Chemin de navigation

Left navigation

Additional tools

Európai Bizottság - Sajtóközlemény

Antitröszt: A Bizottság 4.34 milliárd EUR összegű bírságot szab ki a Google-ra az Android mobileszközökkel kapcsolatos, a Google keresőmotor erőfölényének megerősítésére irányuló jogellenes gyakorlatok miatt

Brüsszel, 2018. július 18.

A Bizottság 4.34 milliárd EUR összegű bírságot szabott ki a Google-ra az uniós antitrösztszabályok megsértése miatt A Google 2011 óta jogellenes korlátozásokat vezetett be az Android eszközgyártók és mobilhálózat-üzemeltetők számára annak érdekében, hogy bebetonozza erőfölényét az általános internetes keresés terén.

A Google-nek most 90 napon belül ténylegesen véget kell vetnie e gyakorlatnak, ellenkező esetben az Alphabet – a Google anyavállalata – átlagos napi globális árbevételének legfeljebb 5%-át kitevő bírságot kell fizetnie.

Margrethe Vestager, a versenypolitikáért felelős biztos a következőképpen nyilatkozott: „A mobilinternet ma a globális internetes forgalom több mint felét teszi ki, és több millió európai életét változtatta meg. Ez az ügyünk a Google által az Android mobileszközökön keresztül a Google Search-re irányuló forgalom védelme érdekében az Android mobileszköz-gyártókra és hálózatüzemeltetőkre kirótt három jogellenes korlátozásról szól. A Google az Androidot így keresőmotorja erőfölénye bebetonozásának eszközeként használta. Ezek a gyakorlatok megvonták a lehetőséget a versenytársaktól arra, hogy érdemek szerint újíthassanak és versenghessenek, továbbá megtagadták az európai fogyasztóktól a jelentőssé vált mobilszférában jelentkező tényleges verseny előnyeit. Ez az uniós antitrösztszabályok értelmében jogellenes.”

A Google különösen:

  • a Google alkalmazás-árulás (a Play Store) engedélyezési feltételeként előírta a gyártó számára a Google Search alkalmazás és a böngészőalkalmazás (Chrome) előzetes telepítését;
  • kifizetéseket tett egyes jelentős gyártók és mobilhálózat-üzemeltetők számára azzal a feltétellel, hogy eszközeikre kizárólag a Google Search alkalmazást telepítik előzetesen; valamint
  • megakadályozta a Google alkalmazásokat előzetesen telepíteni kívánó gyártókat abban, hogy akár csak egyetlen versengő, az Androidnak a Google által jóvá nem hagyott alternatív változatán (ún. Android forkokon) működő intelligens mobileszközt is értékesíthessenek.

A Google stratégiája és a Bizottság vizsgálatának hatóköre

A Google bevételének túlnyomó részét legfontosabb terméke, a Google keresőmotor révén szerzi meg. A vállalat már korán felmérte, hogy az asztali számítógépekről a mobilinternetre való áttérés – amely folyamat a 2000-es évek közepén kezdődött – a Google Search szempontjából alapvető változást jelent. A Google ezért stratégiát dolgozott ki e váltás hatásainak előrejelzésére, valamint annak biztosítására, hogy a felhasználók továbbra is használják a Google Search-öt a mobilkészülékeiken is.

2005-ben a Google megvásárolta az Android mobil operációs rendszer eredeti fejlesztőjét, és azóta is fejleszti az Androidot. Manapság az intelligens mobileszközök mintegy 80%-a Európában és világszerte Androidon működik.

Amikor a Google új verziót fejleszt ki, a forráskódot online közzéteszi. Ez elvben lehetővé teszi harmadik felek számára, hogy ezt a kódot letöltsék, és módosítsák, hogy ezzel Android forkokat hozzák létre. A nyilvánosan hozzáférhető Android forráskód lefedi az intelligens mobil operációs rendszer alapvető jellemzőit, de a Google jogvédett Android alkalmazásait és szolgáltatásait nem. A Google tulajdonában lévő jogvédett Android alkalmazásokat és szolgáltatásokat megszerezni kívánó eszközgyártóknak a Google-lel szerződést kell kötniük, amelynek részeként a Google számos korlátozást ír elő. A Google egyes nagy mobilhálózat-üzemeltetőkkel is kötött szerződéseket és néhány ilyen korlátozást alkalmazott velük szemben is. E mobilhálózat-üzemeltetők azt is meghatározhatják, hogy mely alkalmazásokat és szolgáltatásokat telepítik a végfelhasználók számára értékesített eszközökre.

