Navigation path

Left navigation

Additional tools

Európai Bizottság - Sajtóközlemény

Az EU és Japán gazdasági partnerségi megállapodást írt alá

Tokyo, 2018. július 17.

A Tokióban megrendezett EU–Japán csúcstalálkozón Jean-Claude Juncker és Donald Tusk elnökök és Abe Sinzó japán miniszterelnök a mai napon aláírták az EU–Japán gazdasági partnerségi megállapodást.

A kereskedelmi megállapodás az Európai Unió által eddig megtárgyalt legnagyobb horderejű megállapodás, amely több mint 600 millió embert magában foglaló nyitott kereskedelmi övezetet hoz létre.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke így nyilatkozott: „A ma aláírt dokumentum sokkal több egy puszta kereskedelmi megállapodásnál. Természetesen olyan eszköz, amely lehetőséget teremt a vállalkozásaink, munkavállalóink és polgáraink számára, és fellendíti az európai és a japán gazdaságot. A tartalmát, a hatályát és az időzítését illetően ugyanakkor nyilatkozat is. Ezt a nyilatkozatot két hasonlóan gondolkozó partner írja alá, amelyek együttesen a világ GDP-jének közel egyharmadát képviselik, és ezennel megerősítik elkötelezettségüket a legmagasabb szintű normák fenntartása iránt, például a munka, a biztonság, a környezetvédelem és a fogyasztóvédelem területén. Úgy tartjuk, hogy érdemes hinnünk a nyitott, méltányos és szabályokon alapuló kereskedelemben. Véleményünk szerint egy kereskedelmi megállapodás nem zéró összegű játék, hanem az összes részes fél számára előnyösnek kell lennie. Ez a megállapodás kézzelfogható eredményekkel jár majd mindkét fél számára, ugyanakkor biztosítva az egymás számára érzékeny területek védelmét.”

Cecilia Malström, kereskedelempolitikáért felelős biztos a következőképpen fogalmazott: „Japánnal közösen erőteljes jelzést küldünk a világnak, amelynek lényege, hogy a legnagyobb gazdaságok közül kettő továbbra is hisz a nyitott kereskedelemben, szemben az unilateralizmussal és a protekcionizmussal. E megállapodás gazdasági előnyei egyértelműek. A több milliárd eurót kitevő vámok eltörlésének a vámeljárások egyszerűsítésének és a határokon átnyúló kereskedelmi akadályok felszámolásának köszönhetően mindkét fél vállalkozásai számára lehetőség nyílik az exportjuk fellendítésére és az üzleti tevékenységük kiterjesztésére. Az európai mezőgazdasági ágazatnak különösen oka van az ünneplésre, hiszen hozzáférést kap a hatalmas japán piachoz, és a több mint 200 jellegzetes élelmiszer és ital – például a champagne-i pezsgő és a pármai sonka – tekintetében rendelkezik védelemmel. Ezennel felkérem az Európai Parlamentet e megállapodás mielőbbi jóváhagyására, hogy a vállalkozások, a polgárok és a mezőgazdasági termelők minél hamarabb élvezhessék annak előnyeit.”

A megállapodás eltörli a Japánba exportáló uniós vállalatok által fizetett, évi 1 milliárd eurót kitevő vámok túlnyomó többségét, és számos régóta fennálló szabályozási akadály megszűnéséhez vezetett, például a személygépkocsikra vonatkozóan. A megállapodás emellett megnyitja majd a 127 millió fogyasztót számláló japán piacot a legfőbb uniós mezőgazdasági termékek exportja előtt, valamint számos más ágazat esetében növelni fogja az uniós exportlehetőségeket.

A gazdasági partnerségi megállapodás ezen túlmenően számos területen megerősíti az Európa és Japán közötti együttműködést, megerősíti a fenntartható fejlődés iránti közös elkötelezettségünket, és – most első ízben – külön kötelezettségvállalást tartalmaz majd az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodásra vonatkozóan.

