 hivatalos nyelvén áll majd rendelkezésre, és útmutatással fog szolgálni az eszmecsere további irányításáról.

Az EU-nak számos eszköz áll rendelkezésére ahhoz, hogy ösztönözze a fiataloknak a társadalomban és a demokráciában való részvételét: az Erasmus+ program, és az Európai Szolidaritási Testület csupán két példája azoknak a hatékony eszközöknek, amelyek összefogják a fiatalokat és arra ösztönzik őket, hogy hangot adjanak véleményüknek, és amelyek előmozdítják a kölcsönös megértést és az európai értékek megosztását. Az EU ifjúsági stratégiája szintjén nagy hangsúlyt helyez a részvételre, a strukturált párbeszéd folyamata révén, amelynek során a fiatalokat Európa-szerte csereprogramokba és konzultációkba vonják be. Az Európai Bizottság 2018 tavaszán benyújtja az új uniós ifjúsági stratégiára vonatkozó javaslatait a fiatalok nagyobb, egyre heterogénebb csoportjának elérése érdekében.

További információ 

Eurobarométer felmérés

„YOUrope for Youth” nyilatkozat

 

IP/18/506

Kapcsolattartás a sajtóval:

Tájékoztatás a nyilvánosság számára: Europe Direct a 00 800 67 89 10 11 telefonszámon vagy e-mailben


Side Bar