A bizottsági határozat a Google által az eszközgyártókra és a mobilhálózat-üzemeltetőkre kirótt három szerződéses korlátozásra vonatkozik. A Google ennek köszönhetően az Androidot keresőmotorja erőfölénye bebetonozásának eszközeként használhatta. Más szóval, a Bizottság határozata nem vonja kétségbe magát az Android operációs rendszert vagy a nyílt forráskódú modellt.

A Google erőfölénye

A Bizottság határozata azt a következtetést vonta le, hogy a Google erőfölényt élvez az általános internetes keresőszolgáltatások, az engedélyköteles intelligens mobil operációs rendszerek és az Android mobil operációs rendszer alkalmazás-áruházainak piacain.

Általános internetes keresőszolgáltatások

A Google erőfölénnyel rendelkezik az általános internetes keresők nemzeti piacain az Európai Gazdasági Térség (EGT) területén, azaz mind a 31 EGT-tagállamban. A Google több mint 90%-os piaci részesedéssel rendelkezik az EGT legtöbb tagállamában. Az említett piacokra való belépés jelentős akadályokba ütközik. Ezt a 2017. júniusi Google Shopping határozatban is megállapították.

Engedélyköteles intelligens mobil operációs rendszerek

Az Android engedélyköteles intelligens mobil operációs rendszer, ami azt jelenti, hogy a harmadik fél intelligens mobileszköz gyártók engedéllyel használhatják az Androidot eszközeiken. Az Android felett gyakorolt ellenőrzés révén a Google erőfölényt élvez az engedélyköteles intelligens mobil operációs rendszerek globális piacán (Kína kivételével), piaci részesedése több mint 95%. Az említett piacokra való belépés jelentős akadályokba ütközik, többek között hálózati hatások miatt: minél több felhasználó használ egy operációs rendszert, annál több fejlesztő ír alkalmazást e rendszer számára – ez pedig még több felhasználót vonz. Ezenkívül jelentős erőforrások szükségesek egy sikeres engedélyköteles intelligens mobil operációs rendszer kifejlesztéséhez.

Engedélyköteles operációs rendszerként az Android különbözik a kizárólag vertikálisan integrált fejlesztők (például az Apple iOS vagy a Blackberry) által használt operációs rendszerektől, amelyek nem ugyanannak a piacnak a részét képezik, mivel nem engedélyezettek harmadik fél eszközgyártók részére.

Mindazonáltal a Bizottság vizsgálta, hogy a végfelhasználók (downstream) számára a verseny – különösen az Apple és az Android eszközök között – milyen mértékben képes közvetve korlátozni a Google piaci erejét az eszközgyártók számára az Android engedélyezése terén (upstream). A Bizottság megállapította, hogy ez a verseny számos okból nem korlátozza kellő mértékben a Google upstreamjét, ideértve a következőket:

  •          a végfelhasználók vásárlási döntéseit számos tényező befolyásolja (például a hardverjellemzők vagy az eszközök márkái), amelyek függetlenek a mobil operációs rendszertől;
  •          az Apple eszközök jellemzően drágábbak, mint az Android eszközök, és ezért az Android eszköz felhasználói bázisa nagy része számára nem elérhetőek;
  •          az Android eszközök használói az Apple eszközökre való áttéréskor olyan szolgáltatóváltással járó költségekkel szembesülnek, mint például az alkalmazásaik, az adataik és a kapcsolataik elvesztése, és meg kell tanulniuk egy új operációs rendszer használatát. valamint
  •          még akkor is, ha a végfelhasználók az Android helyett Apple eszközökre váltanának, ez korlátozott hatással lenne a Google alaptevékenységére. Ennek oka, hogy a Google Search az Apple eszközök alapértelmezett keresőmotorjaként működik, és az Apple felhasználói ezért valószínűleg továbbra is a Google Search-öt használnák keresésre.