A megállapodás fő elemei

Az uniós mezőgazdasági exportot illetően a megállapodás különösen:

  • eltörli a japán vámokat számos sajtféle, köztük a Gouda és a Cheddar tekintetében (amelyekre jelenleg 29,8%-os vámot alkalmaznak), valamint az exportált bor tekintetében is (ezek vámja jelenleg átlagosan 15%);
  • lehetővé teszi az EU számára, hogy jelentősen növelje a Japánba irányuló marhahús exportját, a sertéshús tekintetében pedig a feldolgozott hús vámmentesen, a friss hús pedig majdnem vámmentesen lesz exportálható;
  • biztosítja több mint 200 minőségi európai mezőgazdasági termék úgynevezett földrajzi árujelzők általi oltalmát Japánban, valamint biztosítja bizonyos japán földrajzi árujelzők védelmét az EU-ban.

A megállapodás megnyitja a szolgáltatások piacát is, különös tekintettel a pénzügyi szolgáltatásokra, az elektronikus kereskedelemre, a távközlésre és a közlekedésre. Továbbá:

  • 48 japán nagyváros vonatkozásában garantálja az uniós vállalkozások számára a nagy közbeszerzési piacra jutást, valamint lebontja az akadályokat a gazdasági szempontból fontos vasúti ágazat nemzeti szintű közbeszerzései elől;
  • a vámok eltörlését megelőző hétéves átmeneti időszakok bevezetésével kezeli az EU számára érzékeny kérdéseket, például az autóiparban.

A megállapodás átfogó fejezetben foglalkozik a kereskedelemmel és a fenntartható fejlődéssel is; nagyon magas szintű munkaügyi, biztonsági, környezetvédelmi és fogyasztóvédelmi szabványokat állapít meg; megerősíti az EU és Japán fenntartható fejlődéssel és éghajlatváltozással kapcsolatos kötelezettségvállalásait, valamint teljes védelmet biztosít a közszolgáltatásoknak.

Ami az adatvédelmet illeti, az EU és Japán július 16-án lezárta a kölcsönös megfelelőségről szóló tárgyalásokat, amely kiegészíti majd a gazdasági partnerségi megállapodást. Megállapodtak arról, hogy egymás adatvédelmi rendszereit egyenértékűnek ismerik el, ami biztosítja az adatok biztonságos áramlását az EU és Japán között, ezáltal megteremtve a világ legnagyobb biztonságos adatáramlási térségét.

A Bizottság ezen a héten tette közzé Az EU–Japán kereskedelem az Ön városában című interaktív térképet, amely a Japánba irányuló európai városokat mutatja be. Például az írországi Cork gyógyszereket, tejtermékeket és vegyi anyagokat szállít, míg a magyarországi Páty sertéshúst, önellenőrző terminálokat és manikűrtermékeket küld. Az eszköz az egyes uniós tagállamokra vonatkozó infografikákat tartalmaz, részletezve az exportáló vállalatok számát, a Japánba irányuló export által támogatott munkahelyek számát, az egyes tagállamokból exportált termékek jegyzékét és egyéb behozatali/kiviteli statisztikákat.

A következő lépések

A megállapodás jelenleg az Európai Parlament és a japán országgyűlés megerősítésére vár, melyet követően 2019 elején léphet hatályba.

Ezzel egyidejűleg Japánnal folytatódnak a beruházásvédelmi előírásokról és a beruházásvédelemmel kapcsolatos vitarendezésről szóló tárgyalások. A két fél szilárdan elkötelezett az iránt, hogy mielőbb közeledést sikerüljön elérni a beruházásvédelmi tárgyalások terén, mivel közös céljuk, hogy stabil és biztonságos beruházási környezet jöjjön létre Európában és Japánban.

További információk

Az EU–Japán gazdasági partnerségi megállapodás honlapja, amely tartalmazza a tájékoztatókat, a jogi szöveget és az exportőrök történeteit

Az EU–Japán kereskedelem az Ön városában – exportáló városok Európa-szerte

IP/18/4526

Kapcsolattartás a sajtóval:

Tájékoztatás a nyilvánosság számára: Europe Direct a 00 800 67 89 10 11 telefonszámon vagy e-mailben


Side Bar