Az Android mobil operációs rendszer alkalmazás-áruházai

A Google erőfölényt élvez az Android mobil operációs rendszer alkalmazás-áruházainak globális piacán (Kína kivételével). A Google alkalmazás-áruháza, a Play Store az Android eszközökre letöltött alkalmazások több mint 90%-át biztosítja. E piacra is igen nehéz belépni. A fent felsorolt okokhoz hasonlóan a Google alkalmazás-áruházának erőfölényét az Apple – csak iOS eszközökön elérhető – alkalmazás-áruháza nem korlátozza.

Az uniós antitrösztszabályok megsértése

A piaci erőfölény önmagában nem jogellenes az uniós antitrösztszabályok szerint. Ugyanakkor az erőfölénnyel rendelkező vállalkozásokat különleges felelősség terheli azért, hogy ne éljenek vissza erős piaci helyzetükkel úgy, hogy – azon a piacon, ahol erőfölényben vannak, illetve a különálló piacokon – a versenyt korlátozzák.

A Google három különböző gyakorlatot követett, amelyek célja a Google erőfölényének bebetonozása az általános internetes keresések terén.

1) A Google kereső- és böngészőalkalmazások jogellenes árukapcsolása

A Google mobilalkalmazásait és szolgáltatásait csomagban kínálja az eszközök gyártóinak, amely magában foglalja a Google Play Store-t, a Google Search alkalmazást és a Google Chrome böngészőt. A Google engedélyezési feltételei lehetetlenné teszik a gyártók számára, hogy előzetesen telepítsenek néhány alkalmazást, másokat viszont engednek.

A Bizottság vizsgálatának részeként az eszközgyártók megerősítették, hogy a Play Store „nélkülözhetetlen” alkalmazás, mivel a felhasználók elvárják, hogy ezt előzetesen telepítsék eszközeikre (nem utolsósorban azért, mert nem tudják azokat jogszerűen letölteni).

A Bizottság határozata ezért arra a következtetésre jutott, hogy a Google kétfajta illegális árukapcsolást végzett:

  •          Először is a Google Search alkalmazás árukapcsolása. Ennek eredményeként a Google gondoskodott arról, hogy Google Search alkalmazást előzetesen telepítsék gyakorlatilag az EGT-ben értékesített valamennyi Android eszközre. A kereső alkalmazások a mobileszközökön végzett keresések fontos belépési pontját jelentik. A Bizottság úgy találta, hogy ez az árukapcsolás 2011-től jogellenes volt, amely azt az időpontot jelenti, amikor a Google erőfölénnyel rendelkezővé vált az Android mobil operációs rendszerhez tartozó alkalmazás-áruházak piacán.
  •          Másodszor a Google Chrome böngésző árukapcsolása. Ennek eredményeként a Google biztosította, hogy mobil böngészőjét gyakorlatilag az EGT-ben értékesített valamennyi Android eszközökre előzetesen telepítsék. A böngészők egyben a mobileszközökön végzett keresések fontos belépési pontját is jelentik és a Google Search az alapértelmezett keresőmotor a Google Chrome-ban. A Bizottság úgy találta, hogy ez az árukapcsolás 2011-től jogellenes volt, amely azt az időpontot jelenti, amikor a Google a Chrome-ot alkalmazáscsomagjába belefoglalta.

Az előzetes telepítés a meglévő helyzet iránti elfogultságot eredményezhet. Azok a felhasználók, akik a készülékeikre telepített kereső és böngésző alkalmazásokat találnak, valószínűleg ragaszkodnak ezekhez az alkalmazásokhoz. A Bizottság például bizonyítékot talált arra vonatkozóan, hogy a Google Search alkalmazást következetesen többet használják az Android eszközökön, ahol azt előzetesen telepítették, mint a Windows mobil eszközökön, ahol a felhasználóknak le kell tölteniük azt. Ez azt is mutatja, hogy a felhasználók nem töltenek le versengő alkalmazásokat olyan számban, amely ellensúlyozhatja az előzetes telepítés révén keletkező jelentős kereskedelmi előnyt. Például 2016-ban:

  •          az Android eszközök esetében (ahol a Google Search és Chrome előzetesen telepített) az összes keresés több mint 95 %-a Google Search segítségével történik; és
  •          a Windows Mobile eszközök esetében (ahol a Google Search és Chrome előzetesen nem telepített) az összes keresés kevesebb mint 25 %-a történik a Google Search segítségével. A keresések több mint 75 %-a a Microsoft Bing keresőmotor segítségével történt, amely az előzetesen telepített a Windows Mobile eszközökön.

A Google gyakorlata ezért csökkentette a gyártók azon ösztönzőit, hogy egymással versengő kereső- és böngészőalkalmazásokat telepítsenek előzetesen, valamint a fogyasztók ösztönzőit is arra, hogy ilyen alkalmazásokat letöltsenek. Ez csökkentette a versenytársak azon képességét, hogy hatékonyan versenyezhessenek a Google-lel.

A Bizottság részletesen megvizsgálta a Google azon érveit is, amelyek szerint a Google Search alkalmazás és a Chrome böngésző árukapcsolása szükséges volt, különösen azért, hogy lehetővé tegye a Google számára az Android területén történő befektetése növelését, és arra a következtetésre jutott, hogy ezek az érvek nem megalapozottak. A Google évente több milliárd dolláros árbevételt ér el a Google Play Store segítségével, amely értékes adatokat gyűjt a Google kereső- és reklámtevékenysége számára az Android eszközökből, és a korlátozások nélküli keresési reklámozásból továbbra is jelentős bevételhez jutott volna.

2) A jogellenes kifizetések feltétele a Google Search kizárólagos előzetes telepítése

A Google jelentős pénzügyi ösztönzőket nyújtott néhány piacvezető eszközgyártónak, valamint mobilhálózat-üzemeltetőknek azzal a feltétellel, hogy kizárólag a Google Search böngészőt telepítik előzetesen valamennyi Androidos eszközükre. Ez hátrányosan érintette a versenyt azáltal, hogy jelentősen csökkentette e cégeknek a versengő keresőalkalmazások előzetes telepítésére való ösztönzését.

A Bizottság vizsgálata kimutatta, hogy egy konkurens keresőmotor nem tudta volna kompenzálni az eszközgyártót vagy a mobilhálózat-üzemeltetőt a Google-ból származó bevétel részesedések elmaradásáért úgy, hogy továbbra is nyereséget érjenek el. Ennek oka, hogy még ha a versenytárs keresőmotort csak néhány eszközön telepítették volna előre, az eszköz gyártóját vagy a mobilhálózat-üzemeltetőt akkor is kompenzálni kellene a Google-től származó bevétel részesedés kiesése miatt.

A Bíróságnak az Intel ügyben hozott közelmúltbeli határozatával összhangban a Bizottság többek között figyelembe vette az ösztönzők nyújtásának feltételeit, azok összegét, az e megállapodások hatálya alá tartozó piaci részesedést és a megállapodások időtartamát.

Ennek alapján a Bizottság úgy találta, hogy a Google magatartása 2011 és 2014 között jogellenes volt. 2013-ban (miután a Bizottság megkezdte a kérdés vizsgálatát) a Google megkezdte a követelmény fokozatos feloldását. A jogellenes gyakorlat 2014-től gyakorlatilag megszűnt.

A Bizottság részletesen megvizsgálta a Google azon érveit is, amelyek szerint a Google Search kizárólagos előzetes telepítéséhez nyújtott pénzügyi ösztönzők az Android eszközök teljes portfóliójában szükségesek voltak. E tekintetben a Bizottság elutasította a Google azon állítását, miszerint kizárólagosságon alapuló kifizetésekre volt szükség ahhoz, hogy meggyőzzék az eszközgyártókat és a mobilhálózat-üzemeltetőket az Android ökoszisztémát szolgáló eszközök gyártásáról.

3) A versengő Android operációs rendszerek fejlesztésének és terjesztésének jogellenes akadályozása

A Google megakadályozta, hogy az eszközgyártók az Android bármely verzióját használják, amelyet a Google nem hagyott jóvá (Android forkok). Ahhoz, hogy a Google jogvédett alkalmazásait eszközeikre előzetesen telepíthessék, a gyártóknak kötelezettséget kellett vállalniuk arra, hogy ne fejlesszenek vagy értékesítsenek egyetlen Android forkon futó alkalmazást se. A Bizottság úgy találta, hogy ez a magatartás 2011-től jogellenes volt, amely azt az időpontot jelenti, amikor a Google-nek az Android mobil operációs rendszerhez tartozó alkalmazás-áruházak piacán erőfölényt szerzett.

Ez a gyakorlat csökkentette az Android forkokon futó eszközök kifejlesztésének és értékesítésének lehetőségét. A Bizottság például bizonyítékot talált arra vonatkozóan, hogy a Google magatartása megakadályozott több nagy gyártót abban, hogy az Amazon „Fire OS” nevű Android forkján alapuló eszközök fejlesztését és értékesítését elvégezzék.

E hozzáállásával a Google annak is kizárta az egyik fontos lehetőségét, hogy versenytársai olyan új alkalmazásokkal és szolgáltatásokkal – különös tekintettel az általános internetes keresőszolgáltatásokra – jelenjenek meg a piacon, amelyek előzetesen telepíthetőek lennének Android forkokra. Ezért a Google magatartása közvetlen hatást gyakorolt a felhasználókra, mivel ezáltal nem juthattak hozzá az Android operációs rendszer alternatív, potenciálisan magasabb színvonalú változataival ellátott innovatív intelligens mobileszközökhöz. Más szóval, e gyakorlat eredményeként a Google – és nem a felhasználók, az alkalmazásfejlesztők és a piac – határozta meg ténylegesen, hogy mely operációs rendszerek virágozhatnak fel.

A Bizottság részletesen megvizsgálta a Google azon érveit is, amelyek szerint ezek a korlátozások szükségesek voltak az Android ökoszisztéma „töredezettségének” megelőzéséhez, és arra a következtetésre jutottak, hogy ezek nem megalapozottak. Először is a Google biztosítani tudta, hogy a Google által jogvédett alkalmazásokat és szolgáltatásokat használó Android eszközök megfeleljenek a Google műszaki követelményeinek anélkül, hogy akadályozná az Android forkok kialakulását. Másodszor, a Google nem szolgáltatott hitelt érdemlő bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy az Android forkokat műszaki hibák vagy nem támogatott alkalmazások érintenék.

Infographic

A Google jogellenes gyakorlatainak hatásai

A Bizottság határozata arra a következtetésre jutott, hogy e három visszaélés a Google átfogó stratégiájának részét képezi, amely az általános internetes keresés során élvezett erőfölényének bebetonozására irányul, amikor a mobilinternet jelentősége jelentősen megnőtt.

Először is a Google gyakorlata megakadályozta a versenytárs keresőmotorokat abban, hogy érdemek alapján versenyezzenek. Az árukapcsolási gyakorlat biztosította a Google keresőmotor és böngésző előzetes telepítését gyakorlatilag valamennyi Google Android eszközön, a kizárólagossági kifizetések pedig erős visszatartó erőt jelentettek a versengő keresőmotorok előzetes telepítése előtt. A Google gátolta az Android forkok kifejlesztését, amelyek a konkurens keresőmotorok számára is forgalmat generáló platformot biztosíthattak volna. A Google stratégiája azt is megakadályozta, hogy a versenytárs keresőmotorok több adatot gyűjtsenek az intelligens mobileszközöktől, ideértve a keresési és mobil helymeghatározó adatokat is, amelyek segítettek a Google-nek abban, hogy keresőmotorként bebetonozza erőfölényét.

Emellett a Google gyakorlatai károsították a versenyt és a szélesebb körű mobil innovációt, amely túlmutat az internetes keresésen. Ez azért következett be, mert a vállalat megakadályozta, hogy más mobilböngészők hatékonyan versenyezhessenek az előzetesen telepített Google Chrome böngészővel. Végezetül gátolták az Android forkok kifejlesztését, amelyek más alkalmazások fejlesztői számára is virágzó platformot biztosíthattak volna.

A határozat következményei

A Bizottság €4 342 865 000 összegű bírsága figyelembe veszi a jogsértés időtartamát és súlyosságát. A bírságokról szóló 2006. évi bizottsági iránymutatásnak megfelelően (lásd a sajtóközleményt és a MEMO-t) a bírság kiszámítása a Google-nek az EGT-beli Android eszközökön a keresési reklámszolgáltatásokból származó árbevételének értéke alapján történt.

A bizottsági határozat előírja a Google-nek, hogy a határozat meghozatalától számított 90 napon belül ténylegesen szüntesse meg a jogellenes magatartását.

A Google-nek legalábbis meg kell szüntetnie és tilos ismét megkezdenie a három gyakorlatot. A határozat azt is előírja a Google-nek, hogy tartózkodjon minden olyan intézkedéstől, amely e gyakorlatokkal azonos vagy azzal egyenértékű tárggyal vagy hatással rendelkezik.

A határozat nem akadályozza meg a Google-t abban, hogy a Google által jogvédett alkalmazásokat és szolgáltatásokat használó Android eszközök megfelelő működésének biztosítása érdekében észszerű, méltányos és objektív rendszert vezessen be anélkül azonban, hogy érintené az eszközgyártók azon jogát, hogy Android forkokon alapuló eszközöket gyártsanak.

A Google kizárólagos felelőssége a Bizottság határozatának való megfelelés biztosítása. A Bizottság figyelemmel fogja kísérni a Google megfelelését, és a Google köteles folyamatosan tájékoztatni a Bizottságot arról, hogy miként tesz majd eleget kötelezettségeinek.

Ha a Google nem felel meg a Bizottság határozatában foglaltaknak, az Alphabet – a Google anyavállalata – átlagos napi globális árbevételének legfeljebb 5%-át kitevő meg nem felelési bírságot kell fizetnie. A Bizottságnak az ilyen meg nem felelést külön határozatban kellene meghatároznia, a bírságok tekintetében visszamenőleges hatállyal arra az időpontra, amikor a meg nem felelés megkezdődött.

Végül a Google olyan kártérítési igénnyel is sújtható, amelyet a tagállamok bíróságai előtt a versenyellenes magatartása által érintett bármely személy vagy vállalkozás nyújthat be. Az antitröszt ügyekben nyújtandó kártérítésről szóló új uniós irányelv megkönnyíti a versenyellenes gyakorlatok károsultjainak kártérítéshez való hozzáférését.

Más Google ügyek

2017 júniusában a Bizottság 2,42 milliárd EUR-t szabott ki a Google-re amiatt, hogy az keresőmotorként visszaélt erőfölényével azáltal, hogy jogellenes előnyhöz juttatta a Google saját ár-összehasonlító szolgáltatásait. A Bizottság jelenleg aktívan figyelemmel kíséri a Google e határozatnak való megfelelését.

A Bizottság továbbra is vizsgálja a Google azon korlátozásait, amelyeket a Google bizonyos harmadik felek honlapjainak a Google versenytársaitól történő keresési hirdetéseinek megjelenítésével kapcsolatosan tett (az AdSense–ügy). 2016 júliusában a Bizottság arra az előzetes következtetésre jutott, hogy a Google visszaélt erőfölényével az AdSense–ügyben.

Háttér-információk

A mai határozat címzettje a Google LLC (korábban Google Inc.) és az Alphabet Inc., a Google anyavállalata. 2015 áprilisában a Bizottság eljárást indított a Google-nek az Android operációs rendszerrel és alkalmazásokkal kapcsolatos magatartását illetően, és 2016 áprilisában kifogásközlést küldött a Google-nek.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 102. cikke és az EGT-megállapodás 54. cikke tiltja az erőfölénnyel való visszaéléseket.

A vizsgálat további fejleményei a Bizottság versenypolitikai honlapján a nyilvánosan elérhető ügyjegyzékben, a 40099 ügyszám alatt kísérhetők nyomon.

IP/18/4581

Kapcsolattartás a sajtóval:

Tájékoztatás a nyilvánosság számára: Europe Direct a 00 800 67 89 10 11 telefonszámon vagy e-mailben


Side Bar